Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-07 / 32. szám, szombat

Az első „SZISZ Efsz" Volt szovjet kivándorlók tértek haza CSALÓDTAK IZRAELBEN (C8TK) — A kalárovói (gu­tái) székhelyű efsz, amely a kolárovói és az ifjúságfalvi földművesszövetkezet egyesü­léséből jött létre, tegnap óta hazánk első olyan mezőgazda- sági vállalata, amely a „Szo­cialista Ifjúsági Szövetség Efsz“ nevet viseli. A SZISZ K-B Elnökségének erről szóló döntést Ondrej Ba­ling, a SZISZ KB titkára a ja­nuár elseje óta közösen terme­lő földművesszövetkezet tegnap megtartott évzáró taggyűlésén ismertette. A gyűlésen Július Medveď, a szlovák mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter helyettese is megjelent a többi vendég között. A Kolárovói Efsz eddigi si­keres eredményeiről Albert Ko­šík mérnök, az efsz elnöke szá­molt be. Közölte, hogy a szö­Csöng a telefon, fölemeljük a kagylót. Szomorú hírt közöl­nek: elhunyt Ernest Kostelník, a bratislavai Oj Színpad társu­latának tagja, Kiváló Munkáért érdemrenddel kitütetett művé­sze. Fél évvel ezelőtt járt szer­kesztőségünkben, portrét írtunk róla 60. születésnapja alkalmá­ból. Gondolni se mertük volna akkor, hogy néhány hónap múl­va nekrológban térünk vissza hozzá, hiszen csodálatba ejtő­en frissek, fiatalosak, hajléko­nyak voltak mozdulatai, mon­dataiból kedv és erő sugárzott. Váratlanul ért véget egy negy­venéves, sokszínű, sikerekben gazdag művészi pálya, amely 1935-ben a kassai Nemzeti Szín­házban kezdődött. Egy ideig Budapesten játszott a Fővárosi Operettszínházban, majd Nagy­váradra szerződött táncos-komi­kusnak és prózai színésznek. 1952-ben érett, sokat tapasztalt művészként érkezik Bratislavá- ba, ahol tagja lett az Oj Szín­vetkezet a gabonatermelési ter­vet az elmúlt öt évben 129 szá­zalékra teljesítette. . A tegnap megtartott évzáró taggyűlésen a szövetkezet tag­jai a CSKP XV. kongresszusá­nak tiszteletére csaknem négy és negyed millió korona értékű felajánlást tettek. A földműves- szövetkezet ezer főnyi tagja megígérte, hogy terven felül 2 millió korona értékű gabonát termeszt, 310 000 korona érték­ben több húst ad el a felvá­sárló üzemeknek és 130 000 korona értékű energia-, üzem­anyag- s költségmegtakarítást ér el. A szemes takarmányok megtakarításával további 350 000 koronára tesznek szert. A ta­gok arra is ígéretet tettek, hogy a község szépítése érde­kében több mint 6000 társadal­mi munkaórát dolgoznak le. pad zenei társulatának. Az itt eltöltött csaknem negyed szá­zad alatt több emlékezetes sze­repet alakított, operettekben és musicalokban; gyakran láthat­tuk filmekben és a televízió­ban. Magyarlakta vidékeinken is fellépett több alkalommal; akik ismerték, szerették, ked­velték. Többé nem találkozunk vele, idézzük hát fel még egyszer ars-poeticának is beillő szép nyilatkozatát, az említett port­réból: „Csodálatosan szép do­log a színművészet, örökös fel­fedezés. Az igazi színészek olyanok, mint a hegymászók, akik ha megmásztak egy csú­csot, azonnal egy másikat, egy magasabbat keresnek,. A szí­nészek egy újabb, égy igénye­sebb szerepet. Ha sikerült el­játszani, felcsattan a taps, a szebb ajándék. Ernest Kostelník temetése 1976. február 12-én lesz, 14 óra­kor, a bratislavai krematórium­ban. Járók elvtárs fogadta az NDK nagykövetét fán Janik, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára pénteken Bratislavában fogadta Gerd Königet, az NDK csehszlo­vákiai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, akit Franz Pokiser, az NDK .bratislavai fő­konzulja kísért. A szívélyes tanácskozáson szó volt a népgazdasági felada­tok teljesítésének kérdéseiről, különösen a mezőgazdaság és az élelmezésügy területén, a CSKP és az NSZEP küszöbön­álló kongresszusaival kapcso­latban. Libanon vezetői Szíriába utaznak Bejrút — Bejrútban és Da- maszkuszban pénteken egyide­jűleg bejelentették, hogy Fran- gié libanoni és Asszad szíriai elnök megállapodásra jutott a libanoni válság végleges poli­tikai rendezéséről. Frangié ma utazik Damaszkuszba, hogy Szíriával hivatalosan is formá­ba öntse a libanoni válság ren­dezéséről szóló megállapodást. A libanoni tűzszünet betar­tását ellenőrző szíriai—libano­ni—palesztinai katonai bizott­ság pénteken rendkívüli bíró­ságot hozott létre az ember­rablások és a fosztogatások megfékezésére. Az utóbbi idő­ben ugyanis, különösen a fő­városban, megszaporodtak az emberrablások és a fosztoga­tások. Hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy a kisebb inci­densek ellenére Libanonban az élet mindinkább visszatér a normális mederbe. Mint a TASZSZ írja, megélénkült az üzleti tevékenység, javult Bej­rut ellátása, számos áruház megnyitotta kapuit és több ál­lami intézmény újból megkezd­te a munkátK Moszkva — Moszkvában az Újságírók Központi Házában Sajtókonferenciát rendeztek hét zsidó nemzetiségű szovjet ál­lampolgár részvételével, akik néhány évvel ezelőtt Izraelbe vándoroltak, de az izraeli va­lóság láttán, nagy csalódás ' után visszatértek a Szovjetunió­ba. A konferencián leleplezték az Izraelben uralkodó cioniz­must, mint a faji megkülönböz­tetés egyik válfaját, amellyel egy demokratikusan gondolko­dó embor nem érthet egyet. El­mondották, hogy Izrael külön­böző ígéretekkel csalogatja a zsidókat, de azok néhány évi ottlét után az izraeli hivatalok jóváhagyása nélkül illegálisan különböző utakon térnek visz- sza a Szovjetunióba. A harmincéves Valerij Kuvent 1972-ben, családjával együtt tá­vozott a Szovjetunióból Izrael­be. Itt arra kényszerítették, hogy részt vegyen az arab te­rületek megszállásában. Ezért az Egyesült Államokba szökött. Buenos Aires — A kegyetlen üldözés és megtorlás ellenére a Chilei Kommunista Párt él és harcol a diktatúra ellen — írja az illegalitásban megjele­nő Unidad antifasiszta lap. Mint hangsúlyozza, e harc si­kerének elengedhetetlen felté­tele a nép szervezett tömegei­nek egysége. A Chilei Kommunista Párt legsürgősebb követelései közé tartozik a politikai foglyokra vonatkozó általános amnesztia, az országból elűzöttek vissza­térésének engedélyezése, a szükségállapot megszüntetése s a gyűlölt pinocheti titkosrend­őrség felszámolása. Santiago — A chilei katonai kormány csütörtökön elutasí­totta a chilei újságíróknak a sajtószabadságot korlátozó ren­delet megszüntetésére vonatko­Isaak Kaplan azokról a szo­morú hónapokról beszélt, ami­kor nem talált munkát. Elmond­ta, hogy a szovjet zsidók mi­lyen barakkokban voltak kény­telenek lakni. Amikor a fele­sége meghalt. Bérsen keresztül tért vissza a Szovjetunióba. Azok, akik visszatértek, kü­lönböző foglalkozású emberek: mérnökök, építőipari munkások stb. Mindannyiuk nézete azon- bah megegyezett abban, hogv elégedetlenségük oka Izraelben és a nyugati orszáe^kb^n — amelyeken keresztül tértek vissza — az volt, hogy a szo­cialista társadalomban felnőtt ember semmiképpen sem békéi- hét meg az ott uralkodó faji és társadalmi megkülönbözte­téssel. Az újságírók kérdésére egy­hangúlag kijelentették, hogy az Izraelben tartózkodó volt szovjet állampolgárok 90 szá­zaléka szeretne visszatérni ha­záidba. zó kérését. A rendelet, mely decemberben lépett hatályba, felhatalmazza a hadsereg veze­tőit, hogy az általuk lázítónak minősített sajtótermékeket és rádióadásokat betiltsák A kor­mány csütörtökön mindössze annyit „enyhített“ a korábbi rendeleten, hogy utasította a hadsereg parancsnokait: a jö­vőben a sajtótermékek elbírá­lása előtt konzultáljanak a kor­mánnyal. Helsinki — A Finn Szociál­demokrata Párt Végrehajtó Ta­nácsa a közelmúltban elítélte a Nemzetközi Ojjáépítési és Fejlesztési Bank döntését a chilei katonai kormánynak nyújtott pénzkölcsönök folyósí­tásáról. A tanács ezt a döntést a chi­lei katonai junta támogatásá­nak tekinti. Elhunyt Ernest Kostelník Chile él és harcol Cffi-liplil tfltorzisa a Szabad Ma Hdö tiffin Pavel Miraŕík hírszerzőtiszt nyilatkozata a Csehszlovák Televíziónak (ČSTK) — PAVEL Ml- NARIK százados, cseh­szlovák hírszerző tiszt nyilatkozott a Csehszlo­vák Televíziónak is. Nyi­latkozatának néhány részletét közöljük. KÉRDÉS: A Szabad Európa akcióinak skálája nagyon ter­jedelmes. Ezt az elmúlt beszél­getés alkalmával is említette. Szemléltethetné ezt ma valami­lyen konkrét példával? VÁLASZ: Nagyon konkrét le­szek. A múlt évben sokáig vár­tam, hogy a Szabad Európa mikor használja fel Dubček le­velét, melyet Pecháček úr a páncélszekrényében őrzött. Ar­ról a levélről volt szó, amelyet Dubček Intézett a CSSZSZK Szövetségi Gyűléséhez. 1975 áp­rilis kezdetén egy délelőtt a Szabad Európa csehszlovák osz­tálya tanácstermében szerkesz­tőségi gyűlést tartottak, ame­lyen kb. 25 személy vett részt. A gyűlés végén Pecháček igaz­gató közölte a szerkesztőkkel, hogy a Szabad Európa megsze­rezte Dubčeknak azt a levelét, melyet a CSSZSZK Szövetségi Gyűléséhez intézett. Hangsú­lyozta, hogy ez az információ szigorúan titkos és bizalmas. Röviden ismertette a jelenle­vőkkel a levél tartalmát. A to­vábbiakban kijelentette, hogy a levelet állítólag Dubček barátai állították össze és Dubček a nevét adta e vállalkozáshoz. Pecháček bejelentésének egyik érdekes momentuma az volt, hogy a Szabad Európa nem hozta nyilvánosságra ezt a levelet, annak ellenére, hogy ez a legnagyobb mértékben szolgálta politikai érdekeiket és már régóta a birtokukban volt. Pecháček akkor szó szerint ki­jelentette: Amerikai barátaink úgy döntöttek, hogy ezt a le­velet 1975. április 14-én és 15- én iktatjuk műsorba. Ezalatt biztosítják nyilvánosságra hoza­talát más nyugat-európai tájé­koztatási eszközökben is — a rendszeres gyakorlatnak meg­felelten. KÉRDÉS: Miért döntött úgy a Szabad Európa, hogy a levél szövegét csak később ismerte­ti? VÁLASZ: Ez az akció is abba a hosszú távú tervbe tartozott, amelynek célja az volt, hogy megzavarják a hazánk felsza­badulása 30. évfordulójának al­kalmából rendezett ünnepsége­ket. Meg kell mondani, hogy a Szabad Európának nem minden alkalmazottja ismeri a konspi- rációs munkának ezeket a mód­szereit. Csak válogatott egyé­nek vesznek részt megvalósítá­sukban. Az egyik ezek közül Milan Schulz, a Literárni no­viny egykori szerkesztője, ma a Szabad Európa szerkesztője és az amerikai hírszerző szol­gálat ügynöke, akit a hatvanas évek elején szerveztek be. Milan Schulz Csehszlovákiá­ban megkísérelte, hogy a lehe­tő legjobban érvényesüljön, s ma ugyanez a célja a Szabad Európában. Mivel már a hatva- nos évek kezdetétől az ameri­kai hírszerző szolgálat számá­ra dolgozik, már nem kezdő abban a szakmában, amelynek célja Információk és okmányok biztosítása, vásárlása és eladá­sa. Az amerikaiak már előző­leg elhatározták, hogy Milan Schulzot ún. koordináló tevé­kenységgel bízzák meg, ha majd Jaroslav Pecháček igaz­gató nyugdíjba vonul. Van egy érdekes levelem, amellyel szem­léltetni akarom, hogyan dolgo­zik a Szabad Európa. „Kedves fiúk, Honzo és Iván, nagyon örülök, hogy ismét ta­lálkozunk valamelyik földalat­ti ösvényen. Dubček levelét még el sem olvastam, de igazgató urunk gyorsan közölni akar va­lamit veletek, és mivel a tele­fonnál senki sincs, sürgősen Írok. Azokkal a jelentésekkel a kö­vetkező a helyzet. Mi éppen el­lenkezőleg annak örülnénk, ha egyidejűleg másutt is (BBC, Deutsche Welle ős hasonlók) megjelennének, hogy ezekre hi­vatkozhassunk. Az ok egyszerű: ha ezt Dubček ellen felhasznál­nák, akkor ne a Szabad Euró­pára hárítsák. Tehát adjátok mindenhová, ahová akarjátok, ló lenne, ha közölnétek, hol és esetleg mikor lesz, hogy felfi­gyelhessünk rá és akkor angya­lok lennétek. Ugyanez vonatko­zik a brit sajtóra is, hol, ho­gyan és mikor jelenik meg. A pénzt utasítástok szerint hasz­náljuk fel. Beszélgettem Pelikánnal is. Közölte, hogy neki már kisze­dett kiilönpéldánya van a „le­velekéből, és ezt április 15-e körül jelenteti meg. Körülbe­lül egy héttel ezután a mi vá­roskánkban lesz, tehát akkor mindent személyesen beszélünk meg vele, nehogy felesleges bo­nyodalmak keletkezzenek.“ Ezt a levelet Milan Schulz 1975. április 3-án írta Nagy- Britanniába Jan Šlingnek és Ivan Hartlnak. Jan Sling 1968—1972-ben Csehszlovákiában részt vett a jobboldal tevékenységében. Je­lenleg Nagy-Britanniában él, ahol bekapcsolódott a csehszlo­vák emigráció ellenséges mun­kájába. A Szabad Európa éppen azokat a kapcsolatokat és csa­tornákat használja ki, amelye­ket Šling a Csehszlovákiából való eltávozása előtt épített ki. Ivan Hartl mint főiskolás Iz­raelen át emigrált Nagy-Britan- niába. Már hosszú idők óta a CIA-nak dolgozik, mint a szo­cialista államokba irányuló fel­forgató irodalom szállításának szervezője. További feladata, hogy anyagokat szerezzen az ún. disszidensektől. Szorosan együttműködik Jifí Pelikánnal. Bizonyosan tudják, hogy Jifí Pe­likán, a Csehszlovák Televízió egykori igazgatója, mint a jobb­oldal vezető egyénisége 1969- ben emigrált, s az amerikai hírszerző szolgálat arra hasz­nálja őt, hogy megtévessze a világ közvéleményét. KÉRDÉS: Számos anyagot hozott magával a stúdióba. Sze­retnék rámutatni legalább egy­re. Ivan Hartl 1975 júliusában írt levelében a honoráriumot sürgeti Pecháček úrtól. Szeret­ném a levélnek legalább egy töredékét idézni: „Ügy látszik, hogy Szásáért a pénz még nem érkezett meg a folyószám­lára Hitelesíthetné ezt?“ VÁLASZ: Ezt mindjárt egy további levéllel egészítem ki. 1975 szeptemberében Hartl már egyenesen Milan Schulzhoz, a titokzatosság új koordinátorá­hoz fordult, ahogyan Schulz ön­magát nevezi. Hartl ebben a következőket írja: Szásáért a honorárium megérkezett. A to­vábbiakat, légy szíves, küld a következő folyószámlára: J. M. Williams, számlaszám 10243113, Bank für Gemeinwirtschaft, Domkloster 3, Köln am Rhein. KÉRDÉS: Nagyon sokatmon­dó, hogy a nyugatnémet bank­nak erre a folyószámlájára pénzt küldenek Alexander Dub­ček számára. VÁLASZ: Pénzt a Szabad Európából Ivan Hartl-on keresz­tül. KÉRDÉS: Ez lenne az egyik olyan akció, amit a Szabad Eu­rópa idézett elő, szervezett, irá­nyított és természetesen fize­tett. Közölhet velünk néhány továbbit is? VÁLASZ: Igen, közölhetek. Ezt a következő akcióit is lé­nyegében azonos eszközökkel realizálták, mindig azonos rend­szerrel dolgoznak. Ez esetben két egykori csehszlovák politi­kus, két csehszlovák állampol­gár vett részt benne, éspedig Jifí Hájek volt külügyminisz­ter és Zdenék Mlynáf, aki Dub­ček alatt a CSKP KB titkára volt és 1968-ban a jobboldal fő ideológusa. 1975 végén sugározta a Svéd Televízió azt a beszélgetést, melyet ezzel a két egykori po­litikussal folytattak. A beszél­getés légköre természetesen megfelelt a jelenlegi kommu­nista- és szovjetellenességnek. Meg kell ismét mondani, hogy ebben az esetben is a Szabad Európa akciójáról volt szó. A Szabad Európa ez esetben fel­használta František Janouch volt csehszlovák állampolgárt, és hangsúlyozom, egykori atom­fizikust, aki 1968-ban, majd a későbbi években a csehszlová­kiai jobboldal aktív képviselője volt. Itt van egy további ok­mány. Részlet abból a levél­ből, melyet Janouch 1975. ok­tóber 28-án küldött Schulznak, a Szabad Európa koordinátorá­nak. És ami talán a legszem- léltetőbb: „Mellékelem a Hájek- kel és Mlynáfzsal folytatott beszélgetést rögzítő egész sza­lagot. Használják fel, ahogyan akarják (tehát a Szabad Euró­pa — a ČSTK megjegyzése), akár a Svéd Televízió is le­hetővé teszi, hogy megszerez­zék a teljes szöveget. Én erről semmit nem tudok és semmi közöm sincs hozzá.“ Janouch szívesen konspirál a Szabad Európával, ugyanakkor a világ közvéleménye előtt nyilvánosan és ünnepélyesen kijelenti, hogy semmi köze sincs a Szabad Európához. A valóságot éppen a bemutatott dokumentum bizo­nyítja. Janouchnak még egy levele van a birtokomban. Ezt 1975. augusz­tus elsején küldte a Szabad Eu­rópának, Janouch ebben a követ­kezőket írja: „Egyetértek a to­vábbi együttműködésre vonat­kozó javaslatukkal, és csak azt szeretném kérni, hogy ne túl­ságosan propagálják. Állandóan levelezek és igen gyakran te­lefonbeszélgetést folytatok szá­mos egykori vezető politikus­sal. Nem szeretném, ha ez őket valamilyen formában kompro­mittálná.“ KÉRDÉS: Ez ideig a Szabad Európa néhány megvalósított . akciójáról beszéltünk. Szólhat­na valamit arról, hogy milyen akciókra készül a Szabad Euró- i pa a jövőben? VÁLASZ: Igen. A Szabad Eu- 1 rópa már 1975 kezdete óta tü­relmetlenül várta Zdenék Mly 1 (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom