Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-31 / 77. szám, szerda
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA (Folytatás a 4. oldalról) mák keresésére kell törekednünk. E téren nagy jelentőséget tulajdonítunk a komplex racionalizációs brigádok megszervezésének, amelyekben az akadémia munkahelyeinek, a reszort-kutatóintézeteknek és a termelőszervezeteknek a törekvése egyesült. A Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyei közül ma már 12 intézet vesz részt a komplex racionalizációs brigádok tevékenységében. A Szlovák Tudmányos Akadémia a tudományos munka hatékonysága lényeges fokozásának útjára lépett. Az elmúlt időszakban ezen a téren több pozitív eredményt értünk el. A megkezdett út javarészt azonban még előttünk áll. Igényes leiadatok várnak ránk a tudományos munkára alkalmas tehetségek felkutatása és a tudományos kutatómunka színvonalának javítása terén. Azok a feladatok, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának irányelvjavaslata tűzött a Szlovák Tudományos Akadémia elé, teljesíthetők. Ezt az a tény bizonyítja, hogy a kommunisták a feladatok teljesítése érdekében mindenütt az élvonalban állnak, és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységes állami tervével összhangban törekednek a feladatok megoldására a szovjet és a többi szocialista állam tudományos clolgozóival karöltve, kihasználva a nemzetközi munkamegosztás előnyeit. A Szlovák Tudományos Akadémia kommunistái és négyezer tagot számláló munkaközössége mindont elkövetnek, hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegítsék szocialista társadalmunk tudományos-műszaki fejlődését, és kizárólagosan pártunk, munkásosztályunk és népünk érdekeit akarják szolgálni. következtében a jövőben még inkább gyarapodni fog. A gyártási eljárás meglehetősen gépesített, sőt gyakran tökéletesen automatizált, a termékszállítás azonban hiányosságokkal küzd. Ezt a problémát ugyanúgy meg kell oldani, akárcsak a vasúti áruszállítás és a termelés fejlesztésének problémáit. Engedjék meg, hogy felszólalásom végén a kongresszust és a Központi Bizottságot biztosítsam arról, hogy a zvoleni járás kommunistái és dolgozói készen állnak azoknak a feladatoknak a teljesítésére, amelyeket Szlovákia Kommunista Pártja kongres sa és Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa tűz ki. Mindezt az is bizonyítja, hogy sikeresen teljesítették az idei év első két hónapjának összes tervfeladatát. Juraj Rell elvtársnak, a zvoleni Bučina Vállalat dolgozójának felszólalása Az elmúlt öt év, úgy mint egész hazánkban, a zvoleni járásban is az egyik legsikeresebb időszak volt. Az ipari termelés minden évben dinamikusan növekedett és az ötödik ötéves tervidőszakban a növekedés elérte a 78 százalékot. Lényegesen fokozódott a társadalmi munkatermelékenység, új — főleg gépipari és faipari üzemek létesítésével — növekedett a járás ipari kapacitása. A mezőgazdasági termelés növekedése a zvoleni járásban 25 százalékos volt, és így lényegesen túlszárnyaltuk eredeti terveinket. A Bučina nemzeti vállalat dolgozói becsületes munkájukkal lényegesen hozzájárultak az állami tervfeladatok teljesítéséhez. Az ötéves tervidőszak bruttó termelési tervét 101,4 százalékra teljesítettük. A válsághelyzet tanulságainak és a marxizmus—leninizmus tanításának következetes gyakorlati érvényesítése lényegesen elősegítette pártunk vezető szerepének megszilárdulását. Ez nemcsak a kommunisták taggyűléseken való részvételében nyilvánult meg, hanem a gyűlések jó előkészítésében, valamint a párttagok és a párttagjelöltek aktív részvételében is. Taggyűléseinket rendszeresen tartjuk, a tanácskozás tárgyilagos, a felszólalások nem formálisak. A párttagok és a párttagjelöltek taggyűléseken való részvétele a járásban 91 százalékos. Tudatában vagyunk annak, hogy minél igényesebb feladatok előtt állnak pártszerveink és szervezeteink, annál nagyobb gondot kell fordítanunk kommunistáink és tagje- löltjeink munkájára. A kommunisták aktivitásának növelése terén igen fontos politikai-szervezési feladatot teljesítenek a pártcsoportok. így van ez vállalatunkban is. A pártcsoportok rendszeresen tartják üléseiket, megvitatják a «.pártgyűlés programját, foglalkoznak a jóváhagyott határozatokkal és ellenőrzik a csoport kommunistáinak és párttagjelöltjeinek a határozatok teljesítésében való részvételét. A pártcsoportok pártunk munkájának egyik alappillérévé váltak. Tárgyilagosíin megvitatják lehetőségük keretében a gazdasági és a társadalmi feladatok megvalósítását. Pártszervezeteink céltudatos munkája abban is megnyilvánul, hogy az egyre rendszeresebben megtartott nyilvános taggyűléseken és vitaesteken a dolgozókat tájékoztatják pártunk politikájáról és a pártszervezetek terveiről. Pártunk politikája így valamennyi dolgozó ügyévé válik. Az ipari termelés fejlődésének és az kapacitások üzembe helyezésének következményeképpen a járásban növekedik a fiatal munkások és a műszaki értelmiségiek száma. Ennek következtében a járás pártszerveinek és alapszervezeteinek az a feladata, hogy egyre nagyobb gondot fordítson pártunk taglétszámának növelésére és a tagállomány minőségi javítására. Az elmúlt öt évben a párttagjelöltek száma 1819 volt. Ennek 82 százaléka munkás és földművesszövetkezeti tag. Jelentősen javult az aktívákkal való munka is. A pártszervezetek egyre inkább a dolgozók aktív csoportjaira támaszkodnak, főleg a jelentős termelési-gazdasági feladatok elbírálása terén. Az aktívák munkájában egyaránt részt vesznek a párttagok és a párton- kívüliek — munkások, műszaki és gazdasági dolgozók. A munkások látóköre ezzel bővül, a műszaki és gazdasági dolgozók pedig konkrét ismereteket szereznek a termelési problémákról. Ha a pártszervezetek és az aktívák együttműködése jó, felelősségteljesen oldhatják meg a bonyolult feladatokat. Ilyen munkamódszerrel végzik el például a pártszervezetek minden évben a komplex elemzést. A szerzett ismeretek alapján tesznek azután javaslatokát a munka színvonalának emelése érdekében. A vállalatok és az üzemek vezetősége a javasolt intézkedéseket magukévá teszi és biztosítja teljesítésüket. De nemcsak az évenként megismétlődő átfogó elemzésekről van szó. A pártszervezetek minden jelentősebb termelési-gazdasági kérdést elbírálnak, különösen az évi és az ötéves tervidőszak feladatait, illetve vállalataik és üzemeik távlati fejlődésének problémáit. Járási pártbizoLtságunk az utóbbi években nagy gondot fordított a gazdasági propaganda fejlesztésére. E téren kitűnő munkát végeztek különösen a nagy vállalatok, mint például a Det- vai Gépgyár és a zvoleni Bučina vállalat. A pártaktívák érdeme, hogy a gazdasági propaganda jelenleg más üzemekben és az egységes földművesszövetkezetekben is fellendült. A gazdasági propaganda azonban nem jelenti csupán az általános jelszavak hangoztatását, hanem arra törekszik, hogy a dolgozókat a lehető legkonkrétabban tájékoztassa munkájuk eredményeinek, valamint üzemük, szövetkezetük és az egész társadalom fejlődésének kapcsolatairól. A hatékony gazdasági propaganda a szemléltető agitáció a dolgozókat a tervfeladatok rendszeres és egyenletes teljesítésére, a termelés növelésére, a termékek minőségének javítására és a termelés hatékonyságának fokozására ösztönzi. Bebizonyosodott, hogy a jó tapasztalatok gyakorlati érvényesítése, általánosítása is növeli a munkakezdeményezést. Járásunk szocialista felajánlásainak értéke 162 millió 197 ezer korona. Ugyanakkor lényegesen fellendült és megszilárdult a komplex racionalizációs brigádok és a szocialista munkabrigádok mozgalma is. Néhány héttel ezelőtt ismerkedtünk meg a fejlesztés 1976—1980. évre vonatkozó irányelvjavaslatával. Biztosíthatom önöket, hogy a zvoleni járás kommunista és pártonkívüli dolgozói ürömmel fogadták hazánk építésének ezt a nagyszabású programját, amelyet magukévá tettek. Kijelenthetem, hogy járásunk dolgozói e programban látják a maguk és családjuk életszínvonalának emelkedését, gyermekeik lehetőségeinek bővülését, üzemük, községük és városuk fejlődését. Ez a program a biztonság és a jobb jövő programja szocialista társadalmunk valamennyi tagja számára. Az irányelvjavaslat számunkra is kitűzte a feladatot, amikor kiemelte, hogy a bútorgyártás érdekében fejleszteni kell a kevésbé értékes faanyagból készült falemezek készítését. Az irányelvjavaslatban a Detvai Gépgyár dolgozói is megtalálták a rájuk váró feladatokat az útépítő munkagépek gyártását illetően, de szerepelnek itt a járás valamennyi vállalat, üzem, mezőgazdasági és közlekedési szervezet feladatai is. Tudom, hogy az irányelvjavaslatban nem tehetnek említést külön valameny- nyi termék gyártásának fejlesztéséről. Véleményem szerint azonban gépiparunk feladata, hogy fejlessze a szállítógépek, különösen az emelőtargoncák gyártását. A zvoleni Bučina vállalatban például munkásaink 38 százaléka foglalkozik a termékek szállításával. Számuk a termelés rohamos növekedése Štefan Ferencei elvtársnak, a Dunajská Streda i járási pártbizottság vezető titkárának felszólalása A CSKP XIV. kongresszusa által megnyitott időszak szocia lista társadal inunk politikai gazdasági és társadalmi életében az eddig nem tapasztalt, nagyszerű tettek időszakaként íródik be pártunk és államunk történelmébe. Ezt igazolta az SZLKP Központi Bizottságának jelentése is, amelyet Lenárt elvlárs adott elő. A CSSZSZK 1976—1980-as évekre szóló gazdasági és szociális fejlődésének irányjavaslata az eddigieknél még bonyolultabb feladatokat vázolt fel, megmutatja a minőségi szempontból új időszak szükségleteit a tudományosműszaki haladás meggyorsításáért, a társadalmi termelés hatékonysága emeléséért vívott harcban, amikor pártunk és államunk fáradhatatlanul gondoskodik népünk anyagi és kulturális életszínvonala szüntelen emeléséről. A Dunajská Streda-i járási pártkonferencia és az évzáró párttaggyűlések mérlegének eredményei is azt mutatják, hogy a pártunk vezette sikeres gazdasági fejlődésnek köszönhetően népünk túlnyomó többsége hűséges a kommunista párthoz és a szocializmushoz, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának marxista—leninista irányzatát valamennyi dolgozó támogatja. Mi, a dunaszerdahelyi járás kommunistái pártunk politikája megvalósításának folyamatában mindig rendkívüli jelentőséget tulajdonítottunk a parasztság és a munkásosztály szövetsége konkrét gazdasági tartalmának, mint a forradalmi folyamatok vezető erejének. Járásunk mezőgazdasági dolgozói nagyra becsülik a pártnak a mezőgazdaságról való gondoskodását, a társadalmi feladatok teljesítéséhez való hozzájárulásának igazságos értékelését. Járásunk mezőgazdasága, amely viszonylag rövid időszak alatt leküzdötte az átépítés és a fejlesztés kezdeti nehézségeit, már 1963-ban az intenzív fejlődés útjára lépett. Ma az 5. ötéves terv befejezése után megállapíthatjuk, hogy mezőgazdasági üzemeink sikerrel teljesítették a CSKP XIV. kongresszusán a mezőgazdasági bruttó és árutermelés fejlesztésében kitűzött feladatokat. A szemes termények terén az ön- ellátottság elérése mellett 1975-ben az állami alapokba minden hektár után 1083 kg szemes terményt, 380 kg húst — baromfi nélkül —, 818 liter tejet, 764 darab tojást és más terméket adtak. A CSKP XIV. kongresszusával megnyitott időszak tehát mezőgazdaságunkban a fejlődés minőségi szempontjából új időszakát jelenti, amikor a termelés terjedelme növelésének követelményével együtt sokkal inkább előtérbe kerül a hatékonyság növelésének követelménye. A hatékonyságnak új módon történő növelése felveti a termelés alapvető összehangolásának a követelményét. Előtérbe kerülnek a nagy >bb teljesítményű növény- és állatfajták, a nagyobb teljesítőképességű gépek, a hatásosabb vegyszerek s a magasabb szakképzettség. A termelőerők fejlődése növeli az igényeket a koncentrációvul, a szakosítással szemben, bővíti és átalakítja az eddigi szervezési keretet, hatást gyakorol a szocialista országok formáira is. A központi pártbizottság és a CSSZSZK kormányának a CSKP XIV. kongresszusa utáni állandó gondoskodása lehetővé tette az alacsonyabb pártszervek számára az óriási alkotó energia felszabadítását. S’-lmos példa bizonyítja, hogy a dolgozó« helyesen irányított igyekezete maga mögött hagyja még, a legfejlettebb tőkés államok eredményeit is. Ennek konkrét megnyilatkozása az a tény, hogy járási viszonylatban túlszárnyaltuk a szemes termények hektáronkénti 60 métermázsás hozamát, a Calovói Állami Gazdaság dolgozói több mint 3000 hektáiny-' területen megközelítették a 75 métermázsás átlaghozamot. Az elért eredmények mutatják, mi minden érhető még el, másrészről igazolják, hogy a .árt irányvonala a lakosság ellátása jan az önellátottság elérésére reális és helyes. Ezeket az eredményeket azért is élhettük el, mert kihasználtuk a szovjet búzafajták termesztésében rejlő lehetőségeket. A mezőgazdasági politika alapelvei, amelyeket a CSKP KB 1975. évi októberi ülése fogalmazott meg, a mezőgazdaság fejlesztésében távlatilag is érvényesek. Az utóbi időszakban új alapokon formálódik az efsz-ek és az állami gazdaságok terjedelme. Ez a tény a fejlődő kooperációval együtt új lehetőségeket teremt a mezőgazdaságban a termelőerők fejlődéséhez. Be kall ismernünk, hogy mezőgazdaságunkat az elmúlt években bírálat is érte, amely akkor jogos volt és ma is jogos. Az egyesült egységes földművesszövetkezetekben úgy kell dolgozni, hogy szembetűnően növekedjék a termelés és jobban teljesítsék az alapvető célokat. Több mezőgazdasági üzem egyesítése után is jó eredményt csak ott lehet elérni, ahol a gazdálkodási keret bővítését jó káder-, politikai, szervezési és gazdasági munka kíséri. A CSKP KB határozata, alapján felgyorsul a termelőerők fejlődési üteme, amely a mezőgazdasági üzemek egyre mélyülő kooperációra, továbbá a mezőgazdasági üzemeknek az élelmiszer- ipari vállalatokkal és a szolgáltatásokat nyújtó üzer ekkel való kooperációjára épül. llymódon í mezőgazdaság és az ipr” között egyre gyümölcsözőbb együttműködés jön létre, amely elősegíti az erők és az eszközök ésszerűbb kihasználását, érezhetően meggyorsítja a termelőerők fejlődésének ütemét. A kooperációs kapcsolatok ilyen poiJJkai- gazdasági irányvétele következtében keletkezett járási*nkb?u az Agrofrigor gyümölcs- és zöldségfeldolgozó vállalat, melynek célja a lehető legjobban kielégíteni a termelőket és a fogyasztókat. Az integrációs eljárás indoko't- ságát bizonyítja, hogy e csoportosulás keretében eddig 80 vagon alma elraktározására képes hűJ berendezéssel felszerelt raktárt építettünk, három hektáros üvegházat létesítettünk és bővítjük a fólia alatti zöldségtermesztést. Ezen a alapon épül egy hizlalda 7800 darab szarvasmarha számára, továbbá egy sertés- és egy baromfihizlalda. Ezt a folyamatot fokozatosan a növénytermesztésben is bevezetjük. Bármilyen nehéz is ez a folyamat, sőt még lakálpatrió- ta ellenzői is vannak, mégis — a CSKP KB határozatával összhangban — sikeresen fejlődik és fő irányzattá válik. Lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés optimális alakulását, amely teljes mértékben kihasználj." a tudományos- műszaki haladás anyagi és erőforrásai összevonásának lehetőségeit. A távlati feladatok elérésének legfőbb tartaléka azonban a termőtalaj jobb kihasználása. Járási pártbizottságunk nagy figyelmet szentel a kukoricatermesztésben rejlő nagy tartalékok kihasználásának. A járásban bevezettük a kukoricatermesztés ipari módszerét, emellett a fő figyelmet a vezető dolgozók személyes felelősségének növelésére összpontosítottuk. Vannak még tartalékaink a búza és az árpa termesztésében is. A komplex intézkedések hozzásegítenek anhoz hogy a gabonafélék átlagos hozamát a 60 métermázsás felett tartsuk. A cukorrépatermesztésben is nagy tartalékokat látunk s ezek feltárása szintén hozzájárul kitűzött céljaink eléréséhez. Figyelmünket nem kis mértékben a lucernatermesztés nagy tartalékainak kihasználására összpontosítjuk, amely a növényi fehérjék legfőbb forrása. A lucernatermesztésben olyan állapotot akarunk elérni, hogy hektáronként 12 métermázsa fehérjét nyerjünk. Ezen az úton haladva arra törekszünk, hogy járási átlagban a 23— 24 000 tehéntől 3600 liter tejet nyerjünk évente.
