Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám, szerda

Belpolitikai kom men tár

Felkészülten várták az indulást

A naptári tavaszkezdetre még várni kell, de a mezőgazdaságban dolgozókat ez nem Zavarja. A február végi és március eleji meleg, tuvaszias napok zöldet adtak a kora tavaszi mezei munkáknak, és ezt az egyes mezőgazdasági üzemekben ki is használták.

A Lehnicei (Légi) Egységes Földművesszövetkezetben például már a tavasziak vetésterületének mintegy felén elvégezték a talajelőkészítést, sőt 130 hektáron, vagyis az összterület több mint felén már a tavaszi árpát is elvetették. Az elmúlt fagyos éjszakák ugyan átmenetileg kényszerpihenőre kárhoztatták a vetőgépeket, de Ervin Dudík mérnök, a szövetkezet főagronómusa így is elé gedett.

— Az indulás jó volt — mondta —, s ennek már megfelelő alapként kellene szolgálnia a további eredményes munkához. A gépeket javítóink időben előkészítették, és még olyan feladattól sem riadtak vissza, mint amilyen a Kirovec generáljavítása volt. Igazán nem rajtuk múlott, hogy eddig e nagy teljesítményű gépet nélkülöznünk kellett. Hetekig nem kaptunk sebességszekrényt, de a napokban ez a probléma is megoldódik és a Kirovec is kivonulhat a határba.

— Egyéb nehézségek, problé mák?

— Akadnak, de azért vagyunk, hogy megoldjuk azokat. A szükséges vetőmagokat, a kukoricát kivéve már biztosítottuk, és lényegében a vetéshez szükséges műtrágyák is rendelkezésünkre állnak. A szükségesnél ugyan valamivel kevésebb foszfor és nitrogén műtrágyánk van, de e hiányt ammóniával pótoljuk, amit a mészben gazdag talaj lehetővé tesz. A munka elvégzésére az illető gép- és traktorállomással már megkötöttük a szerző dést. Azért is siettünk a ta- lajelőkészitéssel és a hengere- zéssel, hogy a traktorállomás csoportja megkezdhesse a mun kát.

A szöveikezet Határa meg meglehetősen egyhangú, de az agronómus számára már e kora tavaszi egyhangúság is örö met hozott. Az öröm hordozói a barna dűlők között zöldellő területek, a búzatáblák.

— Ilyen még nem volt — újságolta boldogan az agronómus. — Már a novemberi biológiai ellenőrzés is kitűnő eredménnyel zárult, de azl mégsem Hittük, ami jelenleg valóság: 470 hektár búzánk van, és egyetlen területünk sincs megtámadva betegség gél. A Kaukaz, a jubilejnaja 50, de a Száva és a 113 hek tár Zlatná Dolina is az első osztályba tartozik.

' A Zlatná Dolina nagy kiterjedésén meglepődtem, hiszen vetésterületét tekintve a fubi- lejnája 50 után következik.

— A búza vetésterületét utólag 70 hektárral növeltük, és más vetőmagunk nem volt — magyarázta az agronómus. —

Részben tehát szükségből vetettük, de nem félünk az eredménytől, mivel e fajta az előző két évben hazai kísérleteink során kitünően bevált. Tavaly például 20 hektáron, cukorrépa után, 150 kilogramm tiszta tápérték adagolása mellett is 62 mázsás átlagot adott.

— A határ több részén trágyaszórókat vontató traktorokat láttam — mondtam témát változtatva.

— Az átmeneti lehűlést és az éjszakai fagyokat kihasználva igyekszünk e munkákból a lehető legtöbbet elvégezni. Az I. nitratációval még januárban végeztünk, így jelenleg műtrágyaszóróink már a cukorrépa területein dolgoznak, az istái - lótrágyaszórókkal pedig kom- posztot hordunk a szőlőbe.

— Milyen új feladatokat hozott az idei tavasz?

— Teljesen újakat talán nem is — felelte elgondolkodva Er vin Dudík —, ha csak a minden eddiginél nagyobb minőségi követelményeket nem vész- szűk annak. Értem ezalatt nemcsak a szemeseket, hanem az egyéb növényeket is, főleg a tömegtakarmányokat. 103 hektár lucernánk van. s e területen éppen olyan gondosan és hiánytalanul végeztük el a tavaszi növényvédelemmel ösz- szefiiggő munkákat, mint például a búzatáblákon. Amint az idő engedi, elvégezzük a lucerna és a fű alávetését is, de az árpa vetését követően és annál jóval sekélyebben.

—pf—

A Slovena vállalat čadcai üzeme dolgozóinak ez évi árutermelési terve a tcwcdyi évhez viszonyítva kétszeresére növekszik. Ezt az új korszerű műhelyek teszik lehetővé, amelyeket tavaly helyeztek üzembe. Több mint 116 millió koronával növekszik a szövött áru- és a gyapjú fonalgyártás. Kétszeresére növelik a hatodik ötéves tervidőszak első évében a bútorszövetek gyártását is.

{Felvétel: Št. Petráš — CSTK)

NAGY ÉRTÉKEK VESZNÉK KÁRSA

A múlt évben országszerte jö gazdasági eredményeket értünk el. Ez a tény mindnyájunkat megelégedéssel tölthet el, ám annál kevésbé az, hogy tavaly Szlovákiában naponta ötször keletkezett tűz, amelyek 404 000 korona kárt okoztak. Ez megfelel egy nagyobb üzem napi termelési értékének. S ez a tény már elgondolkoztató, figyelmeztet. óvatosságra int. Hogy a megfelelő tanulságot nem mindenütt vonták le, arról több tény is, de főleg dl múlt évi statisztika tanúskodik a legjobban. Az 1975-ös évben Szlovákiában 1543 esetben pusztított a tűz és 147 461 B00 korona értéket emésztett el. A lángokban 44 ember lelte halálát és 200-an égési sebeket szenvedtek. Szlovákia országos részaránya a tűzesetekben 26,7, a károk terén pedig 37,7 százalék.

Népgazdaságunk fejlődésére negatívan hat az a tény, hogy a tűz miatt üzemek, részlegek esnek ki a termelésből. A már említeti károk mellett tavaly 194 278 950 korona utólagos kár keletkezett. Bár az említett évben a tűzesetek száma az előző évihez viszonyítva 2,2 százalékkal csökkent, az anyagi kár ugyanakkor lényegesen növekedett. Nem kedvező e téren az 5. ötéves tervidőszak mérlege sem. A szóban forgó idő alatt Szlovákiában 9738 esetben pusztított a vörös kakas. A lángok 631 662 180 korona értékei tettek tönkre és 207 ember életét oltották ki. A következetes kár 617 973 360 korona.

A legtöbb tűz tavaly a nyugat-szlovákiai kerületben, a legnagyobb kár pedig a kelet-szlovákiai kerületben volt. Az utóbbiban a Szlovákiában keletkezett károk 42 százalé- , kát mondhatják magukénak. A tüzek 41,3 százaléka az állami, 19.2 százaléka a szövetkezeti szektorban, 39,5 százaléka pedig a magántulajdonban tett kár. A legtöbb esetben a hanyagság, a felelőtlenség, a tű/.rendészeti előírások meg nem tartása idézte elő az anyagi értékek pusztulását. Több üzemben a tűzmegelőzési funkciót más feladatok ellátásával kapcsolják egybe, s ez a legtöbb esetben megbosszulja magát. Az utóbbi időben gyakran idéz elő tüzet a rövidzárlat, a nem megfelelő villanyvezetékhálózat. A tűzrendészeti előírások szerint ezeket kétévenként kellene felülvizsgálni, s ezt gyakran és sok helyen, de lesiink^Hh "• mezőgazdasági üzemekben nem tartják meg.

Hogy az emberi nemtörődömségnek mi a következménye, azt néhány példával szeretnénk bizonyítani. A múlt év júliusában a zvolení Bučina üzemben a felelőtlen hegesztők tüzet, s ezzel 32 750 000 korona kárt idéztek elő. A kelet-szlovákiai nyomdában eddig meg nem állapított okok miatt keletkezett tűz 40 640 flOÓ korona kárt okozott. A Štúrovói Dél-szlovákai Cellulóz- és Papírgyárban műszaki hiba következtében 2 321 000 korona kárt okoztak a lángok. Sorolhatnánk tovább az elszomorító adatokat, eseteket, amin már az a tény sem segít, hogy a bűnösöket felelősségre vonták vagy vonják. Az elpusztult értékeket népgazdaságunknak már nem tudjuk visszaadni, ezért fontos, hogy a szigorú felelősségre vonás másokat is figyelmeztessen. óvatosságra, elővigyázatosságra ösztönözzön.

