Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-28 / 52. szám, Vasarnapi Új Szó
A JÓ ÉS A ROSSZ Év végi meditáció az erkölcsről E gyik vidéki utamon valaki azt kérdezte: „Mondja, igazat írnak maguk? Mert ha igaz lesz az, amit az Ü} Szó írt, az újságot én is megrendelem“ Az elvont kérdésre csak elvontan válaszolhattam: „Attól függ, hogy mit tartunk igaznak. Mert ami igazság az egyik embernek, az nem biztos, hogy igazság a másiknak. Es amt jó az egyik embernek, nem biztos, hogy ugyanolyan jó a másiknak." Aztán példákat mondtam, mire a felszólaló megjegyezte: „Nem erre gondoltam, hanem arra, igaz lesz-e, amiről az újságok írtak, hogy újévtől megemelik a nyugdíjakat?u A kérdezőt megnyugtattam, hogy Igazat írtunk. Az 1975 áprilisában született döntés értelmében Csehszlovákiában 1976. január 1-től összesen 3 milliárd 300 millió koronával növekszik a nyugdíjakra fordított összeg. Az intézkedés — a nyugdíjak emelése — több mint 3 millió embert érint. Az említett kérdés, valamint szocialista társadat inunknak a rövidesen életbe lépő újabb nagy jelentőségű intézkedése késztet arra, hogy karácsony alkalmából ezúttal néhány erkölcsi kérdésről meditáljak. A nyugdíjak emelése mindenkinek jó. Az intézkedés növeli az emberek életszínvonalát és biztonság- érzetét. Ám a sok-sok jó intézkedés és gyakorlat ellenére, amely szocialista társadalmunkat jellemzi, jelen van életünkben számos negatív jelenség is, amely viszont nemcsak rossz, hanem társadalmilag is káros. Minedekelőtt a kapzsiságra, az önzésre, az irigységre, az álnokságra, valamint a szocialista vagyon eltulajdonítására gondolok. Mind a kapzsi, mind az önző ember az egyéni érdekeket a társadalom és a környezetében élő emberek érdeke fölé helyezi. Az egyiknek is, a másiknak is az egyéni anyagi haszon szempontjai formálják a magatartását, a cselekedetét, a többi emberhez való viszonyát. Az irigységnek az álnokság az ikerpárja. Az álnok magatartás a mások bizalmával való tudatos visszaélésben, gyaki’an — egyéni érdekekből — a vállalat kötelezettségének megszegésében nyilvánul meg. Álnokság a rágalmazás, az, ha valaki irigységből, gyűlöletből vagy azért, hogy egyéni hasznot húzzon mások kárából hazudik, vagy megvádolja embertársait. Álnokság a szándékos megtévesztés, az, ha valaki tudatosan félrevezet egy másik embert azzal a céllal, hogy annak hamis meggyőződését a maga önző érdekében az illető ellen használja fel. És álnokság az intrikáiás is, ha valaki egy másik ember érdekét, törekvését és tájékozatlanságát olyan célok elérésére használja fel, amelyek ellentétesek annak az embernek az érdekével. A lopás — vagy finomabban szólva — a társadalmi vagyon eltulajdonítása szintén nagyon rossz és káros jelenség. Sajnos mégis — ahogy erre a CSKP KB 1974 novemberében megtartott plénuma is rámutatott: „Még sokan vannak nálunk olyanok, akik különféle módokat és utakat keresnek arra, hogy minél nagyobb karéjt metsszenek le a közös kenyérből“. Amit elmondtunk, szorosan összefügg az erkölcscsel, a jó és a rossz kérdésével... A kommunisták eszmerendszere, a marxizmus azt tanítja, hogy az erkölcs történeti és osztályjellegű. Az erkölcsi követelményeket az uralkodó társadalmi viszonyok határozzák meg. A kíilönböző osztályok — a társadalmi munkamegoszt ,n elfoglalt helyüktől és a termelési eszközökhö/ »/aló viszonyuktól függően — az erkölcsi követelményeket különféleképpen értelmezik. ' A vallási felfogás abból indul ki, hogy az erkölcsi elveknek, amelyek, állítólag, ellentétesek az ember „alantas“ hajlamaival, az „istenhit“ az egyetlen lehetséges alapja. Az erkölcs vallási megalapozását azonban már az ókori görög gondolkodók is bírálták. A felvilágosodás képviselőinek a vallási erkölcsfelfogás ellen irányuló kritikái történelmi példákon bizonyították, hogy a vallásos hit gyakrabban vitte az embereket az erkölcs elleni bűntettekre, mint az erény útjára. Ma sem állíthatja senki, hogy a vallásos em berek körében kevesebb a negatív erkölcsű ember, mint a „világiak“ körében. A kommunista erkölcs új erkölcs, tulajdonképpen még csak most van kialakulóban. A kommunista erkölcs átveszi az erkölcsi tudat valamennyi korábban kialakult formáját (az erkölcsi normákat, az erkölcsi eszményeket, az erkölcsi értékeket stb.j, de benne a bonyolultabb formák [az alapelvek, a társadalmi események válnak elsőrendűekké). A kommunista erkölcs magában foglalja — Lenin szavaival — a „... minden társadalmi együttéléshez szükséges ... szabályokat“, azokat az alapvető általános emberi erkölcsi normákat, amelyeket a néptömegek a társadalmi visszásságok és az igazságtalanság elleni -évezredes harcukban kialakítottak. Számos fogalom és erkölcsi kategória, mint például az igazságosság, a humanizmus, az egyenlőség és az emberi méltóság, az emberi társadalom történetében először valójában a kommunista erkölcsben kap emberi tartalmat, terjed ki az emberi lét minden fontos területére, nyer alkalmazást az emberi élettevékenység meghatározó feltételeiben: a társadalmi helyzetben, a termelési eszközök tulajdonában, az anyagi és a szellemi szükségletek kielégítésében, a munkakörülményekben. A kommunista erkölcs —.amely eredetét tekintve proletárerkölcs, osztályerkölcs — tulajdonképpen és végső soron az egész emberiség érdekeinek a kielúgi tésére irányul. Számításba veszi az emberiség fejlő désének a történelmi szükségleteit is. Ebben az érte lemben általánosan emberinek egyedül a kommunista erkölcs tekinthető. A szocialista társadalmat a jó, a pozitív erkölcsi tulajdonságok jellemzik. Az említett alantas és negatív erkölcsi tulajdonságok (a kapzsiság, az önzés, az irigység, az álnokság, a szocialista vagyon eltulajdonítása, és — a kommunista erkölccsel ellentétes — egyéb negatív erkölcsi tulajdonságok) lealacsonyítják az emberi méltóságot, gátolják a személyiség sokoldalú fejlődését. K arácsonykor, a béke és a szeretet ünnepén az legyen valamennyiünk legszebb kívánsága, hogy a múltbeli, az osztálytársadalmak káros örökségeként tovább élő rossz erkölcsi tulajdonságokat a jövőben ne csak elítéljük, hanem küzdjük is le, szüntessük meg mindenütt. BALÁZSA BÉLA A KOLLEKTÍVA VONZÁSÁBAN Jutalomkirándulás a Szovjetunióba 0 Két vállalat fiatal- jaimak baráti kapcsolata Q Vállalja a többletmunkát '< .u kJ o KI o flJ C3 te cj .w Schulcz Olga, az érsekújvári Elektrosvit 25 éves betanított munkása. Üt éve dolgozik a vállalatnál. A hűtőszekrények bakelitből készülő részét préseli. Mun- ka-helye zajos és poros. Ráadásul három műszakban dolgozik. Mindezt figyelembe véve, sokan azt hihetnék, hogy a legszívesebben más részlegen, esetleg teljesen más munkahelyen szeretne dolgozni. Erről azonban szó sincs. Po dig már hívták más munkakörbe, de nem lett hűtlen jelenlegi kollektívájához. Hogy miért, azt így magyarázza: — Szeretem a szocialista munkabrigádunkat, melynek 33 tagja van. A bronzfokozatot már megkaptuk. Kollektívánk tagjainak a fele férfi, a fele nő. Nőkkel és férfiakkal egyaránt szeretek dolgozni. A SZÍSZ első alapszerve- zetében is, melynek elnöke vagyok. — Hallhatnánk tehát valamit az ifjúsági szervezet életéről és munkájáról? — érdeklődünk. — Szervezetünk létszáma 35— 40 körül mozog. A létszámingadozásnak az az oka, hogy tagjaink közül minden évben bevonul valaki tényleges katonai szolgálatra, illetve gyermekgondozási szabadságra megy. Szervezetünk a múlt év februárjában megtartott értékelés alapján az üzem legjobb ifjúsági szervezete volt — nyolc szervezet működik az Elektrosvit- ben. Ezért kétezer korona jutalomban részesültünk. A pénzt ju- talomkiránduVásra fordítottuk. A különműszakokért járó pénzt is a kirándulás költségeinek fedezésére fordítottuk. Minden második héten dolgoztunk különműszakban. Elmondja, hogy a szovjetunióbeli kirándulást, melyre augusztusban kerülj: sor, az Ifjúsági Utazási Iroda szervezte. Hét napig tartott. Moszkvában és Kijevben jártak. Huszonketlen vettek részt a soksok élményt hozó utazáson. Erre a SZISZ-elnök így emlékezik: — Egy nemzetközi pionírtáborba is ellátogattunk, s felejthetetlen vendéglátásban részesültünk. Zenekar fogadott bennünket. A táborban megkoszorúztuk az ifjú Lenint ábrázoló szobrot. Vendéglátóinktól ajándékokat kaptunk. A tábor vezetőivel azóta is levelezünk. Visszatérve, élményeinkről cikket írtunk az üzemi lapba, s az összüzemi bizottságban beszámoltunk az utazásról, mely igen nagy hatással volt a SZISZ-mun- kára. Azóta még aktívabbak az ifjúsági szervezet tagjai. Jövőre is szeretnénk részt venni hasonló kiránduláson. Nemcsak a kirándulás megszervezése bizonyítja, hogy a SZISZ első ala<pszervezete jó munkát végez. Tevékenységükből kiemelkedik az is, hogy baráti kapcsolatot tartanak fenn a komáromi hajógyár V. SZISZ-alapszervezetével. A két szervezet tagjai kölcsönösen látogatják egymást. Közös bálokon és filmelőadásokon vesznek részt. Az újvári szervezet lti önkéntes véradóval is büszkélkedhet. A szervezet ideológiai-politikai téren is jól dolgozik. Ennek főleg az a bizonyítéka, hogy tíz fiatal tagja, illetve tagjelöltje a kommunista pártnak. Köztük Schulcz Olga is, akinek tagfelvételét ez év februárjában hagyták jóvá. — Éppen a születésnapomon — mondja Olga. — Sok ajándékot kaptam a születésnapomra, de a felvételemnek örültem a legjob bán. Az édesapám is párttag. — A párttagság többletmunkát jelent — jegyzem meg. — Igen — mondja Schulcz Olga. — Járok pártoktatásra. És pártfeladatom is van: az ifjúsági szervezet irányítása. Ezenkívül különféle tisztségeket töltök be. Többek között tagja vagyok a műhelytanácsnak és a Fémipari Dolgozók Sz.ikszervezeti Szövetsége kerületi bizottságának. Az újvári magyar Iskolában pionírvezető vagyok. A legnagyobb ölfoglaltságot az ifjúsági szervezet irányítása jelenti számomra, de szívesen vállalom ezt a.feladatot. Munkahelyére a hét kilométerre eső Bajöról jár be — többnyire autóbusszal. Saját kocsija is van, le az ezzel való mindennapi bejárás igen költséges lenne számára. Az utazást fárasztónak tartja. Szíve sebben lakna a városban. Akkor talán több ideje maradna kedvenc szórakozására, az olvasásra. Könyvet és újságot egyaránt szívesen olvas. A munkahelyhez, a kollektívához való ragaszkodás, a feladatok helyes értelmezése, az eredmények eléréséből fakadó Őszinte öröm, szórakozás, merész, de józan tervek — ezek a legfontosabb tényezők Schulcz Olga életében. Milyen egyszerű mindez, s milyen nagyszerű is. FÜLŰP IMRE E gyszer volt, hol nem volt, volt egysza* egy fiatalember... Kezdődhetne a történet, mint a mesékben általában. Dolgos, rendes fiúnak ismerte mindenki a nemespani Vrták Istvánt. így aztán senki sem csodálkozott, amikor a szövetkezet vezetősége gondjaira bízta a drága pénzért vásárolt legkorszerűbb traktort. Azóta derekasan megállja helyét, hol az erőgépe, hol a kombájn nyergében. És folytatódhatna a történet de hát ki hallott már olyan meséről, amelynek minden szava igaz, amelyről tudjuk, és nemcsak „általában“ — hol, mikor játszódik le. Ezúttal a színhely Alsónyitra, hat falu társult szövetkezete, melynek egyik gazdasági részlege éppen Nemespan. De talán inkább kezdjük elölről, mert az életben azért nem olyan egyszerűek, magától értetődőek a dolgok, mint a mesében. Lassan tizennégy éve már, hogy elkezdődött a pályafutása. Mert hát éppenséggel más irányba is mehetett volna. Az iskolában a legjobb tanulók között tartották számon, mégis a mezőgazdaságot' a mindig olajos, maszatos, traktorosszakmát választotta. Amikor kezdő éveiről beszél, hangjából kiérezni, szíve szerint választotta, szakmájában ottho-’ nosan érzi magát. — Nincs is szebb annál — vallja be később —, amikor az ember a végeláthatatlan táblákon végigrajzolja az első és befedi az utolsó barázdákat, a vasparipa segítségével betakarítja a dús szemektől hajladozó gabonakalászokat... Anélkül, hogy kérdezni kellene őt, mindent elmond magáról. Éppúgy lelkesedéssel beszél csinos, új családi házuk építéséről, mint nagy szövetkezetük fejlődéséről. S ezen nem is csodálkozom, mert ez szívügye, s mindkettőben egyaránt felleli igyekvő munkájának értelmét. BIZONYÍTOTT A MEZŐGAZDASÁGI MUNKA SZERETETE 0 SZÉP TELJESÍTMÉNY, MEGÉRDEMELT JUTALOM VRTÁK ISTVÁN A szövetkezet 4000 hektárnál is nagyobb kiterjedésű szántóföldjének egy harmadán csaknem egyedül végezte el a talajmunkákat, a vetést, egynegyedén pedig a termésbetakarítást! Soha nem nézte az órát. Amint az ebédjét elfogyasztotta, percnyi késedelem nélkül folytatta a munkát. Az idén a Kolosszal 403 hektár gabonát és 108 hektár kukorica termését segítette magtárba. Ezért megérdemelten vehette át „A' mezőgazdaság kiváló dolgozója“ legmagasabb reszortkitüntetést — mondja róla dicsérőleg Ján Tonka, az efsz főmérnöke. — Mi kölcsönzött ennyi energiát ilyen felelősségteljes feladat elvégzéséhez? A pénz? — Bár az anyagi ösztönzés nagy hajtóereje a munkalendület fokozásának, én a pénz szerepét másodrendű kérdésnek tekintem. Mert hát becsvágy is van az emberben, amíg fiatal. Mint párttagjelöltet pedig az eszme Iránti elkötelezettség buzdított a munkában. — Mennyiben előny, hogy párttagjelölt? — Van előnye, persze. Az ajánlóim, a kommunisták, jobban megértették velem a párt célkitűzéseit, azt, hogy mit vár tőlünk, hogyan, nevelhetjük ki tudatosabban sorainkból a megacélozott párttagokat. A szakmához való ragaszkodásának ügybuzgalma gondok kimondására is készteti. Kissé emeltebb hanggal folytatja: — Elég nehezen jönnek közénk az utóbbi időben a fiatalok. Számukra vonzóvá kell tenni a mezőgazdaságot, s ez leginkább csak személyes példamutatással lehetséges. Az alig 29 éves traktoros konibájnvezető felszabadulásunknál egy évvel fiatalabb. Érthető, ha keveset tud múltjáról mondani — nincs még neki —, s ami van, az kollektív múlt, a szövetkezeté — Mit tud a falu, a vidék múltjáról? Elég hamar jön a felelet. — Sokat, nagyon sokat. Kissé elhallgat, de újból elkezdi. Szóba hozza szülei keserű emlékeit, a munkások nyomorát. Azt az évszámot is tudja, amikor falujukban az efsz megalakult de mást is tud. — Az én nemzedékem csak hallásból ismeri a múltat, a felszabadulás előtti múltat, amikor a nincs könnyen bekopogtatott a kisablakú házak ajtaján. Szüleim erről ritkán szóltak, de akkor igazat, súlyosai mondtak. Milelénk is járja a köszöntés: „fi3 munkát“, ahol pedig ezt mondják, ott sok a munkás, és ahol sokan vannak, erejük is nagy. Nem csoda hát, hogy itt, Verebély környékén mindig is nagy hagyományai voltak a munkásmozgalomnak, aminek nagy eseményeit mi nem éltük át. De most például sokat tehetünk mi, fiatalok, idősebbek egyaránt, hogy kevesebb legyen az üzemzavar, a lehető legjobban lehessen kihasználni az energiát, de sok egyébben is szűk ség van ránk . . Amikor Kozár Pavel elvtárssa', a társult efsz elnökével a kitüntetett traktoros kombájnvezetöről beszélgettem, megjegyezte — Nem mind ilyenek még, sajnos, de mind többen lesznek a Vrták Pistához hasonlók, mert emberileg is, szakmailag is érvényesülhet az, aki tesz valamit nálunk, aki felkészültségét, képességét a mezőgazdaságban, szövetkezetünkben akarja bebizonyítani. SZOMBATH AMBRUS
