Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-03 / 1. szám, szombat
Szocialista testnevelésünk távlatai A Csehszlovák Hírszolgálati Iroda ankétjának befejező aktusaként beszélgetés hangzott el Antonín Himl elvtárssal, a CSSZTSZ KB elnökével. ★A CSSZTSZ mi üjat hozott a szocialista testnevelés és a sport fejlesztése terén a XIV. pártkongresszus óta eltelt időben és hogyan teljesítette a kongresszus által kitűzött feladatokat? — Pártunk XIV. kongresszusa mérföldkő volt Csehszlovákia testnevelése és sportja számára. Nagy súlyt helyezett a testkultúrára, össztársadalmi érdeknek minősítette és ez jelentős mértékben megmutatkozott a feltételek szférájában is. A CSKP és a szövetségi kormány politikai és anyagi támogatása a XIV. pártkongresszus után a CSSZTSZ-t kötelezte. Lehetővé tette, hogy a CSSZTSZ negyedik kongresszusa után a testnevelés és a sport fejlesztésének igényes programját valósítsa meg, amely a jelenlegi lehetőségek és a kívánságok alapján feltételeket biztosított, s ezek testkultúránkat szocialista hazánk általános színvonalához emelték fel. A XIV. pártkongresszus óta eltelt időszakot a CSSZTSZ történetének egyik legdinamikusabb korszakaként emlegethetjük. Természetesen társadalmi küldetésénél fogva a tömeges testnevelésnek szenteltük a legnagyobb figyelmet. Lépésről lépésre sikerült kötött és kötetlen formában a dolgozók újabb tízezreit megnyernünk a testnevelésnek, s számukra a testnevelés, a sport és a turisztika a mindennapi életforma elengedhetetlen részét jelenti. Ez a tény megmutatkozik a CSSZTSZ tagállományának emelkedésében is. A XIV. kongresz- szus óta egy harmadával megnőtt a tagság száma, s ez elérte az 1,5 millót. Az 1975-ös országos spartakiád előkészületeinél is éreztették hatásukat az előbb említett tényezők. Ez volt a legjelentősebb tömegsport esemény hazánk felszabadítása 30. évfordulója alkalmából. A csehszlovák spartakiád azért végződött óriási sikerrel, mert nagyon kedvező politikaitársadalmi légkörben került sorra és lényegében teljesen tükrözte szocialista jelenünket. Lelkes, modern szocialista emberek műve volt. Kétmillió gyakorlatozó, sportoló és turista bizonyította be, mennyire életre való és specifikus formája a testnevelésnek a spartakiád most, s a jövőben is. Pártunk XIV. kongresszusa óta az élsport is jelentős változásokon ment át. Mint ismeretes, az 1972-es olimpián nem értünk el számottevő eredményeket, s ezért fogtunk hozzá az élsport újonnani megszervezéséhez, amely központi irányítást kapott és az intenzív edzésrendszert tette kötelezővé a válogatott sportolók számára. Az új megoldás eredménye nem mutatkozhat azonnal, de egészen bizonyosan érezteti hatását majd a Moszkvában 1980- ban sorra kerülő nyári olimpiai játékokon. A CSSZTSZ mérlege a XIV. kongresszus óta eltelt időszakra nagyon kedvező. Természetes, hogy minden nem sikerülhetett a tervek és az elképzelések szerint. Fékezőleg hat egyesek gondolatvilágában a régihez való ragaszkodás, s az a tény, hogy nehezen akarnak hozzászokni az új életformához. A minőségi sportban a befektetések nem azonosak mindig az eredményekkel, míg az élsportban az új elképzelések kerékkötői a tradicionalizmus, a lokálpatriotizmus, az új körülmények között is a régi módszerek szerint dolgozni. A testnevelési folyamatban még nem elég intenzív a politikainevelő munka, tudományos eredményeket nagyon lassan viszik át az edzési gyakorlatba. Ennek ellenére mindaz, amit eddig elértünk, nagy lépés előre, a szocialista testnevelés minden küldetésének érvényre- juttatásában. ★ Milyen legfontosabb feladatok várnak a CSSZTSZ tagjaira a következő időszakban, amikor közeledik a párt XV. kongresszusa? — Pártunk XV. kongresszusa természetesen a CSSZTSZ számára is munkája minőségének megjavítására ad impulzust. A következő időszak legfőbb feladata olyan politikai és szervezési helyzetet teremteni, hogy valóra lehessen váltani mindazokat a határozatokat, amelyeket a CSSZTSZ IV. kongresz- szusa célul tűzött ki. Abból az elgondolásból indulunk ki, hogy az 1976-os esztendő ebből a szempontból mérvadó lesz. Ezeket az elhatározásokat megvalósítani a következőkép pen lehet: a) Szervezetünk politikai jellegét el kell mélyítenünk, ifiden tevékenységünket arra IMI irányítanunk, hogy társadW- munk céljainak megfeleljen. Mindez föltételezi, hogy még szorosabban zárkózzunk föl a CSKP mellé, amely olyan nagyszerű segítséget nyújtott a spartakiád előkészületek során, erősítsük meg szervezetünk politikai, akciós és szervezeti egységét, a CSSZTSZ funkcióját gyakorlati tettekkel egészítsük ki, s használjuk ki az egész testnevelési mozgalom érdekében. A XV. pártkongresszusra készülőben a szervezetünkön belüli politikai munka offenzívá- ját készítjük elő, amely kíméletlen lesz az évelő rendellenességekkel szemben. A legjobb sportolókat előkészítjük arra, hogy a párt tagjai lehessenek. Nem utolsósorban a CSKP KB novemberi plénumának szellemében el akarjuk érni, hogy mindazokat a feltételeket, amelyeket a CSSZTSZ számára szocialista társadalmunk készített elő, gazdaságosan használjuk ki. b) A testnevelés és a sport- tevékenységet a spartakiád utáni aktivitás sterveinek szellemében egyesíteni kell a testnevelés mnden megmozdulásával. Az a célunk, hogy megtartsuk, vagy még elmélyítsük azt a sportélénkséget, amely a tornatermekben, a sporttelepeken megnyilvánult és partnereinkkel közös testnevelési és sport- tevékenység programját készítsük el. Ezen a téren nagyon sokat tehetnek az úgynevezett spartakiád törzsek, amelyeket minden szinten a nemzeti bizottságok ifjúsági és testnevelési osztályának szerves részévé építünk át. Csak így lehet céltudatosan, gazdaságosan és eredményesen haladni a sikerek felé. A jelen kor alapvető követelménye, hogy a sparta- kiád-aktivitásnak nem szabad feledésbe mennie. Csaö hetek választanak el bennünket az innsbrucki téli olimpiától és hónapok a Montrealban sorra kerülő nyári olimpiai játékoktól, amelyeken legjobb sportolóink is részt vesznek. Ezekben a napokban tetőzik az irányított olimpiai felkészülés, amelynek a feltételek és a minőség figyelembe vételével eddigi történetünkben nem volt párja. Az is igaz azonban, hogy minden eddiginél alaposabban felkészül az egész világ. Mindennek ellenére azt várjuk, hogy a csehszlovák sportolók mindazt nyújtják, amire erejükből tel'k, hogy szocialista hazánkat jól és sikeresen képviseljék. A csehszlovák sportolók olimpiai érmei lesznek ajándékaink pártunk XV. kongresszusának. c) Szervezetünk politikai szervező tevékenységét jobb minőségűvé kell tennünk. Elsősorban az alapot, a testnevelési egyesületek működését kell aktivizálni. Végeredményben ott történik döntés arról, hogy a kitűzött célokat teljesítsük-e. A következő, vagyis az 1976- os évben, abban az időszakban, amely a CSKP XV. kongresszusának előkészületei jegyében zajlik le, teljes mértékben felhasználjuk az évzáró taggyűlések és testnevelési egyesületek konferenciáinak kampányát, valamint a CSSZTSZ járási és kerületi szervezeteinek felmérését is. Azt akarjuk, hogy az elmúlt Időszak józan mérlegelése után az évzáró közgyűlések a további fejlődés igényes programját tűzzék ki maguk elé, s ezek a CSSZTSZ 1976-os évre és az újabb ötéves tervre szóló tevékenységét támogatnák. Az évzáró közgyűlések megválasztják a sportegyesületek, klubok új vezetőségét s ugyanaz történik járási és kerületi szinten is. Bízunk abban, hogy a próbát kiállt tisztségviselők az „új vérrel“ együtt a testnevelési bizottságokban az aktivitás újabb hullámát indítják el a CSSZTSZ céljai és programja teljesítése érdekében. ★ Mit vár a CSSZTSZ a testnevelés és a sport terén a CSKP XV. kongresszusától? — Meg vagyunk róla győződve, hogy a CSKP XV. kongresszusa a testnevelésnek a szocialista kultúra részeként megfelelő figyelmet fog szentelni. A testnevelésnek a jelen kor emberének életstílusában, — különös tekintettel a fizikai munka háttérbe szorulása következtében, — egyre fontosabb szerep jut. A testnevelés fontos küldetést tölt be, amely semmi mással nem helyettesíthető. Ezért várjuk, hogy a testnevelés társadalmi segítséget kap miden téren: politikai, személyzeti és anyagi vonatkozásban, és szocialista társadalmunk lehetőségeinek megfelelően tovább terebélyesedik. 1976. I. 3. A testnevelés és a sport újabb nagy térhódításának eredmény«» képpen remélhetőleg még fontosabb szerep jut majd fal’ ban is az atlétikának. Kötelezettségvállalás és a sport Labdarúgásban is állandóan szükség van és lesz az üjabb tehetségekre, akiknek legtöbbjét a oidék A Dunajská Streda-i (Duna- szerdahely) járásban ismét meghirdették a sportegyesületek közötti kötelezettségvállalási versenyt, ezúttal hazánk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére. E járásban 60 sportegyesület közül 55 bekapcsolódott. A jelentkező egyesületeket a községek nagyságától függően négy csoportba osztották. A verseny az egyesületekre 20 feladatot rótt, s ezeket öt szakaszra lehet bontani: 1. az irányító munka, 2. a politikai nevelő munka, 3. a tömegsport, 4. sportlétesítmények építése és karbantartása, 5. a vezetőképzés. Járási méretben e húsz feladatból a vállalást csak kilenc A Barátság Kupáéit Vinicán [Ipolynyék) a csehszlovák—szovjet barátsági hónap záróaktusakénit rendezte meg a CSSZBSZ helyi szerve- te a hagyományos sportnapot, amelyen sakk és asztalitenisz- vetélkedésre került sor. A rendezvény jelentőségét növelte a lény, hogy azon részt vettek a szovjet katonai alakulatok versenyzői is. A sakkozók színvonalas versenyéből a szovjet Kovaljov került ki győztesen, a második helyen a helybeli szakosztály vezetője, Siket József végzett. Asztaliteniszben az előző évekkel összehasonlítva nagyon színvonalas versenyre került sor. Mindenki minden ellenfelével megmérkőzött és a győzelem pálmája itt is szovjet versenyzőnek, Konyisevnek jutott. Második helyezett Bojtos, harmadik Cibuly Gy. lett. A versenynap keretén belül az iskolás vetélkedőt is megrendezték. Harminc fiatal versenyző kapcsolódott be a küzdelmekbe, a lányok közül mindössze hat volt a részvevő. A fiúk küzdelméből Varga Tibor került ki győztesen, a lányoknál Szabó E. bizonyult a legjobbnak. A versenynap befejezéseként a helyi szervezet elnöke méltatta a rendezvény jelentőségét, amely méltó módon segítette elő a csehszlovák—szovjet barátság elmélyítését, majd a győzteseknek és a helyezetteknek a díjakat adta át. .BŰJTÖS JÄNTOS esetben teljesítetlek, noha sokszor csak elenyésző különbség mutatkozott a vállalás és « megvalósítás között. A legjobb eredményeket az egyesületek a sportlétesítmények építéry, illetve a meglevők karbantar* tása terén érlék el. A tagság, 77 540 óra társadalmi munkával járult mindehhez hozzá, aminek érteke 775 400 koronái tesz ki. Az első csoportban a városok és nagyközségek közül • legjobb eredményt az STK Ša- morín (Somorja) sportegyesü- let érte el, amely 3053 p on tol szerzett. A második helyen Is soinorjai csapot, a Slávia SZM végzett 2558 ponttal, harmadik a Družstevník Topolnífey (Nyárasd) volt 1483 ponttal. A második csoportban nagyobb falvak szerepeltek, \,Ut fölényes biztonsággal Orechoví Potôň győzött 3733 ponttá;, Zlaté Klasy (Aranykalász J 175? és Hroboňovo (Álišťál J 15ÍS) pont előtt. A legtöbb érdeklődő a harmadik csoportban volt, szám szerint 24. Az elsőségét Kyétío- slavov (Úszor) sportegyesület^ szerezte meg 2102 ponttal. Vydrany (Hodos) volt a második 1710 ponttal. A harmadik Baloft (BalonyJ volt 1529 porit- tail. A kis faluk csoportjában í Felsőpa tony rétiek szerepeltek^, legjobban, 3136 pontot szerez^ ve. Második helyen Jurcfoji (Dercsika), a harmadikon Dyr- najský Klatov (Dunatőkésj végzett. Az egy tagra e^ő legtöt pontot Felsőpatonyrét érté « 24 ponttal, Kvetoslavov jk Dióspatony 9,2, STK Sa mopjŔ 8,2 pont átlagot mondhat Hágáénak. Az abszolút győztes tehát # legkisebb falu csoportjából rült KI. Ez nem is nagy meglepetés, hiszen a rétiek az előző versenyben is előkelő helyezést értek el, ezzel bizonyítvtj, hogy lelkes, odaadó munkává! kis közösség is nagyon eredményes leihet. A kötelezettségvállalási verseny teljesítette küldetéséit. Ezért a járási szervek úgy döntöttek, hogy egyes föltételek változtatásával továbbra is folytatni kell a versenyt. A győztes a CSSZTSZ járási bizottságának vándorzászlaját kapja. FLASKA LE NASD
