Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-14 / 89. szám, szerda
A CSSZSZK 1976-1980. ÉVI GAZDASÁGI £S SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI (Folytatás az 5. oldalról) züknek mintegy egyharmadát fordítjuk a tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztésére, s ebben az irányban orientáljuk a tudomány és a technika által nyújtott segítséget is. A saját kútforrásaink tökéletesebb kihasználásának orientációja azt jelenti, hogy a széniparban a rosszabb fejtési körülmények közepette is megteremtjük annak feltételeit, hogy 1980- ban legalább 125 millió tonna szenet, ebből 97 millió tonna barnaszenet fejtsünk. A legbonyolultabb feladatok az észak-csehországi barnaszénmedencére hárulnak, ahol végérvényesen meg kell oldani a megbízható fejtési berendezésekkel, a szállítással és a fejtés következményeivel kapcsolatos problémák komplexumát. A tüzelőanyag-energetikai források struktúrájában bekövetkezett változások kihatnak felhasználásukra. A hatodik ötéves tervidőszakban a kőolajforrások korlátozott mérvű gyarapodása még jobban kiemeli azt a szükség- szerűséget, hogy rendkívül hatékonyan kell a folyékony tüzelőanyagokat felhasználni a petrolkémiában, továbbá közlekedési célokra, ahol pótolhatatlanok. Nagyobbfokú gazdaságosságot kell elérnünk a villanyáram fogyasztásában is, amely majdnem 33 százalékkal fog növekedni. További nagy villanyerőműveket építünk a szilárd tüzelőanyag bázisán, többnyire 200 megawattos blokkokkal, és az első 500 megawattos blokkal. Ezt gyarapítani fogja a nukleáris erőmüvek teljesítménye, amelyeknek nagyságrendjét a nemzetközi tanácskozásokon még pontosabban meghatározzuk. A nukleáris energetika fejlesztése számára, amely a hosszútávú kilátásokat tekintve kétségtelenül döntő láncszeme az energetikai politikának. a hatodik ötéves tervidőszakban megteremtjük az alapvető feltételeket. Összesen 3500—4000 megawatt teljesítményű új villanyerőműveket akarunk üzembe helyezni. Az új erőművek építésén kívül következetesebben kell szavatolni a már működő, 100—200 megawattos gépcsoportok megbízható üzemelését. hogy minden esetben elérjük a tervezett paramétereket. Energetikai rendszerünk még így is kis tartalékokkal és túlfeszítetten fog működni. Az irányelvjavaslat számít a vegyipar további jelentős fejlesztésére. Termelése 1980-ig 36—39 százalékkal növekszik, s a már folyó építkezésekkel összhangban elsősorban az importált kőolaj vegyi értékesítésére orientáljuk. Ezért a vegyi úton feldolgozott kőolaj hányadát a mai 5 százalékról 1980-ig 13 százalékra kívánjuk növelni. Ez lehetővé teszi a plasztikanyagok termelésének megkétszerezését, s a műszál- termelés 30 százalékos növelésével textiliparunk nyersanyagbázisának további megerősödését. Az irány elvjavaslat a vegyipar struktúrájában fejlesztési feladatokat is tűz ki a szerves festő-, fedőanyagok és a polimér elegyrészek viszonylatában. A cellulóz és a papírtermelést úgy kell növelni, hogy javuljon a fa nyersanyag komplex felhasználása és a fa hányada globális feldolgozásában. Teljes üzembe kell helyezni — a tervezett paraméterekkel — a štetíi és a štúro- vói új cellulózgyárat, valamint a vra- novi és a žilinai átépített üzemeket. A vegyiparban a terv célkitűzéseinek elérése megkívánja, hogy az irányítás minden szintjén a figyelmet az építkezési feladatok idejében történő teljesítésére, a kapacitások határidőkhöz igazodó üzembe helyezésére, az új berendezéseken a tervezett paraméterek és a gyártmányok minőségi színvonala elérésére