Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-23 / 302. szám, kedd
A RADIO FELADATAI BESZÉLGETÉS JAKAL ISTVÁNNAL Napjainkban más tömegtájékoztatást eszközökhöz hasonlóan egyre növekszik a rádió társadalmi szerepe. Többek között ezért is fordultunk Jakál Istvánhoz a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztőjéhez, hogy megismertessük olvasóinkat munkájukkal, céljaikkal. • Társadalmunk sokoldalúan készül pártunk XV. kongresszusára. A felkészülés egyik része a felmérés, az elmúlt kongresszus Óta végzett munka, a határozat tok teljesítésének értékeié se. Milyen mérleget, készíthet a rádió magyar adása? — Pártunk XIV. kongresszusának határozata világosan és érthetően fogalmazta meg a tö megtájékoztató eszközökre, tehát a rádióm is háruló feladatokat. Arra kellett és kell törekednünk, hogy a rádió műsorai elősegítsék a dolgozók szocialista Öntudatának fejlesztését, formálják a közvéleményt, gyorsan és felkészülten tájókoztas- sáik a hallgatót a bel- és külpolitikai eseményekről. Keresnünk kellett és a jövőben is ko resni kell majd a rádiózásban az eredményes ideológiai munkának azokat a formáit, amelyek hallgatóink számára vonzók és meggyőzően magyarázzák a napirendre került kérdések lényegét. Figyelmünket a k u 1 csk e>rd ésekre i rái ly ít ot tűk, azokra a gazdasági, ideológiai és kulturális problémákra, amelyekkel a kongresszus is behatóan foglalkozott. Legfőbb feladataink egyikének tartjuk továbbra is a dolgozók megnyerését a párt politikájának, annak aktív támogatására. Ezért műsorainkban külön sorozatokat indítottunk, meiyek)>en a dolgozók kezdeményezését propagáljuk, szólunk a szocialista életstílus elveiről. Az említettek érdekében megvizsgáltuk műsor-struktúránkat, s ott ahol ez szükséges volt, a már elavult műsorokat fel kellett cserélnünk célszerűbbekkel és hatékonyabbakkal. Műsorstruk túránkat úgy állítottuk össze, hogy abban a korszerű rádiózás valamennyi műfaja — a híradástól kezdve a zenés műsorokon keresztül a rádiójátékokig — megtalálható legyen. Programmunkánk fő részét továbbra is a híradás és a publicisztikai műsorok képezik. Fokozatosan meg kellett teremteni annak feltételeit, hogy tevékenységünk országos jelleget öltsön. Javítanunk kellett levelezőinkkel való kapcsolatainkat is, bővíteni kellett külső munkatársaink táborát s mindez nagy és körültekintő munkát igényelt. A sok pozitívum mellett, természetesen akad még munkánkban egész sor probléma, hiányosság. Szerkesztőségünk minden egyes munkatársa azonban továbbra is szívügyének tartja, hogy a XIV. kongresszus határozata i n. i k szellemében jó munkával elősegítse adásaink színvonalának emelését. 9 A novemberi plénum után társadalmunk minden területén előtérbe kerül a még igényesebb, minőségi munka. Milyen konkrét in tézkedésekre került sor önöknél és hogy érződik ez a műsorokban? — A novemberi piénumülés után összüzemi pártszervezetünk együtt a Csehszlovák Rádió vezetőségével úgynevezett akciós tervet dolgozott ki a műsorok hatékonyságának fokozására. Ezt a tervet természetesen tapasztalataink és szükségleteink alapján kiegészítettük. A programmunka terén elsősorban is figyelmünket a novemberi és decemberi plé- numülés határozataiból eredő feladatok magyarázására irányítottuk és ebben az időszakban néhány űj programsorozatot is levezettünk. Mindenekelőtt a k 0 zga zd a ság i p ropagan dában szerveztünk meg néhány ke- rekasztal-beszélgetést. Az akciós tervünk alapján természetes an a szerkesztőség belső életében is egész sor változást kellett eszközölnünk. Mindenekelőtt: az irányítás színvonalát kellett emelni, keresni a modern rádiózás adta lehetőségek formáinak kihasználását programmunkánkban. A külső munkatársak körének bővítése mellett külső szerkesztőbizottságot is létrehoztunk, melynek kigjai — szakemberek — hathatós segítséget nyújtanak politikai műsoraink szerkesztésében es irányításában. Munkánk színvonalának javítása érdekébaix munkaversenyt szerveztünk és a szocialista munkabrigád címet viselő ifjúsági kollektívánk mellett belső szerkesztőségi versenyt indítottunk. Ennek keretében minden hónapban két legjobb munkatársunk nyeri el a „Példás dolgozó“ vándorzászlót, természetesen pénzjutalommal együtt. A szerkesztőink és a munkások közötti kapcsolat elmélyítése érdekél>en munkatársaink egy-egy hónapot töltenek különböző üzemekben, ahol behatóan ismerkednek meg a munkafeltételekkel, a dolgozókkal. Ezt követően műsort készítenek tapasztalataikról. Hogy a lehető legjobban érvényesíthessük programmunkánkban az országos jelleget, szükséges volt kiépítenünk tudósítóink hálózatát is. Ma már a két kerületi szerkesztőnk mellett van egy állandó prágai és brnól tudósítónk is. Mindez csak töredéke annak, amivel hozzá akarunk járulni programmunkánk minőségének javításához. • A rádió legnépszerűbb műsorai világszerte az úgynevezett élő adások. A magyar adás növeli-e az élő adások számát, és mik lesznek ezek a műsorok? — Ezit a tényt mi is szem előtt tartjuk, ezért ez év májusától már naponta „élő adásban“ közvetítjük krónikánkat, s hasonlóképpen a Szombat reggelit is így sugározzuk. Egyre több k ere kaszt a 1- beszélg et és közvetítésére is sor kerül a hallgatók és szakemberek közvetlen bevonásával. Az utóbbi években különös figyelmet szentelünk a nyilvános fel vét eleknek s míg azelőtt évente 2—3 „egyenes“ adásra került sor, ma ezen a téren is lényeges változás állt be: évente 10—12 nyilvános műsort szervezünk hallgatóink közvetlen bevonásával. Azt akarjuk, hogy dolgozóink Oj fil mek A bratislavai Kultúra Házában nagy érdeklődés kíséri a Szibéria és a szovjet Távol-Kelet című fotokiállítást. Felvételünkön a tárlat anyagából közöljük Sz. Szolovjev Otban az iskolába című fényképét. ne . passzív hallgatók legyenek, hanem aktívan vegyenek részt a műsorok összeállításé bán. A jövőt illetően mindenekelőtt néhány irodalmi műsor nyilvános felvételével számolunk. Szeretnénk, ha az „Iro dalmi klubok — irodalmi élet“ című műsorsorozatunk az ösz- szekötő kapocs szerepét töltené be azzal, hogy bemutatná az egyes irodalmi klubok életét, részleteket közölne a klubok műsorszámaiból és lehetőséget nyújtana a legjobb versmondók bemutatására is. Azt akarjuk, hogy hallgatóink körében még jobban felkeltsük az irodalom iránti érdeklődést. De hasonló műsorokkal számolunk majd a népszerű „Kontaktus“ keretében is, és újabb vetélkedők szervezésével is számolunk. • Milyen a kapcsolatuk a hallgatókkal? Miképpen mérik fel, hogy melyek a népszerű műsorok, mi tét szik és mi nem a hallgatóknak? — A legutóblw véleményku tatást 1974-ben szerveztük meg. A hallgatók nyíltan és őszintén közölték véleményüket. Általában pozitívan nyilatkoztak Is az egyes műsortípusokról, de sok bírálat is elhangzott, melyek alapján több esetlmi mű sorpolitikánk módosítására került sor. Hasonló véleménykutatást szerveztünk az 1976-os évre is. Ezenkívül nagyon hasznosnak bizonyultak az évente kétszer-háromszor megtartott véleménykutatások, melyeket a hallgatók, szerkesztők és levelezők közvetlen bevonásával szerveztünk meg. Itt kell megemlítenem a hallgatóinktól kapott leveleket is, melyek száma havonta meghaladja az 1200-at is. Ezenkívül a már említett külső szerkesztŐbizott ságunk tagjai is rendszeresen értékelik műsorunkat és ko/.lik észrevételei kel. dt A rádió fontos sZérepet tölt be a dolgozók művelődésében, politikai nevelésben, rendszeres továbbkép zésükben. Hogy érződik ez a magyar adás műsorán? — Szerkesztőségünk program szerkez tében több olyan műsor található, melyeknek célja: hoz zájárulni a dolgozók politikai és szakmai neveléséhez, műveltségük fokozásához. Itt min denekelőtt a Rádióegyetem című népművelői műsorunkat említeném meg, de hasonló fe ladatot tölt be a Szülőknek nevelésről című műsor is. A jövő évben új sorozatot indítunk, melynek célja az ateista nevelés lesz. Ezen a téren is egyre inkább fokozódik a tömegtájékoztatási eszközök jelentősege és hatása, és ezt a mi munkánkban is szem előtt kell tartanunk. ® Végezetül az év végi ünnepi műsorokból kérünk előzetest. — Csakúgy mint az előző év ben, arra törekedtünk, hogy az ünnepekre készült műsorok vál tozatosak, érdekesek és szóra koztatóak legyenek. Mindenekelőtt a gyerekek ós az ifjúság számára készítettünk több műsort, összeállítást, illetve rádiójátékot. Elhangzik majd néhány, i;odaírni összeállítás, bemutat juk a Kőszívű ember fiai cí mű rádiójátékot, sok szép ze nés műsort iktattunk a műsorba. Az iü1 *i szilveszteri műsor felvétele k*;t részletben készült: az egyik a peredi kultúrotthon bán, a második részét a nagy födémesi közönség előtt vettük fel. Lehetőségünkhöz és erőnk . höz mérten azon voltunk, hogy hangulatos és szórakoztató műsort készítsünk ;iz ünnepekre. Hogy milyen lesz a visszhangja, majd meglátjuk. SZILVASSÁ JÓZSEF A SEBECHLEBY! ZENÉSZEK [szlovák) Karácsonyi meglepetés a gyermekeknek —- és nemcsak nekik — ez a színes szlovák film. Meglepetés, hiszen a hazai filmesek túlságosan nem kényeztetik el a legfiatalabb nézőket. Nem mintha nem készülne stúdióinkban gyermekes ifjúsági film; csak nem készül belőle annyi, hogy kielégítené az igényeket. Jozef Zachar rendező ezt a társadalmi igényt felismerve, nyúlt Jozef Horák romantikus meséjéhez. A történet a XVII. Az alkotó jó tempóban, színesen és fordulatosán rendezte meg a történetet. Felismerte a mesében rejlő humor forrást és igyekezett kihasználni ezt a lehetőséget; különösen |ól megrajzolt a bölcs, mindentudó Kli- mo figurája. Meséről lóvén szó, a filmben gyakoriak a trükkfelvételek; ezekkel még varázslatosabbá vált a három zenész kalandozása az oszmán birodalomban. Tibor Andrasovan népi ihletésű zenéje jól i 11 e- -kedik a történethez. Viliam Polónyi és Stano Dančiak A sebechlebyi zenészek szlovák film főszerepében szazad elején, a török hódoltság koraban játszódik, s három jo barát kalandos útját meséli el. Ez a három lóravaló zenész felkerekedik, hogy kiszabadítsa a török pasa fogságától a szépséges Dócziné tekintetes asszonyt. Népi hangszerekkel „felfegyverkezve“ kelnek útra, sok sok hihetetlen kalandot átélve és akadályt leküzdve érnek Konstantinápolyba (a mai Isztambulba) s a csodával határos módon szabadítják ki a lörök pasa karmaiból kapitányé k fel eség ét. A NAGY ATTRAKCIÓ Kétségkívül, helyenként lehetne nagyobb szabású, ötletesebb a fitlm, jobban „megmozgathatná“ a gyermekek képze- lőerejét s még inkább kidomboríthatná a mesék csodálatos világát, vagy adhatna többet a kor atmoszférájából, fel legéből — egészében azonban épkézláb, élvezetes mesefilm kerekedett ki a történetből. Ebben jelentős szerepe van Viliam Polónyi alakításának is, aki Klí- mo figuráját remekül keltett» életre. (szovjet) Egy távoli elhagyott telepii- lésen élő temperamentumos kislány a fejébe veszi, Ő bizony Moszkvába megy, hogy a ma- inas és a trapéz bravúros, csillogó bűvkörében meghódítsa a közönséget. S ez sok-sok félreértés és viszontagság után sikerül is neki. Hálás mozitéma a cirkusz világa. Ide visz el bennünket Viktor Georgijev rendező filmje. Látványos, üde tempójú, pergő ritmusú az alkotás; a meseszövése fordulatos, és derűs játékosság jellemzi. Tulajdonképpen egy karrier történetét meséli el — revüben. A film legnagyobb erőssége a kislányt játszó Natalja Verlej alakítása; vonzó, tehetséges színésznő, remekül énekel és táncol s érvényesíti artista-képességeit is. (Natalja Verlej ugyanis évekig artistaként működött s csak a hatvanas években végezte et a színművészeti főiskolát. Jelenleg a Vahtangov színház tagja s emellett filmszerepeket is vállal.) SZALAD. SZALAD A KÜLVÁROS (francia) Jelenet a Szalad, szalad a külváros című francia filmből Kedves, szórakoztató* ízléses vígjáték ez a film. Hősei Párizs egyik elővárosában laknak, ifjú házasok, sok kisebb-na- gyobb gortddal küszködnek, ál- landó közöttük a veszekedés. A legnagyobb baj azonban, hogy a munkahelyig két két órát kell utazniuk a fiataloknak. Az ifjú férjnek van ugyan eigy kis kocsija, de későbbem indul, mint a felesége, aki aztán vonaton, metrón utazik. Elég egy forgalmi dugó ós kész a késés, veszélyben az állás, a megélhetés. A közlekedés nehézségei, a vei- szekedések felőrlik mindkettőjük idegeit, s már-már elválnak, amikor... A filmvígjátékok „szabályai“ szerint bekövetkezik a csoda. . VIGYÁZAT. A DOKTOR FULLADOZIK (holland) Egy holland falucska szürke hétköznapjait éli, kisebb-na- nagyobb gondok és örömök közepette telik a lakosság élete. Egy nap azonban a faluba érkezik az új tanítónő... megjelenése ugyan csak felkavarja a kedélyeket. Az egyébként higgadt és félszeg orvos is elveszti a fejét... receptet keres a fiatal nő meghódítására. A humoros életképet Nicolai van dér Heyde rendezte. Sikerült híven érzékeltetnie a húszas évek dél-holland falujának atmoszféráját, az itt élő emberek mentalitását. —ym— maa 1975. XII 23.
