Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJA KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA (Folytatás a 4. oldalról) összterjedelmét, de nem olyan szer­kezetben és nem olyan végső hatás­fokon, ahogy azt feltételeztük, és ahogy arra szükségünk volt. Tudatában vagyunk annak, hogy a beruházás az a terület, ahol a legmarkánsabban visz- szatükröződik a termelés színvonala, műszaki rátermettsége, és a szervező kollektívák munkája. A célok, amelye­ket a beruházások terén el akarunk érni, megtalálhatók az irányelvekben, a Központi Bizottság jelentésében Le­nárt elvtárs beszámolt róluk. Tőlünk függ ezért, hogy energikusabban halad­junk e célok felé. Koszigin elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán hangsúlyoz­ta, hogy döntő célként kell tekinteni olyan kapacitások üzembe helyezését, amelyek gazdasági előnyöket biztosíta­nak a termelés és a nem termelési jellegű szükségletek kielégítése számá­ra. Nem kell, gondolom, hangsúlyozni, hogy ez azonos mértékben érvényes ránk is, és hogy az állami és a párt­fegyelem dolga, hogy ne lépjük túl a megkezdett beruházások tervezett terje­delmét, határozottan szembeszálljunk az elviselhető kereteket meghaladó köve­telésekkel, s így megteremtsük a felté­teleket az elkezdett, de be nem feje- % zett beruházások számának csökkenté­séhez, és a beruházások gyorsabb üte­mű befejezéséhez. Sokkal nagyobb elv­szerűséggel és következetességgel kell a gyakorlatban megvalósítanunk azo­kat az intézkedéseket, amelyeket a szövetségi kormány és a nemzeti kor­mányok hoztak a beruházások területén uralkodó viszonyok megjavítására, és összpontosítottan kell dolgozni a nyi­tott problémák megoldásán. Nem elég erőfeszítéseinket csak a beruházások tulajdonképpeni megvaló­sítására összpontosítani, figyelmünknek sokkal nagyobb mértékben a beruhá­zások előkészítésére — a tervelőkészí­tésre, de főleg a terv kidolgozására kell irányulnia, mert ez dönt végső so­ron a hatásfok eléréséről és a megvaló­sítás folyamatosságáról. Sokkal szilár­dabban kell kézbe vennünk a tervező szervezetek irányítását, mert tevékeny­ségükkel kezdődik a tudományos-mű­szaki haladás eredményeinek átalakítá­sa az élet adott, konkrét területein, s ettől függnek a szállítói-megrendelői kapcsolatok is. A tervezés tipikus tevékenység, ahol a személyi ambíciókat megfelelőkép­pen össze kell kapcsolni a társadalmi érdekek, a hatékonyság, a célszerűség és az esztétika követelményeivel. E munka társadalmi jelentősége megkí­vánja, hogy pártvonalon is nagyobb gondot fordítsunk e szervezetek párt- magvának erősítésére, ahogy azt Lenárt elvtárs is hangsúlyozta. A tervezők munkájával szembeni nagyob igényes­ség atmoszféráját a szakvéleményező tevékenység minőségi színvonalának emelésével is fokoznunk kell, hogy a terveket az adott terület legjobb szak­emberei ítéljék meg és véleményezzék, hogy növekedjék felelősségük az opti­mális megoldásért, és ennek arányában értékeljék munkájukat is. A beruházási folyamat megjavítása érdekében el kell érnünk, hogy sok­kal következetesebb legyen a beruhá­zási terv összehangolása a kivitelezői kapacitásokkal az építőipar, a gépipar és a tervezőintézetek vonatkozásában, éspedig mind a tárgyi szerkezet és a határidők, és az építőiparban a beru­házás helyének és az anyagi fedezetnek szempontjából is. Bizonyos eredményeket e téren már az 5. ötéves terv időszakában is elér­tünk. Különösen azt kell értékelni, hogy építőinknek az összpontosított be­ruházásra kijelölt helyeken sikerült lé­nyegesen növelniük a kapacitásokat, s ezeket a kötelező feladatokra, és né­hány más kiemelt beruházásra irányí­taniuk. Örömünkre szolgál, hogy a szlo­vákiai építőipari dolgozók munkájukkal hozzájárultak és hozzájárulnak Prága főváros fejlesztése sürgős szükségletei­nek megoldásához, és ugyancsak segí­tenek teljesíteni országos viszonylatban fontos feladatokat az olyan jelentős ipa­ri területen, amilyen az észak-csehorszá­gi kerület. Örülünk, hogy jelentős mun­kát végeztek annak érdekében, hogy Bra­tislava, mint a Szlovák Szocialista Köz­társaság fővárosa mind jobban teljesít­hesse funkcióját, és hogy kialakítottuk a feltételeket arra, hogy az e téren mutatkozó igényes feladatokat a 6. öt­éves terv időszakában is teljesítsük. Szeretnénk köszönetét mondani a kerü­leti pártbizottságoknak és azoknak a tenzívebbé tettük az ellenőrző tevé­kenységet, amelynek homlokterében fő­ként az állami népgazdasági terv, a kormány fontos határozatainak és a kiemelt problémáknak a teljesítése állt, amelyekre operatív módon kellett reá-. gálni. A gazdasági terület mellett gon­dot fordítottunk az iskolaügy, egészség­ügy és kultúra fejlesztése kérdéseire, a szocialista törvényesség következetes megtartására, a bűnözés és más társa­dalomellenes jelenségek elleni harcra. Tárjuk fel a tartalékokat Habár az elért pozitív eredmények azt mutatják, hogy megjavult a kor­mány és a központi szervek irányító munkája, tudatában vagyunk annak, hogy e területen még távolról sem me­rítettük ki összes tartalékainkat és le­hetőségeinket. Nem minden miniszté­rium és nem minden vezető dolgozó vette ki részét egyforma mértékben a sikerek eléréséből, különbségek ta­pasztalhatók a koncepciós és a közvet­len irányító munka színvonalában és ennek következtében a végső eredmé­nyekben is. Az irányító munkában nem ritkán találkozunk olyan negatív je­lenségekkel, hogy a társadalmi szem­Peler Colotka elvtárs Szlovákia fellendüléséről bes?•" ČSTK felvétel) funkcionáriusoknak, gazdasági dolgo­zóknak és az építők ezreinek, akik megértették az építőipari kapacitások átirányításának politikai és gazdasági jelentőségét; kifejezésre juttatni meg­győződésemet, hogy államunkban a jö­vőben is segítenek teljesíteni az elsőd­leges, kiemelt feladatokat. Igaz, nem akarom állítani, hogy az építőiparban nincs néhány súlyos prob­léma, mindenekelőtt ami az építőipari kapacitásoknak a társadalmilag kiemelt beruházásokra való irányítását illeti. Ilyen: a fűtőanyag energiaipari és a kohászati, gépipari komplexum; a be­fejezési munkáknak elégtelen az ará­nya a kivitelezésben; lemaradás mu­tatkozik a járulékos beruházások kivi­telezése tekintetében is. Elvárjuk, hogy az Építésügyi Minisztérium és a vezér- igazgatóságok kommunistái konkrét munkájukban következetesebben fogják végrehajtani az építőipar szerkezeti változtatásainak meggyorsítására hozott intézkedéseket, és hogy ehhez hatéko- nyobban felhasználják a tervben az építőipar fejlesztésére kijelölt eszkö­zöket. Ami a harmadik szférát illeti, az, amit fejlesztésére fordítunk, semmikép­pen sem kevés, noha természetesen, nem tudunk minden igényt kielégíteni. pontból elsődleges ügyeket nem oldják meg kellő nyomatékkai, s hogy a fogya­tékosságok megállapításából nem von­ják le a megfelelő következtetéseket, hogy a vezető dolgozók kitérnek a nép­szerűtlen feladatok megoldása elől, hogy a tartalékok mozgósítása helyett gyakran a kényelmesebb módszert vá­lasztják: továbi igényeket támasztanak az össztársadalmi forrásokkal szemben. Több kezdeményezést kell megköve­telnünk az olyan fontos társadalmi ér­dekek megoldásakor, mint amilyen pél­dául az életkörnyezet védelme. A jövő feladatok igényes volta nem engedi, hogy az irányító munkának gyenge részei legyenek. A jelenlegi ál­lamjogi elrendezés olyan lehetősége' et nyújt, amilyenekre azelőtt hosszú ideig törekedtünk. Szlovákiában a kommu­nisták és általában a felelős dolgozók becsületbeli ügye, hogy ezeket a lehe­tőségeket maradéktalanul felhasználjuk Szlovákia és az egész Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság fejlesztése javára. Ezért ahol nem volt elég jóakarat, ak­tivitás és kezdeményezés, valamint rá­termettség, ahol a feladatokat nem tel­jesítették megfelelő színvonalon, ott habozás nélkül le fogjuk vonni a szük­séges következtetéseket, beleértve a káderintézkedéseket is. Jövőbeni munkánk megjavításának ígéretteljes feltételeit teremtik meg azok az intézkedések, amelyeket a ve­zető dolgozók politikai és szakmai szín­vonala emelésének érdekében tettünk, mini például a ciklusos oktatás, az egyéni továbbképzési tervek, a káder- munka hosszú tartamra szóló tervei, a kádertartalékok tervezése, a dolgo­zók komplex értékelése. A kormány irányító munkájában a fő súlyt — éppen úgy, mint a miniszté­riumok munkájában — az eddiginél jobban a koncepciós kérdésekre kell helyeznünk, mert tudatában vagyunk annak, hogy e kérdések helyes meg­oldásától függ döntő mértékben erő­feszítéseink végeredménye. Ennek ér­dekében gondoskodni fogunk arról, hogy az operatív és a szervezési prob­lémákat azokon a fokokon oldják meg, amelyek e problémákért felelősek, hogy a vállalati vagy ágazati szinten a partnerek meg nem értése, jóakara­tának és kezdeményezésének, s főként felelősségüknek a hiánya, indokolatla­nul ne hárítsa át a döntést az irányítás alacsonyabb fokáról, annak magasabb fokára. Minden szinten tovább kell ja­vítani az általános ismereteket, el keli mélyíteni az elemző munkát, mert csak ilyen feltételek közepette lehet helyes következtetéseket levonni és ha­tékony intézkedéseket hozni. Ez külö­nösen a tervteljesítés ellenőrzésére érvényes, ahol a jelzések idejében va­ló észlelésével rugalmasan kell reagál­nunk a felmerülő problémákra, hogy az ellenőrzés valóban megelőző jelle­gűvé váljék. A globális szemléletről át kell térnünk a jelenségek okozati ősz- szefüggéseinek konkrét megismerésére és mélyebben kell behatolnunk a vizs­gált problémák struktúrájába. Hangoljuk össze a társadalmi és a helyi értekeket Enieífl az irányító iraia snwnalát A hatékonyság növelése szorgalmazá­sának terén szerzett tapasztalataink világosan mutatják, hogy a jövőben még következetesebben kell emelnünk az irányítás színvonalát az állami, va­lamint a gazdasági-vállalati szférában. Az irányítási szerkezetek stabilizálódá­sa mind szövetségi, miijd a nemzeti köztársaságok szintjén lehetővé tette a megállapított hatáskör keretében el­mélyíteni a kölcsönös kapcsolatokat, és tökéletesíteni az együttműködés módszereit, ami a demokratikus cent­ralizmus elveivel összhangban hozzájá­rult a szövetség mechanizmusának fo­lyamatos működéséhez. Szeretnénk er­ről a helyről elismeréssel értékelni a szövetségi kormány koncepciós és ko­ordinációs tevékenységét, amely kor­mány az állami népgazdasági terv s az irányítás többi szabályozójának révén biztosította az egységes népgazdasági politikát a Szlovák Szocialista Köztár­saság, s ugyanígy a Cseh Szocialista Köztársaság kormánya hatáskörének és kezdeményezésének célszerű alkalma­zásával. A pozitív eredmények, amelye­ket az egységes csehszlovák gazdaság fejlesztésében elértünk, s ehhez a két nemzeti köztársaság hozzájárulása a legjobb bizonyítéka annak, hogy alap­talanok voltak azok az aggályok, ame­lyek helyenként előfordultak, hogy a szövetségnek gazdasági téren dezinteg- rációs hatása lehet. Kiindulva a XIV. kongresszus irány­vonalából, amely súlyt helyezett a szo­cialista állam valamennyi funkciójának megszilárdítására, Szlovákiában kialakí­tottuk a szükséges káder- és szervezési feltételeket. Lényegében befejeződött a minisztériumok apparátusának kiépí­tése, amikor megtisztításuk után a párt és a szocializmus iránt odaadó kádereket helyeztük funkciókba, akik biztosították a konszolidáció lefolyta­tását, és az 5. ötéves terv igényes fel­adatainak végrehajtását, örvendetes, hogy a minisztériumok apparátusa ve­zető dolgozóinak több mint 94 száza­léka kommunista. Ezek az elvtársak a konkrét munkában jelentős ismeretekre és tapasztalatokra tettek szert, ami megnyilvőnult és biztosan megnyilvá­nul még az egyes minisztériumok irá­nyító munkája színvonalának emelkedé­sében is. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának munkájában — az SZLKP kongresszusa határozatának szellemé­ben — igyekeztünk érvényre juttatni a főláncszem módszerét azáltal, hogy a figyelmet mindenekelőtt a koncep­cionális kérdésekre irányítottuk. A ko­ordinációs tevékenység elmélyítésével biztosítottuk a munka egységes eljárá­si módozatait valamennyi minisztérium­ban és a többi központi szervben. In­Továbbá szélesebb körűen kell fel­használunk a feladatok biztosításának egyes bevált formáit, mint például a pártpolitikai aktívákat, amelyeket je­lentős szervezési eszköznek tartunk az erőfeszítések egyesítésére és a felada­tok leghatékonyabb biztosítása útjainak keresésére. Természetesen emellett kö­vetkezetesebben kell gondoskodnunk arról, hogy az eredmények mielőbb ér­vényesüljenek az életben. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya gondoskodott róla, hogy a nemzeti bizottságok tökéletesítsék gaz­dasági-szervezői, kulturális-nevelő és politikai-hatalmi funkciójukat. Értékel­jük a felújított kerületi nemzeti bizott­ságokkal folyó együttműködést, s ezt tovább fogjuk fejleszteni. így még kö­vetkezetesebben akarjuk és kell össze­hangolnunk a társadalmi és a helyi érdekeket. A kormány gondoskodni fog arról, hogy a minisztériumok maradéktala- nabbul és rendszeresebben érvényesít­sék törvényadta hatáskörüket, és a rá­juk bízott szakaszokon megfelelően irányítsák a nemzeti bizottságokat az államigazgatás gyakorlása során. A gazdasági minsztériumoktól továbbra is megkívánjuk, hogy vállalataikat a nem­zeti bizottságokkal szorosabb együtt­működésben irányítsák az emberek olyan napi szükségleteinek megoldása során, mint amilyenek a bölcsődék, az óvodák építése. A CSKP Központi Bizottságának a kongresszus előkészítésével kapcsolatos Levelével, kongreszsusi tárgyalásaink­kal összhangban tanulságot merítve a szovjet kommunisták magatartásából a XXV. kongresszuson és a konkrét élet­ben, a kormány, a minisztériumok, a nemzeti bizottságok és a gazdasági szer­vek egész irányító tevékenységét meg­javítjuk, mégpedig úgy, hogy megfe­leljen a mai szükségleteknek és a táv­lati feladatoknak is. Tisztelt elvtársak! Röviddel a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusát követően mérlegeljük elért eredményeinket és tárgyaljuk meg új, szemmel láthatóan igényes és kétségtelenül bonyolult fel­adatainkat. Számunkra, Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei, a csehszlo­vák kommunisták számára a XXV. kongresszus és a szovjet kommunisták munkája a tapasztalatok kimeríthetet­len forrása, új, ihlető példa arra, hogy Lenin pártja milyen tárgyilagosan ér­tékeli az elért eredményeket. Ihlető példa számunkra abban is, hogy a szovjet kommunistaák hogyan összpon­tosítják erejüket, a szovjet nép alkotó- képességeit újabb, nagyobb célkitűzé­sek elérésére a kommunizmus építé­sében, hogyan összpontosítják erejü­ket a társadalom sokoldalú fejleszté­sére, a hatékonyságra és a minőségre a dolgozók boldog élete érdekében, a szocializmus erőinek növelése és a vi­lágbéke megszilárdítása érdekében. Ilyen nemes értelme volt embereink milliói egyre jobb, teljesebb, gazdagabb élete érdekében — az elmúlt időszak­ban végzett munkánknak is. Az elért eredmények elégte 1 **'ül szolgálnak mindazoknak, akik erejüket, tudásukat, életük egy részét a XIV. kongresszu­son kitűzött célok teljesítésének szol­gálatába állították. A siker a kommu­nisták és a pártonkívüli milliók közös műve, és közös büszkesége Abban a tudatban, hogy van miért küzdeni, teljesen egyértelműen magun­kévá tesszük az egész köztársaság és Szlovákia gazdasági és szociális fej­lesztésében kitűzött új feladatokat is, azokat a célokat, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa állít elénk. Engedjék meg, tisztelt elvtársak, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának kong­resszusát biztosítsam: mi, az SZSZK kormányában dolgozó kommunisták maradéktalanul magunkévá tesszük ezeket az igényes feladatokat, és min­dent megteszünk teljesítésükért úgy* hogy kommunista pártunk vezetésével» nemzeteink és nemzetiségeink testvéri egységében, valamennyi dolgozó cse­lekvő aktivitásával hozzájáruljunk Szlovákia, és egész csehszlovák szo­cialista hazánk további fejlesztéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom