Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-03 / 285. szám, szerda

MEGSZŰNT A RÉSZLEGES OSTROMÁLLAPOT Costa Gomes elnök rádióbeszéde M E H A N Y tojtak lm ■HPKSOR BAN; Szíria elégedett a ST döntésével Izrael bojkottálni fogja a közel-keleti vitát Lisszabon — Costa Gomes portugál elnök hétfőn este rá­dióbeszédében közölte, hogy a lisszaboni katonai körzetben feloldotta a részleges ostrom- állapotot. Az elnök közlése értelmében a rendkívüli állapot Lisszabon térségében az éjszakai kijárási tilalom után kedden hajnalban szűnt meg. A kijárási tilalom­mal együtt ismét szabad a gyü­lekezés és a tüntetés. A kato­nai vezetés azonban hétfőn es­te arra kérte a pártok veze­tőit, hogy egyelőre tartózkodja­nak a demonstrációktól, és tagjai szolgáltassák be a fegy­vereket. Gomes elnök az ostromálla­pot végét bejelentve elismerés­sel szólt a portugál nép haza- fiságáról, amellyel támogatta a zendülést elfojtó katonai egysé­geket. Az ostromállapot feloldása el­lenére továbbra sem jelenhet meg a 9 lisszaboni lap közül 6. A rádió és a televízió adásait az ország északi részén levő és kormányellenőrzés alatt álló stúdiókból sugározzák. Eddig több mint 100 tisztet tartóztattak le a zendülésben való részvétel gyanújával. A fegyveres erők vezérkari főnök­sége keddre virradóra a körö­zött személyek újabb listáját tette közzé. A 19 név között szerepel Jósé Costa Martines őrnagy, az egykori Goncalves- kormányok munkaügyi minisz­tere, továbbá fosé Pereira Pinto őrnagy, a katonai kémelhárítás helyettes vezetője, a forradalmi tanács volt tagja. « Costa Gomes elnök, mint a fegyveres erők vezérkari fő­nöke parancsban szólította tel a portugál fegyveres erőket, hogy tartsák távol magukat a politikai agitációtól. Az elnök változtatást sürgetett a katonák magatartásában, mert szerinte a jövőben el kell kerülni, hogy a politikai erők bevonják a hadsereget belső viszályaikba. A parancs különösen az „op portunista ölj orr adui marok fe­lelőtlen agitáció jótól“ óvta a katonákat. Végül tiszteletre szó­lított fel azok iránt a szervek iránt, amelyet „a népi a kara t kifejezése törvényesített“. KÖZÖS PIACI CSÚCSÉRTEKEZLET ROMÁBAN Róma — A közös piaci or­szágok állam- és kormányfői­nek csúcstalálkozója, az EGK úgynevezett európai tanácsa kedden folytatta munkáját Ró­mában. Az értekezlet második napján a legjelentősebb témakör az úgynevezett észak-déli tanács­kozás, a nyersolajtermelők, a fejlődő országok és a fejlett tőkés államok képviselőinek december közepére tervezett párizsi tanácskozása. Az EGK legnagyobb problémája, hogy Nagy-Britannia külön helyet akar magának ezen a tanács­kozáson, és nem csupán a kö­zöspiaci delegáció tagjaként akar részt venni azon, arra hi­vatkozva, hogy az ország rö­videsen jelentős nyersolaj-ter­melő lesz. A töbi tagállam ezt a közös piaci szolidaritás és egység megbontásának tekinti, emellett attól tart, hogy az an­gol magatartás miatt az egész tervezett tanácskozás veszély­be kerül. A keddi megbeszélések má­sik fő témája az úgynevezett európai parlament jövője. A tagállamok többsége egyetért abban, hogy a parlament tag­jait a jövőben közvetlen úton kell megválasztani, s az első ilyen választást már 1978 tava­szán meg kell tartani. Anglia és Dánia kezdettől fogva ellenzi ezt a tervet. A hétfői tárgyalás után Sehmidt bonni kancellár úgy nyilatkozott, hogy Wilson kor­mánya feladta korábbi ellenzé­sét — angol részről azonban rögtön cáfolták ezt, mondván, hogy London álláspontja csak kevéssé módosult. Anglia haj­landó ugyan elfogadni az EGK- alapszerződésből származó meg­állapodásokat, de korántsem ért egyet a jelenlegi javaslattal, különösen az 1978-as időpont­tal. Hétfőn a csúcstalálkozó részvevői csupán egyetlen lé­nyegesebb kérdésben állapod­tak meg: német követelésre el­fogadták, hogy a jövőben szo­rosabban ellenőrzik az EGK pénzügyeit. A KGST villamosenergiaipari állandó bizottsága Rigában be­fejezte 45. ülését. Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyel- ország, Magyarország, Mongó­lia, a Német Demokratikus Köz­társaság, Románia, a Szovjet­unió, valamint Jugoszlávia kül­döttsége megvitatta a KGST-twg- országok és jugoszlávia villa mosenergiaiparának további fej­lesztésével összefüggő kérdése­ket és az 1976-ra szóló munka- tervet. A BANGLADESI RENÜORSEG bejelentette: Számár Szent, In­dia daccai főbiztosát novem­ber 26-án azért kísérelték meg elrabolni, hogy a bangladesi kormányt íigy rákényszerítsék 19 őrizetbe veti politikai veze tő szabadon bocsátására. A rendőrség jelentése szerint a maoista Nemzeti Szocialista Párt 19 említett vezetőjét fel­forgató és államellenes tévé kenység miatt tartóztatták le. A Costa Ricái fuvarosban megtartotta első munkaülését a karibi közös flotta miniszteri tanácsa. A térség 17 országa május végén alakította meg — az Egyesült Államok nélkül és Kuba részvételével — a kö­zös flottát, hogy fellendítse az egymásközötti tengeri kereske- delmi forgalmat az érintett or­szágok mintegy 60 kikötőjének felhasználásával. Izraeli légit?Más Libán ellen Bejrút — Izraeli vadászgépek kedden reggel behatoltak Liba­non légterébe, s az ország északi és déli részén palesztin menekült táborokat bombáztak. A libanoni kormány közlemény­ben jelentette be, hogy az iz­raeli-gépek támadásainak cél­pontja a Tripoli közelében le­vő Nahar Al Barid és Baddavl menekülttáborok, valamint a Li­banon déli részén Szidon és Tirusz között található Nabati- juh menekülttábor volt. Az izraeli támadás egy óra hosszat tartott, becslések sze­rint mintegy 30 vadászgép haj­totta végre. KONGRESSZUSI ELŐKÉSZÜLETEK KUBÁBAN Az ország első szocialista alkotmányának tervezete Havanna —- Kubában tegnap ünnepelték a fegyveres erők napját, emlékezve arra a nap­ra, amikor 19 évvel ezelőtt Fi­del Castro és 81 társa Mexikó­ból a Granma nevű hajón harc­ba indult és partra szállt a szi­getországban. A Batista-hadse- reg alakulataival vívott tűzharc után az életben maradt 12 har­cos lett magva a felkelő had­seregnek, amely 25 hónappal később győztesen vonult be Ha­vannába. A hadsereg köszöntésével egyidőben „Granmától a kong­resszusig“ címmel megkezdő­dött a kongresszusi napok két hétig tartó eseménysorozata. Sok ezer kisgyűlés, baráti ta­lálkozó, hivatalos ünnepség központi témája a győzelemtől napjainkig eltelt csaknem 17 esztendő munkájának és ered­ményeinek elemzése. Mindezt, a párt december közepén ösz- szeíilő, a forradalom után első kongresszusa köszöntésének je­gyében történik. A havannai lapok közölték, a Kolumbiai Közgazdasági Tár­saság elemzését, amelynek ké­szítői arra a következtetésre jutottak, hogy az évtized vé­gére Latin-Amerika legstabilabb és legdinamikusabb fejlődő gaz­dasága a kubai lesz. A kubai lapok rámutatnak az eredmé­nyekben nagy része van annak, hogy a szigetország, kihasznál­ja a KGST-tagságával járó elő­nyöket. Éppen ezért hangsú­lyozza, a pártkongresszus elé kerülő párt programnyilatkozat, hogy a „párt továbbra is szi­lárdan folytatja a Szovjetunió­val, a szocialista közösség töb­bi országaival való gazdasági kapcsolatok bővítésének és el­mélyítésének politikáját“. Moszkva — Anatolij Medve- gyenko, a TASZSZ szemleírója írja: Kubában az elmúlt néhány Decemberben ül össze Havannában a Kubai KP első kongresszusa. A képen a havannai Forradalom tér egyik része látható. (ČSTK -L TASZSZ felv.) hónap során a gyárak és üze­mek, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és az oktatási in­tézmények több ezres kollektívái megvitatták Kuba első szocia­lista alkotmányának tervezetét, amelyet a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a forradalmi kormány