Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-01 / 51. szám, hétfő

LEONYID BREZSNYEV FOGADTA ALVARO CUNHALT Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára szombaton Moszkvában fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt főtitkárát. A találkozón jelen volt Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titká­ra és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagja, a KB titkára. A szívélyes légkörű megbeszé­lés során a szovjet és a portu­gál testvérpárt vezetői eszme­cserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint az SZKP és a PKP a Szovjetunió és Portugália kö­zötti kapcsolatokról. Cunhal nagyra értékelte a Szovjetunió bel- és külpolitikai sikereit, az SZKP XXV. kongresszusának je­lentőségét. A PKP főtitkára be­szélt arról, hogy Portugáliában a jobboldali erők és a reakció szüntelenül igyekszik megaka­dályozni az ország előrehaladá­sát a nemzeti függetlenség és demokrácia útján. Ebben, a for­radalom számára igen bonyo­lult időszakban a Portugál Kom­munista Párt töretlenül síkra száll az ország összes demokra­tikus és haladó erőinek egysé­géért, a portugál nép forradal­mi vívmányainak megvédéséért — mondotta Cunhal. Leonyid Brezsnyev a beszél­getés során hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban állandóan fi­gyelemmel kísérik a portugál események fejlődését. A Szov­jetunió következetesen végre­hajtja a békeprogramot és a helsinki záródokumentum szel­leméhez híven, síkra száll az új Portugáliával való sokoldalú együttműködés további fejlesz­téséért, azon megállapodások szellemében és alapján, ame­lyek Francisco Costa Gomes portugál elnök szovjetunióbeli látogatása idején jöttek létre. A Szovjetunió határozottan el­ítéli mindenfajta külföldi be­avatkozást Portugália belügyei- be. A találkozón megállapították, hogy a független Angola ki­kiáltása és az MPLA-vezette an­golai népi köztársaság létreho­zása az angolai nép és a por­tugál demokratikus erők nagy győzelme. A PKP főtitkára mélységes háláját tolmácsolta a Szovjet­unió népeinek és az SZKP-nak internacionalista szolidaritásu­kért, amellyel támogatják a portugál dolgozók harcát a sza­bad és demokratikus Portugá­liáért. Az SZKP és a PKP veze­tői kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy a jövőben is szilárdítják a két párt közötti megbonthatatlan barátságot, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján. HOZZAfRTŰ GONDOSKODÁS A világ közvéleményét élénken foglalkoztatja az SZKP Központi Bizottságának kedden elhangzott beszámo­lója. A jól végzett munka fölött érzett jogos büszkeség, felelősségteljes, magabiztos hangnem, a pártmunka vala­mennyi bel- és külföldi összefüggéseinek alapos elemzése jellemezte a Leonyid Brezsnyev által ismertetett dokumen­tumot. A beszámoló természetesen elsősorban külpolitikai és gaz­dasági kérdésekkel foglalkozott, de megfelelő terjedelem­ben értékelte a szovjet kultúra, s ezen belül a művészet jelenlegi helyzetét, társadalmi feladatait is. Nem véletlen ez a hozzáértő és rendszeres gondoskodás, hiszen a szovjet kommunisták nagyszabású társadalmi céljai között a leg­fontosabb az anyagi jólét és a megfelelő szellemi élet fo­kozatos megteremtése, az ember harmonikus fejlődésének a biztosítása. A beszámoló méltán hangsúlyozta a szovjet művészet figyelemre méltó eredményeit, emberformáló ere­jét, s különösen pedig azt a sajátos szerepet, amelyet az ideológiai harcban betölt. Hangsúlyozza azt is, hogy az alkotásokban egyre gyakrabbban és — ami a legfontosabb — egyre mélyebben tükröződik az az alapvető, az a lénye­ges, ami az ország életét betölti, ami a szovjet ember egyé­ni sorsának a részévé vált. Fontos eredményként értékeli a beszámoló az időszerű és országos érdeklődésre számot tartó témaválasztást, s ami ugyancsak fontos, az adekvát művészi forma megválasztását is. így jöhettek létre olyan művészi alkotások, amelyek Szovjetunióban és külföldön millióknak jelentettek felejthetetlen élményt. Az egészséges kulturális élet egyik feltétele az alkotó légkör, s az alapos, tárgyilagos kritika jelenléte. A beszá­molókból is kitűnik, hogy ezek a feltételek sem hiányoz­nak a szovjet társadalomból: „Az alkotó értelmiség körében növekedett az egymás alkotásai és saját tevékenységük iránti igényesség. Tárgyilagos, nem részrehajló értékelést kapnak a szürke, tehetségtelen, s különösen az ideológiai tévedéseket tartalmazó irodalmi és színpadi művek.“ A lenini elvek szellemében foglalkozik a beszámoló a művészet irányításával is, amely ugyancsak a szovjet kul­túra eredményeinek egyik fontos pillére: „Az irodalom és a művészet kérdéseinek pártos kezelésmódja egyesíti ma­gában az alkotó értelmiség iránti tapintatos magatartást, az alkotói útkereséshez nyújtott támogatást és az elvszerű­séget. Bármely alkotás társadalmi jelentőségének értékelé­sében a fő szempont természetesen továbbra is az illető alkotás eszmei irányzata marad. így, lenini módon jár el a központi bizottság, és járnak el a pártszervek, nagy mun­kát végezve az ideológiai tevéknységnek ezen a területén. És ha időnként mégis előfordul, hogy egyes pártmunkások leegyszerűsítik ezt a tevékenységet, adminisztratív módsze­rekkel próbálják megoldani a művészi alkotást, a formák sokrétűségét és a stílusok egyéniességét érintő kérdéseket, a párt nem húny szemet az ilyen esetek felett, korrigálja a helyzetet.“ A beszámolónak a kulturális élettel foglalkozó része is a szovjet párt politikájának helyességét igazolja. Egyúttal érvekkel, eredményekkel alátámasztott válasz azoknak a szovjetellenes erőknek is, akik különösen Helsinki óta gyakran szajkóznak a szovjet kultúra és a szellemi élet állítólagos korlátozottságáról, „egyszólamúságáról“. Egyetlen nyugati tőkésország kormánya, vezető pártja sem foglalkozott soha ilyen behatóan, hozzáértően a kul­túrával, annak jelentőségével, mint ezt a Szovjet Kommu­nista Párt tette. S ez is sokat mond a nyugati országok állítólagos humánus, valóságban azonban egészen más szándékairól. A beszámoló ösztönzést adhat csehszlovákiai magyar kulturális életünknek is az igényesebb eszmei és művészi kritériumok kialakításához és az egészséges lég­kör megteremtéséhez. Művészi alkotásaink színvonala érde­kében harcolnunk kell a káros eszmei irányzatok ellen, de azokkal szemben is, akik — a lenini elveket mellőzve — a jelenségeket vulgarizálva, avagy túlzott érzékenységükkel okoznak károkat. Ezért is fontos lesz többször visszatérni az SZKP beszámolójához, mert munkánkban ösztönzést ad, komoly segítséget nyújt. SZILVÁSSY JÖZSEF Koszorúzás a Lemn-mauzóieumnál Az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő küldöttségek koszo­rút helyeztek el a Lenin-mau- zóleumnál. A koszorúzási ün­nepségen részt vett az Algériai Nemzeti Felszabadulási Front, a Belga Kommunista Párt, Fü- löp-szigetek Kommunista Párt­ja, a Francia Kommunista Párt, a Guatemalai Munkapárt, a Guineái Demokratikus Párt, a Chilei Szocialista Párt, az Olasz Kommunista Párt Jordánia Kommunista Pártja, a Malgasi Függetlenségi Kongresszuspárt, a Mexikói Kommunista Párt, a Délnyugat-afrikai Népi Szerve­zet—Swapo, a Német Kommu­nista Párt, a Szudáni Kom­munista Párt, az Arab Újjászü­letés Szocialista Pártja, Szí­ria Kommunista Pártja a Spa­nyol Kommunista Párt, a Svéd Baloldali Kommunista Párt és Nyugat-Berlin Szocialista Egy­ségpártjának küldöttsége. A magyar pártkMttség A magyar pártküldöttség, élén Kádár Jánossal, az MSZMP első titkárával Tbiliszibe, a Grúz fővárosba látogatott. A magyar küldöttség tiszteletére a tbiliszi villanvmozdony-gyár- ban nagygyűlést rendezt-ek, amelyen Kádár János mondott beszédet. Többek között leszö­gezte, hogy világszerte a béke­harc élén a kommunista és munkáspártok állnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt szüksé­gesnek és hasznosnak tartja a testvérpártok tapasztalatcseré­jét. Ma különösen fontos a nemzetközi kommunista mozga­lom marxista—leninista egysé­ge és ezért mindent meg kell tenni megszilárdításáért. Hangsúlyozta, hogy az egész világ figyelme Moszkva felé fordul, mivel a Szovjetunió a nemzetközi élet döntő tényező­je. A XXIV. pártkongresszuson kitűzött békeprogramot sikere­sen teljesítik — mondotta. A sikerek elérését a Szovjetunió dinamikus fejlődése, nagy gaz­dasági és katonai ereje, vala­mint nagy nemzetközi tekinté­lye tette lehetővé. Ebben szere­pet játszott a szovjet dolgozók fáradhatatlan munkája és öntú- datos áldozatkészsége. Kétség­telen, hogy az SZKP XXV. kong­resszusa új korszakot jelent az emberiségnek a békéért folyta­tott harcában és fellendíti a vi­lágméretekben folyó békehar­cot. A szovjet emberek példát mutatnak a kommunizmus épí­tésében, valamennyien büszkék lehetnek a 9. ötéves tervidő­szakban elért sikerekre. Meg­győződésünk, hogy a 10. ötéves terv közelebb hozza a Szovjet­unió nemzeteit nagy célúkhoz, a kommunista társadalom fel­építéséhez. A magyar küldöttség tagjait Eduard Sevardnadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára kö­szöntötte. A SZ0VK1UN0 A NEMZETKÖZI ELET Üld iil® Külföldi vendégek üdvözlő beszédé AMERICO ZOR1LLA ROJAS FELSZÓLALÁSA Americo Zorilla Rojas, a Chi­lei Kommunista Párt Politikai Bizottságának és Titkárságának tagja, a chilei kommunisták ne­vében elismerését fejezte ki az SZKP-nak, a XXV. kongresszus­nak a testvéri szolidaritásért. — Pártunk — mondotta Zo­rilla — azt szerette volna, hogy főtitkárunk, Luis Corvalán elv- társ képviselje a kongresszu­son. ö azonban a fasiszták bör­tönében sínylődik, így nem szólhat erről a szószékről önök­höz. Biztosítjuk azonban önöket arról, hogy Corvalán elvtárs — a Chile szabadságáért vívott harc szimbóluma — figyelem­mel kíséri kongresszusuk mun­káját. — Az a szolidaritás, amelyet az önök pártja, a szocialista közösséghez tartozó országok és a világ összes haladó és de­mokratikus erői tanúsítanak, lelkesítették és lelkesítik Chile munkásosztályát és népét a diktatúra ellen vívott harcban. A chilei nép ismét meggyőző dött arról, hogy örömben és bánatban egyaránt számíthat ď Szovjetunió barátságára. — Chilében érzik a nemzet­közi szolidaritás erejét. Ugyan­akkor országunk példáján, most pedig Angola példáján meggyőz ződtünk arról, hogy a maoista vezetők feladták a proletár in­ternacionalizmus elveit és ösz- szefogtak az amerikai imperial lizmussal, a fajgyűlölettel és a fasiszta juntával — jegyezte meg a chilei delegátus. A chilei helyzetről szólva, Zo­rilla rámutatott: ,,A chilei nép legfőbb feladata — a fasiszta junta megdöntése. Teljes mér­tékben egyetértünk azzal az elemzéssel, amelyet Leonyid Brezsnyev adott a chilei esemé­nyekről.“ Americo Zorilla Rojas kifejez^ te azt a szilárd meggyőződését, hogy Leonyid Brezsnyevnek Chi­lére vonatkozó megállapítása, az a követelése, hogy bocsássák szabadon Luis Corvalánt és a fasiszta junta valamennyi fog-? lyát, nagy visszhangra talál Chilében és világszerte. SPIRAD AMRIT DANGE FELSZÓLALÁSA Spirad Amrit Dange, az In­diai Kommunista Párt országos tanácsának elnöke, az SZKP XXV. kongresszusának szombat délelőtti ülésén mondott üdvöz­lő beszédében hangsúlyozta, hogy az emberiség előrehaladá­sa a háborús fenyegetéstől, a kizsákmányolástól és elnyomás­tól mentes, igazságosabb és szabad világ felé elválasztha­tatlan az SZKP vezetésével a Szovjetunió által elért sikerek­től. Az önök eredményei — han­goztatta — kiapadhatatlan erő­forrást jelentenek az egész szocialista közösség, a fiatal független országok a nemzeti felszabadítási harc és a nem­zetközi kommunista mozgalom számára Az IKP országos tanácsának elnöke rámutatott, a szovjet— indiai béke barátsági és együtt­működési szerződés, az állam­közi kapcsolatok jó példája. Leonyid Brezsnyevnek 1973 no- novemberében Indiában tett em­lékezetes látogatása tovább erő­sítette a szovjet—indiai barát, ságot és a két ország közötti sokoldalú együttműködés új távlatait tárta fel. Az indiai kommunisták -» folytatta a szónok — teljes égé. szében egyetértenek Leonyid Brezsnyevvel, amikor kongresz» szusi beszámolójában kiemelte a proletár nemzetköziség je» lentőségét. Az Indiai Kommu­nista Párt nagyra értékeli a maoizmus ellen az SZKP által folytatott elvi-ideológiai küzdel- met. A maoisták nemcsak el- utasítják a leninizmust, hanem immár ellenségesen állnak vele szemben. Az SZKP és az Indiai Kom­munista Párt közötti testvéri kapcsolatok erősítése megelé­gedéssel és lelkesedéssel tölti ez az indiai kommunistákat. Az IKP a jövőben is mindent meg­tesz azért, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom érdeké­ben tovább szilárdítsa a kap­csolatokat. 30L0RES IBÁRRURI FELSZÓLALÁSA „Az SZKP-nak és a szovjet kormánynak Leonyid Brezsnyev beszámolójában oly szemlélete­sen vázolt békepolitikája a bé­ke megőrzésének döntő ténye­zője földünkön“ — jelentette ki a kongresszuson elhangzott felszólalásában Dolores Ibárru­ri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke. „A szabadságukért, nemzeti függetlenségük elnye­réséért vagy megszilárdításáért küzdő népek szerte a világon maguk mellett érzik a Szovjet­Duiores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke a szánoki emelvényről üdvözli az SZKP kongresszusát. (CSTK felvétele) unió szolidaritását, és támoga­tását.“ Dolores Ibárruri a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a spa­nyol kommunistákat magukkal ragadják és lelkesítik az SZKP vezette szovjet nép nagyszerű gazdasági, társadalmi és kultu­rális sikerei, a fejlett szocialis­ta társadalom építésében értért eredményei, valamint a közpon­ti bizottsági beszámolóban vá­zolt ragyogó távlatok. Spanyolország most olyan ha* talmns csaták időszakába lé­pett, melyekre kiterjedésüket, mélységüket és harci hevüket tekintve, nem volt példa a há­ború utáni időszakban. Spa­nyolok milliói követelik a de­mokráciát. a politikai rendszer olyan valódi átalakítását, amely megszüntetné az országban a fasiszta törvényeket és intéz­ményeket. Spanyolországban az összes ellenzéki erő egyesülé­sének páratlan erejű folyamata megy végbe. A kommunista párt kezdemé­nyezte a nemzeti egyetértés po­litikáját, mert úgy véli, hogy az út a nemzeti egyetértéshez az összes politikai fogolynak és politikai emigránsoknak adan­dó amnesztián át vezet. — Nem feledkezünk meg az önök testvéri szolidaritásáról, és azokról az áldozatokról, amelyeket önök hoztak a fa­siszta agresszió elleni harcuk idején — jelentette ki Ibárru­ri a kongresszus küldötteihez szólva. — Ez a szolidaritás hozzájárult a pártjaink közötti sziklaszilárd barátság megerő­sítéséhez. Mindig ebből a barát­ságból merítettünk ösztönzést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom