Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám, péntek

Algéria nem nézheti tétlenül a tömeggyilkosságokat Bumedien üzenete a világ állam- és kormányfőihez Algír — Rabat — Huari Bu­medien algériai államfő üzene­tet intézett a világ állam- és kormányfőihez a Nyugat-S/aha- tíi miatt támadt algériai—ma­rokkói konfliktus ügyében. Az APS algériai hírügynök­ség szerdán este ismertette az üzenetet, amelyben Bumedien Marokkót teszi felelőssé a fegyveres konfliktusokért. „A marokkói csapatok gyarmatosí­tó hadseregként törlek be Sza- harába, tömeggyilkosságokat köttetnek el. Napalm-bombákkal pusztítják a polgári lakosságot. Algéria nem tudja tétlenül néz­ni ezt a lümegírtást — hangoz­tatja Bumedien, felszólítva az államfőket, támogassák Nyugat- Szahara népét. Az Algériát őrt marokkói vádakra válaszolva az üzenet kijelenti: a rabatl kor­mány a feszültség szítására tö­rekszik a térségben. S elmond­ja: „Január 27-én fegyveres marokkói csapatok megtámad­tak egy algériai konvojt, amely gyógyszert és élelmet szállított a marokkói agresszió szaharai áldozatainak.“ Az APS egy másik közle­ményben arról számolt be, hogy az utóbbi napokban marokkói csapatok Dakhla — volt Villa Cisneros-város — körzetében heves harcokat vívtak a Nyu- gat-Szahara függetlenségéért küzdő Polisario front csapatai­val. A hírügynökségi jelentés szerint marokkói repülőgépek bombázták a város környékén levő három szaharai menekült­tábort. Algírban mozgásba lendült a diplomáciai gépezet. Bumedien elnök röviddel üzenetének nyil­vánosságra hozása előtt talál­kozott Asszad szíriai elnök megbízottjaival, s diplomáciai források szerint — telefonon — megbeszélést folytatott Szó­dat egyiptomi, Al Bakr iraki és Habib Burgiba tunéziai elnök­kel. Az utóbbiak Hasszán ma­rokkói királlyal is összekötte­tésbe léptek. Kairóban Fahmi egyiptomi külügyminiszter be­jelentette, hogy Szadat Hoszni Mubarak alelnököt bízta meg Algéria és Marokkó közötti közvetítéssel. Mubarak el fog látogatni az algériai, a marok­kói és a mauritániai fővárosba. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT ZAMBIÁBAN Lusaka — Kenneth Kaunda zambiai elnök szerdán este rendkívüli állapotot rendelt el — jelentette a Reuter. Az AFP emlékeztet arra, hogy Zambiában papíron voltaképpen már tíz év óta, vagyis azóta áll fenn rendkívüli állapot, amióta Ian Smith egyoldalúan kikiáltotta Rhodesia független­ségét. Kaunda elnök rádió- és tv­beszédében jelezte, hogy mos­tantól a legdrákóibb módon al­kalmazni fogják a rendkívüli állapottal járó rendelkezéseket. Leszögezte, az intézkedések alkalmazását az ország bizton­sági helyzetének romlása indo­kolja. Hozzáfűzte: Rhodesiá­ban súlyos a helyzet, s Zam­biának számolnia kell azzal, hogy ott fokozódik majd a fegyveres harc. A FEJLŐDÉS ÚTJÁBAN ÁLLNAK Párizs — A Ľ Humanít é mad­ridi tudósítóia beszámol arról, hogy a Spanyol Kommunista Párt vezetőségének öt képvi­selője a spanyol fővárosban sajtóértekezleten ismertette az SKP nak a legutóbbi esemé­nyekről kiadott nyilatkozatát. A nyilatkozat rámutat: Arias Navarro miniszterelnök a cor- tes ben elhangzott beszéde arra vall, hogy nincs lehetőség a rendszer belülről történő meg­reformálására. A miniszterelnök nemet mondott az amnesztiára, a politikai pártok legalizálásá­ra, a szakszervezeti szabadság­jogok megadására, megfenye­gette a munkásosztályt és az ellenzéki erőket. Immár nyilvánvaló, hogy semmiféle fejlődés nem lehet­séges mindaddig, amíg a fran- coizmus alapvető Intézményei fennmaradnak Moszkva — „Spanyolország jelenleg rendkívül súlyos uál- ságot él át. Ez a válság poli­tikai, gazdasági, szociális és más területeken egyaránt meg- nvilvánul“ — jelentette ki a moszkvai Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában Marceli- no Camacho, ismert spanyol szakszervezeti