Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-24 / 46. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK Különböző ügyeikben KL.: A szomszéd elhunyt édesapjával kötött egyezség a vadon újranövő tölgyfák kivá gását illetően — még ha külön Írás nincs is róla — kötelezi az örököst is, ha a körülmé­nyekből másra nem lehetne kö­vetkeztetni. Ajánljuk, hogy for­duljon ügyvédhez, s ha ügyvé­di felszólításra sem fogadnák el az ön ajánlatát, jogosult len­ne a járásbírósághoz fordulni, amely a bizonyítás alapján dön­tene. St. V.: Nagymamájának halá- La után az akkor élő unokák örökölnének elhunyt szüleik jo­gán. Ainíg a nagymama szelle­mileg ép, jogosult vagyonával szabadon rendelkezni. Ajándé­kozhatná önnek, vagy az eltar- tus fejében eltartási szerződés­sel irathatná önre az ingatlant. Forduljon ügyvédhez, vagy az állami jegyzőségliez. R. A.: Ha községük lélekszá- ma 2000-en felül van, akkor a tulajdonos joggal kér négyzet- méterenként 6 koronát. Kisebb lélekszám esetében 4 korona Járna négyzetméterenként. 0. E.: Ajánljuk, adjon be kér­vényt a járási nemzeti bizott­ság pénzügyi osztályára, hogy v ágálják felül a hnb álláspont­ját. Nézetünk szerint legalább­is teljes átépítésről (úplná pre­stavba) van szó, amely az 1C38/, 14 sz. hirdetmény alapján szin­tén feljogosítja Önöket a 15 évi házadómentességre. E. J.: A polgári törvénykönyv 251. paraf afusa értelmében, ha a vásárolt árunak olyan hibája van, amelyet nem tudnak meg­javítani, és amelyet nem Önök okoztak, igényük van vagy a hűtő hibátlanra való kicserélé­sére, vagy a vételár kifizetésére a hűtő visszaadása ellenében. Az a körülmény, hogy 7 hónap­ja alkatrészhiány miatt nem tudják kijavítani a hibát, indo­kolttá teszi ezt az igčnyt. Erre vonatkozóan ajánlott levélben közöljék az eladó céggel dönté­süket. 6. L.: Leendő felesége koráb­bi halála esetében a közös szer­zeményből önt felerész illetné meg, és az örökségnek számító vagyon, pl. mindazt, amit ő a házasságba magával hozott, ön és feleségének 3 gyermeke egyenlő arányban örökölnék, tehát ön negyed részt örököl­ne. Leendő felesége csak akkor írathatja önre a házat, ha ki­zárólagosan az övé. Ha csak egy rész az öv 3, akkor az ilyen tulajdonrész átruházásához a társtulajdonosok beleegyezése is szükséges, ellenkező esetben a szerződés érvénytelen. Leendő felesége nem köteles a felnőtt, rendezetlen életet folytató fiát ellátni, neki lakást nyújtani, — ha csak nem társtulajdonos. Az ön után maradó, örökségnek számító ingó és ingatlan va­gyoni az Ön korábbi halála ese­ttben az Ön két gyermeke és leendő felesége egymás közt egyenlő arányban örökölnék. A felek különvagyonának az szá­mít, amit magukkal hoznak a házasságba, amit a házasság alatt öröklés, vagy ajándékozás útján kapnak és a személyi használatukra és hivatásuk gyakorlására szolgáló dolgok. Különvagyonával bármelyik há­zastárs a másik beleegyezése nélkül is szabadon rendelkez­het. A közös szerzeménnyel csak közösen lehet rendelkezni. Munkajogi ügyekben Zs. J.: Ha a munkaadó vál­lalat erre jogosult vezetője, vagy helyettese írásbeli megro­vásban esetleg nyilvános meg­rovásban) részesítette, joga van a határozat kézbesítésiétől szá­mított 15 napon belül indítvá­nyozni a fegyelmi intézkedés h'dtályon kívüli helyezését (zrušenie kárneho opatrenia). Ezt az indítványt a munkaadó vállalat üzemi bizottsága mel­lett létesült döntőbíráskodási bizottságnál (rozhodcovská ko­misia) lehet beadni. Ha ilyen bizottság még nincs, akkor a járásbíróságon. A döntés ellen mindkét fél a határozat kéz­besítésétől számított 15 napon belül kifogásokat (námietky) adhat be és akkor a járásbíró­ság dönt. Ha a megrovást tar­talmazó írásbeli határozat nem tartalmazna felvilágosítást a fellebbezés beadására vonatko­zóan, a polgári perrendtartás 247. §-ának 3. bekezdés-e ér­telmében a határozat kézbesí­tésétől számított hat hónapon belül lehet indítványozni a fe­gyelmi intézkedés jogosságá­nak felülvizsgálatát és hatá­lyon kívül helyezésiét. Ha a kérdéses traktor közbiztonsági szempontból a hivatalos hir­detmények értelmében nem volt üzemeltethető, nem lelt volna szabad a hiba kiküszö­bölése előtt elrendelni annak közúti használatát. A gépkocsi (traktor) vezetője köteles már a hiba észlelésénél ezt jelen­teni. T. L.: Ha önt, mint segéd­munkást a vállalat szükséglete érdekében más munkára osz­tották be, ez a szerződés kere­tében történt jogos intézkedés, amelyet önnek is be kell tar­tania. Ha nem akar a válla­latnál tovább dolgozni, a mun­katörvénykönyv 51. §.-ának 2. bek. értelmében 1 plusz 6, te­hát 7 havi felmondási idővel minden közelebbi indoklás nél­kül is megszüntetheti munka- viszonyát. A 7 havi határidő az írásbeli felmondás kézbesíté­sét követő naptári hónap első napjával kezdődik. Azonnali felmondásra a munkatörvény­könyv szerint semmi törvény által elismert oka nem volt. Boldog kismama jeligére: Mi­vel munkaviszonya kétségtele­nül 1975. augusztus elején meg­szűnt s 6 havi védelmi ideje legkésőbb 1976. február hó fo­lyamán jár le, tehát jóval a májusban várható szülés előt­ti négy hét időpontja előtt, így nincs, illetve nem lesz igé­nye a 26 hetes fizetett szülési szabadságra. Esetleg azzal, hogy a járási nemzeti bizott­ság munkaügyi osztályán je­lentkeznék munkára és ennek alapján előjegyzésbe vennék, még szerezhetne igényt az 1968/88 sz. törvény 32. §-a ér­telmében a jnb szociális osztá­lyával szemben (ha nem tud­nának ön számára munkát ta­lálni) aránylagos összegű, fize tett szülési szabadságra. Ha si­kerülne önt még munkavi­szonyba elhelyezni, akkor a munkaadó vállalattal szemben keletkezne igénye a fizetett szülési szabadságra, mivel tel­jesítené az utosó két év alatt a legalább 270 napi biztosított Idő feltételét. Útiköltség elszámolása K. ö., Veľký Kamenec: A ČSAD által közzétett utazási feltételek (menetfeltételek) az állandó munkaviszonyban dolgo­zóknak az állandó lakhelyükről á munkahelyükre, vagy ahol ideiglenesen el vannak helyez­ve és vissza — engedményes jegyeket biztosítanak. Az isko­lázás szintén munkakötelezett­ségnek számít. Az orvosi kezelésre, ellenőr­zésre vonatkozóan a következő előírás érvényes: Az egészségügyi szervek, ill. létesítmények az 1966/42 sz. hirdetmény 40—44 §-a értelmé­ben megtérítik az ambuláns (bejáró) és intézeti gondosko­dással kapcsolatos szükséges szállítási és útiköltségeket (vo­nat, autóbusz, II. osztályú gyorsvonati pótlékot is, de csak 100 km-en felül). A he­lyi közlekedés és az egyirányú, 8 kin távolságig terjedő utazás költségeit a beteg viseli. Ezek szerint az orvosi ellenőrzésre való oda és vísszí. utazás költ ségeit a beteg állandó lakhelye szerinti illetékes járási köz­egészségügyi intézet lenne kö­teles megtéríteni. A hirdetmény 44. §-a ki­mondja, hogy a beteget orvosi vizsgálatra vagy gyógykezelés­re az üzemi orvos hívta be, ?agy küldte, az útiköltségeket az a közegészségügyi intézet folyósítja, amelynek részére az üzemi orvos dolgozik. Azokban az esetekben, amikor a bete­get más járásban levő köz­egészségügyi intézet idézte meg, az útiköltségeket ez a létesítmény köteles megtéríte­ni. Dr F. J. „HANGVALLOMÁS" A GÉPBETEGSÉGEKRÖL A gépek, gépezetek, szerkezetek nélkülözhe­tetlen segítői az embernek a termelésben, a szállításban és a háztartásban is. Meg is kell szolgálniuk segítségüket: gondoskodnunk kell karbantartásukról, ellenőrzésükről, olykor ja­vításukról is. Még így is előfordul azonban, hogy felmondják a szolgálatot, méghozzá gyak­ran olyankor, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rájuk. Nem lehetne valahogyan megjó­solni, előre jelezni az üzemzavart, s azután megelőzni az esetleges hibákat? A Szovjetunió Mezőgazdasági Gépesítési In­tézetének szibériai részlegében ezt a célt tűz­ték ki maguk elé, mégpedig oly módon, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai ta­gozatának kutatóival együtt megpróbálták a mezőgazdaság legfontosabb problémáit a mate­matika és a kibernetika segítségével vizsgálni. Ilyen fontos probléma a mezőgazdasági gé­pek, szerkezetek szétszedés, szétszerelés nél­küli diagnózisa, betegségfelismerése is. Munká­jukat siker koronázta: az általuk kifejlesztett akusztikus diagnosztikai módszerrel, számító­berendezéssel és szerkezetekkel bármely me­zőgazdasági gép sértetlensége megállapítható, anélkül, hogy a gépet szét kellene szedni. Valamennyi működő gép zajokat kelt. A le­vegőben terjedő zajokat meghallja az emberi fül, vagy felfoghatók mikrofonnal is. Nem így a szerkezeti zajokat, az úgynevezett akusztikai rezgéseket, vibrációkat — ezeket nem veszi észre az emberi érzékszerv. Regisztrálásukhoz mesterséges „fülre“, vagyis vibrációs adatokra van szükség, amelyekkel felfoghatók a gépek mozgó alkatrészeinek jellegzetes zajai. Az egyes elemek változásai átformálják a zajok alapvető jellegzetességeit is. De hogyan lehet érzékelni és helyesen érté­kelni ezeket a zajváltozásokat? Ehhez minde­nekelőtt meg kell jelölni a gép házán, burko­latán azokat a pontokat, amelyek az egyes gépelemek akusztikai jeleit a legjobban sugá- rozzák ki. Ezekre a pontokra erősítik azután a vibrációs adókat, amelyek természetesen, tet­szés szerint más pontra is áthelyezhetők. E vibrációs adók segítségével valósággal lehall­gathatók a gépek „belső szervei“, akárcsak az orvosi fonendoszkóppal a szív zörejei. Az ipari gyakorlatban elsőként a belsőégésű motorok működésének elemzésére vezették be az akusztikus diagnosztika módszerét. A szibé­riai tudósok vezérlőrendszerével teljesen auto­matizálható a vizsgálat. Néhány évvel ezelőtt készült el az első be­rendezés, amelynek egységeit egy GAZ—63 tí­pusú autóbuszban helyezték el. Az autóbusz utánfutójában kapott helyet egy villamos fék- dinamométer, amellyel az egész motorok és kü­lön az egyes hangerek teljesítménye meghatá­rozható. Az autóbuszban elhelyezett vizsgálóműszerek segítségével pontosan meghatározható a dugaty- tyúcsoportok állapota. Hőadók mutatják vizs­gálat közben az olaj- és a hűtővízhőmérsékle- tet. Meghatározzák az üzemanyagfogyasztást, méghozzá a teljes fogyasztást és külön vala­mennyi henger fogyasztását is, továbbá az üzamanyag-befecskendezés szögét az egyes hen­gerekbe stb. Az így kapott adatok alapján gyorsan felderíthetők a rejtett hibák, s elhárí­tásukra megtehetők a szükséges intézkedések. Az akusztikai „röntgenberendezés“ népgazda­sági hasznáról már a kísérleti állomás rövid működéséből is meg lehet vonni a mérleget. Teljes kihasználással a guruló diagnosztikai ál­lomás évente hét-nyolcszorta többet takarít meg a népgazdaságnak, mint amennyibe az elkészí­tése kerül. SZÁMÍTÓGÉPEK A GEO LÓGIAI KUTATÁSBAN Mostanában alig van olyan hónap, hogy hír ne érkeznék az elektronikus számítógépek új és új felhasználási lehetőségeiről. A modern tech­nika e gépcsodái egyre szélesebb területen te­szik lehetővé bonyolult problémák megoldását. „Ügyfeleik“ közé a legújabb jelentések szerint felsorakozott a geológia tudománya is. A Föld kincseit kutató geológusok egyre mé­lyebben hatolnak be a földkéregbe. Persze, nagy mélységben mind bonyolultabb feladat a természeti kincsek felfedezése. A kutatási ada­tok elemzése, helyes értékelése sok kitűnő kép­zettségű szakembert köt le, s még így is elő­fordul néha hibás következtetés, hiszen sok­szor még a kitűnő geológus sincs abban a hely­zetben, hogy valamennyi adatot és ezeknek min­den összefüggését figyelembe vehesse. Kézen­fekvő volt tehát az az elgondolás, hogy ezek­nek az adatoknak a gyors feldolgozását, a le­hetséges változatok megoldását nagy teljesít­ményű elektronikus számítógépre bízzák. A gép azonban csak alkotójának elgondolá­sait hajthatja végre, csak előre megadott sza­bályok szerint oldhatja meg feladatát. A geoló­giai feladatok pontos megoldását azonban na­gyon nehéz egzakt szabályokba foglalni. Mi te­hát a kiút? Mihail Bongard szovjet kiberneti­kus és munkatársai érdekes módszerhez folya­modtak. Ismert példákat mutattak be a számí­tógépeknek, s e „tanfolyam“ tudnivalóit, tanul­ságait a gép elraktározta emlékezetében. Ké­sőbb azután már önállóan is megoldott felada­tokat az ismert példákból leszűrt szabályok alapján. A szovjet kibernetikusok elsősorban az olaj­kutató fúrások geofizikai vizsgálatokkal nyert adatainak értékelésére programozták számító­gépüket. Az olajkutató szakemberek munkájá­nak ugyanis egyik legnehezebb feladata az olaj­tároló és víztároló rétegek megkülönböztetése. Ehhez sok kutatási adatot — az átfúrt rétegek villamos vezetését, természetes és mesterséges radioaktivitását stb. — kell figyelembe venni, de az értékelés oly bonyolult, hogy sokszor még a gyakorlott szakember is hibát követ el. Ha pedig az olajtermelő kút előkészítése során nem az olajtároló, hanem a víztároló réteg ma­gasságában perforálják robbantással a föld mélyébe nyúló csövet, olaj helyett víz tör be a kútba, ami óriási károkat okozhat. A moszkvai metró a vi­lág legkorszerűbb és leg­szebb földalatti vasútja. Első vonalai 1935-ben nyíltak meg. Hossza 1964- ben kb. 100 km volt, most pedig, az új 37 kilométe­res „Zsdanovszkaja-Pla- nernaja“ szakasz megnyi­tása után már meghalad­ja a 160 kilométert, s ez az 1990. év körül megkét­szereződik. A metró a legközkedveltebb közle­kedési rendszer Moszkvá­ban. Évente ötmillió utas veszi igénybe. — A képen a moszkvai metró hálóza­tának áttekintő térképe. Egy nagy teljesítményű elektronikus számí­tógép előkészítése során a szovjet kiberneti­kusok és geológusok 45 olajtároló és 45 víztá­roló réteg adatait mutatták be a gépnek, s en­nek alapján a számítógép 100 jellegzetességet választott ki a kétfajta réteg megkülönbözte­tésére. A program oly kitűnőnek bizonyult, hogy a Tatár Autonóm Köztársaságban végzett olajkutatások adatainak értékelése során a szá­mítógép mindössze 1 százalék hibát követett el. Ellenőrzésként kitűnő geológusokkal is átta- nulmányoztatták az adatokat, de még a legta­pasztaltabb szakember hibaszázaléka is leg­alább ötször akkora volt, mint a gépé. Még rendkívül bonyolult geológiai adottságok kö­zött is jóval kevesebbet tévedett a gép, mint az ember. A moszkvai Lomonoszov Egyetem geokémiku- sai és más kutatóintézetek munkatársai egyéb geológiai feladatok gépi megoldását is kipró­bálták, ugyancsak kitűnő eredménnyel. VILLAMOS ALTATÁS A villamos műtéti altatás kétségtelen előnyei mellett még sok problémát rejt magában: pl. akaratlan mozgások keletkezhetnek az altatás alatt, továbbá keringési, légzési és egyéb rend­ellenességek alakulhatnak ki. Elhárításukra gyógyszeres altatással vagy kezeléssel szokás ki­egészíteni az elektronarkózist. A moszkvai I. Or­vostudományi Intézetben, az elektronarkózis el­méleti alapjait kutatva, jelentős új eljárásokat dolgoztak ki, és felfedezték a villamos áram kü­lönleges formáját, amely jelentősen csökkenti a nemkívánatos mellékhatásokat. Az új eljárásnak az a lényege, hogy a fejre erősített elektródokba nagyfrekvenciás áramot vezetnek, amely nem izgatja a külső szöveteket, de kölcsönhatására kisfrekvenciás áramok ala­kulnak ki az egyvelő mélyében, ami narkózishoz vezet. Az Anohin akadémikus vezette kutatócso­portnak azt is sikerült megállapítania, hogy az elektronarkózisban alkalmazott egyes narkotiku­mok hatása szelektív jellegű, tehát nem zavarja a szervezet más fiziológiai funkcióit. (dj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom