Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-23 / 19. szám, péntek

Az igazságkeresés a szocialista művészet célja Pártunk közelgő XV. kongresszusa jó alkalom arra, hogy számot adjunk munkánkról s felmérjük, mit tettünk az el­múlt időszakban. A csehszlovák filmgyártás helyzetével, ered­ményeivel és terveivel kapcsolatban néhány kérdést intéztünk dr. f i t í P u r š h o z, a Csehszlovák Filmgyártó Vállalat köz­ponti igazgatójához. • Hogyan értékeli a két kongresszus közti időszak ered­ményeit, s a párt kultúrpoliti­kai irányvonala hogyan érvé- ngesült a csehszlovák filmmű­vészek tevékenységében? — A párt XIV. kongresszusá­nak határozataival összhangban a csehszlovák filmművészetben a fő súlyt koncepciós kérdések­re helyeztük; a kádermunka, a filmgyártás, a forgalmazás, va­lamint az irányító munka és az anyagi-műszaki bázis javítására. Négy évi következetes munka és erőfeszítés után megállapít­hatjuk, hogy kedvező erednie nyékét értünk el. — A játékfilmgyártás tea-én alapvető változások történtek a dramaturgiai .tervekben. A ter­vek összeállítása során arra tö­rekedtünk, hogy az alkotások témája megfeleljen a kor társa­dalmi igényeinek. Ennek ered ményeként emelkedett a mai témájú filmek száma. Az 1971 —75 ös években csaknem 200 cseh és szlovák játékfilm ké­szült. A pozitív eredmények már az 1971—72-es években megmutatkoztak. A barrandovi stúdió terméséből kiemelhetjük a Kulcs című filmet, melyben isimét a kommunista ember ke­rült az érdeklődés előterébe- megemlíthetnénk továbbá Az ember nincs egyedül, A férfiak útjai, Az éjszakai őrjárat című alkotásokat. Ezekben napjaink vagy a közelmúlt társadalmi fej lődésének egy-egy mozzanatát mutattuk be. A szlovák film­alkotások közül említést érde­mel a Remek férfiak, a Messze az ég, a Ha puskám lenne a Holnap késő lesz. — A filmgyártásban egyide jűleg igényesebb feladatokat tűztünk ki: arra törekedtünk: hogy a filmek magas művészi színvonalon ábrázolják társadat mi fejlődésünk jelentős mozza riatait, a fiatalok segítségére legyenek a párt és a munkás- osztály harcainak megértésé ben, arra neveljük őket, hogy tevékenyen bekapcsolódjanak szocialista társadalmunk építé sóbe és az alkotások nemzeti kultúránk haladó hagyományai ra épüljenek. — Ez az irányvonal különö sen az 1973-as év termésében érvényesült. EbJ»en u témakör­ben olyan filmek készültek, mint Az árulás napjai, az ügy forró nyár krónikája, a Szerel mesek az első évben. A kolibai stúdió alkotásai közül ide sorol­ható a Katarina Padf,chová vét ke és az Oöovái pasztorálé. Az évi filmtermésnek több mint a harmada jelentős tássadalmi mondanivalójú mű volt. Jószín- TOnalat értek el a gyermek- és Ifjúsági filmek is, mint például qz Autós kockázat, a Cirkusz érkezett. — Kitartó és szívós munkánk még nagyobb sikereket eredmé­nyezett az 1974-es évben. Szá­mos alkotó pártos alapállásból közelítette meg azokat a témá­kat, melyek a pért- ós a mun­kásosztály harcait, hazánk né­pének a szocializmus győzelmé­ért folytatott küzdelmét, a nem­zeti felszabadító harc s nap­jaink kérdéseit vetették fel. Ilyen például a Szokolovo, az Áki aranybányát keres, a Fegy­verek Prágának, A huszonkilen- oedik című cseh film; a szlo­vák alkotások közül a Halha­tatlan nap, a Nagy éjszaka, nagy nap, az Egy asszony útja. . — Számos poiitikailag elkö­telezett rövidfilm készült, első­sorban a jelentős politikai ese­ményekről és évfordulókról. Néhány sikeres dokumentum- és rövidfilm Igazolja, hogy az időszerű politikai témából is készülhet igényes és érdeklő­dést felkeltő mű. — Külön kell szólnom az animációs filmekről. A hatva­nas évek stagnálását követően ezen a téren is újabb fellendü­lés tanúi lehetünk. A rajzfilm­gyártás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi értekezlet — me­lyet 1974-ben a Szovjetunióban rendeztek meg —, egyértel­műen megállapította, hogy a cseh rajzfilmgyártás ismét re­neszánszát éli. Ezt tanúsítják a nemzetközi filmfesztiválok dí jai, a Moszkvában, Zágrábban, Oberhausenban vagy New York­ban kapott kitüntetések. A rajz­filmek 80 százaléka gyermekek számára készül. Jelenleg azon­ban politikai témájú rajzfilme­ket is forgatunk, természetesen a felnőttek részére. Ilyen pél­dául a Harmonika, a Vencere mos vagy pedig a korunk civi­lizációs kérdéseit felvető alko­tások egész sora, mint az Au­tomatic vagv a Sör az utcán stb • A csehszlovák filmgyártás helyzetével foglalkozva, kérjük, tájékoztasson bennünket a vál lalat terveiről és jövőbeli fel­adatairól. — A következő években elő­reláthatólag fokozatosan gya­rapszik a játékfilmek száma; míg 1974 ben országos viszony latban évente 40 film készült, 1980 ban már feltehetőleg 50 film kerül ki a stúdiókból. A barrandovi stúdióban tavaly 30 alkotást forgattak; a tervek szerint 1980 ban évi 35 film hagyja el a műtermet. A koli bai stúdió termése az 1976— 77-as években 10—10 film lesz. míg 1980-ban már 12 alkotás. — Az 1970—77-es évek egyfck legkiemelkedőbb filmje lesz a Prága felszabadítása, M. Fábe- ra és O. Vávra munkája. Ugyancsak jelentős alkotásnak ígérkezik a Nagy víz, valamint a B. Chňoupek művéből készülő Kelj fel és járj. A koli bai stú­dió műtermeit az alábbi filmek hagylak *el: Holnap késő lesz, II. rész, Emberi bőr, Raöa-Ra- csa. Az idén láthatjuk majd a nagy nemzetközi összefogással készülő Kommunistákat; a szőriét film forgatásába bekap­csolódtak a csehszlovák filme­sek is. — A kulturális illetve a tu­dományos-technika! forradalom térhódításával egyre nagyobb feladatok hárulnak a filmművé­szetre; a film az audiovizuális szemléltető eszközök között az egyik legjelentősebb szerepet tölti be az Információnyújtás­ban ós az ismeretbővítésben. Ezt a feladatot elsősorban a rövidfilmgyártás teljesíti. — A csehszlovák filmművé­szetben a legnagyobb figyelmet a jövőben is a dramaturgiai ter­vekre kívánjuk fordítani. Tema­tikai és műfaji változatosságra törekedve célszerűnek tarta­nánk, ha az alkotásoknak leg­alább a fele mai témájú lenne. Szeretnénk, ha a jövőben elmé­lyülne együttműködésünk az írószövetséggel, a Drámai Mű­vészek Szövetségével és más társadalmi szervezetekkel. • Manapság gyakran háti­juk, hogy általában kevés a kortárs kérdéseket felvető film, illetve hogy a mai téma feldol­gozása nem párosul művészi igényességgel. Mi erről az 0n véleménye? — A kérdésnek a filmgyártó vállalat vezetősége megkülön­böztetett figyelmet szentel. Mai téma. magas eszmei és művészi színvonalon ábrázolva — ez áll valamennyiünk érdeklődésé­nek előterében. Olyan határo­zatot hoztunk, hogy a 6. ötéves terv során a játékfilmeknek a fele mai témákat vessen fel. Ám nem elégszünk meg csak ennyivel. Elvárjuk, hogy az al­kotók világosabb eszmei pozí­cióról közelítsék meg a témát, s alkotásuk fontos politikai és erkölcsi kérdéseket feszeges­sen, hogy a műnek legyen mondanivalója a mai néző szá­mára is. — Nagyon fontos, hogy a kérdéseket őszintén vessük fel, őszintén oldjuk meg, hisz a művészet az igazságkeresésnek egyik legfontosabb eszköze. Ilyen szempontból kell értel­mezni a kortárs kérdéseket is. Mert kétségtelen: ha egy mű­vészi alkotás a problémát poli­tikai és emberi vonatkozásai­ban veti fel és ítéli meg, a nézőket arra ösztönzi, hogy az eseményeket elemezzék és el­gondolkozzanak a történteken. Ez esétben nem is lényeges, hogy mikor játszódik a film cselekménye, sokkal fontosabb a konfliktusok jellege; mert ha ezek megfelelnek a mai kor kritériumainak, az alkotás a nézőket nem hagyja közömbö­sen. — így értelmezve a korsze rűségot, filmjeink bizony még nem érték el a kívánt színvona­lat. Az utóbbi időben elért szá­mos siker ellenére még mindig sok az átlagos, illetve érdekte­len film, mely nein kelti fel a nézők figyelmét, nem vonzza őket a moziba. Számos film, bár cselekménye vonzó, s mai környezetben játszódik, monda­nivalóját tekintve alig kapcso­lódik a jelenhez és alkotója szinte óvakodik attól, hogy nyíl tan foglalkozzon a szocialista társadalom kérdéseivel. • A mozit jobbára fiatalok látogatják. Véleményünk sze­rint fontos lenne, hogy a film többet foglalkozzon az ifiúság örömeivel, gondjaival. Várha­tó e javulás ezen a téren, illet­ve hogyan szándékoznak hozzá járulni a fiatal nézők nevelésé­hez? — Ez a kérdés összefügg az előbbivel. Társadalmunkban egyre jobban érvényesülnek a szocialista életstílus normái. A mindennupi életben a munká­sok, a földművesek, az értelmi­ségiek, az asszonyok, a fiata­lok hősies és önfeláldozó mun­kájának, helytállásának szép példái állnak előttünk. A mű­vészet nem mellőzheti ezt a tényt sem. — Az újonnan készülő alko­tásoknak sajátos módon, őszin­tén, magas művészi színvonalon kell ábrázolniuk a párt és a nép küzdelmét a szocialista tár­sadalom fejlődéséért, a haladá­sért ós a világbékéért. Ezért azt szeretnénk, ha a filmstúdiók dramaturgiai terveiben sokkal nagyobb teret kapnának az if­jú nemzedék problémáit, a szo­cialista életmódot és erkölcsöt, az emberek közötti kapcsolato­kat és egyéb lényeges kérdése­ket felvevő témák. Ezek szo­cialista realista feldolgozása le­hetővé tenné, hogy olyan alko­tások készüljenek, melyek ér­dekesek és vonzóak lennének a fiatalok számára. — A SZISZ-szervezetek segít­ségével a filmklub-hálózat ré­vén rendkívüli figyelmet kívá­nunk fordítani a fiatal közön­ség nevelésére. A párthatároza tokkal összhangban a jövőben is megkülönböztetett figyelmet szentelünk a kultúrpolitikai, kiváltképp a filmművészeti kér­déseknek, természetesen szem előtt tartva a fiatalok igényeit is. TÖLGYESSY MÁRIA Faust elkárhozása HANGVERSENY A SZLOVÁK FILHARMÓNIÁBAN A Szlovák Filharmónia hang­versenyterme ezúttal különle­ges zenei esemény színhelye volt. A francia zeneművészet egyik remekműve, Hector Ber­lioz „Faust elkárhozása“ címet viselő drámai legendája került előadásra. Az est sajnos csalódással kezdődött. František Livora, akinek Faustot kellett volna megszemélyesítenie, váratlanul megbetegedett, így a hatalmas szereplő gárda (szoprán-, te­nor-, bariton- és basszusszóió, kis- és nagykórus, gyermekkar, zenekar) a zsúfolt terem kö­zönségével együtt Faust nélkül maradt. De a szerencsétlen kö­rülményeken kívül ezért senkit sem hibáztathatunk, mert a címszereplő nagyszabású szóla­ma zeneileg, hangilag és terje­delmileg egyaránt roppant igé­nyes, órák alatt pótlást talál­ni jóformán a lehetetlenséggel határos. így hát doktor Faus- tus ezen az estén személyes közreműködése nélkül kárho­zott el, de a magával ragadó Berlioz muzsikának és Zdenék Košler kiváló karmesteri művé­szetének köszönhetjük, hogy a Faust áriák és recitativók nél­kül is rendkívüli élményben volt részünk. Ahhoz, hogy Berlioz zenéjét megértsük, át kell törnünk a szokványos zenei elképzelések falán. A Berlioz muzsikában kü­lönös módon néha éppen az ragad meg. ami valójában nem lényeg, hanem forma. Mert a zeneköltő formai különleges­sége gyakran annyira leköti a hallgató figyelmét, hogy el­vonja attól, ami ebben a mu­zsikában a legigazibb. Pedig a berliozi dallamok kifejezik a lélek legbensőbb rezdüléseit, a gondolatok, érzések alig érzé­kelhető vibrálásától ragyogó gyújtópontokig. Romain Rol­land szavaival: „Berlioz meg­testesülése volt a romantikus géniusznak. ' Zenéje ingerel vagy vonz, de senkit sem hagy közömbösen. Regényes, lángo­ló képzeletének zabolátlansága mindenképp felkavar. Nem mu­zsikus ő, hanem maga a zene. Nem parancsol démonának, ha­nem valósággal zsákmánya. En­gedi, hogy a véletlen ragadja magával, mint valami óskandi- náv tengeri rablót, aki lefek­szik csónakja fenekére és áten- gedi magát szenvedélyes láto­másainak.“ A mű közismert, de mégis említésre méltó mozzanata: Berliozt belső nyugtalansága vándorútra hajtotta, beutazta egész Európát és 1840-ban Pestre is eljutott, ahol Erkel Ferenc megmutatta neki a Ká- kóczi-induló dallamát. A for­ró, lobogó motívumok fellelke­sítették, az Induló zenekari át­írása néhány óra alatt elké­szült. Berlioz a goethei hőssel beutaztatja a magyar Alföldet, hogy a szövegkönyvbe indokol­tan beépíthesse a Rákóczi-indu- ló pompás zenekari feldolgozá­sát. Zdenék Košler az impulzív vezénylési mód és a művészi fegyelem nagyszerű egyensú­lyát teremtette meg, ami az elementáris erejű Berlioz mu­zsikában külön nehézség és külön erény. A Faust legenda színesen csapongó, de amellett egységes vonalú tolmácsolásá­val nagyon szép estét szerzett hálás közönségének. A szólista trió (Gisela Pohl — Margaréta, Karel Berman — Mefisztó és Szergej Kopöák — Brander) mély átéléssel kap­csolódott a cselekménybe. A Prágai Filharmonikus Énekkar (karnagy Josef Veselka pro­fesszor) és a Prágai Férfikórus (karnagy Miroslav Košler) min­den dinamikai fokon kitűnően „szól“. Hangzásuk szépen ki­munkált, dallammintázásuk hajlékony és színes. Prágai vendégeink élő kórushangzás­sal emelték az est fényét. A Csehszlovák Rádió Gyermekkó­rusa (karnagy Ondrej Francis- ci) az est kedves színfoltja volt. A nagy berliozi mű igazolj alkotója szavait: „A zene a leg- poétikusabb, leghatalmasabb, legélőbb valamennyi művészet között.“ HAVAS MÄRTA á hétköznapok szépségei Radko Mašata kiállítása A Szlovák Képzőművészeti Szövetségnek Gorkij utcai tár- lati termébe lépő látogatót csend, harmonikus nyugalom fogadja. Korunk megtépázott idegzetű emberének határozot­tén jólesik itt megpihenni, el­tűnődni. Mi idézi elő ezt a bé­kés kiegynesúlyozottságot? Radko Mašata festőművész a szó teljes értelmében vett csendéletei. Ne gondoljunk most szépen elrendezett virá­gokra vagy a különböző évsza­kok gyümölcseire, a csendéle­tek leggyakoribb motívumaira. (Felfedeztem ugyan itt is egy körtés és egy citromus, halk- szavú csendéletet). Különben az olasz Morandi „egy témájú, egy színű, egy hangulatot ki­váltó“ képei jutnak a most lá­tottakról eszembe. Mašata csendéletein mindennapi pró­zai tárgyak, szűknyakú pa­lackok, szép ív­ben hajló kan­csók, század eleji asztali lámpák szere­pelnek. Leegy­szerűsítettek, jóformán alig körvonalazot­tak. A tárgyakat különböző vál­tozatokban cso­portosítja, egy- magukban, fe­hér abroszra, vagy asztulra állítja. Színskálája lefokozott. Képei halványszürkék, okker­sárgák, majdnem fehérek is. Az utóbbiakon szinte anyagtalanná válnak a tárgyak. Lényeges elem a belőlük kiáradó fény, mely külön életet ad nekik a valóságos vagy olykor imagi- nárius (elképzelt) térben. Tulajdonképen legfőbb példa­képe Cézanne. Az ő tárgyelem­ző és szintetizáló módszere ra­gadta meg. ő is a rend szel­lemében tolmácsolja a való vi­lág jelenségeit. Kubista beüté­sei kevés számú táj- és város képén mutatkoznak. Ezek moz­galmasabbak, színesebbek is. Meleg barnák, zöldek élénkítik Charvaty falu hegyes oromfa­lú, meredek tetős házainak egymás fölébe toriadó csoport­ját, melyen a Bauhaushoz tar­tozó L. Feininger hatása érző­dik. S szépen, halkan, „mate­matikai lírával“ jeleníti meg a Szajna partjáról nézve a Notre Dame nagyszerű tömegét. A már másfél évtizedes kö­vetkezetes célkitűzéssel pályá­ján egyenletesen haladó Maša­ta mester utolsó két három évi alkotásai válogatását hozta el hozzánk. A festésen kívül raj­zol és artprotis falikárpitokat is tervez. A morvaországi Vse- tinben született 1933-ban. Olo- inoucban, a Palacký Egyetemen Csendélet kancsúval és sié: '- ol tanult. Itt telepedett meg s tíz esztendeig tanított a helyi alap­fokú művészeti iskolában. Tanulmány útjának állomásai a szocialista országokon kívül Anglia, Belgium, Hollandia, Franciaország és az NSZK. Te­vékeny és termékeny művész, aki számos belföldi egyéni és közös kiállításon vett részt. Akárcsak nálunk, külföldön is szívesen fogadták összhangot kereső, sajátos alkotásait. BÁRKÁNY JENÖNÉ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom