Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-12 / 9. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN 1976. I. 12. ÜJ LENDÜLETTEL Oj évet és egyúttal új öt­éves tervidőszakot kezdtünk meg a múlt héten. Jó hangu­latban, derűlátóan, a jövőbe vetett bizalommal fogtak hoz­zá a dolgozók az új feladatok teljesítéséhez. Az optimizmus megalapozott, hiszen az el­múlt évben és a mögöttünk hagyolt időszakban a legtöbb üaem vállalat és más mun­kahely dolgozói derekas mun­kával maradéktalanul megva­lósítói ták, sőt sok esetben túlszárnyalták a CSKP gazda­sági programjából rájuk há­ruló feladatokat. Az év első munkanapján a délelőtti műszak dolgozóit több prágai üzemijen és válla­latban meglátogatta Antonín Ka pék elvtárs, a CSKP KB El­nökségének tagja, a prágai vá­rosi pártbizottság vezető titká­ra. Kapek elvtárs elment a Pál Kbelv nemzeti vállalatba is, melynek dolgozói már 1975. november 30-án teljesítették ötödik ötéves tervük felada­tait, dooember 23-án pedig tavalyi céljaikat is hiánytala­nul megvalósították. Az év vé­géig terven felül negyven­millió korona értékű árut ad­tak népgazdaságunknak. Anto­nín Kapek köszönetét mondott a vállalat kollektívájának példás munkájáért, aktivitá­sukért és kezdeményezésü­kért, a céltudatos tömegpoliti­kai tevékenységért, amelynek eredményeképpen többek kö­zött kiterjedt racionalizác'ós intézkedéseket is végrehajtot­tak A bratislavai J. Dimitrov Ve­gyiművek dolgozói közé az év első munkanapján ellátogatott Gejza Šlapka elvtárs, az SZLK KB Elnökségének tagja, a bratislavai városi pártbizott­ság vezető titkára. A bratisla­vai vegyipari dolgozók a ta­valyi és az ötödik ötéves terv­feladatok eredményes valóra váltása után ünnepélyes han­gulatban léptek az új évbe. Slapka elvtárs ez alkalommal szólott az elmúlt időszak si­kereiről. Megemlítette egye­bek között, hogy Szlovákia fővárosában az ipari termelés az ötödik ötéves terv éveiben negyvenhat százalékkal növe­kedett; ez az enedménv 2,7 százalékkal meghaladja az eredetileg kitűzött célokat A legdinamikusabban a vegyipar fejlődött. A vegyipari dolgozókra a hatodik ötéves tervben is nagy feladatok hárulnak, ter­melésük a jövőben is gyors ütemlwm log növekedni. Bár a bányákban több na­pos munkaszünet után általá­ban nehezebb megindítani a munkőt, az ostravai bányá­szok a hatodik ötéves tervidő szak első munkanapján az ed­diginél lényegesen nagyobb tervfeladatokat 100,2 százalék ra teljesítették. Fejtési felada­tait mindegyik bánya megva­lósította. Az Ostrava—karvinái szénmedencében mintegy száz- kilencven bányászkollektíva fogadta el Lumír Sakmar brigádjának ismert verseny- felhívását. Igyekezetük az el­következő időszakban bizonyá­ra nagyban hozzájárul majd a kőszénfejtésben kitűzött cé­lok eléréséhez. Nemcsak a bányászok, ha­nem az észak-morvaországi ipari központ kohászai is ki­tettek magukért az év kezde­tén. A Vítkovicei Klement Gottwald Vasművek dolgozói mindjárt január elsején ma­gasan túlszárnyalták a terv- előirányzatot. A Klement Gott­wald Új Kohó acélöntői pedig túlszárnyalták múlt év októ­beri rekordteljesítményüket. A bányaüzemekhez hasonlóan a kohóüzemek dolgozói között is kibontakozott a CSKP XV. kongresszusa köszöntésére a tizenöt élmunkáshét ledolgo­zására irányuló mozgalom. A Klement Gottwald Űj Kohó dolgozóit a hatodik ötéves terv megkezdésre alkalmából üdvözölte Lumír Sakmar elvtárs is. A versenymozgal- mat kezdeményező bányász­kollektíva vezetője a kohá­szok előtt hangoztatta, hogy brigádja felhívásának elsősor­ban az a célja, hogy a dolgo­zók elgondolkodjanak munká­juk felett, hogy mindenki va­lamivel többet adjon társadal­munknak. Azonban nem arról van szó — hangoztatta —, hogy „nagyobb lapáttal dol­gozzunk, hanem arról, hogy átgondoltabban, ügyesebben vécozzük a munkát.“ A handlovái bányászok, bár nagy nehézségeket kellett le­küzdeniük, teljesítették, sőt hatezer tonna szénnel túl is szárnyalták tavalyi fejtési ter­vüket. Az idei célok elérésé­re alaposan felkészültek. Az eredmény már az első mun­kanapon megmutatkozott, ami­kor is a bányászok százhúsz tonnával több szenet küldtek a felszíni«. Nem kétséges, hogy az üze­mekben és a vállalatokban a dolgozók a kezdeti lendületet az elkövetkező időszakban — a CSKP XV. kongresszusa tisz­teletére vállalt kötelezettsé gek teljesítésével — még to­vább fokozzák. AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN Az elmúlt héten további partszervezetekben tartották meg a kommunisták az évzáró taggyűlést és konferenciát. A tanácskozásokat országszerte nagyfokú aktivitás,' s a pár- lonkívüliek élénk érdeklődése Jellemzi. A vítkovicei Klement Gotlwald Vasművek 5. számú üzemének dolgozói a pártkon ferencia alkalmából több ter­melési rekordot értek el. Vác­lav Ŕehák, František Delmec, Bedi'icli Fa-ika, Josef Tischer és Evžen felen január 7 én a technikai gázpalackok gyártá­sában túlszárnyalták az eddi­gi munkarekordot és a nor­mál átlagosan 130 százalékra teljesítették. A csőhuzaldában Stanislav Kostra szocialista munkabrigádja a ' január 7-1 műszakban 4560 méter cső húzásával szárnyalta túl az eddigi 34 810 méteres legjobb eredményt A CKD Praha félvezeték- gvártó üzemében a párt kon­ferencián a CSKP KB elnöksé­gi tagja, a prágai városi párt- bizottság vezető titkára veze­tésével részt vett a városi pártbizottság küldöttsége is. A tárgyalások első részében értékelték azokat az eredmé­nyeket, melyeket az üzem dolgozói az ötödik ötéves terv­feladatok és a CSKP XIV. kongresszusa határoztainak teljesítésében elértek. Megál­lapították, hogy 1975-ben az ötéves terv kezdetUévéhez vi­szonyítva a késztermékek gyártása több mint három- százmillió koronával gyarapo­dott. A munkatermelékenység 1970-hez hasonlítva tíz száza­lékkal növekedett. Az évzáró gyűlésen mélyrehatóan foglal­koztak az elkövetkező időszak feladataival Is. Kapek elvtárs a konferen­cián mondott beszédében ki­emelte a termelésben a tudo­mányos ismeretek alkalmazá­sának nagy jelentőségét. ÖRVENDETES JELENTÉS Viliam SalgovíC, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeli Tanács elnö­ke a múlt hét elején fogadta j. Bróskát, az SZSZK építés­ügyi miniszterét és J. Lipkát, az Építőipari és Építőanyag­ipari Alkalmazottak Szakszer­vezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnökét. J. Bróska miniszter átadta Sal- goviö elvtársnak az építőipari dolgozók jelentését a tavalyi tervfeladatok teljesítéséről. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a szlovákiai építőipari dolgozók továbbra is mindent megtesz­nek a rájuk bízott feladatok becsületes teljesítése érdeké­ben. Szlovákiában az építőipar sikeresen megvalósította az ötödik ötéves terv céljait. Mintegy ötezer építkezést fe­jeztek be 56 milliárd korona költségvetéssel és terven fe­lül negyvenkilenoeaer lakást adtak át. (gáU A fülttw maximális kihasználásával TERVEZ AZ AGRQNÖMLfS A tél derekán járunk, ami a mezőgazdaságban mindenek­előtt az értékelés é9 a terve­zés időszaka. Ladislav Mrnka mérnök, a Diakovcei (Deáki) Egységes Földművesszövetkezet agronómusa is a számokkal dolgozott, amikor felkerestem. — A tervezett vetésterületek­re már megrendeltük a vetőma­gokat, most az előirányzott hek­tárhozamok eléréséhez, a táp­anyag és a gyomirtók szüksé­ges mennyiségét állítom össze — mondta a kölcsönös bemu­tatkozás után. — Tehát a legjobbkor érkez­tem, ugyanis éppen a növény- termesztés jövő évi feladatairól, céljairól szeretnék érdeklődni. — A feladatok nagyok — fe­lelte elgondolkodva —, a mér­cét ugyanis az eddigi éveknél lényegesen magasabbra helyez­tük. Ehhez az elmúlt év ered­ményei adták a bátorságot. Csak egy példát említek. A szövetke­zetben és a szakmában hatodik éve dolgozom, de kukoricából eddig csak 60 mázsa alatt mer­tünk tervezni. A tavalyi 74,9 mázsás átlaghozam egyszeriben megnövelte bátorságunkat, és az idei tervünkben már 65 má­zsás átlagos kukoricahozam el­érése szerepel. — A magasabbra helyezett mérce bizonyára a többi nö­vény termelésére is jellemző. — így van. A növénytermesz­tésben 1975-ben az árutermelés tervét csaknem 11 millió koro­nával zártuk, ami a tervezett­nél közel 2 millióval több. A folyó év terve ennél is na­gyobb. Mivel földterületeink nagysága állandó, a nagyobb bevételt csakis a nagyobb ho­zamokkal tudjuk biztosítani. Többet akarni, egymagában persze Deákiban sem elég. Ha­tározott forma, elképzelés és a nagyobb értékeket kínáló tarta­lékok mindenkori maximális kihasználása is szükséges a cél eléréséhez. Párhuzamosan pe­dig maradéktalanul kell alkal­mazni s kamatoztatni az agro­technika legújabb ismereteit és eljárásait, akárcsak a saját kí­sérletek tanulságait is. Az ag- ronómus további szaval igazol­ják, hogy ezekről sem feledkez nek meg. — A kedvező vagy kedvezőt len időjárás munkánk végső eredményét vitathatatlanul be folyásolja, ugyanakkor azonban számtalan a lehetőség, hogy e negatív következményeket a minimumra csökkentsük. A bú­zát az ősszel a nagy szárazság ellenére is kifogástalanul elő­készített magágyba vetettük el. A SF.XJ típusú vetőgépet a sa­ját elképzeléseink szerint mó­dosítottuk, s így biztosítottuk az 5—6 cm-es vetési mélysé­get. További újításunk és pró­bálkozásunk, hogy 60 hektáros táblára a föld felszántása nél­kül vetettünk búza után búzát. Az aratás és a vetés között há­romszor tárcsáztuk a földet, és olyan porhanyós 7—8 cm-es réteget kaptunk, hogy a vetés után csak a legnehezebb henge­rekkel tudtuk kellően tömöríte­ni a felszínét. A kukoricánál is elsősorban a vetés minőségét szeretnék ja­vítani. A cél érdekében a trak­torosok és a" vetők szocialista munkaversenyben fognak dol­gozni, de a prémiumokat csak a kelés után és annak minősége szerint fizetik ki. A jugoszláv félkései, és kései, valamint az egyik félkorai francia hibrid szövetkezetünkben tavaly töké­letesen bevált, így az idén is azokat szeretnék vetni. Elsősor­ban a francia hibridet, hiszen 92 mázsás átlagot adott. Az igaz, öntözni kell, de erre adott a lehetőség. Az árpánál is újí­tanak: az Elgína és az Ametiszt mellett az előző évi kísérletek során jól bevált Triumfot is nagyban szeretnék vetni. A kertészeti részlegen a folyó évben is a vöröshagyma domi­nál. Az idén 30 hektáron fog­ják termeszteni, ami a tavalyi­hoz képest 5 hektárral több. Az 1975 ös 240 mázsás átlaghozam szép, de számukra azon üzemek az iránymutatók, ahol 300 má­zsát szedtek fel hektáronként. A CSKP és az SZLKP legutób­bi októberi plénuma után sok szó esik a növénytermesztés és az állattenyésztés kapcsolatá­ról. Csakis az agronómus és a zootechnikus szoros együttmű­ködésével biztosítható elegendő mennyiségű tömegtakarmány az állattenyésztés számára. Deákin ez az együttműködés nem hiányzik. — A zootechnikussa] közösen terveztük és összehangoltuk cél­jainkat — hangsúlyozta az ag­ronómus. — A célt lényegében két pontban határoztuk meg: egyrészt elegendő tömegtakar­mányt termelni, másrészt biz­tosítani a folyamatos zöldete­tést. Mindenekelőtt gondosan számba vettük a tartalékokat. Elegendő és jó minőségű silónk van, ez az új termésig kitart. Problémát okoz a lucerna, mi­vel tavaly 40 hektárunk kiesett, és ráadásul ősszel nem volt vetőmagunk, így tavaszra ha­lasztójuk a lucerna vetését. A problémát természetesen meg­oldjuk, mégpedig úgy, hogy a lucernát zab alá vetjük el. A zabot kalászosodáskor levágjuk, így — ha kell, öntözéssel — két kaszálást biztosítunk, őszt keverékeket is vetettünk, tava­szit is vetünk és öntözéssel gyorsítjuk majd a növényzet fejlődését. így nem kell olyan növényt feletetni, pl. lucernát, amit silóra vagy szárításra szántunk. A keverékek öntözé­sének további előnye, hogy he­lyükre fokozatosan zöldetetésre szánt kukoricasllót vethetünk, így ugyanazon területről előbb 200—250. majd másodszor 300 —400 mázsa zöldanyagot taka­rítunk be, tehát a hozamban sem vesztettünk és a zöldetetés folyamatosságát sem szakítot­tuk meg. EGRI FERENC 1U9 tonna súlyú újfajta hajómotor gyártását fejezik be a na­púkban a stralsundei (NDK) hajógyárban. A motort az Atlantik teherhajóba szerelik be, s a hajót még ebben a hónapban Tízre bocsátják. (Felvétel: CSTK — ZB) Kedvezőtlen kilátások Hollandiában A hivatalos hollandiai köz­ponti tervező szerv legújabb jelentésében megállapította, hogy a gazdasági kilátások to­vább romlottak. A jelek szerint elmarad a világkereskedelem ebben az időszakban szokásos élénkülése. Hollandia számára, amely 1976 ban a gazdaság élénkülésére számított, s a költségvetést is így állította fel, ez azt jelenti, hogy a mun­kanélküliek száma eléri a 250 ezret, s hogy a vállalati be­ruházások a feltételezett 5 szá­zaléknál n /óbb mértékben csökkennek. A külkereskede­lem, amelyben 9 százalékos nö­vekedést irányoztak elő, való­színűleg stagnálni fog, s a ter­melés sem növekszik, melyben korábban 5 százalékos növeke­désre számítottak. Emellett az áruk 8 százalékos emelkedése várható. Bolgár—görög kereskedelem Az utóbbi években Bulgária Görögországba irányuló keres­kedelmében túlsúlyba kerülitek a gépek és berendezésiek, fő­leg az esztergák, a fúrógépek, a villamos targoncák, szivaty- tyúk és a mezőgazdasági gé­pek. A bolgár kivitelben jelen­tős arányt képvisel továbbá a hengerelt acél és több vegy­ipari termék. Bulgária ezeken kívül pamutszöveteket, orvossá­gokat, üvegárut, hús-, hal- és zöldségkonzerveket szállít Gö- röországba. Görögország ezzel szemben színesfém-lemezeket, vasércet, foszformű trágyát, gyapotot, olívaolajat, déligyü­mölcsöt, mazsolát és egyéb termékeket szállt Bulgáriának. Az NDK és Magyarország együttműködése az autóiparban Az NDK és Magyarország gazdasági szerveinek képviselői termelési szakosításra vonatko­zó megállapodást írtak alá az autóiparban. Magyarországon beszüntetik- az 5,5—6 tonnás tehergépkocsik gyártását. A magyar gazdaság szükségleteit ebben a kategóriában az NDK­beli Ludwigsfeldben gyártott IFA V 50-es autókkal fogják fedezni. A tehergepkocsikért Magyarország autóbuszokat fog szállítani az Ikarus 200-as so­rozatból, amelyet a nemzetközi forgalom számára gyártanak. 1975—1980-ban Magyarország 26,5 ezer TFA V 50-es teher­autót vesz át, s ugyanakkor 8000 autóbuszt szállít az NDK- ba. A megállapodás termelési együttműködésre is vonatkozik. Kooperációban fogják gyártani az Ikarus—IFA 211-es kisautó­buszokat. Románia könnyűipari termelése 1971—1975 között a román könnyűipar növekedési üteme 15 százolékos volt a tervezett 10,5 százalék helyett. A román üzemek 1975-ben 400 millió négyzetméterrel több szövetet, 107 millió darabbal több kötött­árut, több mint 30 millió pár­ral több cipőt szállítottak, mint 1970-ben. jelentősen nőtt a készruha- és szőnyeggyártás. A különböző gyermekellátási cikkek előállítása a kétszere­sére nőtt ebben az időszakban. Nőtt az exportra kerülő kö­töttáruk, ruhák, cipők, szőnye­gek, szövetek mennyisége is: Románia jelenleg ketszer any- nyi könnyűipari terméket ex­portál, mint 1970-ben A tervek szerint az 1976— 1980 közötti időszakban a könnyűipar termelése 48,0 szá­zalékkal nő az előző ötéves tervidőszakhoz képest Elsősor­ban a lenből és kenderből ké­szült anyagok, selymek, szövms- nélküli textíliák, ruházati cik­kek, kötöttáruk, szintetikus bőrből készült cipők, szinteti­kus szőrméből készült gyer­mekruházati cikkek gyártását növelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom