Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1975-12-14 / 50. szám, Vasarnapi Új Szó
t(P)i(071 — Hallom, hogy haragban vagy a feleségeddel. Mi történt? — Képzeld, a feleségem egy hozzám szóló, felbontatlan levelet talált az íróasztalomban. — De, ha felbontatlan volt, akkor nincs oka haragra! — Igen, csakhogy a levelet 6 Irta hozzám, még lánykorában. — Miért bolyongtok ti a feleségeddel folyton az utcán? — Nem akarjuk, hogy a szomszédok mindent halijainak. . — Mi újság? — kérdi egy imgol kereskedő a másiktól. — Hogy megy az üzlet? — Rosszul. Már azok sem vásárolnak, akik sohasem fizettek. rA skót favágáshoz készülődik. 'A fiát elküldi a szomszédhoz kölcsönkérni egy szekercét. — A szomszéd azt mondta, hogy nincs szekercéje — újságolja a fiú. — Akkor ugorj át a másik szomszédhoz. — Annak sincs — jelenti á gverek, amikor onnan is visszatér. A skót megvakarja a feje túbját, s így szól: — Akkor add ide a miénketl í . - r — Uram, engedje meg, hogy kezet szorítsak önnel! Imponáló volt. ahogy bevetette magát az öngyilkosjelölt után a Dunába) — Igen ... igen . .. csak tudnám, hogy ki volt az a gazember, aki hátulról meglökött... — Maga miért ül? — kérdi ez egyik rab a másiktól. — Tulajdonképpen semmiért — feleli a cellatárs. — Dühös voltam egy barátomra és nem nyújtottam neki kezet. — Érthetetlen! És hol történt «2 eset? — A cirkusz kupolájában, a trapézon. Az Afrlka-vadász megtér út járói, s egy ismerőse megkérdi: *— Mi a legizgalmasabb egy Ilyen vadászaton? — Hogy az ember a fél lábá val mindig az étlapon áll — hangzik a felelet. — Be tudja bizonyítani az ártatlanságát? — kérdi a bíró a vádlottól. — Természetesen, csak gon dolkodási időt kérek. — Rendben van. Kap öt évet. — Szeretném Magdát meghívni a lakásomra, de félek .. . — Mitől? Hogy visszautasítja? — Dehogyis. — Hanem? — Hogy ha eljön hozzám, többé el sem megy! — Kalauz úr, kérem, van még annyi időm. hogy elbúcsúzhas sak a feleségemtől? — Az átlói függ, hogy hány éves tetszik lenni... — Jöjjenek vissza, van még tíz perc az áremelkedésig! Punch (Anglia) Az egyik szicíliai bíróság tárgyalótermében a bíró megkérdi a tanútól: — Ön látta a gyilkosságot? — A gyilkosságot nem láttam — feleli « tanú —, de rengeteg gyanús körülményt tapasztaltam. — Éspedig? — Láttam egy férfit, akinek puska volt a kezében, a puskával megcélzott egy másik férfit, kisvártatva lövés dörrent. majd a cél ba vett férfi összeesett. — És — kérdi a bíró tovább. Mire a tanú: — Más gyanús körülmény nem volt. — Képzeld, Zelenák húszezer koronát nyert sorsjegyen! S épp az esküvőjét követő napon! — Szegény Zelenák! Mindig balszerencsés ember volt... . A JÓLÉT TETEJE Eulenspiegel Kisbabával a karján várja az asszony a börtön kapujában a szabaduló férjét, aki garázdaságért három évet ült. — Ez a te gyereked? — csodálkozik a férj. — Igen — csattan föl az asszony. — De ba rendesen viselkedtél volna, éppúgy a tied is lehetne. Klek Tibor rajxa VASZiL COUEV. mmm fMmmm A nyugodt emberek egy helyben üldögélnek, mi idegbajosok pedig utazgatunk. Egy ilyen utazás alkalmával egy nagyváros központjában levő szállodába vetődtem. „Üj, kellemes hotel — gondoltam —, kialszom magam annak rendje-módja szerint1“ De másként történt. Hajnali öt órakor szörnyű kiáltozásra ébredtem. Rémülten kinyitottam az ajtót és két szobalányt pillantottam meg. Az egyik a folyosó egyik végén állt, a másik pedig a másik végén. Seperték a padlót és teli torokból ordítottak. Pedig semmi rémes nem történt; csupán az egyik szobalány mesélte a másiknak, hogy mit főzött tegnap ebédre, s mit mondott neki Peso lefekvéskor; a másik pedig arról érdeklődött, miként lehet kimosni a foltot a fehérneműből, amelyet kék harisnyával együtt tett a mosógépbe. Megkértem őket, valahogy halkabban csevegjenek, de kinevettek: miféle bolgár vagyok én, ha a harmadik kakasszó után is alszom! Hiszen a napocska már melegíti a földet — ez a legalkalmasabb idő a kukoricakapáláshoz! Akkor szelíden közöltem, hogy a mérnököknek, akik éjfélig dolgoznak, joguk van a reggelt alváshoz. — Nem ártana magukat külföldi tanulmányútra küldeni, hogy lássák, hogyan dolgoznak a szobalányok az ottani hotelekben — tettem hozzá. — Akartak minket küldeni, mi azonban elutasítottuk. — Ugyan miért? — Helyettünk meg a szállodánk igazgatója utazott el. — És elmesélte maguknak, hogyan viselkednek az ottani szobalányok? A két szobalány erre kuncogni kezdett és elpirult: — Hát persze, mindent elmesélt töviről hegyire. Különösen azt, hogy ott... És megint kuncogtak. Nem sokkal később betértem egy gépkocsiju- vitú műhelybe, amelynek cégtábláján óriási betűkkel az állt, hogy éppen itt javítják az olyan márkájú autókat, mint az enyém. Nagyon udvariasan fogadtak, és megismertettek azzal a szakmunkással, aki majd a kocsimat javítja. A szakt megtudakolta, hogyan nyílik az ajtaja. Azután megkérdezte, hol a sebességváltó. Azután azt, hogy tulajdonképpen miben különbözik az én .gépkocsim a dömpertől. Erre én karon ragadtam és odacipeltem a cégtáblához, amelyen az állt, hogy itt működik e cég gépkocsijainak szervize. — Valóban? — csodálkozott a szakférfiú és megvakarta a tarkóját. — Hát a maguk szervizéből sohasem küldtek legalább egy szakmunkást oda, ahol ezeket a kocsikat gyártják? — De küldtek — felelte sóhajtva —, csakhogy nem munkást, hanem az igazgatót. Ö pedig közölte tapasztalatait, ugyebár, elmesélte maguknak, hogy mi újság ott? — Mindent elmesélt töviről hegyire, beszélt a múzeumokról, a színházakról, a mozikról... Nem sokkal később egy tudományos kutatóintézetben jártam, és beszélni akartam az igazgatóval. — Kiküldetésben van, Finnországban — hangzott a válasz. — Örülök a meglepő hírnek — feleltem. — Tehát' az önök intézetének kapcsolatai vannak a finn kutatókkal? — Intézetünknek semmi köze az igazgató kiküldetéséhez. Igazgatónk az országos válogatott gyúrójaként utazott, nehézatlétikai versenyre! Hazaballagtam és éjszaka szörnyű álmom volt: azt álmodtam, hogy valamiféle Ismeretlen emberek kerestek fel, és unszoltak, hogy utazzam külföldre — mint állatszelídítO. Fordította: GELLÉRT GYÜRGV Jobb egy unalmas borát, mint egy szórakoztató Larótnő. ROCHEFOUCAULD Gondolom, Hogy a paradicsomról szóló históriából csak ■ a kiűzetés volt igaz momentum. WIESLAW BRUDZltöSKI PH Az első osztályú vezetőik el- sŐ osztályú munkatársakat választanak maguk számára. A másodrendű emberek pedig azt szeretik, ha harmadrendű emberek veszik körül őket. föníciai humor V. SZÖVEG NÉLKÜL