összpontosítsák. A helyzet javulásához hozzá kell járulnia a gépiparnak is. Főleg az szükséges, hogy a beruházók és a szállítók levonják a szükséges következtetéseket az ötödik ötéves tervidőszak nagy létesítményei építésének és üzembe helyezésének fogyatékosságaiból. A vegyipari ágazat irányításának jóval nagyobb figyelmet kell szentelnie a két nemzeti kormánynak, főleg abban a tekintetben, hogy idejében és hatá sosan koordinálják az építkezési beruházásnak, a termelésnek, valamint a hazai és a külföldi piacokon a gyártmányok értékesítésének kérdéseit. Sürgetően fontos, hogy a CSSZK és az SZSZK iparügyi minisztériumai az illetékes szervekkel együttműködésben biztosítsák az importált és a hazai nyersanyagok minél hatásosabb vegyipari feldolgozása konkrét, koncepciózus programjának gyors kidolgozását, tekintetbe véve az új belső és külső gazdasági feltételeket. A gyógyszeripar feladata javítani a nem egészen kielégítő gyógyszerellátás választékát és a szállítmányok folyamatosságát. Elsősorban a korszerű, hatásos gyógyszerek növekvő fogyasztását fogja fedezni a gyógyszer- ipari termelés 44 százalékos növelése és a nemzetközi együttműködés további bővítése. Feltételezzük, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban hozzávetőleg egynegyedével növekszik a fogyasztási ipar termelése. A cél az, hogy kielégítsük a belső piac és a külkereskedelem követelményeit, valamint további ágazatok, főleg az építőipar, a gépkocsigyártó ipar és más szakágazatok szükségleteit. Minden iparág számára érvényes, hogy gyorsabban kell alkalmazkodni a piac szükségleteihez. A közszükségleti iparra ez hatványozottan érvényes. Ezért a közszükségleti iparral szemben támasztott követelményeink szerves része az is, hogy tökéletesítenie kell gyártmányainak használati és esztétikai tulajdonságait, összhangot kell teremtenie a világ divatirányzataival, de nem a túlzásaival. A textiliparban a termelés mintegy 17—20 százalékos növekedésére számítunk, miközben a mai 23 százalékról 1980-ig 30—32 százalékra fog növekedni a textilipari nyersanyagokban a műszálak fogyasztásának hányada. A bőr- felolgozó, főleg a lábbeliiparnak sokkal jobban kell kielégítenie a lakosság és az export szükségleteit a lábbeli választékában, mintáiban, méreteiben, minőségében és mennyiségében is. Céltudatosan arra törekszünk, hogy az eddiginél jobban értékesítsük és komplexebben dolgozzuk fel a fát, csökkentsük a veszteséget még a kevésbé értékes fafajok kitermelése és hasznosítása során is. Bővíteni fogjuk a szerkezeti deszkák gyártását, és kb. 50 százalékkal növeljük a bútorgyártást. Ügy fogjuk a fafeldolgozó ipart fokozatosan fejleszteni, hogy jobban kielégítse belső szükségleteinket, és a jelentős exportfeladatokat is teljesíteni tudja. Az üveg- és a kerámiaiparban az üvegszálak és az abból készült termékek gyártási kapacitásainak bővítését tervezzük, továbbá növelni kívánjuk a síküveg, az üvegpalackok, a biztonsági üveg és az egészségügyi kerámia gyártását. A Cseh Szocialista Köztársaságban főképp a meglevő üzemek korszerűsítésére és rekonstruálására fordítjuk figyelmünket. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a meglevő munkaerőforrásokkal és az új kapacitások építésével összhangban feltételezzük, hogy a termelést 42 százalékkal növeljük. Emellett azonban gyorsabban kell fejleszteni a hazai nyersanyagokra támaszkodó termelést. Azon könnyűipari ágazatokban, amelyekben importált nyersanyagokra van szükség, a növekedés üteme viszonylag lassulni fog. Az építőiparban azt tervezzük, hogy a vállalatok munkájának terjedelme 36 százalékkal fog növekedni, a termelés- növekedést pedig több mint 83 százalékban a- munkatermelékenység növekedése fogja fedezni. Elsőrendű feladatunknak tartjuk, hogy következetesen hozzáidomítsuk az építőipar szerkezetét a beruházásokból adódó tárgyi, területi és időbeli követelményekhez. Ez megköveteli, hogy főképp az ipari és a járulékos beruházások kapacitását fejlesszük, s hogy ezeket a kapacitásokat a döntő feladatokra, a legfontosabb beruházásokra összpontosítsuk, főképp Prágában, Bratislavában és az észak-csehországi kerületben; továbbá biztosítanunk kell a beruházások folyamatos kivitelezését és idejében történő befejezését. Elsősorban az építésügyi minisztériumoknak és az illetékes termelési-gazdasági egységeknek kell még javítaniuk irányító munkájuk színvonalát. Elvárjuk tőlük, hogy idejében dolgozzák ki és biztosítsák mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek ezen ágazat intenzív fejlesztésével. Az emberek és a gépek munkája hatékonyságának növelése rendkívül fontos szerepet játszik, főleg a nagy beruházásoknál és azokon a helyeken, ahol a beruházások zöme összpontosul. A hatékonyság növelésének legfontosabb előfeltétele a termelés tökéletesítése, a technológiai módszerek kidolgozása, a következetes munkaszervezés és a feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy az építésügyi minisztériumok és az illetékes termelési-gazdasági egységek teljes mértékben felelősek a műszaki fejlesztésért, amelynek az előre gyártott elemek termelésének fejlesztésére és a komplett progresszív szerkezeti rendszerek unifikálására kell irányulnia különösen a lakótelepek járulékos beruházásai és az ipari objektumok építése terén. Az említett szervek és szervezetek ugyancsak viselik a felelősséget a komplex automatizált irányítási rendszer szervezési előfeltételeinek megteremtéséért az előre gyártott épületelemek termelésében, szállításában és felszerelésében azokon a helyeken, ahová a beruházások zöme összpontosul. Felelősek továbbá az építkezések folyamatos ellátottságának tökéletesítéséért a beruházásszervezési tervekkel összhangban, valamint a raktározás optimálissá és hatékonnyá tételéért. Fontos szerepet tulajdonítunk a termelési szervizek és a gépkölcsönzők építésének. Hasonlóan igényesek elvárásiunk a többi reszorttal szemben is, különösen ami az irányítás színvonalának, a kapacitások kihasználásának és a műszaki fejlődés eredményei alkalmazásának javítását illeti. Ez azokra a reszortokra vonatkozik, amelyek építőipari szervezeteket irányítanak főleg a mezőgazdaságban, a közlekedésben, de szó van a nemzeti bizottságok munkájáról is. Az építőipar fejlesztésével összhangban az irányelvjavaslat biztosítja a szükséges anyagok és termékek gyártását az építőanyagiparban, valamint a kohászat, a gép-, a vegy- és a fafeldolgozó-ipar egyes ágazataiban. Nagy figyelmet kell szentelnünk aff építőipar anyagi alapja szerkezeti fejlesztésének és átalakításának, valamint a hiánycikként feltüntetett termékek és anyagok pótlásának. Az építőipari termelés folyamatosságát az ellátásban és az építőanyaggyártás növelésében (42 százalékkal) mutatkozó néhány égető probléma megoldása is befolyásolja. Ez előfeltételezi, hogy intenzívebben használjuk ki a meglevő kapacitásokat, és gyorsan átadjuk az épülőfélben levő üzemeket, főleg a cement, a kerámiai burkolóanyagok, az épületelemek gyártását, a kő kitermelését és feldolgozását, valamint az építőipari szigetelőanyagok termelését szolgáló