Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-07 / 49. szám, Vasarnapi Új Szó

A dunai vízi út szerepe a kereskedelmi kapcsolatok és az integráció fejlesztésében © A Szovjetunió Temgerhajózási Minisztériuma Bratislavai Vezérképviselete, valamint a bra­tislavai Csehszlovák Dunahajózási Vállalat közös közleménye A Duna a vízi szállítások bakin telében Európa egyik legjelentősebb folyója, összesen 8 Duna menti országot köt össze, s a vízi-vasúti szállítás kombi­nálásává! további országok, a Fekete-tengeren át pedig a közel-keleti országok is kapcsolatban áll­nak a Dunával. A Duna-Bizottság évkönyvei szerint a nemzetközi szállítások terjedelmének évi növeke­dése eléri a 10,2 százalékot. Ebben az évben a dunai szállítás teljesítménye meghaladja a 70 millió ton­nát, s a dunai kikötőkben több mint 115 millió ton­na árut raknak át. A dunai hajózási vállalatok ez idő szerint korsze­rű hajóparkkal rendelkeznek. 1973-ban összesen 4374 úszómű közlekedett a Dunán, ami 659 529 lóerőt és 3 113 280 tonna befogadóképességet képviselt. Az említett összteljesítményből a szovjet hajózás­ra 227 000 lóerő, vagyis 34,4 százalék, a csehszlo­vák hajózásra 39 400 lóerő, tehát körülbelül 6 szá­zalék jut. A befogadóképesség tekintetében valami­vel kisebb az arány, a szovjet hajózás ugyanis 829 ezer tonnát, tehát 26,6 százalékot, a csehszlovák hajózás pedig 184 000 tonnát, illetve 5.9 százalékot képvisel. A Dunán a szovjet hajózás éri el a legnagyobb teljesítmény tj amelyre a dunai áruszállítás 28,5 szá­zaléka esik. A dunai áruszállításban nagy jelentő- gű a szovjet és a csehszlovák hajózási vállalat együttműködése, amit az is bizonyít, hogy a cseh­szlovák és a szovjet dunai kikötők közötti forgalom állandóan növekszik. 1974-ben például a csehszlo­vák és a szovjet kikötők között 1 612 000 tonna árut szállítottak a Dunán, ami 63 százalékkal több, mint 1970-ben, amikor 989 000 tonna árut szállítottak. Ebben az évben az áruszállítás terjedelme valószí­nűleg eléri az 1 700 000 tonnát. Ez azt jelenti, hogy 5 év alatt a csehszlovák—szovjet dunai szállítások terjedelme 71,9 százalékkal növekedett. Mindkét hajózási vállalat rendkívüli figyelmet szentel a külkereskedelmi vállalatoknak nyújtott szállítási szolgaitatások magas színvonalának, s el­nyerték azok bizalmát. A jó munka eredményeként a vízi szállítás növekvő mértékben tehermentesíti a többi szállítási módot, főleg a vasúti szállítást. 1973-ban például évi 20 000 tonnás mennyiségekben elkezdődött a cement szállítása a Szovjetunióból Csehszlovákiába Ez a szállítás nagyon jól bevált és állandósult. Sikeresen fejlődik továbbá az együttműködés a csehszlovák és a szovjet dunai hajózás között a nagy terjedelmű egységek és berendezések folyami és tengeri szállításában. A bratislavai kikötőből pél­dául spe:.\ális szovjet folyami-tengeri úszóműveken 250 tonnás hengermű berendezéseket szállítottak Csehszlovákiából a Szovjetunióba. Jelenleg ezen a gazdaságilag előnyös vízi úton szállítják a kőolajvezetékek építéséhez szükséges acélcsöveket, valamint a nehéz kőolajipari beren­dezéseket. Ezen az úton szállították továbbá a nehéz házgyári elemeket az Orenburg gázvezeték komp­resszorállomásait építő csehszlovák dolgozók elszál­lásolásához. Ugyancsak speciális tengeri-folyami úszóművek szállítják hozzánk az atomerőművek épí­téséhez szükséges nehéz technológiai berendezése­ket. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ennek a gazdaságilag előnyös szállításnak nagy jövője van, mert átrakodás nélkül teszi lehetővé az áruszállítást a Dunán és a tengeren, közvetlenül az egyik kikötőbő! a másikba. A Szovjetunió Tengerha­józási Minisztériuma és a CSSZSZK Közlekedési Mi­nisztériuma megállapodást kötött a tudományos-mü- szaki együttműködésre, melynek keretében a vízi szállítás csehszlovák és szovjet szakemberei további problémák megoldásán is dolgoznak. Ezek a közös feladatok a dunai szállítás terjedelmének növelésé­re az új hajózási technológia érvényesítésé re, a kon­téneres és a pa'.ettizált szállítások bővítésére, a hajópark standardizálására, a Duna úszóművek ál­tal történő szennyezésének csökkentésére, a kikötők különböző problémáinak megoldására, a rakodási munkák komplex gépesítésére, valamint az úszómű­vek javítására irányulnak. Távlati programjukban a Duna és a Rajna összekötésével kapcsolatos fel­adatok is szerepelnek. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK A Szovjteunió Tengerhajózási Minisztériuma, a CSSZSZK Közlekedési Minisztériuma, továbbá a két ország dunai hajózása közötti együttműködésnek széles társadalmi alapjai vannak. Ez az együttmű­ködés az úszóművek munkakollektívái, a kikötők és a hajógyárak dolgozói közötti kölcsönös baráti kap­csolatokban, a különböző üzemekkel és iskolákkal fenntartott barátságban jut kifejezésre. A bratislavai és komárnói csehszlovák dunai kikö­tőkbe évente több ezer ércet, pakurát és egyéb árut szállító teherhajó, valamint turistákat szállító sze­mélyhajó érkezik. A szovjet hajósok a kikötőkben való tartózkodás alatt találkoznak a baráti üzemek, egységes földművesszövetkezetek dolgozóival, az is­kolák tanulóifjúságával, valamint a Csehszlovák Du­A komárnói kikötőben Németh István felvétele na hajózási Vállalat munkakollektíváival. Eddig 12 szovjet hajó tart fenn baráti kapcsolatokat 12 cseh­szlovák hajózási kollektívával, 15 üzem és szervezet dolgozóival továbbá 7 iskola növendékeivel. Az Amur például a bratislavai Dimitrov Vegyi Művek és a Figaro dolgozóival, a Televízió SZISZ szervezeté­vel, a Dunaj a Slovnaft SZISZ szervezetével, a Che- mapol szakszervezeti kollektívájával, a Frunze a Szlovák Tervbizottsággal és a csehszlovák Dukla ha­jóval van baráti kapcsolatban. Eredményesen fej­lődnek a kapcsolatok Komárnoban is, például a Ba­ku és az Agrostroj, a Jaroslav és a Komárnói Kikö­tő, az Uljanovszk és a szlovák tanítási nyelvű Alap­fokú Kilencéves Iskola, a Riga és a magyar tanítási nyelvű Gimnázium, a Gorkij és a Komárnói Húsipari Vállalat, továbbá a Kujbisev, a Krasnodon és az Ir- kutszk, valamint a Komárnói Hajógyár egyes osztá­lyai közötti A szovjet hajósok társadalmi kapcsolatainak el­mélyítéséhez jelentősen hozzájárul a Hajósok Nem­zetközi Klubja is, amely a Csehszlovák—Szovjet Ba­rátsági Szövetség Bratislavai Városi Bizottságával, a Szovjetunió Tengerhajózási Minisztériuma Bratislavai Vezérképviseletével, a Csehszlovák Dunahajózási Vál­lalattal, továbbá a baráti üzemek CSSZBSZ szerveze­teivel együttműködve a szovjet tengerészek számára városnéző sétákat szervez, melyek keretében meg­tekintik a Slavínt, s különböző kulturális és sport- rendezvényeken vesznek részt. Ebben az évben 86 találkozóra és rendezvényre került sor, amelyek kö­zött kiemelkedik a szovjet tengerészek találkozása a baráti üzemek, egységes földművesszövetkezetek és iskolák képviselőivel 1975. április 30-án a bratis­lavai Hajósok Házában. Ezen a találkozáson érté­kelték a baráti kapcsolatok ápolásának eddigi ered­ményeit, és további célokat tűztek ki a következő időszakra. Hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadí­tásának 30. jubileumi évfordulója alkalmából a szov­jet tengerészek május elején Duklára és Banská Bystricára is ellátogattak, szeptemberben pedig bé- kegyülésen voltak jelen a bratislavai Hajósok Házá­ban. A szovjet tengerészek számos rendezvényen, beszélgetésen vettek részt az idei csehszlovák— szovjet barátsági hónap alkalmából, amelyel jelen­tősen hozzájárultak a megbonthatatlan csehszlovák —szovjet barátság és együttműködés elmélyítéséhez. A bratislavai Povodie Dunaja válla­lat Slavín nevű nagy teljesítmé nyű úszódarujának dolgozói je­lentős munkát végeznek ezekben a na pokban a mintegy két évvel ezelőtt el süllyedt, vasérccel megrakott jugoszláv uszálynak a Duna mélyéről való kieme­lésével kapcsolatban. Az úszómű dolgozói Milán Lobodáž kapitány, valamint Pavel Kučera mű vezető irányításával októberben foigtak hozzá a munkálatokhoz, s azóta már amint az a képeken is látható —, több száz mázsányi vasat sikerült széldara bolva. mint az uszály egyes részeit, ki emelni és partra tenni. A vasdarabok kiemelése a Duna hűi lámsírjából igein fárasztó, lassú és nagy gyakorlatot igénylő feladat. hasznos vállalkozás A bratislavai Povodie Dunaja vállalat emeli ki a Rajka mellett elsüllyedt 1000 tonnás jugoszláv uszályt amely ezekben a napokban valamivel könnyebben halad a Duna alacsony vízállása miatt, de a nehézbúvároknak így is mintegy 6—8 méter mélységben kell dolgozniuk. A hatalmas hajóroncs kiemelése azért is különösen fontos, mert akadá­lyozza a hajóforgalmat. Éppen ezért a kiemelési munkák idejére 3 kilométeres szakaszon új forgalmi rendet léptettek életbe, mely szerint a hajók ezen a sza­kaszon nem mellőzhetik egymást. Az új forgalmi rendről egyébként éjjel- nappal ideiglenes jelzőállomások érte­sítik a hajók kormányosait. A folyó erős sodrása az ezer tonnás elsüllyedt uszályt valóságos „kavics­ágyba“ bújtatta, ezért igen nehéz a bú­várok feladata. A hajótestet kiemelő búvárokat a legkorszerűbb öltözékkel, víz alatt is használható vágó-felszere­léssel látták el, akik a Duna mélyében darabokra vágják az elsüllyedt uszály­testet és a 10—15, sőt 100 tonnás dara­bokat úszó alapra épített daruk segít­ségével a felszínre hozzák. A Slavín úszódaru előreláthatóan de­cember 21 ig dolgozik a térségben. Ad­dig talán sikerül az elsüllyedt uszály roncsainak legnagyobb részét kiemelni, ha pedig mégsem, akkor az úszódaru a szükséges téli karbantartás után ta­vasszal ismét folytatja a kiemelósi munkákat. Kép és szöveg: Vadas Péter A már eddig partra tett hatalmas roncsdarabok. Hát­térben a Slavín úszódaru Öltöztetik a merülésre készülő búvart A merülés előtti pillanatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom