Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-29 / 306. szám, hétfő
Egyetlen állam sem formálhat jogot arra, hogy kisajátítsa a nyílt tenger valamely részét. Ezt mondja ki az 1958-ban elfogadott genfi egyezmény. A világóceán mindeddig bolygónk egyik legkevésbé ismert területe. Egyes vélemények szerint a tenger mélyének kilenc tized része a mai napig felderítetlen. Néhány időszerű problémát viszont — mint a biológiai és ásványi tartalékok kiaknázása, a környezetvédelem, az időjá- réj hosszú távú előrejelzése seb — nem lehet eredményesen megoldani a világóceánban végzett széles körű tudományos munkálatok nélkül. A lehető legpontosabb információra van szükség a tengerről, amikor a veszélytelen tengeri útvonalakat jelölik ki, tökéletesítik a hajók szerkezetét, mólókat, kikötőket építenek vagy megerősítik a partot. Kevés az olyan állam, amely ne volna érdekelt a tengerku- tutás eredményes fejlesztésében. Tudományos hajók valóságos flottái kutatják a tengert, peA tenger mindenkié dig az meglehetősen költséges vállalkozás. A műszakilag legfejlettebb tíz ország évente mintegy kétmilliárd amerikai dollárt fordít oceanográfiai kutatásokra. Az expedíciós tevékenység egyébként csupán egy része a kutatásoknak — nagy részük tudományos kutató központokban folyik. A korszerű tengeri expedíciók elképzelhetetlenek számítóközpontok és nagyszámú iparvállalatok nélkül, amelyek a tudományt szolgálják ki. Az óceánkutatás — akárcsak az űrkutatás — az adott ország egész gazdasági és tudományos potenciáljára támaszkodik. A kutatás jogrendje A világóceán kutatásával kapcsolatos műszaki nehézségek leküzdése meglehetősen bonyolult feladat. De nem egyszerűbb a dolog politikai-jogi oldala sem: a tengerkutatás igen sok állam gazdasági, védelmi és egyéb érdekeit érinti, legyen az part menti, vagy olyan ország, amelynek nincs közvetlen kijárata a tengerhez. A nyílt tengeren folytatott tudományos kutatások jogrendjét napjainkban tevékenyen vizsgálják tudományos fórumokon és nemzetközi szervezetekben egyaránt. Igen éles politikai harc folyt akörül a kérdés körül, maradjon-e nyitva a világóceán a békés kutatások számára. Legcélszerűbb az volna, ha a nyílt tengeren a kutatások szabadon folynának, a felségvizeken és a kontinentális talapzatban pedig az illetékes part menti állam beleegyezésével. A nyílt tengeren a kutatás mindig is szabad volt, s ezt a legutóbbi időkig senki sem vitatta. Háborús viszonyok között még a nyílt tengeren sem igen hajózhatnak szabadon a hajók, de a tudományos expedíciók különleges védelemben része- sültek. Gál László felvétele ElatárItló előtt óéiba érni A dohányipar is felzárkózik a magasabb igényekhez A Csehszlovák Dohányipar nemzeti vállalat komárnói (komáromi) üzemének dolgozói elhatározták, hogy 1975. december 20-ig teljesítik az idei évre kitűzött feladatokat, az 5. ötéves terv célkitűzéseit pedig .■nég ennél is korábban. A dohányipari dolgozók egész évben egyenletes teljesítményt nyújtottak, s valamennyi hónap tervfeladatait túlteljesítették. Ehhez nagy mértékben hozzá járultak a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére tett kö telezettségvállalások, amelyek a tervezett feladatok túlteljesítésére és az anyag-, illetve ener giamegtakarításra irányultak. Ennek ellenére az év utolsó részét nem bízták a véletlenre. Két hónappal az 5. ötéves tervidőszak utolsó évének befejezése előtt pártunk közelgő XV. kongresszusa tiszteletére több mint félmillió korona értőkkel növelték az 1975-ös évre tett kötelezettségvállalásaik értékét. A csupán átlagos dohánytermés ellenére az év 11 hónapjának eredményei kitűnőek. A dohánygyári dolgozók valamennyi tervmutatóikat túlszárnyalták. mégpedig nem kis mértékben, össztermelésük 11 hónapi értéke a tervezett 77 millió 048 000 korona helyett 81054 000 korona lett, ami 105,2 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Amikor ellátogattam az üzembe, Beke Sándor pártelnök és František Radzo igazgató segítségével kerestem a siker titkait, vagyis azt, hogyan lehetett a kedvezőtlen feltételek ellenére ilyen nagyszerű ered ményekgt elérni Beke Sándor szerint a jó eredmények nem utolsósorban annak köszönhetők, hogy az üzem pártalapszervezete helyesen bontotta le a CSKP KB 1974-es évi novemberi és a járási pártbizottság ez évi januári plenáris ülésének határozatait, amelyeket következetesen meg is valósítanak. A szocialista munkaverseny kibontakoztatásában főleg a szocialista munkabrigád címért versenyző munkacsoportok voltak a kezdeményezők. Közülük említést érdemel a fermentált dohány feldolgozásánál Jolana Slezáková 18 tagú és Magyar László dohánytermesztésben dolgozó négytagú kollektívája. E két munkacsoport tagjai már viselői a büszke címnek. Kívülük dicséretet érdemelnek a Lengyel Ferenc, Simon József, Szabó Mihály és Tausz Pál vezette munkacsoportok dolgozói. František Radzo, az üzem igazgatója szerint nagyon szép eredményeket értek el a tudományos-műszaki fejlesztés vívmányainak gyakorlati érvényesítésében is. Dohánytermesztési körzetükben nagyon jól beváltak a dohánykombájnok. Ezeket a dohánytermesztés valamennyi munkálatánál sikeresen alkalmazták. E gépek segítségével nagyon jó minőségű dohány került a szárítókba. Az előző években nagyon jól beváltak a Magyar Népköztársaságból behozott TDO—60-as elnevezésű korszerű dohányszárítók, ame lyek szintén a- tudományos-műszaki fejlesztés vívmányai. Az előző évi négy szárítóhoz ebben az évben üzemük számára további nyolcat építettek fel a magyarországi szakemberek. Egy-egy ilyen szárító 13—14 hét alatt 110—120 mázsa dohányt szárít meg. Szépek a dohánygyár eddigi eredményei, azonban a következő ötéves tervben ugyanezzel a létszámú dolgozóval jelentősen többet kell elérniük. A 6. ötéves tervben 18 millió koronával növelik majd az össztermelés értékét és az egy munkásra eső munkatermelékenység értékének el kell érnie a 6. ötéves terv végéig a 361 ezer 803 koronát. Az igényes feladatok teljesítésénél a továbbiakban is fontos szerepe lesz majd a szocialista munkaversenynek. Az üzem vezetősége biztos abban, hogy a 6. ötéves terv folyamán a dolgozók olyan jó hozzáállással mint eddig, mindent megtesznek a feladatok sikeres teljesítése érdekében. KOLOZSI ERNŐ A XX. század kezdetéig nem fordult elő egyetlen olyan eset sem, hogy egy hadviselő állam megtagadta volna a menlevél kiadását az ellenség zászlaja alatt közlekedő kutatóhajónak, vagy hadizsákmányul ejtette volna. A tengeri háború törvényeiről szóló 1907-es hágai nemzetközi egyezmény szerint tilos a nyílt tengeren elfogni az ellenséges hajókat, ha békés, tudományos kutatást végeznek. Az óceánkutatások programja szilárd jogi alapon valósul meg — azon az elven, hogy a tengeren minden állam szabadon végezhet békés célú tudományos kutatást. A nemzetközi gyakorlat vitathatatlanul bizonyítékként szolgál e jogi alapelv mellett. Mindazonáltal az utóbbi években nemegyszer terjesztettek elő olyan javaslatokat, hogy ismerjék el a part menti országok kizárólagos jogát arra, hogy azok engedélyezhessék vagy megtagadhassák a kutatások végzésit a parttól 200 mérföldig terjedő körzetben, az úgynevezett gazdasági övezeten belül. E zónák kialakításáért meglehetősen sok ország száll síkra az ENSZ tengerjogi konferenciájának keretein belül. A Szovjetunió, minden kétséget kizárólag part menti állam, minthogy három óceán tizenkét tengeréhez van kijárata és a tengeri határainak hossza mintegy 40 ezer kilométer, azaz körülbelül 21 ezer tengeri mérföld. Ennek ellenére a Szovjetunió úgy véli, ha az említett javaslatok életbe lépnének, ezzel a nemzetközi tudományos kutatások szférájából kizárnák a világóceán víz- területének mintegy 40 százalékát. Az együttműködés problémái és az óceánok A korlátozások hívei bizonygatják: a nyílt tenger szabadságának fogalma sohasem terjedt ki a tengeri tudományos kutatások területére. Ennek kapcsán a nyílt tengerről szóló 1958. évi genfi egyezmény 2. cikkelyére hivatkoznak, amely kimondja: a nyílt tenger szabadsága a következőket foglalja magába: 1. a hajózás szabadságát, 2. a halászat szabadságát, 3. a víz alatti kábelek és csővezetékek lefektetésének szabadságát, 4. a nyílt tenger feletti repülés szabadságát. Közvetlen utalás a tudományos kutatások szabadságára nincs. Az egyezmény tervezetéhez fűzött kommentárjában azonban a szöveget előkészítő ENSZ-bizottság megjegyezte: „Vannak továbbá más szabadságjogok is, olyanok például, mint a tudományos kutatások végzésének szabadsága a nyílt tengeren.“*) Amiennyiben a tengeri tudományos kutatások szabadságát nem vették bele közvetlenül a nyílt tengerre vonatkozó alapvető szabadságjogokba, ez korántsem azért történt, mert a kérdésben kétségek merültek volna fel. Az egyezmények szövegének elkészítése idején egyes nyugati hatalmak igyekeztek elferdíteni a tudomá*) Year Book of International Low Comission 2. lcot. 1956. 270. old. nyos kutatások szabadságának elvét, hogy igazolhassák a tengeren végzett atomfegyver kísérleteiket. ( Most a korlátozás hívei azt állítják, hogy a nemzetközi jognak nincs olyan érvényben lévő normája, mint a tudományos kutatások szabadsága. S ha van, akkor viszont elavult és feltétlenül korrigálásra szorul: a part menti államok közvetlenül ellenőrzést végezhessenek a nyílt tenger jelentős körzetei felett, ugyanakkor hangsúlyozzák, nem akarnak zavart okozni a nemzetközi együttműködésben, hanem kizárólag a part menti állam érdekeinek védelmében teszik, a gazdasági övezeten belül. Ha azonban valamely állam teljes ellenőrzési jogot kap, a felségvizein folyó tudományos munka felett, nem azt jelenti-e ez, hogy hatalmas tengeri körzeteket elzárnak a többi ország tudósai előtt? A szocialista országok álláspontja Ma bolygónkon több mint 150 szuverén állam van. Politikailag és gazdaságilag a világ két ellentétei» társadalmi rendszerre oszlik, amelyekben különböző a termelés és a tervezés szervezése, eltérőek a kül- és belpolitikai oélok. Tudományos tevékenységüket egyesíteni és szabályozni a világóoeán kutatása során csak a jogok kölcsönös tszteletben tartása és az érdekek kölcsönös figyelembe vétele alapján lehetséges. Az együttműködés, a békés egymás mellett élés a szocialista külpolitika egyik alapelve. A szocialista országok képviselői ezzel teljes összhangban a III. tengerjogi konferencián bejelentették: a leendő egyezmény szövegében új megállapodást vegyenek be a 200 tengeri mérföld szélességig terjedő gazdasági övezetekről. A part menti országoknak kizárólagos joguk volna az övezeten belül biológiai és ásványi tartalékok feltárására és feldolgozására, és ennek megfelelően jogot nyernek az ilyen természetű kutatások ellenőrzésére is. A szocialista országok kifejezésre juttatták készségüket, hogy ebben az irányban még tovább mennek. Felajánlották, hogy előre értesítik a part menti államokat a tervezett kutatásokról a nyílt tenger vonatkozó részeiben és lehetővé teszik a part menti államok tudósainak, hogy dolgozzanak a kutatást végző államok költségén a külföldi expedíció hajóin. Ezzel a part menti állam jó előre tudomást szerezne a kutatás céljairól és biztos volna afelől, hogy beleegyezése nélkül nem végeznének kutatást gazdasági övezetében. A szocialista országok tervezete azt is javasolja, szabadon végezzenek a gazdasági övezeten belül olyan tudományos kutatásokat, amelyek nem kapcsolatosak a biológiai és ásványi tartalék feltárásával és feldolgozásával. Egyidejűleg leszögezték: a gazdasági övezetek problémáját csak akkor lehet megoldani, ha a tengeri térségek rendjének más aktuális kérdéseit, köztük a tudományos kutatásokét is rendezik. A Szovjetunió és a szocialista országok az ilyen szabadságot tekintik az emberiség számára oly fontos óceánkutatáshoz szükséges együttműködés jogi alapjának. ALEXANDER VISZOCKlI és PAVEL NASZTYIN (MEZSDUNARODNAJA ZSIZNY) KOMPLEX SZOCIALISTA RACIONALIZÁCIÓVAL A nitrai Plastika nemzeti vállalat dolgozói jóval két héttel az esztendő befejezése előtt az előirányzott 633 millióval szemben 660 millió korona árbevétellel teljesítették ez évi tervüket. — Ebben a sikerben — tájékoztatott Pavol Skabla mérnök termelési-műszaki igazgatóhelyettes — a legkiválóbb eredményeket 70 szocialista munkabrigádunk több mint 1240 tagja mutathatja fel. A kommunisták kezdeményezésére kibontakoztatott versenyben jó példával jártak elől az üzem komplex racionalizációs brigádjai is, melyek a csőprogram kivitelezésében szereztek osztatlan érdemeket. Az üzemoő, kikerülő műanyag-csövek megbízhatók és mind az iparban, mind a mezőgazdasági üzemekben nagy népszerűségnek örvendenek. Az évi terv teljesítése több további aktivitás ki ejtésére serkentette az üzem dolgozóit. A CSKP KB szeptemberi felhívása nyomán született felajánlásukban ugyanis elhatározták, hogy az év hátra lévő napjaiban további 31 millió korona értékű árut gyártanak terven felül A Plastika nemzeti vállalat dolgozói a XV. pártkongresszus tiszteletére most készítik elő a kötelezettségvállalásaikat. SZOMBATH AMBRUS 1975. XII.
