Új Szó, 1976. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám, kedd
NEM HALUNK MEG EGÉSZEN ÚJ FILMEK történetével, a költői szépségű Macloviával, a forradalmi gondolatokat tartalmazó Rio Es- condidnval, valamint A gyöngy című filmjével vonta magára. Témáit következetesen az egyszerű emberek életéből választja és alkotásainak szenvedélyes mondanivalója, egyéni művészi kifejezésmódja emeli őt a kiváló alkotók sorába. Néhány korábbi kiemelkedő munkáját ismerve, legújabb filmjétől bizony többet vártunk. A megbélyegzett című alkotása már csak itt-ott viseli magán az egykori nagy rendezőegyéniség kézjegyét. A filmben eluralkodik a kegyetlenség, az erőszak, a brutalitás. Talán a haladó alkotó — az amerikai filmgyártás árnyékában — behódolt az új divatirányzatnak? —yiu— A NAGY GATSBY A nyugati országok filmgyár- tói a brutalitás, az erőszakosság és a s'zex látványától meg- csömörlött közönség apátiáját felismerve, a hatvanas évek végén „új hullámot“ teremtettek s a XIX. század romantikus irodalmának mintájára neoro(amerikait) /ólja. Gatsby, a titokzatos milliomos élete a háború előtt és szerelme a háborúban az »amerikai karrier« naiv optimizmusára tekint vissza. Felbukkanása a háború után, gyökértelen lebegése a tengerparti luxusvillában, a lampionos kerti esKeres Emil színművész A műsor egyik részlete Egzotikus környezetben, a Mexikó és Guatemala határán húzódó dzsungelban játszódik A megbélyegzett című mexikói film cselekménye. Emilio Fernandez alkotása az izzó szenvedélyek — a szerelem, az árulás, a bosszú drámája. A történetben egy asszony drámai sor- sál követjük nyomon; arcán mély forradás, sebhely éktelenkedik, ezért maradt rajta a La Choca, vagyis a megbélyegzett jelző. Emilió Fernandez a mexikói nemzeti filmművészet egyik vezéralakja: az utóbbi évtizedekben állandó munkatársaival, M. Magdalena forgatókönyvíró- val és G. Figueroa operatőrrel nemzetközi színvonalra emelte a korábban jelentéktelen mexikói filmgyártást. A figyelmet elsősorban a Maria Candelaria Mikuláš Galanda életművéről Mikuláš Galanda a modern törekvéseknek egyik legjellegzetesebb képviselője a szlovák képzőművészetben, s ennek immár klasszikusa is. Születésének meg nem ért 80. évfordulója 1975-ben volt. Ebből az alkalomból rendezte a Szlovák Nemzeti Galéria Galanda gazdag művészi hagyatéka egy töredékének, könyvgrafikájának és a fekete-fehér művészet több más műfajának kiállítását a prágai Strahovi Irodalmi Múzeum könyvtárában. A bratislavai Ma- jerník Galériának az 1976-os esz tendőt megnyitó tárlata ennek a megismétlése. Az élményt adó bemutató terjedelmében nem nagy, de esztétikai és művészi értékében annál jelentősebb. A túróci születésű Galanda te hetsége már középiskolás ko rában megnyilvánult. 1914—16 között a Budapesti Képzőművé szeti Akadémia növendéke. Tanulmányait megszakítva szülőhelye jegyzői hivatalában dől gozik hat évig. Közben illusztrálja Dobšinský: Szlovák népmeséit. Csak 1922-ben jut el Prágába az Iparművészeti iskolába, majd a Képzőművészeti Akadémiára. Ekkortájt kezdődik legendás barátsága Fullával. A fő város haladó szellemi és pezsgő művészi légköre magával ragadja. A fogékony ifjú mohón ismerkedik az európai modern képzőművészeti áramlatokkal. Hamar kibontakozó művészetét nem csupán eredeti látásmódja, kifejezésének újszerűsége jellemzi. Oj témával gazdagítja a hazai művészetet. A hagyományos falu-, és vidékábrázolás helyett a város és a huszas évek szociális irányzatú problémái foglalkoztatják. Első ízben ő leleníti meg a proletárt és életét a szlovák képzőművészetben. Szemléletére, szenvedélyes állásfoglalásra jellemző a népnek szóló, annak érdekeit támogató DAV című lappal való együttműködése 1924-től 1926-ig. A DAV bórítólapja, számos illusztrációja, részben tipográfiai megoldása is tőle származik. Oj tartalmak és formák foglalkoztatják. De az „új tartalmak borát nem öntheti régi (ömlőkbe“. A már szokványossá vált monumentalizáló és hő- siesítő fogalmazás helyett a város bonyolult társadalmi problémáit, a proletár nyomort, a lelkeket megülő fásultságot számos rajzon, metszeten rögzíti a vérbeli grafikus tehetségével, meggyőződéssel, lelki azonosulással és belső pátosszal. Bratislavában 1929-ben telepszik meg, s a dessaui Bauhaus avantgard szellemében működő Iparművészeti Iskola sokrétű tevékenységet kifejtő, nagyszerű tanára lesz. Grafikai művészete ekkor éli virágkorát. Sorra követik egymást könyviHusztrációi, melyek egy részében a tárlaton is gyönyörködhetünk. Villon balladái elmúlt korának levegőjét beszéM. Galandn: Illusztráció J. Za- tloukal A csend, birodalmában című könyvéhez. des figurák idézik. Mácha: Májusának toll-, es ceruzarajzai tavaszt és szerelmet éreztetnek. F. Kráf: Balti verseit hűvös tájak kísérik. L. Novomeský: Vasárnapja, M. Rázus: Világokja, Bezruc: Pillangói, J. Marko: Hideg fénye mind-mind egy egy fénylő gyöngyszeme a kor kultúráját, légkörét, életérzését felidéző modern könyvnek. A szép könyv megteremtése, minden elemének nemes összhangja fontos programpontja Galanda művészi törekvésének. Néhány nagyobb szabad grafikai lapja és rajza könyvformában is megjelent. Az 1924-ben kiadott Szerelem a Városban a társadalmi élet ellentmondásaira világít. A Költemények Rajzban tisztán zengő poézis. Az Asz- szony ingben lapjai, ezeknek vázlatai, a kifejező mozdulatok változatának tanulmányai az örök témának, a női test szép ségének, vonzóerejének dicsői tései. Ezeken a technikailag míves, tökéletes kifejezésű, bensőséges és őszinte, nagyobb méretű rajzokon kívül megismerked hetünk kisgrafikáival, az 1937 között létrejött ex librisek árnyalt finomságaival, ötletes kompozíciójával. Bűbájosak az 1930—38-as év Újesztendei üdvözlőlapjai, kék alapon dallamosan .lendülő fehér vonalú figu ráikkal, a hagyományos motívumok modern átírásával, az alkalmi levelezőlapok újjáteremtett nő, és gyermek alakjaival. Utóbbiak a felső fokot jelentő összefoglalás és a tökély jegyében fogantak. 1937-ben tanulmányútja idején, a Párizsi Világkiállításon könyvgrafikájáért ezüst díjjal tüntették ki. S eynek a mind feljebb ívelő, nagyérlékű művészpályának 1938-ban hirtelen véget vet a kegyetlen halál. Non omnis moriárl Nem halunk meg egészen! BÁRKÁNY JENONÉ Neves magyar művészek közreműködésével: A Szovjet Irodalom éld melléklete Még a múlt év áprilisában született meg az elhatározás, amikor a Szovjet Irodalom magyar nyelvű kiadásának első .száma megjelent: gondos válogatásban, élvonalbeli művészek tolmácsolásában pódium-színpadra kell vinni a folyóiratban napvilágot látott legértékesebb alkotásokat. Magyarán: érdekes, változatos ízelítőt kell adni a mai szovjet irodalomról, a sok- nemzetiségű Szovjetunió népeinek műalkotásairól. A magyar nyelvű szovjet lapok gondozója, a Lapkiadó Vállalat hamarosan ráakadt a partnerre, Keres Emil Kossuth díjas érdemes művész személyében, aki a budapesti Irodalmi Színpad igazgatójaként válllal- kozott erre a nemes feladatra. A szerződés megkötésekor nem sercegtek a tollak, nem cseréltek ki okmányokat, pohárkö szöntők sem hangzottak el, de az adott szavát mindenki komolyan vette — és betartotta. A tervek szerint 1975-ben 25— 30 előadást tartottak az ipari és mezőgazdasági üzemekben, a fővárosban, s az úgynevezett eldugott falvakban egyaránt. Mindenhol nagy érdeklődés és elisMia Farrow és Robert Rodford az amerikai film lőszerepében mantikus filmeket kezdtek alkotni. Ismét divat lett az érzelgősség, a líra, a nosztalgia a megszépített múlt iránt. A sort a híres Love Story, az egyik legnagyobb kasszasikert arató film nyitotta meg. A neo- romantikus áradat egyik legújabb darabja A nagy Gatsby. Nagy nevek sorakoznak a filmfeliraton: F. Scott Fitzgerald regénye alapján a forgatókönyvet Fvancis Ford Coppola (a Keresztapa ás a Magán- beszélgetés híres rendezője) írta. A rendező jack Clayton. Szereplők: Robert Redforď és Mia Farrow. A film valóban megérdemli a szuperprodukció minősítést, hiszen az alkotók semmiről sem feledkeztek meg, ami egy ilyen filmhez nélkülözhetetlen. Sőt. Már a forgatás idején kellő reklámról gondoskodtak, hogy megfelelő bevételt biztosítsanak. Ezek után nem lehet kétséges, hogy legfőbb céljuk a kasszasiker volt. Az eredmény: az amerikai „elveszett nemzedék“ kiváló írójának regényéből kommerszfilm kerekedett. A magyarul is megjelent regényről Stiküsd Mihály író-kri- tikus ezt írja: „Az »amerikai álom« kábulatát és a keserű ébredést, az illúziók szárnyalását és végleges csődjét ábráA MEGBÉLYEGZETT télyek, a mólóvégi zöld fény üzenete a víz felett: a húszas évek talmi varázsának szimbóluma.“ A film is amolyan varázs, csakhogy a rendező a század- eleji varázst a visszájára fordítja. Romaniikus illúziókat táplál, • hogy a regény leszámol velük. Jack Clayton megszépíti a múltat, a csillogás, a fény, a pasztellszínek, a finom lágyság, az elegancia,. az édes romantika bűvkörébe kerül. Itt minden szép, minden csillog, a történet „istenien“ költői, köny- nyes. Függönyök libegnek, a zene andalító, az emberek charlestont táncolnak, a szerelmespár gyönyörű (Mia Farrow és Robert Redford alakítja}, csupa fehérség, rózsaszínűség, lágyság. A szépség tökéletes orgiája. A szerelmi románc az egykori szegény Gatsby és a rideg szépségű, dúsgazdag Daisy között játszódik le, aki nem tudta kivárni, míg a férfiből milliomos lesz. A „naggyá# lett Gatsby másodszori találkozásuk után is csalódik, míg egy téves-hamis feltevés áldozata lesz. így ér véget az „ilyen nagy szerelem“ szívfacsaró története. S a nézőtéren mindenki sóvárog utána ... (mexikói) Jelenei a mexikói filmből Dél-Szlovákiában mérés övezte a műsort, amely jelentős mértékben hozzájárult a folyóirat, s ezáltal a szovjet irodalom népszerűsítéséhez. Az egyórás irodalmi pódium műsor anyaga időközben kiegészült, megújult, s még kiegyensúlyozottabb, változatosabb lett. A Szovjet Irodalom című folyóiratot Dél-Szlovákia magyarlakta vidékein is olvassák, s figyelemmel kísérik a Szovjetunió kulturális életét. Ezért a szovjet irodalmat és a folyóiratot tovább népszerűsítendő, a Slovkoncert, a CSEMADOK KB és a budapesti Lapkiadó Vállalat szervezésében a pódium-műsort a csehszlovákiai magyar közönségnek is bemutatják. E héten csütörtökön 19.00 órai kezdettel Bratislavában, a CSEMADOK nagytermében tekinthetik meg a nézők. Másnap, pénteken 15.00 órakor Dunaszerda- helyen, este 19.00 órakor pedig Somorján, a helyi moziban kerül sor az összeállításra. A negyedik előadást szombaton este 19.00 órakor a nagylégi művelődési otthonban rendezik. A műsorban emlékezés hangzik el Sz. Jeszenyinről. Gallaj naplója Gagarinnak, a világ első űrrepülőjének, az űrutazása előtti feszült perceit idézi. A közönség megismerkedhet a keleti finn—ugor népek költészetével, továbbá Martyinov, Vinokurov, Rozsgyesztvenszkij verseivel, s más neves szerzők alkotásaival. Kitűnő művészek tolmácsolják az irodalmi alkotásokat. Láthatjuk a műsorban Keres Emil Kossuth-díjas érdemes művészt, Bodor Tibort, Horváth Ferenc érdemes művészt továbbá Győ- ry Franciskát, Rab Editet, Somhegyi Györgyöt, Sztankovits Bélát, az ismert gitárost és — meglepetésként — Váradi Hédit is. Az érdekes, változatos műsor minden bizonnyá) felkelti a szlovákiai nézők érdeklődését is, és — reméljük — mind a négy helyen telt ház várja majd a magyar művészeket, a szovjet irodalom népszerűsítőit. BÍP<) ANDRAS
