Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-30 / 307. szám, kedd
KÉT KIÁLLÍTÁS Ol FII KIK Szibéria és a szovjet Távol-Kelet varázsa VILÁGGÁ MENT A FIÚ (szovjet) Nagyon egyszerű történetet mesél el ez a grúz film. Ez az egyszerűség azonban megtévesztő, hiszen mély gondolatok húzódnak meg az egyszerű história mögött. Egy fiatal határőrről szól a film, akineik jellemét, magatartását próbára teszi a katonai szolgálat. Voltaképpen valóban ennyi a film, s hogy mégis eredeti alkotássá válik, az Marab Kokocsasvili rendező egyéni látásmódjával magyarázható. A film visszafogott lírája, finom iróniája, bensőséges né- pisége az a többlet, mely az alkotót a grúz hagyományok legjobb folytatójává avatja. A maga egyszerű, hétköznapi motívumaiban a film megrajzolja a mai szovjet fiatalok erkölcsi arculatát és felelősségérzetét. Marah Kokocsasvili ezzel a filmjével mutatkozott be első ízben a közönségnek. Rokonszenves és jelentős művészi egyéniséget ismertünk meg személyében. Alkotásának hitelességét még jobban hangsúlyozza, hogv a történetet civil szereplők játsszák. A film ezáltal még közvetlenebb és időszerűbb lett. REJTELMES SZIGET (francia) Szibériának, a föld ezen szépséges darabjának nagy jövője van, látta előre röviddel a NOSZF után Lenin. Jóslata azóta megvalósult. Csodálkozással és elismerő tisztelettel szemléljük a Művésziét Házában kiállított ötszáznál is több fekete-fehér és színes fényképet, meg állófilmet, a Novosztyi ügynökség fotóriportereinek művészi felvételeit. Jóvoltukból élménytadó utazásban van neszünk Szibéria és a szovjet Távol Kelet végtelen térségein. A hónak és fagynak ez a kietlen birodalma a földi nyomor színhelye volt a múltban. Szánalomra méltó, primitív, elszórt kis népcsoportok éltek itt egykor emberhez nem méltó életet. A cári önkény ebbe a jeges pokolba száműzte a jobb jövőről álmodó, szabad szellemű, forradalmi gondolkodású egyéneket. 1897-ben Lenint is rgy Szusenkoje nevű faluba deportálták három évre, mutatja az egyik fénykép. Az első világháború hadifoglyai is itt sínylődtek a táborokban, ahol a fagy, a nélkülözés és a vérhas megtizedelte soraikat. Mindezek a múlt sötét emlékei. A több mint 13 millió négyzetkilométer területű Szibéria és a szovjet Távol Kelet a természet remekművei közé tartozik. A fagyos fehér tajgákat, a sivár tundrákat fantasztikus sziklaképződmények váltják fel. Dús erdő borította hegyoldalak egy-egy ékkő csillogá- sú tó vízében tükröződnek. A Bajkál, földrészünk legnagyobb édesvízű tava s a Jeges-tenger a sarki Nap néhány hónapig tartó sugárzásában csodálatos színekben ragyog. A szovjet kormány a NOSZF után röviddel tudósok és szakemberek vezetésiével rendszeres kutatást végeztetett a birodalom e részében. Megállapították, hogy a föld méhe itt gazdag ásványi kincset rejt, és nagy mennyiségű földgáz, nyersolaj vár kitermelésre, hasznosításra. Munkásokat, szakembereket telepítettek az őslakosok közé. Oj utak, városok épüllek. S a képek jelzik a különböző nemzetiségbeli kolhoz-, és ipari dolgozók, kutatók, mérnökök keze és szelleme munkája révén azóta végbement bámulatos változást. J. Vajnstejn, L. Usztinov, G. Kaposzov felvételei feltárják előttünk a szocialista kultúra fejlődésének bonyolult folyamatát, s a tudományét is. Az egykori írástudatlan burjátok, jakutok, évenek, csukotok, és a többiek ma mind anyanyelvükön tanulnak. Körülbelül húsz év óta megszűnt az analfabetizmus. Az újonnan épült városok bentlakásos iskoláiban a rénszarvas tenyésztők és az újonnan megtelepültek gyermekeit modern felszerelé- sű tantermekben lelkes tanítók oktatják. Szabad idejüket kényelmes, barátságos helyiségekben, virágok és játékok között töltik el. Az idősebbek számos közép- és szakiskolában tanulnak. Száznál több egyetemük és tudományos intézetük előadótermeiben és laboratóriumában készítik elő őket tudományos és gyakorlati hivatásukra. Az ifjúság neszt vesz a tényleges építő munkában is. Most folyik a BAM, a Bajkál— Amur vasútvonal építésié. A Komszomol tagjainak százai dolgoznak itt, hogy mielőbb elkészüljön a nagy mű. Novoszi- birszkben akadémiai várost létesítettek. Vegyészek, vulka- nologusok és sarkkutatók oldják itt meg a felmerülő problémákat s készítik a megvalósuló terveket. Felépült a Jenyiszej partján a világ leghatalmasabb vízierőműve, amely hatszáz millió kilowatt villamos energiát termel. A Bililibinsz- kiji atomerőműben s a Bratsz- ki vízierőműben gépóriások munkáját figyelhetjük. A 200 ezer lakosú Bratszk ma nagy ipari város. Fém- és fafeldolgozó, papír- és műszál gyáraiban nők és férfiak végeznek értékes munkát. A gigantikus csővezetékeken keresztül árad a földgáz, a nyersolaj nemcsak a Szovjetunió európai részébe, hanem több más országba, köztük hazánkba is. Ma már 40 millió hektárnyi termőföldön vetnek és aratnak bőségesen, új mezőgazdasági módszerek és gépek segítségével. A búzamezők aranyos ka- lásztengene hullámzik a szélben és a napraforgók sárga virága barátságosan mosolyog ránk. A jól szervezett farmokban tenyésztik az értékes pré- mű szürke-, és ezüstrókát, a nyestet és a cobolyt. Fontos a rénszarvastenyésztés. Egész nyájak vágtatnak a havasi taj- gán. Szánok elé fogják őket, bőrüket, húsukat felhasználják. Egy egy képről bohókás jegesmedve család néz velünk szembe. Az erdők vadakban gazdagok. S a folyók halakban bővelkednek. Festői felvétel szemléltet egy éjszakai halászatot. A gazdag fogásból nemcsak az ott élők fontos tápláléka kerül ki, hanem a nagy halfeldolgozó üzemek rengeteg konzervet készítenek kivitelre. Az iparosított és gépesített Szibéria bizonyos fokig az ellentétek földje. Ugyanegy képen látunk rénszarvasfogatú szánt, terepautót és óriási repülőgépet. De füL'ge helikoptert is, amelyből fiatal anya szállt ki csecsemőjével, aki valamelyik városi szülőotthonban látta meg a napvilágot. Egy másik repülőgép orvost hoz, hogy egy távoli vidéken élő betegének nyújtson segítséget. Kórházaikban a legújabb gyógymódokat alkalmazzák. A kultúra, a tudomány, a művészet már mindennapi életükhöz tartozó fogalmak. A még régi népviseletet hordó nagyszülők unokái a szocialista kultúra jóvoltából már művésztanfolyamokon vesznek részt. A képzőművészet minden ágában fejleszthetik képességeiket. Minden városban van szépen látogatott múzeum és képtár. Mai szellemben tervezett épületek adnak otthont a színházaknak, operáknak, hangversenytermeknek. így terjesztik a műveltséget, formálják az ember szellemét, érzésvilágát. Bájos fotókon látjuk a balettoktatást, a gyönyörű táncprodukciókat, a balerinák kecses mozdulatait. Ugyanilyen bőkezűséggel áldoz az állam a torna és a sport különböző ágaira. S érezzük a kis telepeken, a nagyvárosokban az élet lüktetését. De a képek gazdag sora jóval többet mond minden szóbeli közlésnél. Meggyőzőbben mutat rá a szibériai és a távol keleti szocialista társadalomnak páratlan fejlődésére. bArkány jenöne Mai magyar grafikákat és kisplasztikákat állítottak közönségünk elé a Gorkij utca 15 szám alatti tárlati teremben a Magyar és Szlovák Képzőművészeti Alap, valamint a prágai Art Centrum rendezésében. A kölcsönös bemutatkozás, a mű veszeti értékek cseréje fokozza és tovább mélyíti baráti kap- csolatainka't. Budapesten az ősz folyamán szlovákiai művészek állítottak ki, s a magyarok legközelebb kerámiákkal és textilekkel jelentkeznek nálunk. A huszonkét különböző nemzedékbeli grafikus révén, ha nem is kapunk teljes képet a magyar fekete-fehér művészetről, de megismerkedhetünk stí- lustörekvéseikkel, újításaikkal, friss eredményeikkel. Az alkotók közül jónéhányan évek óta a magyar grafika kétségbevon- liatatlanul elismert mesterei, érdemes művészek, Kossuth-, és Munkácsy díjasok. Markáns, egyéni stílusú műveik a valóság tükrözői s egyben mestereik önkifejezésének megnyilvánulásai. A kis felületen is sokatmondó grafika tematikai bőséggel Gács Gábor: Kompozíció vall az élet sokrétűségéről. Csohány Kálmán finom vonalainak sejtető erejével idézi a Két szomszéd várat az Őszi fényeket, a Virágokat s a Két madarat. Gács Gábor háromszögbe komponált metszete lélektani tartalmú. Gyulai Livíusz tiszta vonalritmusban szólaltatja meg a Carmina Buranát. Raszler Károlyt a természet világa vonzza, a kubai buja növényzet s Esztergom és Viseg- rád ódon bája. Papp György Aszfaltozóinak favwáj erős kontúrok között feszülnek, Ré- kássy Csaba Éji zenéjiének motívumvilága fantáziagyújtó. Ro- zanits Tibor eredeti grafikai szemlélettel jeleníti meg az őszt és az Esőt. A grafika széles mezőnyébe beleférnek az illusztrációk is. Kass János (Hamlet), Reich Károly (Wlnd- sori víg nők), Würtz Adám (Szent Ivánéji álom) az örök Shakespearet idézik. Aprólékos műgonddal készült, kiegyensúlyozott remek lapjaik indulati és érzelmi töltésűek, élők és meggondolkoztatók. A kisplasztikák intim világára a kis méretek mesterei világítanak rá. Weszely a Balatont és környező életét formálta érzékenyen dombormű- vé. Paál kerámiafigurái jó plasztikai hangvételűek. Fritz bronztestű asszonyainak fegyelmezetten kezelt felszíne alatt forróság vibrál. Farkas szintetizáló plakettjei tiszteletadás Modigliánin tk és Picassonak. S mindez könnyen elérhető áron megvásárolható. Otthonainkban kultúrát, szépséget hozó műveik ezek, amelyek sze- münket-szívünket megörvendeztetik. B. J. Jelenet a Rejtelmes sziget című francia filmből; balra Omar Sharij amelyet a könyvek megírása óta eltelt évtizedek sem tudtak lekoptatni. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Verne Gyula egyike azoknak, akiknek műveit a leggyakrabban vitték vászonra. Hiszen már 1902-ben, röviddel a film megszületése után (a világ ezekben a napokban emlékezik meg a film 80. születésnapjáról) Párizsban bemutatták az Utazás a Holdra című Mélies-filmet, Verne Gyula regényének mozgóképre alkalmazott változatát. S a párizsi Olympia nézőterén helyet foglalt egy méltóságteljes öregúr is, aki — a korabeli krónikák feljegyzései szerint — igen jól szórakozott a látottakon. Ez a 74 éves, tekintélyes öregúr pedig maga Verne Gyula volt. Azóta se szeri, se száma a Verne regények filmváltozatának. S talán még a lexikonok sem tartják számon, melyik rű cseh rendező is megpróbálta életre kelteni Verne Gyula világát. Az Ördögi találmány és Az ellopott léghajó című munkáiban sajátos módon alkalmazta filmre Verne műveit. A rajz-, a báb- és a játékfilmeket egységes stílusban olvasztotta össze, kidomborítva a humanista mondanivalót. Legutóbb a Dunai hajós című Verne-regény magyar film- változatát láthattuk, most pedig a Rejtelmes sziget új (ki tudja immár hányadik?) adaptációja került műsorra. A kalandtörténetet Juan Antonio Bardem ismert spanyol rendező költötte a film nyelvére — s nem is sikertelenül. Akárcsak elődei, ő sem ragaszkodott mereven a szerteágazó cselekményhez, a hajótöröttekről szóló történetet szabadon kezelte. A film egyik főszerepét Omar Sharif, a népszerű egyiptomi színész játssza. —ym— Ki ne emlékezne a Verne- regényekre, ifjúságunk kedvelt olvasmányaira? A francia író műveinek jellegzetes fordulatai, sajátos cselekménybonyolítása, ötletes helyzetteremté- sei, változatos helyszínei és pikareszk figurái az eredetisé,s^nok azt a veretét adják, mű hol, hányszor került megfilmesítésre. Verne szárnyaló fantáziája, „jövőbe látása“ lenyűgözi a rendezőket, művei magukban hordják a képi megfogalmazás lehetőségét, így nem csoda, hogy regényei oly gyakran kerülnek celluloid-szalagra. Karéi Zeman, a világhíA mozik ezekben a napokban tűzték műsorra AZ ISZTAMBULI AKCIÖ című cseh krimit. A képen a Vladimír Cech rendezte film egyik kockája látható. M itwsaí gwNmlt BroiWw®88 a. öKunhin: Földrajzórán