kapacitásokat. A népgazdaság fejlesztése megköveteli, hogy 1980-ig az áruszállítást csaknem 25 százalékkal, a személyszállítást pedig 10—12 százalékkal növeljük. Ezt kell elősegítenie a jó színvonalú irányításnak is, hogy teljes mértékben felhasználhassuk a közlekedés egyes fajtáinak előnyeit, ésszerűbben koordinálhassuk őket, jobban kihasználjuk a műszaki eszközöket az üzemi szállításban is és továbbfejlesszük a konténeres szállítást. A szállítás legfontosabb ága továbbra is a vasúti szállítás marad, ahol megteremtik a nélkülözhetetlen feltételeket a fejlesztéshez a beruházások és a munkaerő-gazdálkodás területén. Az irányelv a közúti forgalom számára az áruszállítás volumenének 26 28 százalékkal való növelését irányozza elő. Ehhez az út- és az autópályahálózat javításával is feltételeket teremtünk. 1980-ig átadjuk a Prága—Brno—Bratislava összefüggő autópályát, és megkezdjük a bekötő és kerülő utak építését a nagyobb városokban. A vízi szállítások volumenét kétszeresére kívánjuk növelni, továbbá a kikötői és az átrakodó berendezések fejlesztését is tervezzük. A népgazdaság korszerű irányítása megköveteli a szükséges adatok és információk rugalmas közvetítését, amit a távközlés műszaki alapja biztosít. A 6. ötéves tervidőszakban jelentős eszközöket fordítunk a távolsági koaxiális és rádiórelé-hálózat bővítésére és az interurbán telefonkörzetek további építésére. Jelenleg már több mint 2,6 millió a telefonállomások száma. Ebben az ötéves tervidőszakban számuk további 470—480 ezerrel emelkedik. Ennek ellenére sem tudjuk kielégíteni az ösz- szes érdeklődő igényeit, mert számuk állandóan nő a lakások egyre nagyobb száma miatt. Társadalmunk fejlődésével kapcsolatban a vízgazdálkodás területén is egyre bonyolultabb problémákat kell megoldanunk. Ezért a fejlesztést ezen a téren úgy Irányítjuk, hogy biztosítsuk a lakosság és az ipar vízellátásának kielégítését, növeljük az árvízvédelmet, megteremtsük a feltételeket a vízi közlekedés fejlesztésében, nagy területek öntözésére alkalmas berendezéseket építsünk, és kedvezően befolyásoljuk az életkörnyezetet. 1975-höz képest az ivóvíztermelés 1980-ban több mint 20 százalékkal nő. A növekvő vízszükséglet és szállításának magas költségei megkövetelik, hogy az illetékes reszortok, szervezetek és nemzeti bizottságok átfogóan mérlegeljék a vízgazdálkodás területén történt beavatkozások következményét. Fokozatosan növelni kell a felelősséget a víz gazdaságos felhasználása és a vizek tisztaságának megőrzése terén, mégpedig azzal, hogy az egyes vállalatokban és városokban szennyvíztisztító állomásokat építsenek és adjanak át, s minél hatékonyabb legyen a felügyelet a. vízgazdálkodás területén. Az erdőgazdálkodást továbbra is integrált gazdaságként fogjuk fejleszteni, melynek növelnie kell a kitermelt fa mennyiségét, és meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy az erdő betöltse társadalmi feladatait, tehát környezetvédelmi, vízgazdálkodási, tájképző és üdülési célokat szolgáljon. Figyelmünket az erdei növények biológiai értékének javítására és az erdők természeti csapások elleni védelmére összpontosítjuk. Tovább folytatjuk az erdőgazdálkodási vállalatok felszerelését korszerű gépekkel. Ez lehetővé teszi az erdei munkák termelékenységének növelését és a munka megkönnyítését. Ä mezőgazdaság jelentős feladatai Elvtársak! Az utóbbi öt évben mezőgazdaságunk vitathatatlanul nagy sikereket ért el. Ez a legnagyobb mértékben pártunk kitartó gondoskodásának és munkás- osztályunk segítségének köszönhető, amely a szövetkezei parasztság és az állami gazdaságok dolgozóinak gyakorlati jártasságával együtt a mezőgazdasági termelés volumenének és intenzitásának növekedését eredményezte. A mezőgazdaság népgazdaságunk részarányos fejlesztésének, és az élet- színvonal emelésének fontos tényezőjévé és egyúttal olyan népgazdasági ágazattá vált, amely nem elhanyagolható mértékben járul hozzá külső gazdasági kapcsolataink feladatainak megoldásához is. Pártunk gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban az irányelvjavaslat, a mezőgazdasági termelés intenzitásának további növelésével, a termőföld hatékonyabb kihasználásával számol, hogy fokozatosan önellátók legyünk a szemesek termesztésében és hogy növeljük önellátásunk mértékét a mérsékelt égövi élelmiszerek termelésében. További cél, hogy néhány mezőgazda- sági termékből növeljük exportképességünket. Ez nemcsak a mezőgazdasági dolgozók feladata, hanem az egész társadalom fontos ügye. Teljesítésében aktívan részt kell vennie és felelősséget kell vállalnia iparunknak és más ágazatoknak is, mert a nagyüzemi mező- gazdasági termelés növekedése elválaszthatatlanul összekapcsolódik a szocialista társadalom továbbfejlesztésével. Az 5. ötéves tervidőszakhoz képest ebben az ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági termelésnek 14—15 százalékkal, ebből a növénytermesztésnek 16—17 százalékkal kell növekednie. Nagy súlyt helyezünk a növénytermesztés és az állattenyésztés közti összhang megteremtésére. Hiszen a mezőgazdaság növénytermesztési ágazata a termőföldnek csaknem 80 százalékán takarmányféléket termeszt, a gabonaneműeknek pedig több mint 70 %* kát az állattenyésztésben használják fel. Ezért hangsúlyozzuk annyira, hogy a mezőgazdasági és az élelmezésügyi minisztériumoknak, a kerületi és a járási irányító szerveknek és az összes mezőgazdasági vállalatnak biztosítaniuk kell maximális termés elérését minden hektár szántóföldön, réten és legelőn. Ez megköveteli, hogy minél hatékonyabb legyen a vetésterület szerkezeti összetétele az egyes vidékeken, különösen figyelembe véve a takarmányalap optimális összetételének a biztosítását. A gabonatermesztés növelése elsőrendű feladat. A 6. ötéves terv időszakában el kell érni az 53—55 millió tonnát, ami azt jelenti, hogy az 5. ötéves tervidőszak végén az átlagos hektárhozamnak 41—42 métermázsára kell növekednie. Abból indulunk ki, hogy már 1974-ben elértük a 38 métermázsás átlagos hektárhozamot, sőt 30 járásban már a 40 métermázsát is túlszárnyalták. Ha tekintetbe vesszük a megnövekedett intenzifikálási tartalékokat, amelyekkel az agrotechnikában rendelkezünk, beleértve a jó termést adó gabonafajták felhasználását és célszerű területi elosztását is, az említett igényes feladat feltétlenül teljesíthető. Közben tekintetbe vesszük, hogy a gabonatermesztés komplex gépesítését már befejeztük, és a 6. ötéves tervidőszakban jelentős mértékben kell bővíteni a raktározási kapacitásokat is. A gabonaneműekből való önellátás nemcsak azt jelenti, hogy többet kell termeszteni, hanem jelentősen ésszerűsíteni kell a fogyasztást, jobban kell gazdálkodni a szemesekkel, különösen a gazdasági állatok etetése során. A mostani helyzettel nem lehetünk elégedettek. A gabona mennyisége a takarmányadagokban aránytalanul nagy. A kiutat a tömegtakarmányok gyártásának nagyarányú fejlesztése jelenti, mert ezen a téren a helyzet sem meny- nyiségileg, sem minőségileg nem kielégítő. A 6. ötéves tervidőszakban a (Folytatás a 7. oldalonJ QZE3 1976. IV. 14.
