Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-10 / 34. szám, kedd

Szórót fiüiÉi az SZKP XKtf. kongresszusa elüti 1. A program megvalósul Zuhogó esőben búcsúzott a Szovjetunióba induló tíztagú csehszlovákiai újságírócsoportunk Prágától és Bratislaváifól. Átázott kabátunknak a Moszkváig tartó két és fél órás repülőút alatt nem volt elég ideje megszáradni. Amikor a Seremetyovoi repülőtéren elhagytuk légitársaságunk TU-134-es gépének kel­lemesen meleg utasfülkéjét, néhány perc múlva már éreztük, mint fagyasztja jégcseppekké a kabátunk szövetébe férkőzött esővizet a kemény hideq. IGÉNYESEN ÉSBÍRÁLÓAN A NITRAI MAGASÉPÍTŐ VÁLLALAT KOMMUNISTÁI­NAK ÉVZÁRÓJA I gazi, szép orosz télben ér­tünk a szovjet fővárosba. Számunkra ritkaságot jelentett a huszonöt fokos fagy, aini az évnek ebben a szakában ter­mészetes jelenség Moszkvában, s a legkevésbé sem zavarja az élet normális ütemét. Nemcsak napközben, hanem az esti órák­ban is élénkek az utcák. Ro­pog a hó a járókelők léptei alatt, a kilélegzett levegő fehér köd alakjában hagyja el az emberek száját, s az utcai lám­pák fényében jól látszik, ho­gyan válik parányi jégkristá­lyok tömegévé a levegő pára- tartalma. A nagypapák és nagy­mamák azonban a világért sem mulasztanák el megszokott es­ti sétájukat a valóságos kis tél­apóknak öltöz­tetett unokák­kal, akik hideg ide, hideg oda, kesztyűs kezük­kel bele-bele- markolnak a járda szélén, a park sétányai mellett felhal­mozott hóba, s incselkedésük fehér foltot hagy a nagy­szülők bundá­ján. Lányok, fiúk egymás ke­zét fogva elmé­lyült beszélge­tésbe feledkez­ve sétálnak a kirakatok előtt, iskoláskorú fiúk pórázón vezetik kedvenc kutyá­jukat. A házi­asszonyok meg a férjek teli szatyrokkal, csomagokkal igyekeznek ha­zafelé az üzle­tekből. Igaz is, az üzletekl A Szov­jetunióba látogató hazánk­fiának hamar a szemébe tűnik, hogy az üzletek nagy nésze a késő esti órákig nyitva tart, sok élelmiszerboltban pedig még este 9—10 óra után is bevá­sárolhatnak. Az esti fényije öl­tözött szovjet városok utcáin Járva, a vevőktől zsongó üzle­tekbe, áruházakba bekukkantva sokszor gondoltam rá, milyen jó lenne, ha ezt a példát ná­lunk is követnék a kereskedel­mi szervezetek. E legendő végigsétálni a Vö­rös tértől néhány tucat­nyi lépésre levő GUM néven is­mert nagy áruház földszintjén és emeletén három sávban so­rakozó elárusítóhelyek előtt, hogy az idegen megállapítsa: jó az áruellátás. Az áruházban naponta százezernyi ember for­dul meg, s legtöbbjük megta­lálja a keresett árucikket. A ruhafélékben és divatcikkek­ben a kilencedik ötéves terv időszakában nagy fejlődés mu­tatkozik mind a választék, mini a mennyiség és a minőség terén. A mindennapi használatra szol­gáló közszükségleti cikkekben tapasztalható jó áruellátáson kívül szembeötlő a tartós fo­gyasztási cikkek bősége és az aránylag olcsó áruk. Az élelmi­szerüzletekre is az áruellátás mennyiségi és minőségi színvo­nalának szüntelen javulása jel­lemző. A kirakatok mögül pi­rosló almahegyek, paradicsom- halmok, déligyümölcsök moso­lyognak a dermesztő hidegben az üzletek előtt elhaladó embe­rekre. A húsellátás javulására elegendő megemlíteni, . hogy 1970-től 1974-ig több mint há­rommillió-hatszázezer tonnával növekedett a hústermelés, s az egy főre eső húsfogyasztás — a halat is beleszámítva — a múlt évben átlagosan mintegy hetvenöt kilóra emelkedett. Ha­bár a mezőgazdasági termelést a múlt évben az igen kedve­zőtlen időjárás befolyásolta, és több tekintetben nem érték el a kitűzött célokat, a hús-, a tej- és a tojástermelés mennyiségét mégis sikerült tovább növelni. Ami pedig az üzletek forgal­mát, az emberek vásárlókedvét leginkább befolyásolja: az áru­ellátás gyarapodásán kívül az életszínvonal-program megvaló­sítása keretében 1975-ben 42 százalékkal növekedtek a reál- jövedelmek, 1971 óta pádig, há­la a megalapozott gazdasági fejlődésnek, húsz százalékkal emelkedtek az átlagfizetések. A szovjet családok az öt év előtti helyzethez viszonyítva átlagosan több mint hétszáz rubellel nagyobb összeget for­dítottak tavaly árucikkek vá­sárlására. A szovjet emberek a kommu­nista párt vezetésével becsület­tel megvalósították az SZKP XXIV kongresszusán az 1971 — 1975. évi népgazdaságfejlesztési tervben kitűzött programot, amely leszögezte: „Az ötéves terv fő feladata, hogy a szocia­lista termelés gyors ütemű fej­lesztése és hatékonyságának növelése, a tudományos-techni­kai előrehaladás és a munka­termelékenység fokozásának alapján biztosítsa a nép anya­gi és kulturális színvonalának jelentős emelkedését.“ M oszkvában és más szovjet városokban járva a kira­katok, a hirdetőtáblák díszíté­se, a középületek és az üze­mek homlokzata feletti felira­tok, jelszavak és képek lépten- nyomon arra emlékeztetnek, hogy az ország egész népe a nagy jelentőségű esemény, az SZKP XXV. kongresszusa előké­születeinek jegyében él. A Szovjetunió valamennyi munka­helyére kiterjedő kongresszusi versenyben felmutatott kiváló munkasikerekkel egyidejűleg a szovjet emberek az ünnepi kül­A Lenin Mauzóleum előtt sőségekben is kifejezésre jut­tatják a lenini kommunista párt iránti mérhetetlen ragaszkodá­sukat és tiszteletüket. A nagy szovjetország bármely részéből Moszkvába látogató emberek legtöbbjének első útja a Vörös térre vezet, hogy a Kreml falánál emelt márvány­burkolatú mauzóleumban ke­gyelettel adózzon Lenin, az oroszországi és a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb alakja, a szovjet kommunisták pártja megalapítója emlékének. A mauzóleum megnyitásának időpontja előtt csaknem egy órával léptem ki a közeli Rosz- szija Szálloda ajtaján, a Vörös téren keresztül azonban már kilométer hosszúságban húzó­dott a korábban érkezett vára­kozók sora. A Kreml parkjának közepén, az Ismeretlen Katona síremléke mögött álltam be a sorba. Az emlékmű előtt lobogó örökláng meleg Tényt árasztott a fagyos reggelben. Az emlék­mű talapzatán nagy halom vi­rágcsokor jelezte, hogy az elő­ző szombati napon a szovjet fővárosban sok fiatal pár eskü­dött egymásnak örök hűséget. A januári éjszakában jéggé der­medt a virágok szirma, színüket azonban mára is megőrizték. A családot alapító fiatal párok kedves szokása, hogy az anya­könyvvezetőtől egyenesen ide­jönnek, s miközben a fehér-fáty- las menyasszony leteszi csokrát az emlékműre, tisztelettel haj­tanák fejet azoknak a hősök nek az emléke előtt, akik az ellenséggel vívott ádáz küzde­lemben vérük hullatásával vív ták ki a mai szovjet fiatalság boldog életét. Lassan lépkednek az embe­rek a Vörös tér kőkockáin a mauzóleum bejárata felé. Film­híradók felvételeiből, képekből jól ismert kép ez. Más dolog azonban látni, és más érzés cselekvő részese lenni ennek a menetnek. Érezni, várni a pil­lanat közeledését és beteljesü­lését, amikor közvetlen közelé­ben lehetünk annak az ember­nek, akinek tanítása halhatat­lan. akinek munkájából fakad a mai szovjet valóság, akinek útmutatását követve építik a népek a szocializmust és a kommunizmust. Feketekendős falusi asszony halad mellettem, a sorban előt­tem fiatal munkás lépked, teg­nap jött Leningrádból, holnap továbbutazik Harkovba, ahol a turbinagyárban folytat majd gyakorlatot. Mellette lelógó ba- juszú, ritkás szakállú, cserzett arcbőrű, idős kirgiz férfi megy házi készítésű, jó meleg bun­dában. A hátam mögött lépkedő ferde szemű, délceg fiatal ka­tonatisztnek arról beszél egy idős szibériai kolhozparaszt, hogy hazatérve mennyi élmény­ről mesélhet majd öt unokájá­nak. A mauzóleum ajtaja előtt ön­kéntelen mozdulattal megiga­zítják ruhájukat az emberek, s fedetlen fővel, megilletődöt- ten haladnak el Lenin előtt, aki immár ötven esztendeje nyug­szik ravatalán, művét azonban tovább folytatja örökösié — a szovjet nép. E zekben a pillanatokban Makszim Gorkij V. I. Le­nin című 1924-ben írt cikkének befejező sorai jutnak eszembe: „Vlagyimir Iljics meghalt. De élnek elméjének és akaratának örökösei. Élnek és oly eredmé­nyesen dolgoznak, mint aho­gyan senki sem dolgozott soha, sehol a világon.“ GÄL LÁSZLÓ A Nitrai Magasépítő Vállalat kommunistáinak tanácskozásai mindig a vállalat jelentős ese­ményei közé tartoztak. Ez tel­jes mértékben érthető, hiszen a nitrai építőknek csaknem húsz éve már oroszlánrészük van Nyugat-Szlovákia 7 járásának (a topolčanyi, nitrai, levicei — lévai. Nové Zámky-i — ér­sekújvári, komárnói — komáro­mi, Dunajská Streda-i — duna- szerdahelyi, bratislavai) komp­lex lakásépítésében, és ezen a területen Szlovákia legnagyobb és legjelentősebb szállítói közé tartoznak. Nagy felelősségérzet­tel készítették elő az üzemi pártszervezet évzáróját, ahol a bíráló igé­nyesség és a kommunista fele­lősség szellemében értékelték az üzem alapszervezetének munkáját. Az elmúlt évzáró óta eltelt időszakban a vezetőség a ma­gasabb pártszervek intézkedé­seinek szellemében irányította a munkát. Saját feltételeikre átdolgozva kijelölték az egyes tagok konkrét feladatait. A pártmunka legfontosabb felada­tai: a párt vezető szerepének megszilárdítása és alapos elmé­lyítése, a politikai-szervező munka színvonalának emelése, a politikai, ideológiai és szer­vező egység fokozatos és céltu­datos megszilárdítása a lenini elvek és a pártélet normáinak pontos megvalósítása, a vezetés kollektivizálása. a tagsági alap kiszélesítése és minőségi meg­szilárdítása, valamint az üzsm kádermunkájának megvalósítá­sa. A vállalati pártszervezet figyelmének középpontjá­ban az ötödik ötéves terv, de mindenekelőtt az utolsó év gazdasági feladatainak teljesí­tése állt. Az évzáró sokat foglalkozott a pártmunka egyes szakaszai­nak, valamint az üzem legfőbb tevékenységének az értékelésé­vel. A munkások és a vezető­dolgozók tárgyilagosan beszél­tek az elért eredményekről, va­lamint a hiányosságokról és azok okairól. Elismeréssel értékelték a párttagjelöltek kiválasztásával, felkészítésével és a CSKP-ba való felvétellel kapcsolatban kifejtett munkát, öt év alatt 249 új jelöltet vettek fel, s ez­zel az 1973-as évhez viszonyítva 0,7 százalékkal javult a szerve­zettség. Legtöbb taggal a szak- tanintézet mellett műiködő alapszervezet bővült. Az ideológiai munka területén nagy figyelmet fordí­tottak a pártoktatás valameny­A komáromi járásban hagyo­mányos ugyan a zöldségter­mesztés, a szocialista nagyüze­mi mezőgazdaság létrejötte előtt lényegében mégis csak az önellátásra korlátozódott. A nagyüzemi gazdálkodás kezdeti éveiben sem sokat változott a helyzet, akkor elsősorban a munkaerő hiánya nem tette le­hetővé a nagybani zöldségter­mesztést. A gépesítés fokozódá­sa azonban már szinte szükség- szerűvé tette a zöldségtermesz­tő területek növelését. Néhány éve a komáromi járás hazánk egyik olyan területe, ahonnan a legtöbb zöldség kerül piacra. Az idei árutermelési tervük pél­dául 45 ezer tonna zöldség. Ez 4000 tonnával több a tavalyinál. Ezt a mennyiséget a tavalyihoz hasonló területen akarják elér­ni. Az utóbbi években tapasztalt fellendülés nem kis részben a mezőgazdasági üzemek egyesí­tésének, a koncentrált és spe­nyi formájára, de legfőkép­pen a közép- és a felsőfoknak. A konferencia megállapította, hogy a politikai tömegmunka gazdagodott és magasabb szín­vonalra emelkedett. Ez a siker 15 műszaki-gazdasági, propagá- ciós és agitációs bizottság érde­me, de nagy szerepe van a jó eredmények elérésében az üze­mi lap, a Ponitriansky stavbá» szerkesztőségének is. Az általános betegbiztosítás­ról, étkezésről, átmeneti elszál­lásolásról, valamint a dolgozók szabadidejének kihasználásáról is aprólékosan és bírálóan be­széltek. Annak ellenére, hogy öt év alatt sokat tettek ezen a területen, a vállalat reális lehe­tőségeit még nem használták ki teljes mértékben. Természetes, hogy az üzemi szervezet jó munkája a tervtel­jesítésben is hűen tükröződik. Az egész ötéves tervidőszak alatt a hét járásban összesen 16 129 korszerűen fel­szerelt lakásegységet adtak át, és 264 millió korona értékű mérleg-nyereséggel zárták az 1975-ös évet. A vállalat várako­záson felül teljesítette az ötö­dik ötéves terv utolsó évének feladatait. A konferencia értékelte az üzem többi társadalmi szerveze­tének (FSZM, SZISZ és Nőszö­vetség) tevékenységét, és leg­őszintébb köszönetét fejezte ki azért, hogy a pártszervezet tag­jaival együttműködve nemcsak teljesítették, hanem túlteljesí­tették az üzem tervezett felada­tait. A felszólalók egyhangúlag pozitívan értékelték 150 szocia­lista munkabrigád, a 18 ifjúsági kollektíva, valamint a többi cso­port és egyén tevékenységét, akik tudatosan új munkaformá­kat részesítettek előnyben (Zlo­bin- és Basso-módszer), és a jelentősebb évfordulók tiszteletére értékes kötelezett­ségeket vállaltak, amelyeket határidőre teljesítettek. Az egész évzáró taggyűlést az újabb és újabb tartalékok utáni kutatás hatotta át. A Nitrai Magasépítő Vállalat valamennyi kommunistája és párton kívüli dolgozója tudja, hogy a hatodik ötéves terv fel­adatai még nehezebbek és igé­nyesebbek lesznek. Azonban mind ideológiai téren, mind po­litikai téren egységesek. Elha­tározták, hogy feladataikat úgy teljesítik majd, ahogy azt a CSKP XV. kongresszusa megha­tározza. JÚLIUS BUDAY cializált termesztésnek köszön­hető. Az Idén már mindössze 25 mezőgazdasági üzemben összpontosul a termesztés s ezek többsége egy, esetleg két zöldségfajta termesztésére spe­cializálódik. Például a cholíni (hetényi) egyesített szövetke­zetben 100 hektáron fognak pa­radicsomot termeszteni. Ehhez már érdemes volt megrendelni Magyarországról a speciális sze­dő kombájnt. A Vojnicel (Bátor­koszi) Efsz-lien a zöldség ker­tészet a fóliás termesztésre he­lyezi a fő súlyt. Ök ugyanis korai zöldségeket akarnak ter­meszteni. A Marcelovát (Mar- ce'llháza) Efsz a Zelenina n. v. közvetítésével üzemeknek fog nagy mennyiségű zöldséget szállítani. A szakosítás minden téren hasznos. Remélhetőleg a komá­romi járás idei zöldségtermesz­tésben elért eredményei is ezt fogják igazolni. A kongresszusi palota, melyben nemsokára megkezdi tárgyalásait az SZKP XXV. kong­resszusa (A szerző felvételei) 4000 tonnával többel*

Next

/
Oldalképek
Tartalom