Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-26 / 48. szám, csütörtök
Útban az önellátás felé A VÁROS ÉS A VIDÉK % TARTALÉKFELTÄIRÄSOK # ÜJ ELKÉPZELÉSEIK a fokozott aktivitás JEGYÉBEN Értékelték munkájukat az Elektrosvit szakszervezetii tagjai ^ Előtérben a dolgozókról való gondoskodás ^ Értékes szocialista felajánlás a XV. kongresszus tiszteletére Bár társadalmunk érdeklődése elsősorban a XV. pártkongresszus előkészületeire, az előkészületek keretében lezajló pártkonferenciákra összpontosul, nem kerüli el figyelmünket a szakszervezetek életének jelentős eseményei — az üzemi szervezeti konferenciák sem. A szakszervezeti tagok értékelik tevékenységüket, a kollektív szerződések teljesítését, és állást foalalnak a 6. ötéves tervidőszak első évének feladataihoz. Hudek Karol átadja a szakszervezeti elnöknek a szállítási osztály szocialista kötelezettségvállalását. (Fekete Miklós felvétele) Kelet-Szlovákia metropolisa — Košice — a népesedés alakulásának szempontjából országos viszonylatban is a leggyorsabban fejlődő városok közé tartozik. Ezt biz vítja az is, hogy lakosainak száma a jelenlegi több, mint 170 000-ről — a realitásokat figyelembe vevő számítások alapján — 1980-ig 230 000-re, 1990-ig pedig már 280 000-re fog nőni. Ez az előrejelzés egyrészt mindnyájunkat örömmel tölt el, de másrészt azt is tudjuk, hogy a fejlődés, a növekedés természetszerűen megoldásra váró problémákat is hoz magával. Nos, mivel minden fejlődő, illetve nagyvárosban az egyik ilyen tegalapvetőbb probléma a lakosság élelmezésének a biztosítása, ezért a közelmúltban a košicei városi pártbizottságon és a városi nemzeti bizottságon arról érdeklődtünk, hogyan tekintenek erre a fontos kérdésre, vagyis mi mindent tettek s tesznek annak érdekében, hogy városuk lakosainak kielégítő legyen az élelemellátása? TAPASZTALATOK, TERVEK Kérdésfeltevésünk nem érte váratlanul az említett szervek dolgozóit. Mindjárt a beszélgetésünk elején elmondották, hogy ezen a téren már gazdag tapasztalatokat szereztek, amit az is bizonyít, hogy városuk lakosságának élelemellátásában az elmúlt években különösebb fogyatékosságok nem fordultak elő — bár tudják, ez megnyugvásra még nem adhat okot, mert korunkban élelmiszerszükségletünk reális felmérésekor nemcsak az úgynevezett belső tényezőket, hanem a külsőket is figyelembe kell venni. Arról van ugyanis szó, hogy Földünkön a népesedés alakulásának hatására a világpiacon egyre nagyobb az élelmiszer- hiány, amiből arra sem nehéz következtetni, hogy az élelmiszer, de elsősorban a gabona minden bizonnyal stratégiai jellegű nyersanyaggá fog válni. Ebből adódóan magától értetődik, arra kell törekedni, hogy a lehető legnagyobb mértékben hazai termelésünkkel fedezzük fogyasztásunkat. Nos, Košice élelmezésének biztosításában eddig elsősorban a szomszédos Košice-vidéki járás mezőgazdaságára támaszkodtak, s amint az a hatodik ötéves tervből és a távlati fejlesztési tervekből is kitűnik, így lesz ez a jövőben Is. A Košicei Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság szakdolgozói Košice élelemellátásának biztosítását figyelembe véve már aprólékosan ki is dolgozták a magtermesztés, a zöldségtermesztés és a gyümölcsé- szet, a szőlészet fejlesztését járásukban, s az ezzel szorosan összefüggő agrokémiai szolgáltatások növelését, és a mezőgazdasági földterületek víz- ga7dáiif''r’Äc?ínak rendezését is. E fgpnue^oió értelmében el- mo tnatjuK, a Järíis mezőgazdasági dolgozói úgy tervezik, hogy Košice lakosságának hús- szükségletét 1980-ig 60, 1990-ig pedig már 70 százalékban lesznek képesek kielégíteni. A város tejszükségletét 1990-ig már 100, tojásszükségletét 83,3, zöldségszükségletét 85,3, gyümölcsszükségletét pedig több, mint 50 százalékban tudják majd kielégíteni. A hiányzó mennyiséget a város vezetői a kerület többi járásából pótolhatják. Košice saját alapokból való élelemellátásának megvalósításáért a jövőben természetesen maguk a városlakók is tehetnek majd egy s mást. Amint az a városi nemzeti bizottság 1975. december 28-i plenáris ülésének anyagából is kitűnik, az elkövetkező években a košicei Iparvállalatok és üzemek védnökséget vállalnak az egyes kijelölt gazdaságok felett. A cél az, hogy ez a kapcsolat ne formális legyen. Az ipari üzemeknek elsősorban arra kell törekedniük, hogy a mezőgazdasági gépek Javításában minél nagyobb segítséget nyújtsanak a gazdaságoknak, de lehetőségeikhez mérten — ha szükség van rá — a termésbegyüjtési munkálatokba is bekapcsolódhatnak, s ezenkívül még az élelmiszerfeldolgozó üzemeket is kísérjék figyelemmel, vagyis, ne zárkózzanak el előlük, ha valamilyen probléma megoldásában a segítségüket kérik. TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK Az előbb említett plenáris ülésen sok szó esett a tartalékok feltárásáról is. Többek között azt is megállapították, hogy a város iparvállalataiban és üzemeiben eddig nem fordítot tak kellő gondot a termelési folyamatoknál felszabaduló meleg levegő, meleg víz hasznosítására. Az elkövetkező időszakban ezért a Kelet-szlovákiai Vasműben, de a többi nagyobb üzemben is meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a gyár;ik szomszédságában megkezdhessék az üvegházas, vagy fóliás kertészkedést. A város különböző intézményeiben napjainkban már arról is tárgyalnak, hogy az élelmiszeripari üzemekből, az üzeini és az iskolai étkezdékből a hulladékot, illetve a maradékot visszaszállítják a gazdaságokba, ahol azt még értékesíteni tudják. Košice vezetői úgy tervezik, hogy a város közelében létrehoznak egy 500 hektáros kertészetet is, ahol a vállalatok. az üzemek, az intézmények dolgozói szocialista kötelezettségvállalásaik alapján társadalmi munkát végezhetnek. A nyári aktivitás keretében természetesen a fiatalok, a diákok segítségére is számítanak. Mivel a gabonatermesztés a növénytermesztésnek olyan alapágazata, mely döntő módon befolyásolja a mezőgazdasági termelést, s nem utolsósorban élelmezésünket, ezért befejezésképpen kanyarodjunk még visz- sza a Košice-vidéki járás mezőgazdaságához. Ugyanis érdemes elmondani, hogy az efsz- ek és az állami gazdaságok dolgozói tavaly ősszel a búzaterületeket M-2-es és M-3-as minőségi fokozatú vetőmaggal vetették be, s az idén tavasz- szal is hasonló minőségű árpát vetnek majd el. A járás gabonatermesztői céltudatos munkájukkal azt akarják elérni, hogy jövőre már M-3-as és M- 4-es kiváló minőségű vetőmaggal vethessék be a tervezett ve tésterületet. Ennek megvalósítása annál inkább fontos, mert a hektár- hozamok ezáltal minden bizonynyal tovább növelhetők majd. Ezt egyébként a 6. ötéves terv is előirányozza. 1980-ig a hektárhozamokat, az 1975-ös eredményhez viszonyítva, 52 százalékkal kell növelni. Amint azt ing. Jozef Mikuláš kandidátus, a Košice-vidéki Járási Mező- gazdasági Termelési Igazgatóság igazgatója elmondotta, ezek a feladatok nagyon is reálisak és a feltételek is megvannak hozzá, hogy teljesíthessék őket. A már említett jó minőségű vetőmagvak termelésén kívül az elkövetkező fél évtized alatt a jelenlegi 31170 ha- ról 35 325 ha-ra növelik a gabona vetésterületét, és tervbe vették, hogy évente két mázsa átlagos hektárhozam-növeke- dést érnek el. A Nové Zámky-i (érsekújvári) Elektrosvit szakszervezeti tagjai a múlt héten vonták meg egyéves munkájuk mérlegét. A Szakszervezetek Házában összegyűlt küldöttekhez Szapu József, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke szólt. Amint a szakszervezeti munka egyes területeit értékelő beszámolójában leszögezte, az üzem kollektívája sikeresen teljesítette az 1975. évi feladatokat és az egész ötéves tervet. Tavaly több mint 13 millió korona értékű árut termeltek terven felül, amit elsősorban a termelési kapacitások jobb kihasználásával, a technológiai berendezések tökéletesítésével, a munkatermelékenység fokozásával értek el. Az üzemi szakszervezeti szervezet jó munkájáról tanúskodik a szervezet aktivitási tervének, valamint a kollektív szerződés feladatainak teljesítése. Elismerően szólt a mflhelybizottsá- gok tevékenységéről és a szak- szervezeti funkcionáriusok áldozatos munkájáról. Beszámolóját az igényesség és a bíráló szellem jellemezte. A pozitív eredmények kiemelése mellett rámutatott a fogyatékosságokra, amelyeknek kiküszöbölése jelentős tartalékot jelent a még jobb eredmények elérésében. Többek között kifogásolta, hogy helyenként nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a termelési értekezleteknek, amelyek fontos eszközei vannak, hogy a dolgozók fokozottabb mértékben kapcsolódjanak be a termelés irányításába. Ezért ebben az évben nagyobb gondot fordítanak az értekezletek rendszeres összehívására és előkészítésére. A többi beszámolóhoz hasonlóan a szakszervezeti elnök is nagy figyelmet szentelt a dolgozókról való gondoskodásnak. Ezen a területen az utóbbi években lényegesen javult a helyzet, és az előterjesztett új kollektív szerződés, illetve szociális program további igényes célkitűzéseket tartalmaz. Rövidesen átadják az új üzemorvosi rendelőket és az év végéig be szeretnék fejezni a korszerű üzemi étterem építését is. Az évek óta elhanyagolt lakáskérdést nem tudják máról holnapra megoldani, de tavaly már 24 dolgozó költözhetett új lakásba. A 6. ötéves tervidőszakban további 240 lakás építését tervezik. Évről évre többen jutnak el az üzemi, illetve más hazai és külföldi üdülőkbe. A következő években 30 százalékkal több dolgozó üdülhet, többek között az üzem počúvadlói üdülőjének újjáépítése révén. Nem feledkeznek meg a női alkalmazottak problémáiról sem. Az üzemi bölcsőde és a tavaly kibővített óvoda már nem elegendő, ezért a .^“-akció keretében egy 30 gyermek befogadására alkalmas bölcsődét és 120 férőhelyes óvodát építenek. Az új gyermekintézményeket legkésőbb 1979-ben adják át. Fokozott figyelmet szentelnek a munkafeltételek 'állandó javításának, a munka- védelemnek és a szakképzettség növelésének. Az elért eredményekhez nagymértékben hozzájárult a dolgozók kezdeményezése. A felszabadulás évfordulójának tiszteletére tett eredeti szocialista kötelezettségvállalásuk értékét növelték a pártkongresszus tiszteletére. Felajánlásukat teljesítették, sőt több pontját túl is szárnyalták. Így terven felül csaknem 30,5 millió korona értékű árut termeltek, 216 tonna tüzelőanyagot és 1 millió 29 ezer korona értékű csomagoló- és fémanyagot takarítottak meg. A szocialista verseny különböző formáiban a dolgozók 88 százaléka vesz részt. Példát mutatnak a szocialista brigádok és a komplex racionalizáclós brigádok. Az élenjáró kollektívák közé tartozik a Bórik, Mylnkovič, Turan, Rozenbergo- vá, Smatanová elvtársak által vezetett brigádok. Nem vallanak szégyent az Elektrosvit újítói sem, akik tavaly 703 újítási javaslatot nyújtottak be. A legsikeresebb újítók Macek Ferdinand, Miloš Višňovský, Peter Bórik, Karol Chrupka és Vojtech Stano. A szakszervezeti konferencia jóváhagyta az üzem dolgozóinak a pártkongresszus tiszteletére tett új szocialista felajánlását. Többek között vállalták, hogy az első félévben az árutermelés tervének 51,3 százalékát teljesítik. A szaratovi mozgalom bevezetésével jelentősen javjtják termékeik minőségét, 2,5 millió koronát takarítanak meg az újítási javaslatok megvalósításával. Az év folyamán 26 000 brigádórát dolgoznak le, csatlakoznak a Královo Pole-i Gépgyár felhívásához, és április 3-án rendkívüli műszakon vesznek részt. Az elhangzott beszámolók és a vitafelszólalások megmutatták, az Elektrosvit dolgozói tudják, hogy nem könnyű feladatok állnak előttük, több fogyatékosságot kell még kiküszöbölniük mindennapi munkájukban és a szakszervezeti tevékenységben egyaránt. Tudatosítják, amint arra Fehérváry Géza, az üzemi pártbizottság elnöke felszólalásában rámutatott, milyen fontos szerepet játszanak a szakszervezetek a jő munkakollektívák kialakításában, a dolgozók nevelésében, aktivitásuk fokozásában. Mindezt tükrözik a konferencián jóváhagyott dokumentumok is, amelyek az elkövetkező időszakban munkájuk alapját képezik majd. A Skalicai — senicai járás — Görgöscsapágygyár dolgozói tavalyi felajánlásaikat becsületesen teljesítették. Az idén 1 millió koronával akarják túlszárnyalni az árutermelési tervet és 6,1 százalékkal akarják növelni a tavalyi évhez képest a munkatermelékenységet. Felvételünkön Anna Ackerlová, a mérőközpont dolgozója, a miniatűr csapágyakat méri. (Felvétel J. Lofaj — ČSTK) SZÁSZAK GYÖRGY A VASUTASOD £ ÓL FEl.KÉSZÜLTEK A kelet-szlovákiai kerületben dolgozó vasutasok között csaknem ötezer kommunista tevékenykedik. Ezeket közel háromszáz küldött képviselte a Košicei Szakszervezetek Házában megrendezett pártkonferencián. Jelen volt a CSKP KB küldöttsége, élén Václav Vačok elvtárssal, az SZSZK kormányának alelnökével. A tanácskozáson részt vett a szövetségi kormány új közlekedésügyi minisztere, Vladimír niažek, valamint a kerületi és városi pártbizottság küldöttsége is. Az államvasutak kelet-szlovákiai kirendeltsége mellett működő 215 alapszervezet és 16 üzemi pártszervezet tevékenységét irányító pártbizottság értékelő beszámolóját ennek elnöke, Július Kocka elvtárs ismertette. Beszédében főleg a gazdasági feladatok teljesítésének eredményeivel foglalkozott, s rámutatott, hogy az értékelt időszakban 15 millió tonna áruval többet szállítottak hazánkba és 8 millió tonnával többet határon túlra, mint a 4. ötéves tervidőszak folyamán. Az átrakodási terv értéke meghaladta a 21 millió koronát. Ebben az országrészben jól felkészültek a vasutasok a 6. ötéves terv feladatainak teljesítésére. A feladatok a kivitel terén 35, a behozatal szakaszán 30 és a tranzitszállításban 46 százalékkal nagyobbak, mint 1975-ben. A CSKP 15. kongresszusának tiszteletére vállalt több mint 10,7 millió korona értékű felajánlásukat eddig már 14,1 millió korona értékben túlteljesítették. A vitában felszólaltak a felsőbb szervek képviselői is, akik elismeréssel beszéltek a keletszlovákiai vasutasok munkájáról. (kulik) m 1976. II. 26. 14