Maholnap beköszönt a tavasz, ngyre több ember megy ki a természetbe. Ennek kapcsán el kell mondani, hogy tavaly a felelőtlen dohányosok 78, a természetben gondatlanul tüzet rakok pedig 58 esetben élesztették fel a vörös kakast. Az általuk előidézett kár több hektár erdő pusztulása, pénzben kifejezve pedig 2 638 640 koronát tesz ki. Az idei évben is több kisebb tüzet okoztak a száraz fiivet égetők. A kerti és a mezei munkák során tehát legyünk óvatosabbak, kellő és megfelelő mértékben tudatosítsuk felelősségünket.

A tűz okozta nemkívánatos károk kérdésével foglalkozott a párt Központi Bizottságának novemberi ülése is. Napirendre tűzte ezt a kérdést az SZSZK kormánya is, és a tűz megelőzésével kapcsolatban számos intézkedést tett. A vállalatok, üzemek és a nemzeti bizottságok feladata, hogy ezeket lebontsák és kritikus elemzés után megfelelő intézkedéseket léptessenek életbe. Társadalmi érdek, hogy a tűz minél kevesebb kárt okozzon népgazdaságunknak, hogy a 6. ötéves tervidőszak végén nyugodt lelkiismeret- tel elmondhassuk: a tűz megelőzése terén is eredményes munkát végeztünk. NÉMETH JÁNOS

Hazánk mezőgazdasági üzemei között nagyságát tekintve, tekintélyes helyet foglal el a Michalovcei Állami Gazdaság. Több mint 17 000 hektár termőföld megműveléséről gondoskodik a kelet-szlovákiai síkság északi csücskében. Már ebből is kitűnik, mily nagy feladatokkal kell megküzdeniük a gazdaság dolgozóinak és kommunistáinak, hogy ne csak a föld kiterjedése tekintetében, hanem a termelési eredményeikről is az elismerés hangján beszéljenek az országban.

Előbbre lépni

— Igen! Ezekről a kérdésekről tanácskoztunk az alapszervezetek évzáró taggyűlésein — mondotta bevezetőül Vra- ňuek Juraj elvtárs, a gazdaság igazgatója —, és az előbbre lépésre szavaztunk az üzemi pártkonferencián. Mert bár eredményeink vannak, de ezek ágazatonként sem felelnek meg lehetőségeinknek. Hogy csak a legjellemzőbbeket említsem: az utóbbi öt évben 40 765 millió koronával emelkedett a bruttótermelés, 32 656 millióval pedig az árutermelés értéke. Persze azt sem titkolhatjuk el, hogy a növénytermesztés feladatait távolról sem teljesítettük, messze elmaradunk a nyugat-szlovákiai kerület mező- gazdasági üzemeinek eredményeitől.

— Üzemi pártkonferenciánkon komoly és megszívlelendő bírálat érte a szakvezetést abban a tekintetben is, hogy az

Bíznak ere/ükb&n

A MICHALOVCEI ÄG KOMMUNISTÁINAK PÉLDÁJA ® KIHASZNÁLJÁK A TAR TALÉIKOKAT # TUDATFORMÁLÁSBÓL JELESRE VIZSGÁZTAK ^ KIKERÜLTEK

A HULLÁMVÖLGYBŐL

azonos feltételek közepette gazdálkodó üzemegységeink termelési eredményei között is nagyok a különbségek. Példa: a vrboveci tejtermelő célgazdaságunkban 1975-ben 3636 literes hozamot értek el tehenenként. Ezzel szemben a szomszédos kristyi farmon a kétezer litert sem közelítette meg az évi te*• hozam. Vagy: igazgatósági viszonylatban 68,9 korona értékű takarmányt használunk fel 100 korona bruttótermelési ér ték elérésére az állattenyésztésben. Ennek ellenére a jolsvai üzemrészlegen 110-et, Hunkov- cén pedig 164 koronát mutat a takarmányfogyasztás érléke.

— A kiragadott példákból nyilvánvaló, hogy a gazdaság kommunistáinak szembe kell nézniük a tényekkel. N:-)m lehet közömbös számunkra, hogy a szemes termények alacsony hektárhozamai miatt évente 2200 vagon takarmányt fogyasz- szunk az állami alapokból, ami — ha csak a különbözeti járulékokat számítom bele — több mint 1-millió korona veszteséget jelent a gazdaságnak.

— Természetesen a kedvezőtlen helyzet megváltoztatására máris erélyes és konkrét intézkedéseket tettünk. Szántóföldjeinken már ez évtől kezdve 41,5 százalékról 59,8 százalékra bővítjük a szemes termények, főleg a kukorica vetés- területét. Számításaink szerint, ha ez idén a szemes terményekből a tervezett 39,4 mázsás hozamokat biztosítani tudjuk

— ami nem lehetetlen —, nagyot léphetünk előre. E cél elérése érdekében gazdaságunkban kiépítettük az agrokémiai központot, melynek segítségével tovább fokozhatjuk termőföldjeink tápereiét és a termelést. Az előző évihez viszonyítva, tiszta hatóanyagban számítva, hektáronként 28 kg-mal növeljük a műtrágyaadagokat.

Minden o kádereken múlik

Vázlatosan tehát ismerjük az állami gazdaság problémáit. Örvendetes jelenség, hogy a kommunisták minden erőt mozgósítanak, hogy feltárják a termelés tartalékait, kibontakoztassák a dolgozók alkotó kezdeményezését. Ezekről a kérdésekről Poroska Michal elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke tájékoztatott áttekinthetően.

— Ha e sorokat az ország fejlettebb vidékein elolvassák

— kapcsolt rá szenvedélyesen

bizonyára felteszik a kérdést: „Mit csinálnak ezek Ke- let-Szlováktában?“ Márpedig őszintén kijelenthetem: a mi dolgozóinkat is fűti a termelési vágy, s erejük teljéből dolgoznak munkahelyeiken. Nem mentségül mondom, de azt kevesen tudják, hogy a földrajzi távolság folytán a mi vidékünk és így gazdaságunk is messze esik a központi hivatalok, a tudományos intézetek hatósugarától. Ennek ellenére — állíthatom — sok szép eredménnyel dicsekedhetünk, járásunkban például a húsnak és a tejnek 30 százalékát, a tojástermelésnek pedig az egészét biztosítjuk.

— Bár nálunk a fejlődés üteme lassúbb és mérsékeltebb, mint más vidékeken, szakmailag és politikailag képzett kádereink és szorgalmas dolgozóink segítségével minden ágazatban érvényesítjük a párt vezető szerepét, nagy gondot fordítunk az üzemi demokrácia fejlesztésére, nem különben dolgozóink tudatának formálására. Ezzel elértük, hogy az emberek jól viszonyulnak a korszerű termelési módszerekhez, a nagy teljesítményű gépekhez és gyakorlati érvényesítésükhöz.

— Minden szólamot mellőzve megjegyezhetem: a CSKP KB szívéhez szóló levele minden dolgozónk családjához eljutott, úgyszólván programjuknak tekintik, s a kommunistákkal vállvetve munkálkodnak a benne kitűzött célok eléréséért. Erre a szilárd bázisra alapoztuk fejlesztési terveinket is. Már most kijelenthetem, nogy a végrehajtásnál sem vallunk szégyent.

— Nem érdektelen még, ha elmondom: gazdaságunk 2333 dolgozója közül 647-nek van meg a beosztásához szükséges szakmai képesítése. De ennél még magasabb szintre törekszünk. A hatodik ötéves tervben egyebeken kívül további 160 ifjú szakmunkás képzését segítjük elő szaktanintézelünk- ben, hogy ezzel is megteremtsük igényes faladataink teljesítésének feltételeit.

Az igényeknek megfelelően

Mindenképpen a céltudatos irányító és helyes politikai tömegmunkának köszönhető, hogy az üzemrészlegeken az állami gazdaság ez évi feladatát részletesen ismerik. A teljesítés hogyanjáról és módozatairól Topoľanyban, az igazgatóság legnagyobb, háromezer hektáros termelőrészlegén Jozef Kra- beľ elvtárssal, az üzemi párt- szervezet elnökével váltottunk néhány szót.

— Tételes adatokkal kifejezve, ez idén — mondotta — 12 977 vagon gabonát, 1030 cu1976.

III. 10