Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-05 / 3. szám, hétfő
25 gyermek befogadására alkalmas napközi otthon jellegű ideggyógyintézetet nyitottak meg fíra- tislavában a Galand utcában. Képünkön: Arnošt Goi jer. a főpolgármester helyettese^ megnyitja az intézetet. (Felvétel: J. Kolenčík — ČSTK) KÖVETKEZETESEBBEN KÜZDJŰNK AZ ELŐÍTÉLETEK ELLEN JÓL DOLGOZNAK A POLGÁRI ÜGYEK TESTÜLETEI A LUČENECI (LOSONCI) JÁRÁSBAN A nemzeti bizottságok szép eredményeket érnek el az utóbbi években a kulturális tevékenység, a politikai nevelőmunka és a világnézeti nevelés terén. A haladó szokások bevezetése, a szocialista emberi kapcsolatok kialakítása azonban gyakran, főképp falun, ellenállásba ütközik. Az elavult hagyományok sokszor akadályozzák a haladó eszmék terjedését. A nemzeti bizottságok mellett működő polgári ügyek tes- tületei a humánus eszmék érvényesítésével és elkötelezettségükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a tudományos világnézet terjesztéséhez és elősegítik az emberek létbiztonságának megszilárdulását. Példásan teljesítik feladataikat ezen a téren a losonci járásban működő polgári ügyek tes- tületei. A munkamódszereikről és eredményeikről beszélgettem el Pavol Kontrišsal, a Lučeneci Járási Nemzeti Bizottság művelődésügyi osztályának vezetőjével. — Bár járásunkban a polgári ügyek testíileteit csak néhány évvel ezelőtt szervezték meg, máris hagyományaik vannak. Ez a hagyomány tulajdonképpen járásunkban már az ötvenes években kezdett kialakulni, amikor megszülettek az első segédszervek. Ezek feladata az volt, hogy segítsenek a nemzett bizottságok munkájában. Fontos határkő • Hány testület működik jelenleg a járásban? — Mindenekelőtt el kell mondani, hogy a testületek megszervezésében az 1972-es esztendő fontos határkő. Ekkor a CSKP KB és az SZLKP KB, a CSKP XIV. kongresszusán ho- zott határozatok szellemében megvitatta az ideológiai munka fő feladatait. Az SZLKP KB plenáris ülése és a szlovák kormány a testületek számára új koncepciót fogadott el. Az intézkedések értelmében a testületek igyekeznek leküzdeni az elavult nézeteket. Polgári keresztelőket, esküvőket, temetéseket szerveznek, tehát a legszélesebb értelemben gondoskodnak az emberről. Arra törekszünk, hogy mindezek a rendezvények megfelelő légkörben és magas kulturális és társadalmi szinten folyjanak le. így az anyakönyvi hivatalokkal együttműködve járásunkban 23 testület működik és 29 további olyan testület, amelynek az anyakönyvezés nem tartozik a jogkörébe. Ezen kívül az ipari és a mezőgazdasági vállalatokban 79 aktíva tevékenykedik. Nagy figyelmet szentelnek a testületek káderösszetételének. A polgári házasságikötésről • Milyen területeken a legaktívabbak a testületek? — Főképp a névadók, házasságkötések és temetések szervezésében. A legfontosabb ezek közül talán a házasságkötés. Ezen a téren a testületek általában nagyon szép eredményeket érnek el, bár a rendelkezésükre álló keretek gyakran nem megfelelőek. Jól felszerelt házasságkötő terem található a nemzet bizottságok legnagyobb részében, pl. Lučenecben, Pol- tárban, Haliéban, Šidában, Di- vínben, Mýtnában és másutt. Az idén hozzák rendbe a házasság- kötő termet Belovában, Lovino- bafíában, Veľká nad Ipľomban és más községekben. Erre a célra több mint 600 000 koronát fordítanak. Ez a gondoskodás természetesen kedvezően tükröződik a polgári esküvők iránti érdeklődésben. Míg 1973- ban a polgári házasságkötések 54,7 százalékát nem követte egyházi esküvő, 1974-ben ez az arány már elérte a 63 százalékot. Az 1975. év első felében megkötött 303 házasság közül 187 volt polgári jellegű. Oj hagyomány alakult ki: az új házasok az esküvői vendégek kíséretében megkoszorúzzák az Elesett hősök emlékművét. Ezen a téren pozitív munkát fejtett ki a cinobaňai, a kalinovói és a poltári polgári ügyek testii- lete. A névadók száma is egyre növekszik. Tavalyelőtt 265 újszülöttet nem kereszteltek meg, 1974-ben már 506-ot, az 1975-ös év első felében pedig 231-et. Egyelőre nem lehetünk elégedettek a temetések és a búcsúztatások megszervezésével, bár ezen a téren is születtek bizonyos eredmények. A növekedés azonban lassú. 