Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám, szombat

PÁRTUNK MEGSOKSZOROZTA EREJÉT Létrejöttek az egységes csehszlovák gazdaság fejlesztésének feltételei ja egész gyakorlati tevékenységében következetesen szilárdítja és fejleszti szövetségét, barátságát és együttmű­Csehszlovákia Kommunista Pártja a Szlovák Szocialista Köztársaság gazda­sági fejlesztésének meggyorsítására tö­rekedett, és gazdaságpolitikájában ezt az irányzatot következetesen meg­tartotta. Gyakran nem is vagyunk tu­datában annak, milyen mérhetetlenül jelentős sikert értünk el Szlovákia fejlesztésével. Ez meggyőzően bizonyít­ja, milyen eredményeket érhetnek el azok a nemzetek, amelyek élén mar­xista—leninista párt áll, amely követ­kezetesen érvényesíti a proletár inter­nacionalizmus alapelveit. A cseh mun­kásosztály segítségével létrejöttek Szlovákia és a cseh országrészek gaz­dasági kiegyenlítődésének feltételei, megszűnt az előző regionális egyen­súlyhiány és létrejöttek az egységes csehszlovák ökonomika arányos fej­lesztésének lehetőségei. Nehezen ta­lálunk világviszonylatban példát arra, amit ilyen rövid idő alatt ezen a sza­kaszon Csehszlovákiában elértünk. Szlovákia jelenlegi szállítói képessé­gei és fejlődési lehetőségei azt mutat­ják, hogy Szlovákiának a cseh or­szágrészek színvonalára való emelése lényegében megvalósul. Ezért az az új feladat áll előttünk, hogy a két köz­társaság sajátosságainak felhasználá­sával intenzíven elmélyítsük az egysé­ges csehszlovák gazdaságot, s ezzel meggyorsítsuk a népgazdaság haté­kony fejlődését. Arról van tehát szó, hogy a legha­tékonyabban keil felhasználnunk az adott termelőerőket és forrásokat azok­nak a vállalatoknak, szakágazatoknak és Iparágaknak a korszerűsítésére és átalakítására, amelyek a legnagyobb mértékben járulhatnak hozzá a cseh­szlovák népgazdaság optimális fejlődé­séhez. Ésszerűbben kell kihasználni a munkaerőket és érvényesíteni a fej­lesztési programokat, amelyek Cseh­szlovákia egészének érdekeiből indul­nak ki. Az utóbbi évek tapasztalatai minden kétségen felül bebizonyították, hogy nemzeti köztársaságaink keretében a gazdasági fejlődés csak akkor lehet sikeres, ha biztosítjuk Csehszlovákia egész népgazdaságának fejlődését, a CSSZSZK sikeres fejlődése ugyanakkor nélkülözhetetlenül feltétele a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság gaz­dasági fejlődésének. Csehszlovákia Kommunista Pártja ve­zetésével nemzeteink internacionalista egységében Szlojýkia lépést tart a fej­lődéssel, és ma nélkülözhetetlen ré­sze a gazdaságilag, politikailag és eszmeileg egységes államnak. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság a csehek és a szlovákok, valamint az itt élő nemzetiségek közös hazája. Vállvetve fogjuk továbbfejleszteni, még szebbé tenni szocialista hazánkat a mai és a jövő nemzedékek javára. Szocialista oktatásügyünk nagy fel­adata, hogy a szocialista hazaszerete- tet mentesítsük minden nacionalista csökevénytől és megtanuljuk a végső következtetésekig megérteni azt, hogy mindkét nemzetünk egységes államban él, amely, egyszerűen szólva, két tar­tópilléren — az osztály- és a nemzeti együvétartozás pillérén — nyugszik. Az emberekben tudatosan ápolnunk kell a jogos büszkeséget erre az egy­séges államra — a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságra, amelynek fej­lesztésében egyforma mértékben vesz részt mindkét nemzetünk. Ihlet és tanulság forrása Helyesen egyhstepcsolni a nemzeti és az internacionalista kérdéseket Elvtársak, gazdaságunk fejlesztését a szocialista gazdasági integráció fel­tételei között valósítjuk meg, amely a jelenlegi gazdasági világfolyamat egyik legjelentősebb sajátossága. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa országainak minőségileg új fel­tételei, amelyek a termelőerők elért gazdasági fejlettségéből, valamint a nemzetközi gazdasági munkamegosztás objektiven előrehaladó folyamatából következnek, továbbá a gazdaság és a nép életszínvonala növekvő igényei­ből adódnak, új lehetőségeket nyitot­tak a szocialista gazdasági integráció hatékonyabb és maradéktalanabb meg­valósítására. Meggyorsulnak a KGST-tagállamok összefogásának irányzatai a termé­szeti kincsek kiaknázásában, a terme­lési szakosítás és kooperáció fejlesz­tésének, a tudományos-műszaki poten­ciál fejlesztésének és felhasználásá­nak irányzatai, a KGST egyes orszá­gainak népgadasága iparilag fejlett komplexummá alakul át, és a szocia­lista közösség máris a világ legdina­mikusabb gazdasági ereje. Amint Brezsnyev elvtárs az SZKP XXV. kong­resszusán mondotta: „ ... ma az embe­riség társadalmi haladásának fő irá­nya ...“ Ezeknek az országoknak az ipara az elmúlt öt év alatt négyszerte gyorsab­ban fejlődött, mint a fejlett tőkésál­lamok ipara, és a múlt évben az Eu­rópai Gazdasági Közösség országai ipa­ri termelésének a kétszeresét érte el. A KGST-országoknak a Szovjetunió ha­talmas gazdaságára támaszkodó gaz­dasági ereje a hatodik ötéves tervben is országunk fejlesztésének alappillé­re lett. Létfontosságú számunkra, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, amint ezt a XXV. kongresszus tárgyalásainak egész szelleme megerősítette, rendü­letlenül hű a proletár internacionaliz­mus alapelveihez. Brezsnyev elvtárs kongresszusi beszámolójában hangsú­lyozta: „...mi, szovjet kommunisták a proletár internacionalizmus védel- mezését minden marxista—leninista ál­landó kötelességének tartjuk .. A lenini internacionalista politika központi kérdése a proletárpártok, a forradalmi mozgalom valamennyi ala­kulata tevékenységében helyesen egy­bekapcsolni a nemzeti és az interna­cionalista kérdéseket. A szocializmu­sért a szocializmus felépítéséért és megvédelmezéséért vívott harcot tar­totta Lenin a legjobb módszernek ar­ra, hogy a nép nemzeti érdekeiért har­coljunk. A mai helyzetben a proletár internacionalizmus rendkívül időszerű­vé válik, s a társadalmi haladás, a forradalmi erők egységének legfonto­sabb része az egyesült nemzetközi im­perializmus ellen. A Szovjetunió és Kommunista Párt­A XXV. kongresszus a marxizmus—leni­nizmus elveinek alapján az egész párt egységét manifesztálta. Abból, ahogyan a szovjet kommunisták a problémák megoldását megközelítik, a munka al­kató szellemű és tudományos felfogá­sából, a lenini munkastílus következe­tes érvényesítéséből mi is ihletet és tanulságot merítünk. A kongresszus el­méleti és gyakorlati következtetései a mi számos problémánkra és kérdé­sünkre is választ adnak. Arra ösztö­nöznek bennünket, hogy alkotó módon alkalmazzuk a szovjet tapasztalatokat, és gyakorlati munkánkban felhasznál­juk gazdag ismereteiket. A kongresszus tárgyalását — min­den túlzás nélkül mondhatjuk —, át­hatotta a szovjet kommunisták saját erejének tudata. Nem kellett szavak­kal bizonyítani annak nagyságát, ami önmagában nagy. A szovjet valóság optimizmusa és a kommunizmus építése további győzel­mének bizonyossága nagy segítség a nemzetközi kommunista mozgalom és az egész haladó emberiség számára. A tizedik ötéves terv célkitűzései előre jelzik, milyen mértékben fog növeked­ni az első szocialista ország gazdasági ereje és mennyivel gazdagabb lesz a szovjet nép élete. A szocializmusért és a békéért vívott harcunk fő frontja a munka Az egész világ számára a legnagyobb reményt a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadsá­gáért és függetlenségéért vívott to­vábbi harc programjának fejlesztése, az SZKP XXIV. kongresszusán meg­kezdett békeoffenzíva folytatása je­lenti. A döntő világerők viszonyának ez a lenini elemzése, a reális nemzet­közi politika kitűzése és következetes megvalósítása az egész nép érdekeinek megfelel, s ezen az alapon egyesül a világ békemozgalma. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek politikája abból indul ki, hogy korunkat a szocializmus és az impe­rializmus létezése jellemzi, tehát e po­litika a nemzetközi kommunista moz­galom stratégiája. Nem leplezi a két világrendszer antagonizmusát, hanem a megalkuvás nélküli kérlelhetetlen osz­tályharc formája, a szocializmus és az imperializmus közötti alapvető ellent­mondás megoldásának formája korunk­ban, a két világrendszer versenyének útja háborúk nélkül. Az a tény, hogy az imperializmus kénytelen volt taktikáját a világban kialakult új erőviszonyokhoz alkalmaz­ni, nem jelenti azt, hogy lemond a szocializmus felszámolására, és elvesz­tett pozícióinak újbóli megszerzésére irányuló terveiről. A békés egymás mellett élést továbbra Is ideológiai di- verziós céljaira és az antikommuniz- mus valamennyi formájának erősítésé­re igyekszik felhasználni. A békéért vívott harc továbbra is igen szívós lett, de a szocializmus fejlődésének minden éve, szociális gazdasági terveink megvalósítása köze­lebb hozza végső győzelmünket. A szo­cializmusért és a békéért vívott har­cunk fő frontja a munka, az egyes szocialista országok és az egész szo­cialista rendszer gazdasági és politi­kai fejlődésének eredményei, amelyek egyre hatékonyabban vesznek részt a világküzdelemben, s vonzó példát je­lentenek a tőkés- és a fejlődő orszá­gok dolgozóinak számára. A szocialista társadalom sokoldalú fejlesztésével járulunk hozzá döntő mértékben a forradalmi világmozgalom sikereihez, de ugyanakkor ez köteles­ségünk is e világmozgalommal szem­ben. Csehszlovákia Kommunista Pártja kész — amint ezt többek között az egész kongresszus előtti időszak is nwgerősíti — továbbra is becsülettel teljesíteni ezt a kötelességét. Ehhez minden szükséges feltéte­lünk megvan. Tapasztalt, a marxiz­mus—leninzmus elveire épült kommu­nista pártunk van, amely teljes mér­tékben bebizonyította képességét ar­ra, hogy Csehszlovákia munkásosztá­lyát és dolgozó népét a szocialista úton vezesse. Fejlett munkásosztályunk és szövet­kezeti parasztságunk van, amelyek gazdag tapasztalatokat szereztek a szocialista építésben. Szüntelenül nö­vekszik értelmiségi dolgozóink száma és emelkedik szakmai színvonaluk. Kimeríthetetlen forrást Jelent népünk lendületes munkája, alkotí kezdemé­nyezése és pártunkkal való szilárd kapcsolata. A szocialista országok nagy család­jába tartozunk, a barátság és az együttműködés megbonthatatlan köte­lékei fűznek bennüket leghűségesebb barátunkhoz — a szovjet péphez és kommunista pártjához. Ezért a legkisebb kétság sem fér­het ahhoz, hogy a XV. kongcesszus va­lamennyi pártszerv, -szervezet és párt­tag egységét manifesztálja majd a marxizmus—leninizmus elveinek alap­ján. Ezt az egységet tovább kell fej­lesztenünk és szilárdítanunk majd a XV. kongresszus határozatainak meg­valósítása során. Éppen úgy, mint a szovjet kommu­nisták, kongresszusunkon mi is ér­demben és jogos büszkeséggel fogjuk értékelni munkánkat. A XV. kongresz- szus lehetőségeinkkel és feltételeink-» kel összhangban, valamint a forradal-* mi világfolyamat igényeivel összhang­ban kitűzi majd szocialista hazánk to­vábbi sokoldalú fejlesztésének felada­tait. Szeretnék Önöknek, tisztelt elvtár­sak, és Önök útján Szlovákia Kommu­nista Pártja egész szervezetének és a Szlovák Szocialista Köztársaság min­den dolgozójának sok sikert és erőt kívánni a kongresszusi feladatok tel­jesítése során, jó egészséget és elége­dettséget személyes életükben. Éljen a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a csehek és a szlovákok kö­zös hazája! Éljen népünk pártja — Csehszlová­kia Kommunista Pártja! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA A* Peter Colotkónok, az SZSZK miniszterelnökének felszólalása Tisztelt elvtársak! Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának beszámolója kife­jezően értékeli azokat az eredménye­ket, amelyeket Szlovákia kommunistái, munkásosztálya és többi dolgozói a CSKP XIV. kongresszusa irányvonalá­nak és az SZLKP kongresszusa határo­zatainak teljesítésében értek el. Ezek­ről az eredményekről túlzás nélkül be­szélhetünk úgy, mint pártunk, dolgozó népünk nagyszerű sikeréről. A leg­szebb bizonyságai annak, hogy a Hu­sák elvtárs vezette központi bizottság, az egész párt elvszerű marxista—leni­nista politikájával, a társadalmunk fej­lődésével kapcsolatos alapvető kérdé­sek megoldásának koncepciós megkö­zelítésével és a dolgozók legszélesebb rétegeinek arra való megnyerésével, hogy teljesítsék a XIV. kongresszus programját, nemcsak az 1968—69-es válság következményeit, hanem még az előző időszak egyes tartós problé­máit is meg tudták oldani. , A tényekre támaszkodva méltán mondhatjuk, hogy a CSKP XIV. kong­resszusa utáni időszak kiemelkedő he­lyet foglal el a fejlett szocialista tár­sadalom építésének korszakában. Le­nárt elvtárs e sikerek forrásait említ­ve, a tényekkel összhangban ki­emelte pártunk marxista—leninista irányvonalát, egységének szilárdu­lhat, vezető szerepének erősödését, kapcsolatát a dolgozók millióival, a külső feltételek közül pedig azt, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán el­fogadott békeprogram eredményes ér­vényesítésének köszönhetően a béke, a nemzetközi feszültség enyhülésének vi­szonyai között dolgozhattunk, a Szov­jetunióra és a szocialista közösség to­vábbi országaira támaszkodhatunk. Igen, ezekben a tényekben rejlik sike­res fejlődésünk igazi oka és ehhez csak annyit kell hozzátennünk, hogy ha a jövőben is ezekből a tényezőkből indulunk ki, akkor eredményesen meg­oldjuk a legigényesebb feladatokat is, amelyekről kongresszusunkon tanács­kozunk, s főleg amelyeket a CSKP XV. kongresszusa téz ki elénk. Az elmúlt időszak eredményeit érté­kelve külön szeretnénk hangsúlyozni, hogy a pártból, akcióképességének fo­kozódásából kiindulva bontakozott ki a dolgozók aktivitása a XIV. kongresz- szus irányvonalának érvényesítésében. Csak ezzel a feltétellel tudtuk mi is, a Szocialista Köztársaság kormányának kommunista tagjai teljes mértékben ki­bontakoztatni és életbe léptetni a gaz- dasági-szervező, kulturális nevelő és politikai hatalmi funkcióját, szilárdíta­ni a vertikális irányítást a szövetségi kormánytól, a nemzeti kormányokon keresztül a nemzeti bizottságok és a gazdasági, vállalati szféra irányában. A XIV. kongresszus óta eltelt idő­ben pártunk politikájának jellegzetes és kifejező vonása az, hogy szavaink összhangban voltak tetteinkkel. így például, bár a gazdasági szakaszon már a hatvanas évek elején kitűztük az extenzív fejlődéstől az intenzív fej­lődéshez való elkerülhetetlen áttérés programját, éveken át nem léptünk ki bátrabban és határozottabb haladás eb­ben az irányban csak az 5. ötéves terv­ben történt. A kimerített külterjes for­rások ellenére olyan dinamikában és összetételben tudtuk biztosítani az erő­források képződésének növekedését, amely lehetővé tette az életszínvonal emelése, a növekvő szükségletek jobb kielégítése és a lakosság létbiztonsá­gának erősítése terén kitűzött célok elérését. A szavak és tettek egysége ugyancsak a párt és a nép egysége szilárdításának, a dolgozók széles tö­megei bizalma megnyerésének, aktivi­tásuk fokozódásának és a XIV. párt- kongresszuson megjelölt célok elérésé­ért való elkötelezettségének döntően fontos tényezője volt. A központi bizottságnak kongresszu­sunk elé terjesztett beszámolója meg­mutatja, milyen eredményeket értünk el a Szlovák Szocialista Köztársaság­ban, milyen problémákkal és nehézsé­gekkel küszködtünk, mit sikerült elér­nünk és mivel nem tudtunk teljes mértékben megbirkózni. Szól azokról a feladatokról is, amelyek a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlesztésé­nek irányelvtervezetéből kifolyólag a szlovákiai kommunistákra és a többi dolgozókra vonatkoznak. Ehhez szeretnék fűzni és kifejteni néhány gondolatot, azzal kapcsolatban, — hogyan járultunk hozzá az 5. öt­éves tervben Szlovákiában a döntően fontos országos problémák megoldásá­hoz és hogyan haladunk tovább ebben az irányban a 8. ötéves tervidőszak­ban; (Folytatás a 4. oldalonJ kCdését a szótfáttstá közösség orszá. gaival, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom vezető ereje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom