Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám, kedd

Egymillió hektár töretlen föld termékennyé tételét vették tervbe Üzbegisztánban a Karsinszkt sztyeppén, elsősorban 200 000 hektáron 29 gyapot-, gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztő szovhozt létesítenek (Felvétel: ÖSTK — TASZSZ) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Nyugdíjügyeikben Sz. A.: Az új, 1975/121 sz. társadalombiztosítási törvény 8. §-a az öregségi nyugdíj alapösszegét az egyes munkakategóriákra vonatkozóan a következőképpen szabályozza: az I. munkakategóriában a havi átlagkeresett 60 százaléka, ha a dolgozó legalább 25 éven ftt volt munkaviszonyban és ebből legalább 20 éven Át az I. munkakategóriában, ás ez a foglalkozás a járadékigény keletkezésekor még tartott; a H. munkakategóriában a havi átlagkereset 55 százaléka, hia a dolgozó a szükséges 25 évből legalább 20 évet a II nmnkakategóriában dolgozott le és ea a foglalkozása a járadékigény keletkezésekor még tartott; s III. munkakategóriában, amely a foglalkozások zömét képezi, a havi átlagkereset 50 százaléka. Az idézett paragrafus 2. bek. értelmében az I. ős Ó. munkakategóriában a fentebb említett százalékokhoz hozzá kell számítani a munkaviszony 21. éve atán, ős a IIH. munkakategóFfáben a munkaviszony 26. éve ut&n mindért, a korhatár eléréséig ledolgozott évért. az I. munkakategóriában a bavl átlagkereset 2 százalékát, a II. munkakategóriában a havi átlagkereset 1,5 százalékát, III. munkakategóriában a havi átlagkereset 1 saázalékát. Azonban legfeljebb csak 20 százalékot lehet a nyugdíjkorhatár eléréséig hozzászerv;2ni. Bz a korlátozás nem vonatkozik az I. munkakategóriába tartozó nyugdíjigénylőkre, akik előírt minimális 25 évből legalább 20 évig az I. munkakategóriába tartozó munkát végezték. Az itt említett emelések esetében osak a 18. életév betöltése után ledolgozott éveket lehet figyelembe venni. Az idézett §. 3. bekezdése értelmében azoknál, akik különböző munkakategóriákban dolgoztak, először a Hl., majd a Ií. és végül az I. munkakategócifiban ledolgozott évekeit kell értékelni a százalékos emelés szempontjóból. Praktikusan a III. munkakategóriában a nyugdíjkorhatár elérésekor a 18. életév betöltése után ledolgozott 25 év után 1-8 + 25 = 43. életévtől a 60. életév betöltéséig 17 százalékot lehet szerezni a fentebb említem 50 százalékos nyugdíjalapöszszeghez. Ennek összege legfeljebb 2010 korona leheti azaz a havi 3000 koronás átlagkereset 67 százaléka. Ez a legmagasabb redukált átlagkereset, ténylegesen havi 5000 koronának Jelel meg, amit a törvény a nyugdíj szempontjából figyelembe vesz. Az új törvény 21. §-a értelmében az olyan dolgozónak, aki nyugdíjigényének megnyílta után tovább dolgozik anélkül, hogy nyugdíjának folyósítását >3ényelné, a nyugdíjigénye meg'fyíltakori havi (redukált) áti»'keresete 7 százalékával egy dV, illetve 1,75 százalékával egy negyedév ilyen feltételekkel való ledolgozásával emelkedik a nyugdíja. így legfeljebb 3000 koronáig emelkedhett a nyugdíj minden kategória számára, • de legfeljebb a nem redukált havi átlagkereset 90 százalékáig a béradó levonása után. Azok, akik a nyugdíjigény megnyílásakor érik el a legmagasabb keresetlüket, az új törvény 14. §-ának 3. bek. értelmében igényelhetik, hogy átlagkeresetüket, ha oz kedvezőbb számukra, a tényleges nyugdíjbavonulás előtti 5 vagy 10 év keresetéből állapítsák meg. Brre az új törvény 152. §-a alapján kivételesen igényük iesz az olyan nyugdíjjogosult dolgozóknak is, akik nyugdíjigényük már korábbi megnyílta után legalább 1975. december 31-ig megszakítás né§kttl tovább dolgoztak, anéllíffi, hogy igényelték volna nyugdíjuk teljes, vagy részbeni WfipnSsftását. Br. N. és K. I.: Az új társadalombiztosítási törvény 37—41. §^a szabályozza az özvegyi nyugdíjat. Ezek az előírások lényegében azonosak az előző rendelkezésekkel. Újdonság az, ho&y az újból férjhez ment özvejgsnek új férjo után, tekintet aáilkl annak életkorári, mindem várakozási idő teljesítése nélkül igénye van 1976. január 1-főí özvegyi járadékra férje korábbi halála esetében. Az özvegyi járadék összege nem változott, ez az elhunyt férj öregségi, «a<gy rokkantjáradékának 60 százaléka Továbbra is érvényben maradt az az előírás, hogy az özvegy, aki új férje után nem szeraett igényt özvegyi járflÖfekra, visszanyeri igényét a férjifaezmeiietele előtti, előző férje utáni özvegyi járadékára, így olvasónk nyugdíjas leendő férje korábbi halála esetében az 1150 korona összegű öregségi nyugdíj 60 százalékát, tehát 590 koronát kapna. Nem változást a törvény rendelkezése, hogy az özvegy újabb íérjhezmenetelével mindig elveszíti koraibb! özvegyi járadékát. Az élettársakkal kapcsolatban az ö)j törvény már nem tartalmaz semmilyen korlátozó rendelkezést, tehát az élettársak megtártják saját nyugdíjukat. Az étettárs után özvegyi nyugdíj nem Jár, legfeljebb méltányosság alapján mint önkéntes futtatás. Az új törvény 39. §-a is átvette az előző törvény korlátozó rendelkezését azokban az eseteieben, ha az özvegy a férj halála u/Cáni egy év eltelte után már nem gondoskodik érvajáradékra jogosult gyermekről és nem idősebb 70 évnél, abban az éríeleimbeai, hogy annak az összegnek felével kell esökkenteni az özvegyi nyugdíjat, amennyivel az utolsó 12 hónapban az özvegyi járadék és a bruttó-kereset egybeadott öszszöge meghaladja a havi 1500 koronát. Egyébként továbbra is érvényes, hogy a dolgozó özvegyítik igénye van árvajáradékos gyermekére családi pótlékra is. Sz. I.: Az új, 1975/121 sz. törvény 27. §-a üzemi balesetnek ismeri el azokat a baleseteket, amelyeket a dolgozó munkája köziben vagy azzal való közvetlen kapcsolatban ' szenved el. Hasonlóan bírálja el a törvény azt a balesetet, amelyet a dolgozó munkába menet és onnan jövet útközben szenved el, ha útj-Sft a munkájából kifolyólag nem szakította meg lényegesein (JJL ilyennek számít az italozás Is), az" efsz-tagok esetében a háztáji gazdaságban végzett munka közben elszenvedett balesetet, továbbá az elemi csapások elleni küzdelem közben, a köztisztaság végzése közbeni balesetet. Férjének munkába menet közben elszenvedett balesetét az előző és az új törvény értelmében csak a nyugdíj szempontjából lehet üzemi balesetnek számítani, de nem keletkezik igénye a munkaadó vállalattal szemben semmiféle kártalaní•ásra a munkatörvénykönyv 190. és következő paragrafusai alapján. Dr. F. I. MŰANYAGOK AZ AUTÓBAN Ahol szilárdságra van szükség — szilárdságuk, ahol rugalmasságra — rugalmasságuk, ahol kopásállóságra, kopásállóságuk áll a konstruktőrök rendelkezésére, sok egyéb tulajdonságuk mellett. A műanyagok egyre több területet hódítanak meg a gépkocsigyártásban, mégsem valószínű, hogy lesz majd „tiszta" műanyag autó is. Senki sem tudná megmondani, mikor használtak először műanyagot autóalkatrészként. Annyi bizonyos, hogy az ős-autó korában még a vas, az acél, a fa, a bőr volt a fő-alkatrész, ma viszont az autók súlyának általában negyede különféle műanyag. A változásnak két fő oka is van. Az egyik, hogy a tömeggyártás igényeit kielégítő természetes nyersanyag egyszerűen nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre. A másik, hogy hamarosan minden másnál előnyösebbek, s még olcsóbbak is. A nagy vegyiüzemek mindent megtesznek a műanyagok felhasználhatóságának növelésére, s ennek eredményeként a hagyományos szerkezeti anyagok egyre erősebb versenytársakkal kerülnek sz»rnbe. A végleges arányok kialakulása azonban még korántsem mondható befejezettnek. A műanyagok legnagyobb arányú felhasználása a kúross áéria -gyártásban Nyelhető meg. Aa utastérben a belső burkolat, a műszerfal, a kapcsolók éppen úgy műanyagból vámnak, mint az üléspárnák és huzatok jó része. Az utóbbiak közül a testnek nem túl kellemes műbőrfajtákat jól szellőző és kanyarban jó oldaltartást adó szövet-utánzatok egészítik lel. Kívül a lámpaburkolatok és a különböző díszítőelemek lehetnek műanyagból, sok autón például a krómozott fémnek látszó hűtőmaszfcok és lámpakeretek is. Ezen a téren különösen az utóbbi néhány évben volt gyors a fejődés, minthogy az egy darabból fröccsöntött alkatrészek nagyon könnyűek és jóval olcsóbbak is. A fémek a kevésbé szembeötlő helyekről is kiszorulnak lassan, például a fűtő- és szellőző-berendezés levegőjáiratal, a csomagtér burkolata vagy a rezgés-szigetetó és korrózióvédő bevonatok esetében. A műanyagok természetesen nemcsak ilyen résztetmegőicfösoikFa alkalmasak. A Trabant teljes karosszéria-borítása Öuroplast műanyagból késaiíl, esak a teherhordó vázszerkezete acél. Az első önhordó, teljes egészében műanyag karosszériát a Ghaparall SatiAm versenyautón alkalmazták a hatvanas övekben: futóművei, motorja és minden szerelvénye közvetlenül csat la kozott az flvegszálCTÖsftésfi poliészter struktúrához. Sorozatgyártásban az angol Lotus gyár aK kalmazott elsőként önhordó müanyagkarosszériát, Elan nevű modelljén. Nem véletlen, hogy az előbbiekben egy ver. aenyautó szolgált példaként. Az autóépítés sziate minden területén sokat köszönhet a szélsőséges követelményekre tervezett sportgépeknek, s ez alól a műanyagok alkalmazásának előbbrevitele sem kivétel. A legfőbb Indok a súly. csökkentés. Műanyagból kisebb súllyal készíthetők a megfelelő alkatrészek, igaz, sokszor csak nagy költséggel és rövid élettartammal, de ez itt másodlagos kérdés. A versenyautókon kívül az egyedileg vagy kts sorozatban előállított buggy-ik és egyéb szabadidő-autók karosszériája is többnyire üvegszálerősítésű műanyagból készül, ami egy gyártástechnológiai szempontra irányítja a figyelmet. Nagy sorozatokat könnyebben és olcsóbban lehet jól bevált technológiával acéllemezből préselni, az egyedi gyártásban ez az eljárás a felszerszámozás roppant költségei miatt azonban szóba sem jöhet. Poliészterből viszont házilag is lehet kajakot, bútordarabot, vitorlást vagy akár autókarosszériát is csinálni. A műanyagok térhódítása az autók motorházában és íutómüvében is észrevehető. Az olyan hagyományosan műanyagból készült darabolt mellett, mint az akkumulátor házak vagy a vHlamos szerelvények szigetelő részei, újabban megjelent a műanyag levegőszűrő, ventillátor lapát, szelepszártömítés, hűtőfolyadék tartó, valamint az egyéb tartályok és tömlők sora. Egyre több helyen találunk műanyag csapágyakat. Ezek a műanyagok olyan puhák, hogy Bicskával faraghatók, mégis jóval tovább tartanak, mint a bennük forgó aoéltengely. A műanyag csapágyak sok autós régi vágyát teljesitik: kenést, karbantartást nem igényelnek, jelenlétük szinte észrevehetetlen, s a kocsi élete végéig ellátják feladatukat. A műanyagok szinte hihetetlen kopásállóságát a fogaskerékgyártásban is kiaknázzák: vezértelv gelyhajtó fogaskerekeket és — ami a legdusvább igénybevételt jelenti — motorkerékpár lánckereket készítenek textilbetétes vagy tömör műanyagból. Ezek a kerekek ráadásul kevésbé zajosak acél megfelelőiknél. A bonyolult kérdések megoldásához olyan kísérleti bábukra van szükség, amelyek az élő emberével azonos szilárdságú tagokkal rendelkeznek. Természetesen az ilyen szempontból az emberhez „megtévesztésig" hasonló bábuk jórészt szintén műanyagokból készülnek. HÍRKÖZLÉS — GONDOLATÁTVITELLEL? A mesterséges égitestek a tudomány és a technika világra szóló győzelmeként ugyan kitörtek már a Föld gravitációs börtönéből, eljutottak a Hold, a Vénus, a Mars térségébe, lefényképezték a Hold soha nem látta túilsó oldalát, nagyszámú a világűrt megjárt űrhajósok csoportja is, valóra vált az emberiséig nagy álma: az ember holdutazása. A világ tudományos kutató-laboratóriumainak tucatjaiban ennek ellenére tovább is behatóan foglalkoznak a Hold megostromlásának mindenre kiterjedő előkészítésével. Különleges holdjárműveket terveznek az expedíciók szállítására; ezek a járművek a Hold esetleges vastag porrétegében is akadálytalanul közlekedhetnek majd, mások az expedíciók elhelyezésére legelőnyösebb épületfajták kifejlesztésével kísérleteznek, új, az eddigieknél jobb, tökéletesebb műszerek, felszerelések megalkotásán fáradoznak — sok, a földitől alapjában eltérő probléma megoldását kell még előkészíteni. Nagy gondot és sok fejtörést okoz például az itt a Földön nagyon egyszerű kérdés: hogyan tartanak fenn majd kapcsolatot egymással a Hold különböző térségeiben tevékenykedő expedíciók? A válasz látszólag nagyon egyszerű: rádión. Ám a megoldás olyannyira nem egyszerű, hogy ez a probléma önálló témaként szerepel a nemzetközi űrhajózási kongresszusokon. Földi körülmények között még nagy távolságokon is viszonylag könnyű rádiókapcsolatot létesíteni. A rövid rádióhullámok — visszaverődve a légkör ionizált rétegeiről — megfelelő „célzással" a földgömb bármely pontjára is eljuttathatók, s még a fénysugár módjára terjedő mikroFI AT 126 P A lengyel FIAT 126 P gépkocsi a közkedvelt modern népi autók családidnak népszerű tagja. Kis méreteire való tekintettel ideális lármü a városi közlekedésben, de jó szolgálatot tesz a turistáknak is, hiszen akár 300 kg-os utánfutót is vontathat. A kocsi alváza acéllemezből sajtolt és villamos hegesztéssel van a karosszériához kapcsolva. A fékrendszer két önálló hidraulikus körből áll. A jó utazási tulajdonságot egyebek között, mind a négy kerék önálló felfüggesztése is biztosítja. — A felvételen a kész autók elhagyják a szerelőcsarnokot. hullámok is eljutnak a látóhatárig, tehát 80—100 km-es körzetbe. Hanem a Holdnak nincs légköre, nem lehet tehát a rádióhullámokat visszaverő ionoszférája sem. S minthogy a Hold csak negyed akkora, mint a Föld, a látóhatár is szűkebb hű égi kísérőnkön — elméleti számítások szerint a fény módjára terjedő mikrohullámok csak felényi távolságra juthatnak el a Holdon. Mindent összevetve, gyakorlatilag csak az egymástól maximálisan 15 kilométerre tevékenykedő expedíciós csoportok tarthatnak fenn biztonságos hagyományos rádiókapcsolatot. Az egymástól távolabb levő csoportok csak a Föld .segítségével cserélhetnék ki egymással közleményeiket. Vagy oly módon , hogy a Földet használják fel közvetítőállomásnak, vagy pedig a Hold és a Föld közötti pályán keringő, külön erre a célra felbocsátott híradástechnikai mesterséges hold segítségét vennék igénybe. Persze^ mindkét megoldás meglehetősen bonyolult, sok energiát emészt fel, s nem is tökéletes, hiszen ezen a módon egyáltalán nem lehet rádiókapcsolatot létesíteni a Holdnak a Földről nem látható túlsó oldalával. Számos szakértő — nem tréfa ! — a gondolatátvitelt tartja a legegyszerűbb és leggazdaságosabb módszernek a Holdon tevékenykedő expedíciók közötti hírközlésre. Ezek a szakértők utalnak rá, hogy a Szovjetunió több tudományos intézetében kutatják a telepátia jelenségeit és gyakorlati felhasználásának lehetőségét, s érdekes eredményeket is értek el ezen a területen. A tudomány űjabb nagy győzelme lenne, ha ezt a módszert sikerülne majd felhasználni űrhajózási hírközlésre is. (dj)