Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-09 / 290. szám, kedd

A következetes forradalmár Dolores Ibárruri születésének 80. évfordulójára A Spanyol Kommunista Párt alapító tagja és jelenlegi el­nöke a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom ismert ki­emelkedő alakja, Dolores Ibarruri 80 évvel ezelőtt, 1895. december 9-én született Bil­bao bányavárosban. Apja bá­nyász volt. Munkáskörnyezet­ben nevelkedett, már ifjúko­rától részt vett a Szocialista Párt balszárnyának munkájá­ban. 1920-ban ott volt a Spa­nyol Kommunista párt meg­alakításának a bölcsőjénél. A 20-as években különböző kom­munista lapoknak volt szer­kesztője (La Pasionaria álné­ven). Ugyancsak intenzíven bekapcsolódott a kommunista nőmozgalomba. 1930-ban be­választották a Spanyol Kom­munista Párt Központi Bizott­ságába. 1932-ben a szükebb körű politikai bizottság (Polit­büro) tagja lett. Abban az időben tevékenyen küzdött a pártszervezésben mutatkozó szektás elhajlások ellen. Do­lores Ibárruri 1933-ban részt vett a Komintern értekezletén, 1935 l)en pedig annak VII. kongresszusán, ahol megtár­gyalták a kommunista pártok feladatait a fasizmus és a közelgő háború ellen, és ki­tűzték a népfront kiépítésé­nek taktikáját. Amikor 1936- ban Spanyolországban a par­lamenti választások során a kommunista párttal az élen a Népfront listája győzött, Ibár­ruri parlamenti képviselő lett. A spanyol reakció Franco generális vezetésével puccsot szervezett a népfrontkormány ellen, s elkezdődött a véres polgárháború, Németország, Olaszország, Portugália, lé­nyegében a világimperializ- mus Franco segítségére sie­tett. A hős spanyol nép nagy segítséget kapott a nemzet­közi brigád részéről, ugyanis a katonai alakulatokba a vi­lág minden részéről tömörül­tek a haladó szellemű fegy­verforgató ifjak. Az egyenlőtlen és kímélet­len véres polgárháború három évig tartott, s ennek befejez­tével tudta a Franco-fasizmus megünnepelni szégyenletes győzelmét. A polgárháború ideje alatt Dolores Ibarruri lelkesítette népét. Szavaira ma is élénken emlékszünk: „Jobb emelt jövel meghalni, mint térden állva élni“. A fa­sizmus győzelme után a Spa­nyol Kommunista Párt 1939- ben illegalitásba ment, Dolo­res Ibarruri pedig a Szovjet­unióba emigrált. További tevé­kenysége azonban kiterjed a spanyol és a nemzetközi for- radalmi munkásmozgolam minden területére, fosé Diaz halála' után 1942-ben Ibarru- rit választották a Spanyol Kommunista Párt főtitkárává, majd 1960-ban a Spanyol Kommunista Párt elnökévé. 1945-től a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség alelnöki tisztségét tölti be. Dolores Ibarruri fáradha­tatlanul küzd a hazáján kívül és a hazájában élő demokra­tikus erők összefogásáért, a spanyol fasiszta diktatúra megdöntéséért. Forradalmi te­vékenysége elismeréséül Le­nin renddel, valamint a nem­zetközi Lenin díjjal tüntették ki. E napokban tűnt el örökre a véres kezű Franco diktátor az élők sorából, a spanyol fa­sizmus azonban maradt. Bí­zunk a spanyol nép forradal­mi harcában, hogy Európa utolsó fasiszta diktatúráját is elsöpri földrészünkről. RÓJAK DEZSŐ Dolores Ibarruri 1966 bán Csehszlovákiába látogatott. A Banská Bystrica-i kerületben felkereste az egyik szövetke­zetei. főbbről az első a szövetkezeti tagok körében. Eredményes, elkötelezett élet ANDREJ SIRAClKY AKADÉMIKUS, MARXISTA TUDÓS ÉS PEDAGÓGUS 75 ÉVES Andrej Sirácky ahhoz a nem­zedékhez tartozik, amely átél te a XX. század Európájának valamennyi fordulatát, küzdel­mét. 1900. december 9-én Pét rovacban (Jugoszlávia), sze gény földműves családjában született. A szlovák kisebbség szociális és nemzetiségi elnyo mása, jogtalansága nagy hatás sál volt világnézete és politikai állásfoglalása kialakulására. A tanulásra vágyó fiatal Si rack£ beiratkozott a vrbasi gimnáziumba, de a háború ked vezőtlenül hatott élete további alakulására. A háború után nyomdászként dolgozott, hogy magánúton leérettségizhessen. Sirácky életében nagy válto­zást hozott, amikor 1921-ben megkezdte tanulmányait a Ká roly Egyetem Bölcsész Karán. Rövidesen csatlakozott a szlo vák szocialista diákok csoport jához, ott ismerkedett meg E. Urx-szal. Andrej Sirácky Prágában tar­tós barátságot kötött a marxis­ta—leninista eszméket valló, a Szovjetuniót őszintén csodáló haladó értelmiségiekkel, első sorban Clementissel, Okálival és Poniöannal. Összekapcsolta őket a klerikalizmus és a nem­zeti sovinizmus elítélése: A főiskolai tanulmányai alatt Sirácky széles körű publiciszti­kai tevékenységet fejtett ki. Cikkeket írt a Pravda chudoby- nak, a Svojetnek, a Robotnícke novinynak, a Spartakusnak, a Mladé Slovenskonak, de első sorban a DAV-nak, amelynek etgyik alapítója volt. Elsősorban a társadalmi fejlődés, a kultúra, az ideológia, a vallás és az er­kölcs kérdéseivel foglalkozott, de írt verseket, elbeszéléseket és irodalmi kritikát is. Andrej Sirácky 1925-ben mint főiskolai tanár attól a vágytól vezérelve tért vissza Petrovac- ba, hogy szülőföldjén is foly­tassa azt a tevékenységet, ame­lyet Prágában kezdett meg. Az akkori Jugoszláviában a monar- chista diktatúra viszonyai kö­zött azonban csak egy lehető­sége volt: népművelő és újság­írói tevékenységgel terjesztette eszméit, a német és a magyar fasizmus elleni harcra buzdítot­ta a népet. 1948-ban visszatért felszaba­dított hazájába. Gyorsan áthi­dalta a régi, eszmei barátaitól való kényszerű elszigeteltségét. Rövidesen szakképzett marxis­taként, a marxista filozófia alapos ismerőjeként tűnt fel. A szocializmus építésének idősza­ka lehetővé tette, hogy kibon­takoztassa sokoldalú kutatói, pedagógiai és politikai tevé­kenységét. Első jelentős műve a Hal­dokló civilizáció (Umierajúca civilizácia) még 1946-ban Pet- rovacban jelent meg. Ennek folytatása az 1949-ben kiadott Kultúra és erkölcs (Kultúra a mravnosť). Mindkét tanulmány elemzi a burzsoá kultúra, ideo­lógia és erkölcs keletkezését és fejlődését. A két tanulmányt több jelen­tős monográfia követte. Említ­sünk meg néhányat közülük: A szlávok és a világbéke (1949), A kapitalizmustól a szo­cializmusig (1950), A vallás ke­letkezése és fejlődése (1953), A ludákok klerofasiszta ideoló­giája (1955), £ szocialista tu­dományért és kultúráért (1966) stb. Valamennyi arról tanúsko­dik, hogy Siracký nem öncé­lúan foglalkozott a filozófiával, mindig a szocializmus építésé­nek legidőszerűbb filozófiai és ideológiai kérdései érdekelték. Az utóbbi 15 évben Siracký figyelme egyre inkább a mar­xista—leninista szociológia problémáira irányult. Nagy ér­deme, hogy a marxista szocio­lógia „megújltóitól“ eltérően szociológiai koncepciója kidol­gozása során sohasem mondott le a marxista-leninista filozó­fia hagyatékáról, munkásságá­nak elméleti és módszertani alapja mindig a történelmi ma­terializmus volt. Ezt bizonyítja 1966-ban meg­jeleni alapvető műve, a Szocio­lógia (Elmélet, módszerek és problémák), amely az első ere­deti szlovák tanulmány a mar­xista—leninista szociológia el­méleti és módszertani alapjai­ról. Ennek folytatását jelenti a Szociológia és a tudományok integrációja című monográfia, amelyben sokoldalúan elemzi az ember szerepét a történe­lemben, a filozófiában és a szo­ciológiában. Siracký összes szociológiai műveit és tanulmányait az el­mélet és a gyakorlat szoros kapcsolata, valamint az egyol­dalú tények, a „semlegesség“ a pártatlanság és az elkötele­zettség hiányának elítélése jel­lemzi. Sirácky alkotó- és kutató­munkájának kicsúcsosodását je­lenti az 1968 utáni időszak, amikor bekapcsolódott a revi- zionizmus elleni harcba a filo­zófia, a szociológia és a politi­ka területén. Ennek tanúbizony­sága elsősorban a Szocializmus problémái és távlatai című mo­nográfiája, amely 1972-ben je­lent meg. Ez a kötet összegezi azokat a tanulmányokat és cik­keket, amelyeket a szerző a folyóiratokban, pártsajtóban kö­zölt az időszerű elméleti filozó­fiai, szociológiai és politikai eszmei kérdésekről. Már maga az a tény, hogy elegendő volt a cikkek logikus sorrendjének összeállítása és fejezetekbe so­rolása ahhoz, hogy a mű egy­séges tanulmány legyen, arról tanúskodik, hogy szerzője sok­oldalú marxista-leninista elv- hűséggel dolgozó tudós. Nem véletlen, hogy 1974-ben ez a tanulmány kapta a Szlovák Szo­cialista Köztársaság állami dí­ját. Meg kell még említenünk, ezzel kapcsolatban Sirácky leg­utóbbi tanulmányát, Az ember szociális világát, valamint a már türelmetlenül várt tanul­mánykötetet, amelynek címe „A Gondolkozás és a tett szocio­lógiája“ lesz, s melynek egyik szerzője Sirácky akadémikus. Andrej Sirácky sohasem volt elszigetelt, szobatudós. Mindig pedagógiai tevékenységet fej­tett ki, nevelte a fiatal böl­csész- és szociológusnemzedé­ket. Aktív közéleti személyiség volt, többek között a Komensky Egyetem Bölcsész Karának dé­kánja, a Komensky Egyetem rektora, a Szlovák Tudományom Akadémia elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. Ma is sokoldalú tevékenységet fejt ki, mint a SZTA Fiolófiai és Szociológiai Intézetének igaz­gatója, a Filozófia című folyó­irat főszerkesztője és az SZLKP KB tagja. Andrej Sirack^ nemcsak el­ismert tudós, hanem ismert propagandista, előadó is. Kuta­tómunkájának eredményeit min­dig meggyőző és közérthető formában igyekezett átadni a dolgozó népnek, amelyből szár­mazott, s amelynek minden al­kotó erejét és képességét áldoz­ta. Prof. PhDr. LEV HANZEL PÉLDAMUTATÓ TŰZOLTÓK Aktívon részt vesztnek a faluszéjpítési akcióban & A tűzoltók és a fiatalok együttműködése T omašovce a lučeneci (lo­sonci) járásban elsősorban egységes földművesszövetke­zetéről ismert, amely a legna­gyobbak és legjobbak közé tartozik. Az utóbbi időben az ipar. is sikeresen fejlődik eb­ben a községben. 1960-ban épí­tették fel a Közép-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat üzemét és tavaly adták át a Košicei Kerámia Üzem koreze- rű részlegét, ahol több minit 300-am dolgoznak. A község­nek ma 1400 lakosa van. Sámuel Dovala, a hnb elnö­ke a polgárok aktivitásával kapcsolatban feltett kérdésünk­re így válaszolt: A község fejlesztése, az élet- környezet szépítése valameny- nyiünk szívügye lett. A felsza- balulás 30. évfordulója tiszte­letére polgáraink és a Nemzeti Front helyi szervezetei fel­ajánlották, hogy 29 000 órát dolgoznak lo és ezzel 360 000 korona értékű tevékenységet fejtenek ki. Július végéig már 13 670 órát dolgoztak le, és 185 000 korona értékű munkát végeztek. Ehhez hozzájárultak a helyi SZISZ, Vöröskereszt és Nőszövetségi szervezet tagjai, de elsősorban a Tűzoltó Szö­vetség helyi szervezete. Ök pél­dául vállalták, hogy idén 610 órát dolgoznak le, és eddig már 500-at le is dolgoztak, így tehát felajánlásukat túlteljesí­tik úgy, mint az előző évek­ben is. A tomašovcei Tűzoltó Szer­vezetneik valóiban gazdag ha­gyománya van. A községbein jelenleg két helyi szervezet működik. A tomaáovcei tűzoltó testületnek 50, a * Gregorova Vieska-inak több mint 60 tag ja van. Aktívan bekapcsolód­nak a Nemzeti F-ront válasz­tási programjának tel jesítésébe, és ugyanilyen elkötelezetten, lelkesen teljesítik a szervezet­re háruló feladatokat is. — Községünkben nagy az ér­deklődés a tűzvédelem iránt. A helyi nemzeti bizottság ré­széről támogatásban részesü­lünk, és tagjaink nagy fele­lősséggel viszonyulnak köte­lességeikhez — igazolja első benyomásainkat Ján Kanda el nők. A helyi szervezet gond­noka az 58 éves Ondrej Sudár, az efsz dolgozója, aki tagja a Tűzoltó Szövetség lúöeneci já­rási bizottságának is. Gondo­sam ügyel a rendre. Pavol Hor- fiák parancsnokunk megköve­teli az erőnlétet és a szüksé­ges ismereteket minden ta­gunktól. A csoportok rendsze­resen gyakorlatoznak és kar­bantartják a technikát. Ver­senyeken is részt vesznek. Te­kintettel az elért eredmények­re azt mondhatom, hogy a já­rás élenjáró szervezetei közé tartozunk. 1973-ban felnőtt csa­patunk a körzeti versenyben az első helyen végzett, tavaly a 4. helyen ós az idén a járási versenyben az első között sze­repelt. Az ifjúság is helytáll. A diákcsapatok legutóbbi ver­senyében járási viszonylatban szintén az első öt között vé­geztek. — Jelentős szerepet játszik nálunk a tűzvédelem és a cso­portjaink által elért eredmé­nyek propagálása. Ezenkívül nagy figyelmet szentelünk a fiatalok nevelésének. Zoltán Budaj mozdonyvezető, szerve­zetünk volt titkára példásan dolgozik a fiatalok körében. Állandó kapcsolatban áll ve­lük. El kell mondanunk, hogy az iskola is segít terveink meg­valósításában. Konkrétan Mar­tin Gálád tanítóra gondolok, aki szabad idejének nagy ré­szét a fiatalok tűzvédelmi ne­velésére fordítja. Azt mondhat­juk, hogy községünkben az is­kolaköt el os gyerekek vala­mennyiéin ismerik a tűzrendé­sze ti szabályokat, a megelőzés alapelveit, és szükség esetén a tűzoltásban is részt tudnak venni. — A helyi szervezetben a megelőzéssel kapcsolatos kér­désekkel Rudolf Folk, az efsz tagja foglalkozik — mondotta Dovala elvtárs. — Évente két­szer ellenőrzést tartunk a köz­ségben, A tűzoltók kéttagú őr­járatai felülvizsgálják az épü­leteket. A megállapított fogya­tékosságokat — ha lehet — azonnal elhárítják. Eddig nem találkoztunk nagyobb hibákkal, és ennek köszönhetően közsé­günkben nem fordult elő tűz­eset. A helyi szervezet mun­kájában csaknem az összes tag aktívan részit vesz. Az idő­sebbek közül meg kell említe­nünk Ján Sopócbt, Ján Berac- kát és Ján Garajt. A fiatalab­bak közül hadd említsük meg Ondrej Kondásí, Jozef Miőurát, Peter Kovaöiöot, Iván Petrine- cet Ök, de a többiek is pél­dásan bekapcsolódnak a falu- szépítési akciókba. Az ő kez­deményezésükre a községfej­lesztési tervbe foglaltuk egy korszerű tűzoltószertár felépí­tését. Bízunk abban, hogy a Z-akció keretében a többi pol­gár segítségével rövid időn het­iül fel is építik. JOZEF SLUKA Sámuel Dovala, a hnb elnöke és Ján Kanda, a Tűzoltó Szövetség helyi szervezetének elnöke. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom