Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-01 / 51. szám, hétfő
LEONYID BREZSNYEV FOGADTA ALVARO CUNHALT Moszkva — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szombaton Moszkvában fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt főtitkárát. A találkozón jelen volt Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. A szívélyes légkörű megbeszélés során a szovjet és a portugál testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint az SZKP és a PKP a Szovjetunió és Portugália közötti kapcsolatokról. Cunhal nagyra értékelte a Szovjetunió bel- és külpolitikai sikereit, az SZKP XXV. kongresszusának jelentőségét. A PKP főtitkára beszélt arról, hogy Portugáliában a jobboldali erők és a reakció szüntelenül igyekszik megakadályozni az ország előrehaladását a nemzeti függetlenség és demokrácia útján. Ebben, a forradalom számára igen bonyolult időszakban a Portugál Kommunista Párt töretlenül síkra száll az ország összes demokratikus és haladó erőinek egységéért, a portugál nép forradalmi vívmányainak megvédéséért — mondotta Cunhal. Leonyid Brezsnyev a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban állandóan figyelemmel kísérik a portugál események fejlődését. A Szovjetunió következetesen végrehajtja a békeprogramot és a helsinki záródokumentum szelleméhez híven, síkra száll az új Portugáliával való sokoldalú együttműködés további fejlesztéséért, azon megállapodások szellemében és alapján, amelyek Francisco Costa Gomes portugál elnök szovjetunióbeli látogatása idején jöttek létre. A Szovjetunió határozottan elítéli mindenfajta külföldi beavatkozást Portugália belügyei- be. A találkozón megállapították, hogy a független Angola kikiáltása és az MPLA-vezette angolai népi köztársaság létrehozása az angolai nép és a portugál demokratikus erők nagy győzelme. A PKP főtitkára mélységes háláját tolmácsolta a Szovjetunió népeinek és az SZKP-nak internacionalista szolidaritásukért, amellyel támogatják a portugál dolgozók harcát a szabad és demokratikus Portugáliáért. Az SZKP és a PKP vezetői kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy a jövőben is szilárdítják a két párt közötti megbonthatatlan barátságot, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján. HOZZAfRTŰ GONDOSKODÁS A világ közvéleményét élénken foglalkoztatja az SZKP Központi Bizottságának kedden elhangzott beszámolója. A jól végzett munka fölött érzett jogos büszkeség, felelősségteljes, magabiztos hangnem, a pártmunka valamennyi bel- és külföldi összefüggéseinek alapos elemzése jellemezte a Leonyid Brezsnyev által ismertetett dokumentumot. A beszámoló természetesen elsősorban külpolitikai és gazdasági kérdésekkel foglalkozott, de megfelelő terjedelemben értékelte a szovjet kultúra, s ezen belül a művészet jelenlegi helyzetét, társadalmi feladatait is. Nem véletlen ez a hozzáértő és rendszeres gondoskodás, hiszen a szovjet kommunisták nagyszabású társadalmi céljai között a legfontosabb az anyagi jólét és a megfelelő szellemi élet fokozatos megteremtése, az ember harmonikus fejlődésének a biztosítása. A beszámoló méltán hangsúlyozta a szovjet művészet figyelemre méltó eredményeit, emberformáló erejét, s különösen pedig azt a sajátos szerepet, amelyet az ideológiai harcban betölt. Hangsúlyozza azt is, hogy az alkotásokban egyre gyakrabbban és — ami a legfontosabb — egyre mélyebben tükröződik az az alapvető, az a lényeges, ami az ország életét betölti, ami a szovjet ember egyéni sorsának a részévé vált. Fontos eredményként értékeli a beszámoló az időszerű és országos érdeklődésre számot tartó témaválasztást, s ami ugyancsak fontos, az adekvát művészi forma megválasztását is. így jöhettek létre olyan művészi alkotások, amelyek Szovjetunióban és külföldön millióknak jelentettek felejthetetlen élményt. Az egészséges kulturális élet egyik feltétele az alkotó légkör, s az alapos, tárgyilagos kritika jelenléte. A beszámolókból is kitűnik, hogy ezek a feltételek sem hiányoznak a szovjet társadalomból: „Az alkotó értelmiség körében növekedett az egymás alkotásai és saját tevékenységük iránti igényesség. Tárgyilagos, nem részrehajló értékelést kapnak a szürke, tehetségtelen, s különösen az ideológiai tévedéseket tartalmazó irodalmi és színpadi művek.“ A lenini elvek szellemében foglalkozik a beszámoló a művészet irányításával is, amely ugyancsak a szovjet kultúra eredményeinek egyik fontos pillére: „Az irodalom és a művészet kérdéseinek pártos kezelésmódja egyesíti magában az alkotó értelmiség iránti tapintatos magatartást, az alkotói útkereséshez nyújtott támogatást és az elvszerűséget. Bármely alkotás társadalmi jelentőségének értékelésében a fő szempont természetesen továbbra is az illető alkotás eszmei irányzata marad. így, lenini módon jár el a központi bizottság, és járnak el a pártszervek, nagy munkát végezve az ideológiai tevéknységnek ezen a területén. És ha időnként mégis előfordul, hogy egyes pártmunkások leegyszerűsítik ezt a tevékenységet, adminisztratív módszerekkel próbálják megoldani a művészi alkotást, a formák sokrétűségét és a stílusok egyéniességét érintő kérdéseket, a párt nem húny szemet az ilyen esetek felett, korrigálja a helyzetet.“ A beszámolónak a kulturális élettel foglalkozó része is a szovjet párt politikájának helyességét igazolja. Egyúttal érvekkel, eredményekkel alátámasztott válasz azoknak a szovjetellenes erőknek is, akik különösen Helsinki óta gyakran szajkóznak a szovjet kultúra és a szellemi élet állítólagos korlátozottságáról, „egyszólamúságáról“. Egyetlen nyugati tőkésország kormánya, vezető pártja sem foglalkozott soha ilyen behatóan, hozzáértően a kultúrával, annak jelentőségével, mint ezt a Szovjet Kommunista Párt tette. S ez is sokat mond a nyugati országok állítólagos humánus, valóságban azonban egészen más szándékairól. A beszámoló ösztönzést adhat csehszlovákiai magyar kulturális életünknek is az igényesebb eszmei és művészi kritériumok kialakításához és az egészséges légkör megteremtéséhez. Művészi alkotásaink színvonala érdekében harcolnunk kell a káros eszmei irányzatok ellen, de azokkal szemben is, akik — a lenini elveket mellőzve — a jelenségeket vulgarizálva, avagy túlzott érzékenységükkel okoznak károkat. Ezért is fontos lesz többször visszatérni az SZKP beszámolójához, mert munkánkban ösztönzést ad, komoly segítséget nyújt. SZILVÁSSY JÖZSEF Koszorúzás a Lemn-mauzóieumnál Az SZKP XXV. kongresszusán részt vevő küldöttségek koszorút helyeztek el a Lenin-mau- zóleumnál. A koszorúzási ünnepségen részt vett az Algériai Nemzeti Felszabadulási Front, a Belga Kommunista Párt, Fü- löp-szigetek Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt, a Guatemalai Munkapárt, a Guineái Demokratikus Párt, a Chilei Szocialista Párt, az Olasz Kommunista Párt Jordánia Kommunista Pártja, a Malgasi Függetlenségi Kongresszuspárt, a Mexikói Kommunista Párt, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet—Swapo, a Német Kommunista Párt, a Szudáni Kommunista Párt, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja, Szíria Kommunista Pártja a Spanyol Kommunista Párt, a Svéd Baloldali Kommunista Párt és Nyugat-Berlin Szocialista Egységpártjának küldöttsége. A magyar pártkMttség A magyar pártküldöttség, élén Kádár Jánossal, az MSZMP első titkárával Tbiliszibe, a Grúz fővárosba látogatott. A magyar küldöttség tiszteletére a tbiliszi villanvmozdony-gyár- ban nagygyűlést rendezt-ek, amelyen Kádár János mondott beszédet. Többek között leszögezte, hogy világszerte a békeharc élén a kommunista és munkáspártok állnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt szükségesnek és hasznosnak tartja a testvérpártok tapasztalatcseréjét. Ma különösen fontos a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninista egysége és ezért mindent meg kell tenni megszilárdításáért. Hangsúlyozta, hogy az egész világ figyelme Moszkva felé fordul, mivel a Szovjetunió a nemzetközi élet döntő tényezője. A XXIV. pártkongresszuson kitűzött békeprogramot sikeresen teljesítik — mondotta. A sikerek elérését a Szovjetunió dinamikus fejlődése, nagy gazdasági és katonai ereje, valamint nagy nemzetközi tekintélye tette lehetővé. Ebben szerepet játszott a szovjet dolgozók fáradhatatlan munkája és öntú- datos áldozatkészsége. Kétségtelen, hogy az SZKP XXV. kongresszusa új korszakot jelent az emberiségnek a békéért folytatott harcában és fellendíti a világméretekben folyó békeharcot. A szovjet emberek példát mutatnak a kommunizmus építésében, valamennyien büszkék lehetnek a 9. ötéves tervidőszakban elért sikerekre. Meggyőződésünk, hogy a 10. ötéves terv közelebb hozza a Szovjetunió nemzeteit nagy célúkhoz, a kommunista társadalom felépítéséhez. A magyar küldöttség tagjait Eduard Sevardnadze, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára köszöntötte. A SZ0VK1UN0 A NEMZETKÖZI ELET Üld iil® Külföldi vendégek üdvözlő beszédé AMERICO ZOR1LLA ROJAS FELSZÓLALÁSA Americo Zorilla Rojas, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának és Titkárságának tagja, a chilei kommunisták nevében elismerését fejezte ki az SZKP-nak, a XXV. kongresszusnak a testvéri szolidaritásért. — Pártunk — mondotta Zorilla — azt szerette volna, hogy főtitkárunk, Luis Corvalán elv- társ képviselje a kongresszuson. ö azonban a fasiszták börtönében sínylődik, így nem szólhat erről a szószékről önökhöz. Biztosítjuk azonban önöket arról, hogy Corvalán elvtárs — a Chile szabadságáért vívott harc szimbóluma — figyelemmel kíséri kongresszusuk munkáját. — Az a szolidaritás, amelyet az önök pártja, a szocialista közösséghez tartozó országok és a világ összes haladó és demokratikus erői tanúsítanak, lelkesítették és lelkesítik Chile munkásosztályát és népét a diktatúra ellen vívott harcban. A chilei nép ismét meggyőző dött arról, hogy örömben és bánatban egyaránt számíthat ď Szovjetunió barátságára. — Chilében érzik a nemzetközi szolidaritás erejét. Ugyanakkor országunk példáján, most pedig Angola példáján meggyőz ződtünk arról, hogy a maoista vezetők feladták a proletár internacionalizmus elveit és ösz- szefogtak az amerikai imperial lizmussal, a fajgyűlölettel és a fasiszta juntával — jegyezte meg a chilei delegátus. A chilei helyzetről szólva, Zorilla rámutatott: ,,A chilei nép legfőbb feladata — a fasiszta junta megdöntése. Teljes mértékben egyetértünk azzal az elemzéssel, amelyet Leonyid Brezsnyev adott a chilei eseményekről.“ Americo Zorilla Rojas kifejez^ te azt a szilárd meggyőződését, hogy Leonyid Brezsnyevnek Chilére vonatkozó megállapítása, az a követelése, hogy bocsássák szabadon Luis Corvalánt és a fasiszta junta valamennyi fog-? lyát, nagy visszhangra talál Chilében és világszerte. SPIRAD AMRIT DANGE FELSZÓLALÁSA Spirad Amrit Dange, az Indiai Kommunista Párt országos tanácsának elnöke, az SZKP XXV. kongresszusának szombat délelőtti ülésén mondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy az emberiség előrehaladása a háborús fenyegetéstől, a kizsákmányolástól és elnyomástól mentes, igazságosabb és szabad világ felé elválaszthatatlan az SZKP vezetésével a Szovjetunió által elért sikerektől. Az önök eredményei — hangoztatta — kiapadhatatlan erőforrást jelentenek az egész szocialista közösség, a fiatal független országok a nemzeti felszabadítási harc és a nemzetközi kommunista mozgalom számára Az IKP országos tanácsának elnöke rámutatott, a szovjet— indiai béke barátsági és együttműködési szerződés, az államközi kapcsolatok jó példája. Leonyid Brezsnyevnek 1973 no- novemberében Indiában tett emlékezetes látogatása tovább erősítette a szovjet—indiai barát, ságot és a két ország közötti sokoldalú együttműködés új távlatait tárta fel. Az indiai kommunisták -» folytatta a szónok — teljes égé. szében egyetértenek Leonyid Brezsnyevvel, amikor kongresz» szusi beszámolójában kiemelte a proletár nemzetköziség je» lentőségét. Az Indiai Kommunista Párt nagyra értékeli a maoizmus ellen az SZKP által folytatott elvi-ideológiai küzdel- met. A maoisták nemcsak el- utasítják a leninizmust, hanem immár ellenségesen állnak vele szemben. Az SZKP és az Indiai Kommunista Párt közötti testvéri kapcsolatok erősítése megelégedéssel és lelkesedéssel tölti ez az indiai kommunistákat. Az IKP a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom érdekében tovább szilárdítsa a kapcsolatokat. 30L0RES IBÁRRURI FELSZÓLALÁSA „Az SZKP-nak és a szovjet kormánynak Leonyid Brezsnyev beszámolójában oly szemléletesen vázolt békepolitikája a béke megőrzésének döntő tényezője földünkön“ — jelentette ki a kongresszuson elhangzott felszólalásában Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke. „A szabadságukért, nemzeti függetlenségük elnyeréséért vagy megszilárdításáért küzdő népek szerte a világon maguk mellett érzik a SzovjetDuiores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke a szánoki emelvényről üdvözli az SZKP kongresszusát. (CSTK felvétele) unió szolidaritását, és támogatását.“ Dolores Ibárruri a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a spanyol kommunistákat magukkal ragadják és lelkesítik az SZKP vezette szovjet nép nagyszerű gazdasági, társadalmi és kulturális sikerei, a fejlett szocialista társadalom építésében értért eredményei, valamint a központi bizottsági beszámolóban vázolt ragyogó távlatok. Spanyolország most olyan ha* talmns csaták időszakába lépett, melyekre kiterjedésüket, mélységüket és harci hevüket tekintve, nem volt példa a háború utáni időszakban. Spanyolok milliói követelik a demokráciát. a politikai rendszer olyan valódi átalakítását, amely megszüntetné az országban a fasiszta törvényeket és intézményeket. Spanyolországban az összes ellenzéki erő egyesülésének páratlan erejű folyamata megy végbe. A kommunista párt kezdeményezte a nemzeti egyetértés politikáját, mert úgy véli, hogy az út a nemzeti egyetértéshez az összes politikai fogolynak és politikai emigránsoknak adandó amnesztián át vezet. — Nem feledkezünk meg az önök testvéri szolidaritásáról, és azokról az áldozatokról, amelyeket önök hoztak a fasiszta agresszió elleni harcuk idején — jelentette ki Ibárruri a kongresszus küldötteihez szólva. — Ez a szolidaritás hozzájárult a pártjaink közötti sziklaszilárd barátság megerősítéséhez. Mindig ebből a barátságból merítettünk ösztönzést.