1972-ben a járásban 24, 1973-ban 68, 1974- ban pedig 77 polgári temetés volt. A polgári temetések szervezésében nem kielégítőek a divíni, a dobročl, a mýtnái, a Vefká nad IpTom-i testület eredményei. Ezt a problémakört a járási nemzeti bizottság tanácsa is megvitatta. Azt javasolta a polgái'i ügyek járási testületének, hogy képezzenek ki temetési szónokokat, akik az állami szervek képviselőiként mondanának búcsúbeszédet a polgári temetéseken. Ezenkívül szükséges ravatalozókat is építeni és végül bevonni a társadalmi szervezeteket és a munkaadókat a polgári temetések megszervezésébe. Kétezer akció A járásban működő testületek évről évre több különféle társadalmi ünnepségeket szerveznek és készítenek elő. Ilyenek a személyazonossági igazolványok és az érettségi bizonyítványok átadása, búcsúzás a bevonuló katonáktól, személyi és munkahelyi jubileumok megünneplése, idős állampolgáraink meglátogatása stb. Öjab- ban a testületek szervezik a pioníravatásokat is. Jó eredményeket érnek el ezen a téren a Poltári, a FiTakovói, a Buzitkai, a Kokava nad Rima- vicou-i, a Radošovcei Hnb mellett működő testületek. Az SZNF és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére a testületek beszélgetéseket szerveztek az ellenállás résztvevőivel, és a szabadság gyermekeivel — a 30 évesekkel. A járásban több mint 2000 ilyen akciót szerveztek, amelyeken több mmt 25 000-en vettek részt. Ahogy Pavol Kontriš tájékoztatásából megtudtuk, a testületek néhány apró hiányosságtól eltekintve szép eredményeket értek el. A polgári ügyek tes- tületei tevékenységében felmerülő problémák tanulságosak a járási nemzeti bizottság számára. A testületek igényes munkája megkülönböztetett figyelmet igényel. Bár a Nemzeti Front szervezetei értékes segítséget nyújtanak, s jó a kapcsolat a járási népművelési központtal, szükséges, hogy az együttműködést tovább bővítsük annak érdekében, hogy a polgári szertartások kulturális és társadalmi színvonala növekedjék. Csak így szerezhetnek még nagyobb tekintélyt a lakosság körében a polgári ügyek testületei. J. SĽUKA A LENGYEL MEZŐGAZDASÁG A LEMP VII. KONGRESSZUSA TÜKRÉBEN Kétszeres hektárhozam gabonafélékből A Sltipavai Cementgyárban 16 szocialista nntnkabrigád dolgozik 182 taggal. Képünkön František Brezovský (balról), az egyik brigád vezetője és Karol MaroS a rotációs kemencét ellenőrzi. [Felvétel: IfJ. A. Zagar — ČSTK) A Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa többek között a lengyel mezőgazdaság eddig elért eredményeit is értékelte. Ezeket mindennél jobban tükrözi az a tény, hogy az 1971—1975- ös tervidőszakban a bruttó mezőgazdasági termelés előzetes becslések szerint mintegy 30 százalékkal növekedett a tervezett 18—20 százalékkal szemben, bár az 1972-es és az 1974-es évek kedvezőtlen időjárása komoly veszteségeket jelentett a mezőgazdasági termelésben. A felszabadulás óta eltelt harminc esztendő alatt a gabonafélék hektárhozama megkétszereződött, a burgonyáé és a cukorrépáé pedig másfélszeresére növekedett. Az utóbbi években különösen jó eredményeket ért el a lengyel mezőgazdaság a burgonyatermesztésben, valamint a tej- és hústermelésben. Erről tanúskodik egyebek között az a tény is, hogy Leingyelország világviszonylatban az egy főre eső burgonyatermesztésben az igen értékes második, az egy főre eső tejtermelésben a hatodik, az egy főre eső hústermelésben pedig a tizenegyedik helyre küzdötte fel magát. Jelenleg Lengyelországban az egy főre eső évi tejfogyasztás 270 kilogrammot tesz ki, a húsfogyasztás pedig az utóbbi ötéves tervidőszakban a tervezett 8.5 kilogrammal szemben 17 kilogrammal növekedett. A lengyel mezőgazdaságban különösen fontos szerepet töltenek be az állami gazdaságok, amelyek részére az ötéves tervben 43 százalékos növekedést irányoztak elő, tehát kétszer akkora növekedési ütemet, mint az egész mezőgazdaság számára. Ezt a feladatot már 1974 végére sikerült 48,9 százalékos növekedéssel túlteljesíteni. Az elért eredmények elemzéséből kitűnik, hogy 5 év alatt a gabonafélék hektárhozama az állami gazdaságok területén 12,9, a szénáé pedig 17,2 métermázsával emelkedett. Ugyanakkor jelentősen növekedett a búza, az árpa, a kukorica, valamint a répafélék vetés- területe. Igen jelentős eredménynek számit, hogy az 1974/75-ös gazdasági évben az állami gazdaságok 564 ezer tonna gabonavetőmagot és 462 ezer tonna vetőburgonyát szállítottak. De 9zép sikereket könyvelhetnek el a lengyel állami gazdaságok és állattenyésztés terén is. így az elmúlt ötéves tervidőszakban ~ a szarvasmarha-állomány 52 százalékkal, a sertésállomány 177 százalékkal, a juhállomány pedig ugyancsak 52 százalékkal növekedett. Ezeket az eredményeket elsősorban az ipari technológiák bevezetésével, valamint a takarmánygazdálkodás ésszerűsítésével sikerült elérni. 1971—1975 között az állami gazdaságokban többek között harmincnégy ipari sertéshizlaló telepet és 83 szarvasmar- ha-tenyésztelepet adtak át rendeltetésének. Nem kevésbé jelentős az a tény, hogy az 1974/75-ös gazdasági évben a takarmánykeverők 2400 ezer tonna takarmánykeveréket állítottak elő, ami az 1970/71-es gazdasági évhez viszonyítva 597 százalékos növekedés. Az ugyanezen időszakban előállított 490,6 ezer tonna zöldtakarmány viszont 162 százalékos növekedésnek felel meg. Az állami gazdaságok mindezen túlmenően a Mezőgazdasági és Kertészeti Vetőmagellátó Egyesülés keretében 206 fajta kultúrnövény szuperelit és elit fajtáit állították elő, valamiint kertészeti vetőmag-termelést folytattak. Az Állattenyésztési és Állatforgalmazó Egyesülés keretében viszont teinyész- és haszonállatokat szállítottak az egész mező- gazdaság számára, ami nagy ban elősegítette a mezőgaz dasági termelés emelkedését. A jelenlegi ötéves terv időszakban az állami gazda Ságok szolgáltató tevékenységet kezdtek a mezőgazda ság többi szektora számára, elsősorban kooperációs kapcsolatok keretében. Ez a 'tevékenység az alábbi terület teket öleli fel: tenyészállatok biztosítása, gépi szolgáltatások a takarmánybe takarításnál és tárolásnál, .gazdasági épületek tatarozása, állatorvosi szakfelügyelet, szaktanácsadás, növényvédelmi és egyéb szolgálta tások. A mezőgazdasági termés- eredmények nagyban előse gítették a piacra kerülő élelmiszeripari termékek gyors növekedését is. Ez a növekedés a jelenlegi terv időszakban évi átlagban mintegy 11 százalékot tett ki. Ugyanakkor az élelmi- szeripari termékek választéka csaknem 1500 új termékkel bővült. Az élelmiszeripar fejlesztésének eredménye ként a jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán 260 új élelmiszeripari üzemet vontak be a termelésbe. Ezek között van több húskombi nát, baromfifeldolgozó üzem, tej- és tejporüzem, valamint más üzemek. így az élelmiszeriparban sikerült elérni, hogy az 1966—1970-es évekhez viszonyítva a feldolgo zott hús négyszeresére, a hentesáru hatszorosára, a vágott és feldolgozott baromfi nyolcszorosára, a tej feldolgozás pedig két és fél szeresére növekedett. Az itt röviden vázolt eredmények elsősorban a Len gyei Egyesült Munkáspárt helyes, körültekintő mező gazdasági politikájának hatásaként értékelhetők. E politika eredményeként az összberuházások igen magas hányada, mintegy 10 száza léka került a mezőgazda ságba. Ez az arány 20 százalékkal magasabb a tervezett nél. Ennek a politikának köszönhető továbbá a gépesí tés és a műtrágyázás foko zása, a magas terméshozamú fajták széles körű alkal mazása, valamint az agro technika állandó tökéletest tése. A gépesítés fokára pél dául jellemző, hogy a lengyel mezőgazdaságban je lenleg összesen 320 ezer traktor, több mint 20 ezer gabonakombájn, valamint egyéb, elsősorban földmeg munkáló, trágyaszóró, növényvédelmi és terménybuta karító gépek ezrei dolgoznak. A műtrágyafelhaszná- lás növekedéséről tanúsko dik az a tény, hogy míg 1959-ben egy hektár megművelt területre csupán 30 kilogramm műtrágya jutott, ma az egy hektárra eső mennyiség eléri a 160 kilo grammot. Az állami gazdaságok területein a gabonaaratás és betakarítás 100 százalékosan, a cukorrépabetakarítás 71 százalékban, a burgonyabetakarítás pedig 60 százalékban gépesített. A mezőgazdasági termelési eredményekkel egyidejűleg a lengyel parasztság életkörülményei is megváltoztak. Ugyanakkor mind a mezőgazdaságban, mind pe- dig az élelmiszeriparban számtalan feladat megoldása csak most kezdődött el, míg más feladatok már a megvalósítás stádiumában vannak. Egy adott színvonal elérése mindig további célok kiindulópontját jelenti. Minden feltétele megvan annak, hogy Lengyelország a LEMP VII. kongresszusának további célkitűzései értelmében jelentős élelmiszertermelővé váljon a hazai piac és a kivitel tekintetében egyaránt, aminek legfőbb biztosítéka a len gyei mezőgazdaság dinami kus fejlődése. KOHÄN ISTVÁN
