Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-11 / 35. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1976. február 11. SZERDA BRATISLAVA XXIX. ÉVFOLYAM 35. szám © Ara 50 fillér MUNKAHELYI KÖZÉRZET A munkafolyamat legfontosabb tényezője az ember, aki tudá­sa és képességei érvényesítésével lényegesen meghatározza a termelési feladatok teljesítését. Tudományos dolgozók — szocio­lógusok, pszichológusok, orvosok, közgazdászok — kutatják és vizsgálják a munkateljesítmény ingadozásának Indítékait, a munkahelyi közérzet kialakítására legnagyobb hatást gyakorló tényezőket. Az üzemekben és a vállalatokban évről évre na­gyobb gondot fordítanak a biztonságos és egészséges munkahe­lyek kialakítására, az ember és a környezet harmonikus össz­hangjának megteremtésére. Az említett vizsgálatok eredményei­nek alkalmazása elősegíti a munkaerő-vándorlás csökkentését. Persze tudjuk, szükséges a népgazdasági célok magvalósítását elősegítő munkaerő-mozgás. Ha például az alacsonyabb terme­lékenységű üzemekből azokba a vállalatokba igyekeznek az emberek, melyekben az élőmunka nagyobb társadalmi hatékony­ságú, akkor ez pozitív jelenség, amely fokozottabb ütemű mű­szaki fejlesztésre kényszeríti néhány üzem vezetőit. Ebből pedig végső soron a vállalatnak és dolgozóinak származik haszna. Különben az ilyen irányú „kedvező áramlás“ csupán elenyésző része a munkaerő-vándorlásnak. Megtörténik azonban, hogy egyes üzemekben a foglalkoztatottaknak évenként egyharmada kicserélődik, s ez már nem segíti sem az üzemi, som a nép- gazdasági célok megvalósítását. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a munkahely-változtatás indítékai között az első helyen nem a magasabb átlagkereset elérése, hanem „egyéb okok“ szerepel nek. A z „egyéb okok“ között dominál a „már nem éreztem jól magam“ és az „olyan légkörben nem tudok dolgozni“ meghatá­rozás. Az ember közérzetét lényegesen befolyásolja, hogy milyen környezetben dolgozik és az üzem mennyire elégíti ki szociális igényeit. A munkahely légkörét nein lehet rendelettel szabályoz­ni. A vezetők és a beosztottak kapcsolata, a termelési folyamat szervezettsége, a kollektívában kialakult emberi kapcsolatok és számtalan apró mozzanat hat — pozitívan és negutívan — u munkahely légkörére. Tudjuk, az üzemek vezetői utasításokban szabják meg a gépek és a gépi berendezések karbantartását. Egészen lermészeles, hogy időnként megvizsgálják, teljesítik-e a beruházás időrendi tervét, hogyan használják ki az állóalapokat, milyen a munkatermelékenység és a bérek növekedésének ará­nya. Arról viszont már ritkábban hallunk, hogy egy-egy üzem vezetői a munkahelyi közérzet vizsgálatát szorgalmazzák. Már pedig ennek ismerete ma épp oly fontos a gazdasági vezetők számára, mint a termelés tárgyi feltételeinek ismerete. Nem csupán azért tanúsítunk nagy fontosságot a jó muuka helyi légkör kialakításának, hogy csökkenjen az üzemből kiló-- pők száma. Ha az ember kellemes, zavartalan légkörben dolgo­zik, akkor jó közérzete nagyobb teljesítményre, jobb munkára ösztönzi. Rendkívüli jelentőségű, hogy ma már az emberek nagy fontosságot tulajdonítanak a munkahelyi közérzetüknek. Szocia­lista társadalmunk megszüntette a holnaptól való félelmet, a létbizonytalanságot. Mindenkinek lehetősége nyílik képességei­nek kibontakoztatására. Az emberek döntő többsége kihasználja ezt a lehetőséget, sőt mi több, igényli, hogy munkahelyén véle­ményének „súlya legyen“. Sajnos, a legtöbb konfliktus vezető és beosztott között éppen ezen a területen van. Tanulságos a termelési értekezletekről készült jegyzőkönyvek lapozgatása. Egy-egy műhelyben szinte nyomon követhető a feszültségek kialakulása és feloldódása. Ha akadozik az anyag- ellátás, ha zökkenők észlelhetők a munkaszervezésben, akkor idegesek az emberek, több a súrlódás, a kemény szó és a mun­kabaleset is. Tudjuk, egy-két „kemény nap“ minden hónapban akad, ezl megértik az emberek. De helytelen az, ha a vezetők már eleve azzal számolnak, hogy „majd megnyújtjuk a műsza­kot és feláldozunk egy szombatot“. A műhelyekben dolgozó kollektívák ma már képesek megkülönböztetni a „külső hatá­sokból“ és a „kapun belüli szervezetlenségből“ eredő gondokat. A szocialista brigádok nemcsak a műhely, hanem az üzem és a társadalom érdekeit is figyelembe veszik a problémák megíté­lésekor. Tagjaik elvtársi, baráti kapcsolatai hatalmas erkölcsi erőt jelentenek, munkájukkal, véleményükkel befolyásolják a munkahely légkörét, a többi dolgozó közérzetét. Példák bizonyítják, hogy a munkaerő stabilizálásának egyik jelentős feltétele a jó munkahelyi légkör kialakítása. Az üzemi pártkonferenciákon hangsúlyozták a dolgozókról való fokozot­tabb gondoskodás szükségességét. Ennek a gondoskodásnak szerves része a jó munkahelyi közérzet kialakítása is. E téren elsősorban a partalapszervezeteknek kell több kezdeményezést kifejteniük a munkahelyi élet emberi vonatkozásainak alaposabb megismerése érdekében. A szakszervezet bevonásával megvizs­gálhatják a dolgozók tájékoztatásának formáit, rámutathatunk az elégedettség tényezőire, elemezhetik a dolgozóknak a veze­tőkről alkotott véleményét. A pártbizottságok az így nyert Isme­reteket felhasználhatják nevelőmunkájukban a dolgozókkal va­ló kapcsolat megszilárdítására, valamint gazdasági téren a párt vezető szerepének hatékonyabb érvényesítésére. Ma, amikor elő­térbe kerültek a minőségi követelmények, a termelés hatékony­ságának növeléséhez, e feladatok teljesítéséhez meg kell terem­teni nemcsak a tárgyi, hanem az emberi vonatkozású feltétele­ket is, mivel ezek szerves egységet alkotnak. A jó munkahelyi légkör és közérzet kialakítása egyike e feltételeknek. CSETO JÁNOS Pártküldöttségünk eljárásának jóváhagyása Intézkedés a testvérpártok KB-titkárainak varsói tanácskozásából következő feladatok megvalósítására (ČSTK) — A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége meg­tárgyalta Csehszlovákia Kom­munista Pártja küldöttségének jelentését a szocialista orszá­gok testvérpártjai központi bi­zottsági titkárai 1976. január 26-án Varsóban megtartott, nem­zetközi és ideológiai kérdések Varsó — Kedden délelőtt megnyílt a lengyel szejm (par­lament) ülés®. A tanácskozá­son megjelentek a párt és álla­mi vezetők, köztük Eduard de­rek, a LEMP KB első titkára. Napirenden az alkotmánymó­dosítás ős a parlament ülésszak bezárása szerepel. A törvénytervezet formájában a parlament elé kerülő Javaslat célja, hogy az alkotmány tük­rözz© az ország társadalmi fej­lődésének elért szintjét és a Lengyel Egyesült Munkáspárt társadalmi-politikai stratégiáját. A legfontosabb módosítások ki­mondják: Lengyelország szocia­lista állam. A szocializmus épí­tésében a társadalom vezető ereje a LEMP. (ČSTK) — Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök teg­nap a prágai Hrzán-palotában fogadta Dlrnitriosz Bitsziosz görög külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózko­dik hazánkban. Strougal miniszterelnök a fogadáson hangsúlyozta: Cseh­szlovákiának érdeke a Görög­országhoz fűződő kapcsolatok sokoldalú fejlesztése, és annak a meggyőződésének adott gan­got, hogy a görög külügymi­niszter csehszlovákiai látogatá­sa hozzájárul a két ország kap­csolatai elmélyítéséhez, az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet Helsinkiben aláírt záróokmányában kifej­tett elvek konkretizálásához. A csehszlovák miniszterelnök Washington — Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke nyi­latkozott a Christian Science Monitor című bostoni napilap­nak, amelyben Időszerű kül- és belpolitikai kérdéseket érintett. Külön kitért a szovjet—ameri­kai hadászati támodófegyverek korlátozásával kapcsolatos tár­gyalások jelentőségére és an­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a második SALT-egyezményt sikerül minél előbb tető alá hozni. Emlékez­tetett arra. hogy bár pillanat­nyilag még egyes kérdések tisztázásra szorulnak, 1976-ban lehetőség nyílik az egyezmény aláírására. Ford elnök a továbbiakban kijelentette, hogy az Egyesült kel foglalkozó tanácskozásának lefolyásáról és eredményeiről. Jóváhagyta a CSKP küldöttsé­gének eljárását és egyidejűleg feladatul meghagyta az illeté­kes tárcáknak, szervezeteknek és intézményeknek a varsói ta­nácskozásból következő felada­tok és javaslatok megvalósítá­sát. és a görög külügyminiszter véleménycserét folytatott Idő­szerű nemzetközi politikai kér­désekről, a két ország gazda­sági, kereskedelmi, kulturális együttműködésének néhány kér déséről, és csehszlovák—görög vegyes bizottság létesítése mel­lett foglaltak állást. A vegyes bizottság a két ország együtt­működése továbbfejlesztésének konkrét feladatait lesz hivatott megoldani. A fogadáson részt vett Bo- huslav Chňoupek külügyminisz­ter, Jaroslav Knítka, hazánk görögországi és Dimitrisz He- raclidesz, Görögország csehszlo­vákiai nagykövete. A prágai Czernín-palotában tegnap folytatódott Bohuslav (Folytatás a 2. oldalon) Államok még márciusban beter­jeszti a szerződéssel kapcsola­tos módosítási javaslatait. Meg­jegyezte, hogy a korábban alá­írt Ideiglenes korlátozási meg­állapodások 1977. októberében lejárnak, ezért Időben kell gon­doskodni azotk pótlásáról. A SALT-egyezmény jelentősé­gét hangoztatva kiemelte, amennyiben nem sikerülne egy újabb szovjet—amerikai megái- lapodás, tsmét a lázas atom- fegyverkezés időszaka kezdőd­ne. Ez pedig törvényszerűen a katonai költségvetés növeke­désével járna. Mindez nem len­ne jó egyik nagyhatalom, sőt az egész világ számára sem — hangsúlyozta Ford elnök. FÖLDGÁZ A SZOVJETUNIÓBÓL (ČSTK) — A Szovjetunió ta­valy 11 milliárd köbméter föld­gázt juttatott Olaszországnak, Ausztriának, az NDK-nak és az NSZK-nak, valamint hazánknak. Az Idei terv szerint ez a meny- nyiség 17,8 milliárd köbméter lesz. A tranzit távolsági gázve­zeték építői ígéretet tettek, hogy ezt a tervezett mennyi­séget további egymilliárd köb­méterrel túlszárnyalják. Minthogy a szolgáltatott földgázmennyiséget 28 milliárd köbméterről 37 mllliárdra akar­ják növelni, ezért a vezeték- rendszer lényeges kibővítése érdekében átdolgozták a tranzit távolsági gázvezeték tervdoku­mentációját. A szovjet határtól Plavecký Peterig a gázvezeték keleti szakaszán két sorban fek­tetik le az 1200 mm átmérőjű csöveket, befejezik a Plavecký Peter és a Zlonice közti kettős gázvezetéket és kiépítik Pla­vecký Peter és Rozvadov kö­zött a csaknem 450 km hosszú déli gázvezetékrészleget. Úgy­szintén a keleti szakaszon to­vábbi 19, a déli szakaszon pe­dig új négy kompresszorállo­mással kell növelni a komp­resszor-állomások számát. Az Idén nyáron elkezdik a déli szakasz első két kompresz- szor-állomásának építését Bfec- lavban és Veselý nad Lužnlcí- ben. Ezzel egy időben folytat­ják a keleti szakasz kompresz- szor-állomásainak szerelését, jelenleg hat kompresszor-állo­más építésén dolgoznak. A 24 OLDALAS GAZDAG TARTALMÁBÓL A munkásosztály erősödése és a j-eleinlegi ideológiai harc —■ Timur Tylmnfejev cikke Városfejlesztés — tudományos alapokotn — Pákozdi Gertrúd riportja Egy a tizenöt közül — Szarka István írása egy ve­terán kommunista életéről A kőolaj és az energiaválság Távlatok és új feltételeik — Makrai Miklós cikksorozatán nak harmadik része Akik a BAM ról írnak — Georgij Halilecklj riportja A chilei film — Vörös Éva cikke a dél ame­rikai új hullámról A cionizmus a fajgyűlölet rafiinált változata — Vlagyimir Llszenkov írása Éneik lő kövek — Vaszilij Belov elbeszélése Mojmír Ottó irodalmi kalandja — Fülöp Imre szatirikus elbe* szélese Fejlesztjük kapcsolatainkat Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök fogadta Dimitriosz Bitsziosz görög külügyminisztert Ľubomír Strougal üdvözli a görög külügyminisztert. (ČSTK — telefoto) Ford elnök nyilatkozata a szovjet—amerikai SALT-egyezmény jelentőségéről Tanácskozik a lengyel szejm

Next

/
Oldalképek
Tartalom