Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-29 / 306. szám, hétfő
KÖZÖS HAZABAN - KÖZÖS CÉLOKÉRT TUDOMÁNYOS ÉRTEKEZLET A NEMZETISÉGI KÉRDÉS MEGOLDÁSÁRÓL CSEHSZLOVÁKIÁBAN jubileumi évet zárunk. Hazánk felszabadítása 30. évfordulója megünneplésének gazdiig eseménysorozata egyúttal a mérlegelés, a megtett út sikereinek felmérése volt. E rövid három évtized gyökeres vá 11 ozásokat hozott népünk anyagi és szellemi felemelkedésében. A szocialista Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei között a korábbi társadalmak emelte korlátok, választó vonalak fokozatosan megszűntek, és ma valameny- nyiüket a szocialista országépítés egyetemes szálai fűznek egybe. E gondolatok alkották a vezérfonalát annak a nemzetközi részvétellel megrendezett tudományos értekezletnek is, amelyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai intézete rendezett nemrég Prágában „A nemzetiségi kérdés megoldásának 30 éve Csehszlovákiában“ címmel. A legismertebb hazai tudományos kutatókon és elméleti szaktekintélyeken kívül jelen voltak és tartalmas, színes előadásokkal gazdagították a konferencia lefolyását a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és a Ma» gyár Népköztársaság tudósai is Bevezető előadást dr. Karéi Pomaixl docens, a rendező intézet nemzetiségi kutató csoportjának vezetője tartott, aki a csehszlovákiai nemzetiségi kérdés általános és különleges megoldásának kérdéseit taglalta. Rendkívül alapos történelmi elemzésnek vetette alá az egyes fejlődési szakaszokat — kezdve a köztársaság megalakításától 1918 bán egészen napjainkig. Kiemelte, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely megalakulásától fogva internacionalista politikát követ és a gyakorlatban is a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságát valósítja meg, számos dokumentumban foglalt állást a soknemzetiségű C-sehszlovákia népeinek egységes jogai és kötelességei mellett. Megemlítette például a párt V. és VII. kongresszusát, ahol már a határozatokban is helyet kaptak a nemzetiségi kérdés megoldásának feladatai. Dolgozó népünk 1948-as februári győzelme ugyan szilárd alapokat teremtett az osztálynélküli társadalom felépítéséhez, ám a múlt káros öröksége gyakran nehezítette az előrehaladást a szocialista tudat- formálás és a hazafias nevelés területén. Az 1968—69-es évek komoly tanulságaként hozta fel hogy a nemzetiségi kérdés, megoldásában létező fogyatékosságok milyen nagy mértékben járultak hozzá a társadalom eszmei politikai válságának elmélyítéséhez. Napjainkban, amikor a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés és integráció mindnagyobb teret hódít a társadalmi életben is, minőségi változásnak lehetünk tanúi: az egyes országok nemzetei és nemzetiségei nemcsak egymás közt, hanem a határokon túl Is a közeledés és megértés szerves alkotó elemeivé válnak. Az intézet másik tudományos dolgozója, dr. Jaromir Jermálr kandidátus Csehszlovákia nemzetiségi szerkezetéről és ezzel kapcsolatban a gazdasági kiegyenlítődés fontos szerepéről beszélt. Szlovákia, s ezen belül a nemzetiségek lakta területek iparosodása, a cseh országrészekkel történő fokozatos kiegyenlítése a nemzetiségi kérdés megoldásának honin által megfogalmazott elvei alapján történik. Az utóbbi évtizedben ennek számos gyakorlati megnyilvánulását hozhatnánk fel például. Dr. Juraf Zvara professzor, a CSKP Politikai Főiskolája bratislavai dékánhelyettese előadásában ismertette a párt következetes nemzetiségi politikájának alapelveit, majd rámutatott arra, hogy az elmúlt harminc év során két tényező szabta meg politikánkat ezen a területen: a szocialista építés gazdasági alapjainak meg> teremtése és a szovjet tapasz» faiatok felhasználása, 0 is foglalkozott a pártkongresszusok Idevágó határozataival, s kiemelte Husák -elvtársnak a XIV. kongresszuson tett megállapítását az egységes szocialista csehszlovák nép kialakulásával kapcsolatban, ami új történelmi kategóriaként jelentkezik társadalmunkban. Kitért hazánk föderatív elrendezésének történelmi jelentőségére a cseh és szlovák kérdés megoldásában, majd a nemzetiségi kérdés komplex meg oldásának szükségességét hangoztatta a politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életben egyaránt. Ezzel kapcsolatban a nemzetiségek helyzetével kapcsolatos 144/88-as al- kotmánytőrvényt a csehszlovák jogalkotás fontos állomásának nevezte. Azonban nemcsak az elért sikerekről beszélt, hanem az előttünk álló feladatokról is. Ezek közé sorolta az ideológiai munka, a szocialista hazafiasságra való nevelés, a nemzetek és nemzetiségek történelme internacionalista szellemben való magyarázásának elmélyítését. Végül arról beszélt, hogy a külföldi burzsoá propaganda, a lőkésorszá- gok számos, különböző fedőnéven működő intézeteiben milyen intenzíven foglalkoznak a csehszlovákiai nemzetiségi kérdés megoldásával, s .a legtöbb esetben az országunk elleni általános propaganda-hadjáratba szorosan beépítve igyekeznek éket verni a csehek és szlovákok, illetve a nemzetiségek közé. A külföldi vendégek közül elsőként l. P. Camerjan professzornak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Filozófiai intézete dolgozójának előadását hallottuk, amelyben kitért az egykori cári Oroszország népeinek és nemzeteinek áldatlan elnyomására. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat jelölte meg történelmi határkőként, amely lerázta a bilincsbe vert népek igáját és egy fél évszázad során teljes politikai, gazdasági és kulturális egyenlőséget teremtett a Szovjetunió több mint 100 nemzete, nemzetisége, népcsoportja számára. A Szovjetunióban már kialakult egy új történelmi kategória, amelyet Leonyid Brezsnyev elvtárs a párt XXIV. kongresszusán az egységes szovjet nép fogalmaként jelölt meg. Camerjan professzor előadása ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjetunióban továbbra is rendkívül nagy figyelmet fordítanak a nemzetiségi kérdésre, tudományos kutatására. Az utóbbi évek során számtalan elméleti munka, értekez- zés, kutatási anyag jelent meg az eddig még alig ismert területekről, elsősorban a történelmi kialakulás és a sajátos nyelv és kultúra, népművészet feltárásával kapcsolatban. A Német Demokratikus Köztársaságból dr. Klaus 1. Schiller, az ottani szorbok ismert kutatója volt jelen és számos példát hozott fel a nemzetiségi kérdés gyakorlati megoldásából. A szorbok helyzetét külön törvény szabályozza, amely teljes politikai, gazdasági és kulturális egyenlőséget biztosít a mintegy 150 000 szorb nemzetiségű állampol: gárnak. A kétnyelvűség területén például a város- és községnevek használatát a német nyelv mellett saját nyelvükön is használják, illetve megjelölik. Magyarországról dr. Arató Endre egyetemi tanár, az Akadémia levelező tagja tartott tartalmas előadást. Örömmel nyugtázta, hogy a szocializmus győzelme országainkban lehetővé teszi a múlt számos bűnének és megoldatlanságának végleges rendezését. Elmondotta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tudományos-politikai irányelvei alapján az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen önálló tudományos kutató csoport foglalkozik Kelet-Európa történetével és a nemzetiségi kérdés megoldásának történetével. Az egyetem 10 tanszéke kapcsolódik be ebbe a szerteágazó kutató munkába, amelynek eredményeit fokozatosan önálló munkában, folyóiratokban és egyetemi füzetekben közlik majd. Arató professzor konkrét javaslatot tett a nemzetiségi kérdés kutatásának összehangolására és a kutatási anyagok kölcsönös cseréjére a szocialista országok között. Csupán vázlatosan, a teljesség igénye nélkül próbáltam ecsetelni a sok tapasztalattal és tanulsággal járó tudományos konferencia főbb gondolatait. Az elhangzott előadások marxista—leninista elveken alapuló hozzáállása igen nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy e politikailag és tudományos szempontból is rendkívül fontos kérdéskomplexumot helyesen értelmezzük és alkalmazzuk. A nemzetiségi kérdés lenini módon való megoldása Csehszlovákiában pártunk és államunk tevékenységének középpontjában áll. Az elmúlt 30 év eredményeit örömmel nyugtázhatjuk. A fejlett szocialista építés időszakában is arra kell törekednünk, hogy történelmi fejlődésünk, kultúránk, nyelvünk kölcsönös ismertetésével, tiszteletével a közös szálakat, s nem a múltból származó elválasztó tényezőket keressük, így tudjuk maradéktalanul teljesíteni a CSKP XIV. kongresszusának idevonatkozó határozatait is, amelynek közös hazánkban csak egy közös célja lehet: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei és nemzetiségei barátságának elmélyítése, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség megerősítése hazánkban. TÖTH GÉZA A SZISZ alapszervezeteiben az év utolsó három hónapja az évzáró taggyűlések, valamint az üzemi, az iskolai, a vállala ti és a helyi konferenciák jegyében telt el. A galántai járásban 159 alapszervezet több jnint 7000 fiatalja értékelte az elmúlt év munkáját, s egyben kitűzte a jövő feladatait. Az évzárók és a konferenciák tehát előremutató fórumok is voltak: a viták keretében elhangzott számtalan javaslat és óhaj lényegéljen megjelölte azt az utat, amelyen a jövőben haladni kell. Lipovský Ivánnal, a SZISZ galántai járási bizottságának elnökével erről az minőségi változás történt a társadalmi munkák vállalásában. A fiatalok vállalásaikat már nem úgy fogalmazzák meg, hogy „ledolgoztunk ennyi és ennyi órát“, hanem vállalásaikat a gazdasági feladatok teljesítésére összpontosít ják. Megjelölik egyben azt is, hogy mikorra teljesítik a vállalást és ki a felelős. Elértük, hogy a legtöbb alapszervezetünkben u vezetőség ma már valóban az irányítás szerepét végzi, és a tagság kapja a konkiét felada tokát. Eldicsekedhetünk a pioníroknak nyújtott segítségről is. Járásunkban 560 raj vezető működik a SZISZ-tagok köréÚj év új feladatok Hasznosítják az évzáró taggyűlések és konferenciáik tapasztalatait útról, vagyis az évzárókat és a konferenciákat követő időszak legfontosabb feladatairól beszélgettünk. Gondos előkészület — hasznos tanácskozások — Az évzárókat pontosan előkészítettük — mondta az elnök —, talán pontosabban minden eddiginél. Ennek eredményeként a fiatalok nemcsak egyszerű beszámolókat tartottak az elmúlt év munkájáról, hanem aprólékosan kitértek az előforduló hibákra is. Elsősorban a passzivitást ostorozták, kimutatva, hogy egy- egy akció előkészítésében há- nyan vettek részt és hányan maradtak távol. Ilyen szempontból mint legjobbakat a zsigárdi és a patai helyi alapszervezetet, a Senedi Cukorgyár ifjúsági szervezetét, valamint a Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium fiataljait említhetem meg. — Az évzárókon és a konferenciákon bizonyára értékeltek olyan eredményeket, amelyek elérését az előző évzárók során tűzték célul, de amelyek 1976-ban is központi helyen szerepelnek. — A jó káder a SZISZ alapszervezeteiben is döntő jelentőségű, s ilyen összefüggésben nagyon sok függ az alapszervezet elnökének felkészültségétől és képességeitől. 1975 első számú feladatai között szerepelt az irányítás minőségének javítása. Elmondhatjuk, hogy részben sikerült. Alapszervezeteink 65 százalékában az elnök kommunista, illetve tagjelölt. Minden bizonnyal ezzel is összefügg az ideológiai és a politikai nevelőmunka színvonalának emelkedése, amit többek között egy összehasonlítással szemléltethetünk. Míg 1974-ben 67 fiatal tagjelölt esetében voltak alapszervezeteink a kezesek, addig 1975-ben már 106 fiatal esetében. E téren 1976-ban további javulást várunk. jelentős eredménynek tartom, hogy az elmúlt évben Oj, hatalmas műtrágyagyár épül Berjoznyikiben (Nyugat-Ur álban) a Szovjetunió vegyipari központjában. A gyártáshoz a tyumeni (Nyugat-Szibéria) földgázt használják fel. Az építkezést össz szövetségi élmunkás-építkezéssé nyilvánították. Már szerelik a technológiai berendezést. Az új gyár nitrogénműtrágya-gyártó részlegének építésében csehszlovák szakemberek is részt vesznek. Ök szerelték fel a kompresszorállomás turbináját. A nitrogénműtrágya-üzem munkacsoportjai ígéretet tettek, hogy az évi 410 000 tonna kapacitású részleget 1975. december 30-ig üzembe helyezik, és 1976. február 24-ig., az SZKP XXV. kongresszusa kezdetéig 50 000 tonna nitrogénműtrágyát gyártanak. (Felvétek CSTK w APN) bői, és e számot a jövőben tovább növeljük. A fogyatékosságok is napirendre kerültek Az évzárókon természetesen problémák, nehézségek, sőt fogyatékosságok is szóba kerültek. Ezek egyike az érdek tevékenység, amely a legtöbb alapszervezetben még mindig szezonjellegű. — E téren találhatók a legnagyobb tartalékok — hangsúlyozta az elnök. — A széles körű érdektevékenység számos egyéni és konkiét feladat adására is lehetőséget nyújt. Azt szeretnénk elérni, hogy alap- szervezeteinkben ne csak nyáron, hanem télen is sportoljanak, és akárcsak télen, nyáron is élénk legyen a kultúrtevé- kenység. Az érdektevékenységgel összefüggően további negatívum, hogy a sportkörökben kevesebb lány dolgozik, mint fiú, pedig a tagsági arány 50— 50 százalék. Fordított a helyzet a kultúrtevékenységben és a rajvezetőknél, ahol a lányok vannak többségben. Ezzel azt is elárultam, hogy milyen téren kell a fiúkat aktivizálni. — Milyen a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzete? — A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok problémájának megoldása 1976 lényeges feladata. 1975-ben tovább javult a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szervezettsége, de még mindig nem kielégítő. A megoldást azok az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok mutatják, ahol már négebben vagy az elmúlt hónapokban megalakultak a szövetkezetek mellett működő SZISZ- alapszervezetek. Tények igazolják, hogy az üzemi alapszervezetekbe jobban és nagyobb arányban lehet bekapcsolni a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat, mint a helyi szervezetekbe, és párhuzamosan a mezőgazdasági üzemek alapszervezeteiben sajátosabb feladatokkal lehet a fiatalokat megbízni. Példaként említem a* „Egy szem se vesszen kárba* versenyt, amelybe 1974-ben 78, 1975-ben pedig már 160 fiatal kapcsolódott be. Ahol a szövetkezet mellett működik ifjúsági alapszervezet, ott a nyáron több fiatal kombájnosket- tős dolgozott, s tegyük hozzá, példásan megállták helyüket. A SZISZ üzemi szervezetén keresztül a fiatalok a mezőgazda- sági üzem irányításában is közvetlenül képviselve vannak, így a rájuk háruló feladatokat szervezetük vezetőitől hallják, s ez lényeges körülmény. A mezőgazdasági üzemek melleit működő SZISZ-alapszervezetek- nek is érdeme, hogy járásunkban jelenleg 46 ifjúsági kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért, hogy élénk az újítómozgalom, vagy az ifjúsági fényszóró mozgalmába 76 csoport kapcsolódott be és 4 850 000 korona tartalékot tártak fel. Az elmondottakból is kitűnik, feladat, teendő 1976-ra is jut bőven. Pártunk XV. kongresszusa és a csehszlovák Komszomol megalakulása 55. évfordulójának alkalmából fellendülő aktivitás azonban minden bizonnyal e feladatok maradéktalan teljesítését is elősegíti. EGRI FERENC