vezető. Franco halála után az ország­ban nem történtek gyökeres változások. Világos, hogy a fa­sizmus önmagától nem fejlődik át demokráciába és világos, hogy a szabadságot nem aján­dékozzák felülről. „Jelenleg a dolgozó tömegek teljes összeforrottságáért har­colunk. Meggyőződésünk, hogy a spanyol népnek nemsokára sikerül leszámolnia a fasizmus­sal, sikerül kivívnia politikai, demokratikus és szakszervezeti jogait“ — hangoztatta Camacho. A FORRADALMI KORMÁNYT A HUMANIZMUS VEZÉRLI Rendelet a bábrendszer kiszolgálóinak beilleszkedéséről Hanoi — A DIFK január 28-án rendeletet hozott a volt saigoni adminisztráció tisztség- viselőinek, katonáinak, tisztjei­nek, a reakciós pártok tagjai­nak és az új társadalomba való beilleszkedéséről. A rendelet hangsúlyozza, hogy a forradalmi kormányt a letűnt rezsim kiszolgálónak megítélésében a humanizmus vezeti. A rendelet megalkotá­sakor is abból indultak ki, hogy a nevezettek többsége is a neo­kolonialista elnyomás áldozatá­vá vált, és csak a kényszerűség állította őket a volt rezsim szolgálatába. Túlnyomó többsé­güket már regisztrálta a for­radalmi hatalom, elvégezték az átnevelő tanfolyamokat is, le­számoltak a múlttal és munká­ra jelentkeztek. Ugyanez vonatkozik a bábha­talom kistisztviselőire is, a reakciós pártoknak azokra a tagjaira is, akik kényszerűség bői vállalták tennivalóikat. CSŐD EN-LAJ „VÉGRENDELETE” Tokió — A japán sajtóban értesülések láttak napvilágot egy olyan dokumentumról, ame­lyet a Szánkéi Sinbun című to­kiói napilap Csou En-laj, a Kí­nai Államtanács elnöke politi kai végrendeletének nevezett. A lap főszerkesztő-helyettese az utóbbi napokban Hongkong­tól kapott értesülésekre hivat­kozva közölte, hogy Csou En- laj egy, a halála előtt írt leve­let hagyott hátra és felesége, Teng Jing-csao átadta ennek másolatát a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága tag­jainak. A Kínai Népköztársaság dip­lomáciájának alapvető irány­vonala — mutat rá a levél — az egész világ békéjéért és az emberiség haladásáért foh/talolt harc kell, hogy legyen. E harc sikere érdekében elengedhetet­lenül szükséges valamennyi bé­keszerető, demokratikus és szó cialista erő együttműködése. Kína további diplomáciájának alapját a proletár internacio­nalizmus megőrzésének elve kell hogy jelentse. A szocialista országoknak fel­tétlenül együtt kell működniök a harmadik világ államaival. A pártéletről szóló rész töb­bek között rámutat, hogy a kí­nai forradalom több megkülön­böztető sajátossággal rendelke­zik mind nemzeti, mind törté­nelmi vonatkozásban. „Követ­kezésképpen a Kínai Kommu­nista Pártnak természetesen önálló úton kell haladnia. Egész telkemből kívánom, hogy szigo­rúan tartsák be a pártélet alap­vető elveit, nevezetesen a de­mokratikus pártirányítás elvét, valamint a párt vezető szerepé- nek elvét a gazdaság területén és hogy a jövőben a pártban semmilyen körülmények közölt ne kövessenek el a kulturális forradalomhoz hasonló hibá­kat“. Tokióban — mint a cikk köz li — ezekben a napokban meg­oszlanak a vélemények Csou En-laj politikai végrendeletének hitelességét Illetően. Egyesek úgy vélik, hogy a tartalomból ítélve a levél hihető, mások szerint „mindez nem lehetsé­ges“. Azonban, ami a levél tar­talmát illeti, olyan nézeteket hangoztat, amelyekhez Csou En-laj élete során tartotta ma­gát. Kommentárunk 1978. I. 30. Az Indiai Köztársaság 1947- ben 50Ü kisebb-nagyobb állam szövetségéből jött létre. A volt angol gyarmaton sok probléma közepette alakult ki a/, ország kül- és belpolitikai programja. Az újra gyarmatosí­tani akaró imperialista körök, és a belföldi reakció felforgató tevékenysége sok akadályt gör­dített a haladó erők egységé­nek útjába. Hangoztatták, hogy ez a „magára hagyott“ ország nem képes rendezni a zilált belpolitikai helyzetet. Azonban, amint a történelem bizonyítja, ha lassan is, de mégis talpra állt Ázsia második legnépe­sebb állama. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország minden politikai és gazdasági segítséget meg­adott ahhoz, hogy a köztársa­ság megőrizze függetlenségét, és kormánya a nemzetközi küz­dőtéren az el nem kötelezett­ség, illetve a pozitív semleges­ség politikáját folytassa. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének ülésein India támogatta a világbéke megőrzésére be­nyújtott szovjet javaslatokat, és hozzájárult a népek és nem zetek közötti békés egymás mellett élés elveinek lehető legnagyobb mértékben történő gyakorlati érvényesítéséhez. Az ázsiai térségben teljes súlyával fékezte egv nagyobb háború kibontakozására törekvő erők tevékenységét. A ma már 600 milliós ország belpolitikai életének állandósí­tása nem könnyű feladat. A nemzetközi imperializmus több eseten felbujtotta az egyes törzseket, kisebb nemzetisége­ket a szövetségi kormány el­len. A maoisták Kína területén a köztársaság elvakult ellen­ságjelenségek mérséklése után végre lélegzethez jutott a kor­mány, és meghirdette azt a húsz pontban összefoglalt progra­mot, amelynek megvalósítása az ország felvirágzását segíti elő. Neves közgazdászok a té nyék alapján állítják, hogy a gazdasági helyzet lényegesen Szilárdul a gazdasági iieiyzei ségeinek ezreit képezték ki és juttatták őket vissza a határon rendbontó akciók megszervezé­sére. A félrevezetettek több esetben nagygyűléseken köve­telték a kormány lemondását, jobboldali erők kétségbe von­ták Indira Gandhinak, a kor­mány elnökének képviselői mandátumát. Az alapos vizsgá­latok kiderítették, hogy a vi­lágszerte népszerű, haladó szel­lemű politikust törvényes ke­retek között választották meg. Amikor elcsendesültek az elle­ne felkorbácsolt hullámok. Il­legalitásba kényszerített sovi­niszta erők kezdtek felforgató tevékenységle. Olykor-olykor az óriási kiterjedésű ország egyes részein még mindig hal­latják hangjukat az egységbon­tásra törekvő erők. a kormány azonban a baloldali erőkre tá­maszkodva erélyes Intézkedé­sekkel harcol ellenük. A politikai és gazdasági vál­megszilárdult, állandósultuk az árak, és javult a lakosság köz szükségleti árucikkekkel való elláiusa. A kormány határozott intézkedéseinek köszönhető, hogv megszilárdult a fegyelem az állami hivatalokban, az ipar ban és a közlekedésben. Arány­lag jó havi fizeiést biztosítottak azoknak a mezőgazdasági dol­gozóknak, akiknek nincs föld­tulajdonuk. Szocialista hazánk élénk ke­reskedelmi forgalmat bonyolít le az Indiai Köztársasággal. Ezt bizonyítja, hogy 25 év alatt a kétoldalú árucserefor­galom mennyisége 12-szeresé- re nőtt. Főleg India nehézipa­rának fejlesztéséhez járulunk hozzá. Több száz szakemberünk segíti a különböző ipari üze­mek építését. A többi szocialis­ta ország szintén hasonló tá­mogatást nyújt az indiai nép­gazdaságnak. A haladó erők az Indiai Kommunista Párt köré tömörül­nek, amelynek egyre nagyobb a befolyása a belpolitikai élet alakulására. Népszerűségét bi­zonyítja, hogy tagjainak száma gyorsan nő. Ha figyelembe vesszük a vele szövetséges szakszervezeti, ifjúsági, mező- gazdasági és más szervezetek tagalapját, joggal állíthatjuk, hogy ma a második legnagyobb erőcsoportot képviseli. A párt­tal rokonszenvező több millió tömeg megalkuvás nélkül küzd a baloldali és demokratikus erők egységéért. Az Indiai Kommunista Párt X. kongresz- szusa a politikai küzdőtéren a demokratikus erők egységének megteremtését tűzte ki célul. Ha ez létrejön, akkor az elkö­vetkezendő időszakban jó le­hetőségek nyílnak a program­ban meghirdefett reformok vég­rehajtására. Többek között idő­szerűvé vált a földreform meg­valósítása. Politikai térén a fő feladat az ország függetlensé­gének megőrzése, külpolitikai síkon pedig az el nem köte­lezettség alapelveinek tovább­fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy a köztársaság nem csatlakozik különböző agresszív csoporto­sulásokhoz, és ezzel, valamint teljes súlyával hozzájárul az erőszakos akciókat sürgető kardcsörtetők megfékezéséhez. B. J. Vladimír Szemjonov, szovjet külügyminiszter-helyettes (balról) és Alexis Johnson amerikai nagykövet, különleges megbízott ve­zetésével Genfben, január 28-án felújították a stratégiai és támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgya­lásokat. (CSTK—AP félv.) KISINYOVBAN lvan Ogyul a Moldovai Kommunista Párt KB első titkárának beszámolójával megkezdődött a Moldovai KP XIV. kongresszusa. bécsbe Érkezett az a szovjet delegáció, amely részt vesz a közép-európai haderő­csökkentési tárgyalások követ­kező fordulójában. S. OLSZOWSKI lengyel és A. Gromiko szovjet külügyminisz­ter Moszkvában befejezte tár­gyalásait. A megbeszélések so­rán foglalkoztak az európai biztonság és a világbéke kér­déseivel és a kétoldalú kapcso­latok további elmélyítésével. ION PATSAN, a román kor­mány alelnöke, külkereskedel­mi miniszter vezetésével román kereskedelmi kormányküldött­ség tartózkodik Kínában. Meg­beszéléseket folytatott Chua Kuo-fenggel, a Kínai Államta­nács alelnökével és Li Cscliiang külkereskedelmi miniszterrel. PETR MLADENOV bolgár kül­ügyminiszter meghívására Bul­gáriába érkezett Knud Bör- ge dán külügyminiszter. A BOLGÁR KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága befe­jezte plenáris ülését, amelyen megvitatták a BKP KB téziseit a 7. ötéves tervre vonatkozólag. A JEMENI párt- és kormány- küldöttség bulgáriai látogatásá­nak befejeztével közös hivata­los bolgár—jemeni dokumentu* mot adtak ki. AZ ENSZ faji megkülönböz­tetés elleni különbizottsága fel­hívta az ENSZ összes tagálla­mát, hogy március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni harc nemzetközi napjaiként ünnepel­je. JEAN SAUVAGNARGUES fran­cia külügyminiszter hivatalos látogatáson a brazil fővárosban tartózkodik. Több megállapo­dást ír alá a francia—brazil gazdasági, műszaki, tudomá­nyos és kulturális együttműkö­désről. IZLANO és Nagy-Britannfa miniszterelnökeinek tárgyalásai a halászati viszály megoldásá­ról nem vezettek eredményibe. A megfigyelők attól tartanak, hogy újra kitör a „tőkehalhá­ború.“ LONDONBAN megnyílt a fegy­verkezési hajsza felszámolásá­val és a leszerelés kérdésével foglalkozó nemzetközi fórum előkészítő bizottságának ülése. AZ AMERIKAI SZENÁTUS jó­váhagyta azt a törvényjavasla­tot, amely a halászati térséget a partoktól 200 mérföldnyíre terjeszti ki. A TÖRÖKORSZÁGI Konya és Trapezunt városok egyetemein kirobbant diákzavargások során három diák megsebesült, a rendőrség pedig több mint 30 fiatalt letartóztatott. Hatálytalanították az elnöki vétót Washington — A képviselő­ház után szerdán a washingto­ni szenátus is nagy többséggel hatálytalanította Ford elnök­nek a 43 milliárd dolláros jó­léti és munkaügyi törvényja­vaslattal szemben emelt vétójo­gát. Az elnök a törvényhozás tavalyi döntését vétózta meg, azzal érvelve, hogy az összeg felhasználása több milliárddal tovább emelné az állami költ­ségvetés amúgy is nagy hiá­nyát. Megfigyelők egyetértenek ab­ban, hogy a kongresszus a vá­lasztási év miatt sorakozott fel széles fronton a kormánnyal szemben. A törvényhozásban többségben levő demokratákon kívül 49 köztársasági képvise lő és több szenátor is támogat­ta a törvényjavaslatot. Ford elnök pártjának tör­vényhozói nyilván úgy gondol­ták: nehezen indokolhatnák meg a szavazók előtt, miért tá­mogatják a gazdasági vissza­esés és a tömeges munkaziélkü- liség időszakában a szociális és szakképzési kiadások Ford- javasolta lefaragását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom