Új Szó, 1976. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-17 / 40. szám, kedd
pénzt, addig nein jelentkezhetett igénye részleges rokkant- járadékra sem. A táppénz beszüntetésével keletkezik igénye a részleges rokkantjáradék folyósítására, amelyet az Úrad dôchodkového zabezpečenia (Nyugüíjellátási hivatal) folyósít és nem a munkaadó vállalat. K. Gy.: Ha a nyugdíját a fentebb idézet 42. § értelmében i.-melték fel havi 1100 koronára, akkor valószínűleg ez az emelés történt tévesen — nem vették figyelembe a volt munkaadó vállalatától folyósított kiegészítő járadékot — amely kártérítési térítés — és valószínűleg nem vették figyelembe a cukorrépa-kampány alatt elért keresetét sem. Ha még tovább Is dolgozni akar, akkor Inkább jelentse be a jnb járadék osztályán, hogy arra az időre szüntessék be az emelés folyósítását és ezt majd csak akkor igényelje, ha már csak csökkentett mértékben évi 60 napot fog ledolgozni, vagy amikor már betöltötte a 70. életévét. A kiegészítő járadékra addig van igénye, amíg nyugdíja és keresete összege nem ha ladja meg a baleset előlti átlagkeresetét. Az ilyen járadék esetleges beszüntetését a volt munkaadó vállalatnak kellene indítványoznia. B. L né.: özvegyi járadékát azon a címen kapja, hogy 26 évnél fiatalabb fia főiskolás. Mivel előreláthatólag tanulmányait két év múlva fejezi be, és akkor Ön már betölti 45. életévét, az 1975/121 sz. törvény 37. §-ának 2. és 3. bek. értelmeiben továbbra is igénye lesz özvegyi járadékára, mivel teljesíti majd a törvény feltételét, hogy 45 éves és két gyermeket nevelt fel. Nem ajánljuk, hogy fia egy évre megszakítsa tanulmányait. Az árvajáradék, és önnek az özvegyi járadék akkor jár, ha fia tanulmányait az előirt módon folytatja. S. G. és K. J.: Az 1975/135 sz. kormányrendelet értelmében mint nyugdíjas teljes nyugdíja mellett állandó munkaviszonyban, tekintet nélkül a munka •jellegére, havonta bruttó 800 koronát kereshet. A rövid ideig tartó (brigád) munkaviszonyban szintén a végzett munka jellegére való tekintet nélkül évente 180 munkanapot (vagy 1200 munkaórát) dolgozhat. A termelésben, a szolgáltatásokban, az efsz-ben és még több kiemelt munkakörben állandó jellegű munkát ^végezhet azzal, hogy az 1100 koronánál esetleg magasabb nyugdíját ez idő alatt csak 1100 korona összegig folyósítják. Sz. G.: Az új, 1975/121. sz. törvény 47. §-a értelmében az ápolásra szoruló apósa a járási nemzeti bizottság járadékosztályán mgatehetetlenségi pótlék folyósítását igényelheti. (Zvýšenie pre bezvládnosť). Ennek összege a részleges magatehetetlenség esetében havi 200. túlnyomó magatehetetlenség esetében havi 300 és teljes magatehetetlenség esetében havi 400 korona, önnek az ápolásért külön díjazás nem jár. Ha nem tudna az ápolás miatt l dolgozni, ezt az időt az új törvény 1976. január 1-től a nyugdíj szempontjából pótidőnek Ismeri el. Cz. T.: Mivel édesanyja gondoskodott két évnél fiatalabb gyermekéről, nem keletkezett igénye gyermekgondozási segélyre. Erre csak abban az esetben lett volna igénye, ha gyermeke idegen személynél ran. akinek a gondoskodásért fizet. Dr. F. J. Nyugdíjügyekben G. L., K. E., S. T. Mindhárman afelől érdeklődnek, milyen rendelkezéseket tartalmaz az új 1975/121 sz. törvény az ala csony nyugdíjak emeléséről, ha azok a nyugdíjasok számára az egyetlen megélhetési forrást jelentik. Az új törvény 42. és 45. §-ai értelmében, ha az öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíj és a teljesen árvák járadéka, valamint a szociális segély a járadékos megélhetésének egyetlen forrása, az említett járadékokat az eddigi 550 korona felső határ helyett az év január 1-től havi 600 koronáig emelik. Az ilyen emelésnek további feltétele, hogy a nyugdíjas nyugdíjának és esetleges más bevételinek (keresetének) egybeszámított összege nem haladja meg a havi 600 koronát. Ha az özvegyi járadékot öregségi vagy rokkant járadékkal egyesítették, akkor az emelés csak az öregségi, illetve a rokkantsági járadék után jár. Az árvajáradék és rokkantsági, illetve özvegyi járadék halmazata esetében az emelés a rokkantsági, vagy az özvegyi járadék után jár. Ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra, amelynek összege nem haladja meg a havi 1100 koronát és a járadékoson kívül még családtagja is rá van utalva, az ilyen nyugdíjasok járadékát úgy kell felemelni hogy nyugdíjuk és esetleges keresetük — más bevételük — egybeszámított összege havi 1100 koronát tegyen ki. Ha mindkét házastárs teljesítené az emelés feltételét, csak a férj nyugdíját emelik olyan összeggel, hogy a járadékok és az esetleges más bevételek havi összege elérje az 1100 koronát. Az említett rendelkezések értelmében az emelés akkor is jár, ha a járadék összege meghaladná a járadék megnyílása idején megállapított átlagos havi kereset 90 %-át. Az említett emelések további feltétele, hogy a nyugdíjas saját munkájával a magas életkor, rossz egészségi állapot, vagy más komoly ok miatt nem tudja életszínvonalát javítani. Az ilyen emelésnél nem szabad figyelembe venni a nevelési pótlékot, a maga tehetetlenségi pótlékot, a kiegészítő gondoskodás eszközeiből nyújtott hozzájárulásokat, vagy azok értékét. n nevelő szülői tevékenységért folyósított juttatást. Továbbá nem szabad figyelembe venni a járadékos, és családtagja kereseti tevékenységéből származó bevételét, ha az ilyen kereseti tevékenység ideje nem haladja meg egy évben a 60 munkanapot. Ha a járadékos vagy családtagja 70 évnél idősebb, akkor az esetleges kereset miatt az emelést korlátozni nem szabad, továbbá a törvény szerint nem számítható be a háztáji gazdaságból származó bevétel sem. Végül meg kell jegyezni, hogy az említett járadékemeléseket nem lehet figyelembe venni a járadékos után hátramaradt családtagokat megillető járadékok kiszámításánál. Rendkívüli esetben a rokkant- járadékos iáradékát — akire nincs családtag ráutalva — még további 100 koronával (tehát legfeljebb havi 700 korona ösz- szegig) ’ehet emelni, ha az ilyen összeg nem haladja meg a járadék megnyílása ide|én a havi átlagkereset 90 °/o-át. „Csallóközi“: Munkaadó vállalat KNP bizottsága csak a táppénz folyósításáról dönthetett. Amíg folyósították a tápBIOLÓGIAI HARC A NÖVÉNYKÁRTEVÖK ELLEN Az utóbbi években világszerte mind szélesebb fronton harcolnak már a mezőgazdasági kultúrnövényeket pusztító kártevők ellen biológiai fegyverekkel. Ennek a védekezési módszer nek, amely sokszorta hatásosabb számos vegyi, agrotechnikai vagy mechanikus védekezési eljárásnál, egyszerű a lényege: a növénykártevők, rovarok, paraziták leküzdésére saját természetes ellenségeiket használják fel. Miért van szükség egyáltalán ezekre az új módszerekre? Talán nem elég hatásosak a modern vegyipar egyre nagyobb mennyiségben gyártott kitűnő növényvédő vegyszerei? Dehogynem. A korszerű rovarölő vegyszerek, inszekti- cidek alkalmazása napjainkban is a legfontosabb védekezési módszer, s az lesz még a jövőben is. De azért a túlzott, egyoldalú kémiai védekezésnek is vannak veszélyei, s ezeket jó időben felismerni. Elsősorban az, hogy a korszerű rovarirtó vegyszerek meglehetősen általános hatásúak, vagyis nemcsak a kártevőket pusztítják el, hanem a hasznos parazitákat, ragadozókat is: Ha pedig azután valamelyik rovarirtó vegyszerrel szemben rezisztencia alakul ki, az ellenálló kártevő rovarfajok robbanásszerűen elszaporodnak, mert már kipusztultak azok a hasznos paraziták, amelyek a kártevők elszaporodását megakadályoznák. Ezenfelül vannak aggasztó jelek arra vonatkozóan is, hogy a nyakló nélkül alkalmazott egyes rövarölő vegyszerek felhalmozódnak a talajban, a vízben és a növényzetben, s ennek hatását a távoli jövőre nézve még csak fel sem becsülhetjük. Egyes vegyszermaradványok megmérgezhetik az élelmiszereket és a takarmány- növényeket is, az egyoldalú kémiai védekezés tehát közvetve és közvetlenül súlyos károkat okozhat. STERILIZÁLT ROVAROK A biológiai növényvédelem módszerei nagyon sokrétűek. Érdekes és hatásos eljárás például a rovarkártevők sterilizálása, ezzel kapcsolatban több országban végeztek már kísérleteket kitűnő eredménnyel. A sterilizálást ionizáló sugárzással, például radioaktív kobalttal való besugárzással hajtják végre. Ezen a módon a kártevők hímjeinek teljes sterilizálását lehet elérni, tehát a kártevő rovarfajtákat hatásosan ki le hét ritkítani, anélkül, hogy az eljárás akár az embereket, akár a háziállatokat és a hasznos vadállatokat veszélyeztetné. De nem pusztulnak el így a hasznos paraziták vagy a növények beporzását végző rovarok sem. Az sem lebecsülendő előny, hogy a besugárzással szemben nem alakulhat ki ellenállóképesség, rezisztencia. Újabban már nemcsak besugárzással, hanem vegyszerekkel is előidézhető a sterilitás, ezekkel a vegyszerekkel is eredményesen kísérleteznek. Más biológiai készítményekkel a rovarok természetes átalakulási folyamataiba lehet eredményesen beavatkozni. Úgynevezett juvenil- hormonokkal például megakadályozható a rovarok átalakulása — eodyson-hormon hatására pedig idő előtti bebábozódását lehet elérni — mindkét beavatkozásnak életképtelen egyedek kifejlődése a következménye. MESTERSÉGES ROVARTENYÉSZETEK A biológiai védekezés még hatékonyabb módszere a kártevőket pusztító paraziták és ragadozó rovarok elszaporítása a megvédendő területen. A Szovjetunióban például számos rovarkártevő, egyebek között a pajzstetű és a különböző levéltetvek elszaporodását sikerült megfékezni legnagyobb természetes ellenségükkel, fürkész- darazsakkal, amelyeket tömegesen neveltek tökön és dinnyén, majd szabadon bocsátottak a gyümölcsösökben. E módszer jelentőségét egyetlen adat jellemzi. Ha vegyszerekkel akadályozták volna meg a levéltetvek elszaporodását százezer hektárnyi kertterületen, ez évente mintegy százezer rubelbe kerülne, a fürkészdara- zsak mesterséges elszaporítása viszont alig jár költséggel. Egyes kísérleti szovjet mezőgazdasági üzemekben a gabonapoloskák és a kukoricamoly ellen indítottak hadat természetes ellenségükkel, a Trichogramnui tojásfürkésszel. A citrompajzste- tű ellen katicabogarakat, a káposzta kártevői ellen másfajta parazitákat vetettek be kitűnő eredményekkel. Szovjet tapasztalatok szerint a védekezésnek ez a módja harmincszor kevesebbe kerül, mint a hagyományos vegyszeres védekezés. BACILUSOK ÉS VÍRUSOK A Szovjetunió tudományos kutatóintézeteiben végzett munka eredményeként a szovjet ipar már nagy mennyiségben gyártja az Entobakte- rin nevű „biológiai fegyvert“, nagy hatású biológiai növényvédőszert. Ez a preparátum a Bacillus thuringienslsből készül, s egyetlen grammja 30 milliárd baktériumspórát és rengeteg mérgező fehérjekristályt tartalmaz. Az újfajta védőszernek óriási előnye, hogy nem veszélyes az emberre, a melegvérű állatokra, a méhekre és persze, magukra a növényekre. A növénykultúrák bármelyik fejlődési szakaszában alkalmazható, virágzás idején éppúgy, mint közvetlenül a betakarítás előtt. Vizes oldatával bepermetezve a növényeket, az elfogyasztott növényrészekkel együtt kerül a kártevők szervezetébe, s így fejti ki hatását. A lepkekártevők ellen a Bacillus cereus törzsből készített preparátummal értek el kitűnő eredményt. Ugyancsak nagy hatású növényvédő anyagok készíthetők vírusok alkalmazásával is. A biológiai védekezésnek ez az ága tehát a természetes körülmények között jelentkező rovarbetegségeket használja fel mesterséges járványkeltésre. MESTERSÉGES JÁRVÁNYOK Sok kárt okoznak a rágcsálók — egerek, patkányok, mezei pockok — is a mezőgazdaságban, a földeken, a betakarított termésben. Velük is hatásosan lehet szembeszállni az új biológiai fegyverekkel. A Szovjetunió mezőgazdasági mikrobiológiai kutatóintézetében kifejlesztett egyik készítmény például paratífusz jellegű betegséggel fertőzi meg a különböző rágcsálókat. Belorussziában vízipatkányok ellen használják fel az új készítményt, s tíz nap alatt egyes körzetekben csaknem teljesen sikerült kiirtani a kártékony rágcsálókat. A biológiai fegyver 3—4 hónapon át hatásos, s alkalmazása sokkal egyszerűbb, mint a hagyományos rágcsálómérgeké. A mezőgazdasági szakemberek, vegyészek, biológusok és mikrobiológusok közös összefogásával kifejlesztett új biológiai eljárások a korszerű mezőgazdaság nagy hatású növényvédő fegyverei. Elterjesztésük és tömeges alkalmazásuk igényes feladat világszerbe és hazánkban is fontos népgazdasági érdek. Minden jel arra vall, hogy ezekről az új eljárásokról egyre többet hallunk majd a jövőben. >4 FEHÉR ÍKENY.ÉR VESZÉLYEI Több újabb tudományos jelentés a kis mennyiségű rostos anyagot tartalmazó étrend veszélyeire figyelmeztet. A nyugati országokban finomított szénhidrátokat, s főként fehér kenyeret esznek az emberek — ez a fő oka a belső szervek nem fertőző betegségeinek és a szívkoszorúér trombózis nagy gyakoriságának — írja az egyik orvostudományi kutató intézet tudósa. A kutató szerint a belső szervek veszélyeztetettségét az okozza, hogy a kis rosttartalmú táplálék kis terjedelmű és salakanyagai lassan haladnak Becslések szerint 1990-ig mintegy kétmillió gépkocsi lesz Magyar- országon üzemben. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden második családnak lesz saját autója. Ebben az évben több mint 80 000 új személyautót adnak a piacra, ezek között csaknem 14 470 Skoda- típusú lesz. A motorizmus fejlődését biztosítja egyebek között az utak modernizálása és autópályák építése, valamint a szerviz- állomások, parkolóhelyek és garázsok létesítése is. — A képen a Budapest—Balaton közti M—7-es autópálya egyik szakasza. át a bélrendszeren. Ennek következményeként megváltozik a bél Pl óra természete — ez lehetőséget ad rá a baktériumoknak, hogy az epesavakat, amelyek a táplálék megemésztéséhez szükségesek, potenciálisan rákkeltő vegyületekké alakítsák át. A salakanyagok lassú áthaladása azt jelenti, hogy ezek a vegyületek hosszabb időn át — és nagyobb töménységben — érintkeznek a belső nyálkahártyákkal. Az érintett belső szerveknek ezek a gyakori betegségei kis rosttartalmú táplálékkal mesterségesen is előidézhetők kísérleti állatokon. Hasonló kísérletek azt is jelzik, hagy a salakanyagoik kis terjedelme megemelheti a vér kloreszterln-szintjét, annak a zsírszerű anyagnak a mennyiségét, amely bevonja az erek falait a szívben és feltétlenül része v.an a koszorúérbetegség ben. A rostos anyag a táplálék 1 ege 1 h a n ya go 1 ta b b komp onen se főként azért, mert kis része van az étel tápértékében. De mert fontos része van a belső szervek, fizikai, bakteriológiai és vegyi folyamataiban, alapvető hatása van egészségünkre. A jelek szerint a teljes lisztből sütött fekete kenyér rendszeres fogyasztásával el lehet kerülni számos „civilizációs nak“ minősített egészségi ártalmait. (dj) 1976. II. 17. VALASZ OLVASÓINKNAK Chilében több mint 3 millió ember él elképzelhetetlen nyomorban. Az infláció tavaly a hivatalos adatuk szerint 340 százalékos volt. A munkanélküliség a felnőtt lakosságnak mintegy 20—25 százalékát sújtja, ami kb. 600 ezer embert jelent. A gyermekek 40 százaléka éhezik. Mintegy 5000 gyermeket éhhalál fenyeget. A rongyukban csavargó éhes gyermekek manapság már a santiagói^ utcák mindennapos képéhez tartoznak. (Felvétel: ČSTK — ZB)