határozata alapján dolgoztak ki. A tervezet megerősíti a ku­bai nép forradalmi vívmányait, megtiltja az ember kizsákmá­nyolásának minden formáját, egyenlőséget biztosít minden állampolgárnak, garantálja a munkához, a tanuláshoz és a pihenéshez való alapvető jogot. Az alkotmánytervezet Kubát szocialista államnak mondja ki, amelyben minden hatalom a dolgozó népé. A külpolitika alapelveiről szó­ló cikkely kimondja, hogy Ku­ba szerves része a szocialista világrendszernek és az ország tántoríthatatlanul tartja magát a proletár internacionalizmus­nak és a népek harcos szoli­daritásának elvéhez. Különösen hangsúlyozza a tervezet, hogy Kubának a Szovjetunióhoz és a többi szocialista orzsághoz fűződő kapcsolata a szocialista internacionalizmus, az új tár­sadalmi rend felépítésének kö­zös céljai, a testvéri barátság, az együttműködés és a kölcsö­nös segítség alapján áll. Az alkotmánytervezetet és an­nak széles körű megvitatását értékelve Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a forra­dalmi kormány miniszterelnöke, a következőket mondotta: „En­nek az eseménynek nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi jelentősége is van. Lehetővé válik számunkra az ideiglenes jellegű forradalmi állam álla­potából a végleges államtípus- ba való átmenet.“ Damaszkusz — „A szíriai kor­mány igen elégedett azzal az eredménnyel, amelyet az or­szág sikeres diplomáciai lépé­sei hoztak“ — jelentette ki Da­maszkuszion a kormány szóvi­vője azt követően, hogy a szí­riai kabinet ülésen vitatta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak hétfőre virradóra hozott határozatát. E határozat — mint jelentettük — amellett, hogy hat hónappal meghosszabbítot­ta a Golan-magaslatokon állo­másozó ENSZ-erők mandátu­mát, lehetővé tette, hogy a jö vő év január közepén folyta­tódó közel keleti BT vitán je­len legyenek a palesztin nép törvényes képviselői. Mint a szóvivő hangoztatta, a BT döntését nem csak a szíriai kormány, hanem a Palesztin Felszabadítási Szervezet is nagy megelégedéssel fogadta. ,,A PFSZ elégedett azzal, ahogy Szíria érdekeit védelmezi“. Kairó — Kairóban az eIn ölet szóvivő ugyancsak üdvözölte a szíriai—Izraeli vonalak között lévő ENSZ-erők tartózkodásá­nak meghosszabbításáról szóló BT határozatot. Jeruzsálem — Hosszú ülést tartott hétfőn az izraeli kor­mány. Ezt követően Jeruzsá­lemben bejelentették, hogy Iz­rael bojkottálni fogja a jövő év januárjában felújítandó kö­zel-keleti BT vitát, mivel arra meghívják a PFSZ képviselőit is. A kormányülés után kiadott tájékoztatóból ugyanakkor ki­derül az is, hogy Izraelnek egy­általán nincs szándékában fel­adni a megszállt Golan-magas- latok izraeli lakosokkal való „benépesítésének“ politikáját, amelynek célja a megszállt területek végleges annektálása. A kormány végül azzal vádolta a Biztonsági Tanácsot, hogy — úgymond — „behódolt a szíriai é9 palesztin követeléseknek“. El nem kötelezett országok határozati javaslata New York, Washington, Jeru- szálem — Hírügynökségi jelen­tések szerint az el nem köte­lezett országok olyan határo­zatot készítenek elő az ENSZ közgyűlésének közel-keleti vi­tájában, amely fegyverszállítá­si embargót irányoz elő Izrael­lel szemben. A határozat terve­zetét egyelőre nem hivatalo­san terjesztik az ENSZ-be, és várhatóan a hét közepén ke­rül a közgyűlés elé. Értesülések szerint az el nem kötelezett országok ebben lep­lezik le azoknak az országok­nak a magatartását, amelyek katonai és gazdasági segélyek­kel látják el Izraelt, és hang­súlyozzák, hogy mindez az ag­resszión és az arab területek megszállásán alapuló izraeli politika bátorítását jelenti. A határozat valamennyi államot felszólít arra, hogy mindaddig szüntesse be az ilyen segélye­ket, amíg Izrael figyelmen kí­vül hagyja az ENSZ közel-ke­leti határozatait. Az el nem kö­telezett országok tervezett ha­tározatukban felszólítják a Biz­tonsági Tanácsot, hogy dolgoz­za ki a közel-keleti rendezést célzó ENSZ-határozatok „gyors megvalósításának* menetrend­jét. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője hétfőn bejelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok részt vesz a Biztonsági Ta­nács január 12-én kezdődő kö­zel-keleti vitájában. A szóvivő ugyanakkor azt hangoztatta: az amerikai részvétel nem je­lenti azt, hogy Washington bár­milyen kompromisszumot tett volna a közel-keleti kérdésben. Hírügynökségi jelentések sze­rint Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Pekingből üze­netet küldött izraeli kollégájá­nak Jigal Alonnak, és washing­toni látogatásra hívta meg őt. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője megerősítette a hírt, és hozzátette: az üzenetben Kissinger kifejtette indokait a Biztonsági Tanács vasárnap éj­szakai határozatával kapcsola­tos amerikai állásfoglalást. Ál­lón esetleges látogatásának ter­vezett időpontja egybeesne a BT januári közel-keleti vitájá­val. Súlyosbodó elnyomás Chilében Buenos Aires — Santiagóból érkező hírek szerint a chilei fasiszta katonai junta bizton­sági szolgálata újabb tömeges letartóztatásokat foganatosított. Csupán Valparaisoban 50 em­bert vettek őrizetbe. Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára, a rUnitának adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a chilei fasiszta katonai junta tovább folytatja a demokratikus erők elleni elnyomást. Ma már az egyházak képviselői is fasiszta börtönökbe kerülnek. A legfőbb terhet továbbra is a baloldali pártok aktivistáinak kell visel­niük. Néhány nappal ezelőtt Pinochet csendőrei börtönbe ve­tették Manuel Dinamarcot, a szocialista- párt egyik vezetőjét, feleségével és két kisfiával együtt. A súlyos elnyomás dacára Chilében folytatódik az ellen­állási mozgalom kiszélesítése — fejeződik be a szocialista párt főtitkárának nyilatkozata. FORD ELNÖK MEGKEZDTE PEKINGI TÁRGYALÁSAIT Peking — A hétfőn négyna­pos hivatalos látogatásra Pe­kingbe érkezett Gerald Ford amerikai elnök kedden az Or­szágos Népi Gyűlés épületében megkezdte hivatalos tárgyalá­sait Teng Hsziao-ping kínai mi­niszterelnök-helyettessel. Az első megbeszélés több mint két óra hosszat tartott. A tárgyalóasztalnál helyet fog­laltak Henry Kissinger ameri­kai, Csiao Kuan hua kínai kül­ügyminiszter, és más személyi­ségek. A kínai és az amerikai fél keddi megbeszéléséről hivatalo­san még semmit sem közöltek. Peking — Mao Ce-tung, a Kí­nai Kommunista Párt KB elnö­ke kedden — helyi idő szerint délután a pekingi úgynevezett „tiltott városban“ fogadta Ge­rald Fordot. Az amerikai elnök kíséreté­ben volt felesége, leánya, Hen­ry Kissinger külügyminiszter és George Bush, a pekingi ameri­kai összekötő iroda vezetője. Az amerikai vendégeket Mao el­nök otthonába elkísérte Teng Hsziao-ping kínai miniszterel­nök helyettes és Vang Haj- dzsung külügyminiszter-helyet­tes, Mao Ce-tung unokahuga Í9. Ford és Mao megbeszélésén az Egyesült Államok és a Kí­nai Népköztársaság kapcsola­tairól, valamint világpolitikai kérdésekről volt szó. Tömegsztrájk Japánban Tokió — Hetedik napja tart csaknem egy millió japán köz- alkalmazott tömegsztrájkja, amely rekordot jelent a szak- szervezeti mozgalom történeté­ben. A sztrájk legsúlyosabban a vasúti közlekedést és szállítást érinti. A japán vasutasok ked­di 1 elöntése szerint a sztrájk első hat napjának mérlege a kővetkező — nem közlekedett százhatezer személy és har­mincnyolcezer tehervonat, az államvasutak pénzügyi veszte­sége több mint huszonöt milli- ,árd jen, és a sztrájk végére el éri majd a negyven milliárd jent. Folytatják sztrájkjukat a pos­tások és más ágazatok dolgo­zói is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom