Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-14 / 50. szám, Vasarnapi Új Szó

TESSÉK VÁLASZTANI! Annál kevésbé mondható ez el az üzletekről. Itt bezzeg nincs holt idény. A bratislavai PRIOR áruház fátékosztályán valódi ünnep előtti hangulat uralko­dik. Izgatottan vásárló anyukák, apukák, nagyszülők, ajándékozni vágyó felnőttek tömege hullámzik a pol cok körül. Csak elvétve látni köztük elégedetlent vagy csalódottat, hiszen olyan nagy a választék hogy szinte mindnyájan csomaggal a kezükben távoznak. Céreová Máriától, a játékosztály vezetőjétől meg­tudom, hogy a külföldről behozott játékokat Ők is a holíől nagyraktár közvetítésével kapják. Az áru ötjét »t te megkC-nwylti és gyorsabbá teszi, hogy a holíőiak a saját tehergépkocsijaikon szállítják a Já­tékokat az áruház raktárába, hogy onnét minél róna, a többit a lakosok munkája teszi ki. Eddig összesen 6700 órát dolgoztak le a polgárok. Az új óvodába — megelőzően a kérdést — az iskola kútjá- ból vezetjük az egészséges ivóvizet. — Mikor készül ©1? — Hetvenháromban kezdtük építeni, ez év végén át kellett volna adni rendeltetésének. Sajnos, ez nem sikerült, csak a jövő év első felében tudjuk befe­jezni. Miért? Egyszerre négy építkezés is folyik a „Z"-akció keretében, s ez talán sok. A választási programon kívül megkezdtük a Szolgáltatóház épí­tését, s még az idén átadunk egy üzletet is. E kettő talán ellensúlyozza az óvoda lemaradását. — Ha már rátértünk az üzlethálózatra, lehetne róla bővebben is szólni? — Egy kivételével minden bolt helyiség eléggé ,,vi­harvert“ épületben van, s ezek is a falu központjában helyezkednek el. Aránylag nagy község Alsópéter, 3400 a lakosok száma, ezért építettünk egy „faluszé­li“ üzletházat is, 560 000 korona értékben. Átadá* előtt áll, már csalt a bekötőút építését kell befejez­ni. A Szolgáltatóház 1,2 millióba kerül, előregyártott elemekből épül. Jelenleg a belső szerelési munkák folynak, s ha nagyon megszorítjuk, december végén talán ez is megnyithatja kapuit. Itt kap helyet a fod­rász- és borbélyüzlet, cipész- és szabóműhely, a tv­és rádiójavító, a villanymotorok tekercselését végző műhely, továbbá a ruhatisztító és a komáromi Priem- kio vállalatnak egy kiállítási terme. A jövőben a Jed- nota fogyasztási szövetkezet egy nagy élelmiszerüz­letet épít a falu központjában, s ezzel megoldódig ez a probléma is, remélem véglegesen. ÖREG ÉPÜLETEKBEN * Az egészségügyi ellátás kielégítő, egy körzeti or­vos, egy gyermekorvos és egy fogorvos rendel a falu* bán. Sajnos, üreg épületekben, melyeket egyre gyak­rabban kell tatarozni, mindaddig, amíg az új egész­ségügyi központ fel nem épül. Ez utóbbi mondatot csak az újságírói fantázia szülte, ugyanis egészség- ügyi központot az 1976—-1980-as évekre sem tervez­tek, nincs rá keret. De a hallottak szerint a közel­múltban felépült két jelentős beruházást igénylő lé­tesítmény, s ezeket 1970ben szintén nem tervezték. Bizonyára találnak majd erre is módot, ha bíznak a lakosok segítőkészségében. Eddig a társadalmi szervezetek, a vadászok, a tűz»- oltók, a CSEMADOK. a HESZ és a Matica slovemská tagjai vették ki leginkább részüket a társadalmi mun­kából. Rájuk biztosan lehet a jövőben is számítani. Az időn például 4 246 000 korona értékű fela jánlást tettek a lakosok, ez hét kollektív és 750 egyéni szo­cialista kötelezettségvállalás eredménye. A jándékot kapni jó. Adni azonban még jobb. Kü­lönösen, ha meghatottsággal csillogó gyermek- szemek keresik azt az ajándékot a szeretet ünnepének a szimbóluma, a karácsonyfa alatt. A gyermekeknek 10—13 éves korukig az úgynevezett „hasznos“ és „szükséges“ ajándék nlellett játékot is ajándékozunk, mert az ő számukra ez avatja igazi ünneppé az ajándékozás perceit. Jól ismerjük a játék nevelő és egyéniségformáló hatását, s ma már való­ban olyan gazdag a választék a szórakoztató, gondol­kodtató és figyelmet összpontosító játékokból, hogy nem okoz fejtörést, mivel ajándékozzuk meg gyerme­künket, a járni tanuló kisbabától egészen a serdülő korú iskolásig. Érdekes, hogy az évek múlásával hogyan változ­nak az egyes fogalmak, gondolattársítások. A háború alatti és utáni gyermeknemzedék számára a játék a rongybaba vagy a oérnaguriga fogalmával társult. Ma, ha játékia gondolunk, hirtelen azt sem tudjuk, hol kezdjük a leisorolást. Hazai játékiparunk egyre szebb és ötletesebb, s mindamellett olcsó játékokkal látja el a piacot. S hogy valóban minden igényt ki­elégítsünk, külföldről is hozunk be játékokat. Nézzük meg közelebbről ezt a kérdést. Játékgyácainkon kívül több ipari termelőszövetke­zet foglalkozik játékkészítéssel. Mielőtt a gyárat, mű­helyt elhagyó játékok az üzletek polcaira kerülnek, a játékkereskedelem hatáskörébe mennek át. Játék­gyáraink feladatát a könnyűipari minisztérium szab­ja meg. A külföldről való játékbehozatal a külkeres­kedelem hatáskörébe tartozik. Játékbehozatallal fog­lalkozó külkereskedelmi vállalat nálunk a Pragoex- port. Dolgozói felméréseket végeznek a játékok irán­ti keresletről, s ennek megfelelően rendelnek kül­földön árut. Azokat a külföldi játékokat, amelyeket a Prior áruházak részére rendelnek, a holííi gyer­mekjátékraktárba szállítják, mielőtt az üzletekbe ke­rülnének. ELLENŐRZIK ES SZÁLLÍTJÁK Ellátogattam HolíCra, ebbe az épülő, fejlődő kisvá­rosba, melynek a vasútállomás felőli részén három ezüstszínű épület vonja magára a figyelmet. Ezekben az alumíniumlemezekkel burkolt épületekben raktá­rozzák többek között a gyermekjátékokat is. Bent veszem csak észre, hogy a kívülről három különálló épületnek látszó objektumnak nincsenek közfalai, és egy fedél alatt van az egész. A raktárban mennyezetig érő polcsorok sorakoznak egymás mellett, melyeit között szűk utcácskák van nak. ( Keveslem a raktárban levő játékuk mennyiségét. — Ügy tudom, hogy Csehszlovákia valamennyi Prior áruházának gyermek játékosztályát önök látják el áruval. Rövidesen itt a karácsony. Jut elegendő játék minden Prior áruházba? — kérdezem a főraktá- nost. — Már az üzletekben van az áru nagy része — nyugtat meg Orth Eduard. — Nálunk október végén, november elején van az „aratás“. De azért még min­dig szállítunk és kapunk is árut, szinte mindennap. Ma például Komáromba, az ottani Prior áruházba küldtünk játékokat; kis házikókat, olyanokat, ame­lyeket a Piroska és a farkas című mese mellé szoktak rajzolni az illusztrátorok, csakhogy ezek perselyként szolgálnak. Továbbá építőkockákat vitt az autónk, meg kis csajkákat. Ezek olyanok, mint a nagy Csajka autók, s egy kábel és egy műszer segítségével moz­gásba hozhatók, távirányítással működnek. Továbbá elmondja, hogy bőven van még a raktáron NDK-ból kapott áru, mint például éneklő és beszélő babák és varrógépek, amelyekkel babaruhát varrhat­nak a kislányok. A Szovjetunióból pedig lábbal hajt- ható Moszkvics-autókat kaptak. — Honnan kapnak még Játékokat? — Lengyelországból, Magyarországról, Bulgáriából, Olaszországból, Angliából, Japánból, Svájcból. Ezek­ből az országokból mintegy ezerféle játékot kapunk. Babákon és autókon kívül többek között orvosi fel* afcfcVeüéijt, niMitfütiyokat. hintalovakat, különböző mo­torkerékpárokat és még sok-sok más játékot. Amíg beszélgetünk, egy teherautó tolat a bejárat­hoz. — Sílécek érkeztek — mondja Orth elvtárs, s már indul is, hogy ott legyen az áruátvételnél. Én pedig addig Vadíková Stefániához szegődöm, aki minőség- ellenőr a raktárban. A beszélő és éneklő babákat ellenőrzi, hogy nincse szerkezeti hibájuk, tudnak e énekelni, beszélni, amit leendő tulajdonosuk elvár tőlük. A babák hátába épített készülékbe elemet tesz, s ha a baba hasán megnyom egy gombot, a baba éne­kelni, illetve beszólni kezd. Ha ezek ellenőrzésével végez, hcfltzálát a sílécek ellenőrzéséhez. A játékod azután a raktár többi dolgozóihoz kerülnek: az osz- tályozókhoz és csomagolókhoz, akik az egyes rende­lések szerint osztják el őket. A játékrftktározással tíz ember foglalkozik, bele­értve a főraktárost és a helyettesét is. A raktári dol­gozók közül aznap, hogy HolíCon jártam, csak He- lena Stetinová volt a játékraktárban. A többiek más külföldi árucikkek raktározása körüli teendőkkel voltak elfoglalva. A játékok körül már nincs sok munka, ölt e tekintetben már szinte túl vannak a ka­rácsonyon. 1 > • KOVÁCS KÁROLY A falu főteréről háromfelé ágazik el az út. A kö­zépső a szövetkezet irodaháza mellett Perbet e felé visz, balra pedig a kultúrházhoz lehet eljutni. Jobb­ra kanyarodva tehát néhány száz méter után egy L alakú öreg épületben rá is találok a hnb-re. Az említett hármas útelágazás jelképes is lehetne. Meg akarok ismerkedni a falu életével, ez pedig csak a lakosok gazdasági, kulturális és a nemzeti bizottság vonalán kifejtett tevékenységével mérhető leginkább, s azzal, hogy a község vezetői egységes, kerek egészként kézben tudják-e tartani e három összetevőt. Az Alsópéteri Földmű vessző vetkezet a járás élvo­nalbeli üzemei közé tartozik. A szocialista mezőgaz­daság megteremtésekor jó hagyományokra is támasz­kodhattak. Boraik a múlt században az egész monar­chiában Ismertek voltak. Hírnevet szerzett a falunak a kézimunkázó Asszonyok és lányok toledo-munkája. Sajnos, ma már a népművészeti hagyományok kive­szőiéiben vannak, a mezőgazdasági termelésben vi­szont továbbvitték azokat, s a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt jelentős sikereket értek el. „LASSAN FOLYIK AZ IVÓVÍZ" — Az utóbbi öt év folyamán gyarapítót ták-e ezeket « sikereket? — kérdezem Kovács Károlytól, a hnb elnökétől. — Igen, számos problémát megoldottunk, de azért maradt még belőle jócskán. — Melyik a legégetőbb? — Az ivóvíz. Olyan lassan folyik ide. hogy alig győzzük kivárni. Ezt természetesen nem kell szó sze­rint érteni. Az ellenőrzések folyamán kiderült, hogy a faluban « kutak 90 százaléka egészségtelen, rossz vizet tartalmaz. — De fogyasztják? — Nincs más, mit tehetünk. Szódát iszunk — mu­tat a régimódi hasas üvegekre az elnök kissé iro­nikusan. Van a falunak egy egy dolgozót foglalkoz­tató „szódagyára". Természetesen ez nem megoldás. Az óvodának sikerült |ó vizet adni, s amikor kiderült, hogy a nyugdíjasoknak is rossz vízből főznek, meg­tettünk minden tőlünk telhetőt. Próbafúrásokat vé­geztünk a községen kívül is, az eredmény azonban nem felelt meg a várakozásnak. Többet a magunk erejéből nem tudunk tenni, nincsen miből. Szó esett arról, hogy központi vezetéken Bősről kápjuk majd a tiszta ivóvizet. Bár csak már holnap így lenne... I TELJESÍTETTÉK A VÁLASZTÁSI PROGRAMOT Az egészséges ivóvíz problémáját a község veze­tőségének az elkövetkező öt évben kell megoldania. A választási programban foglaltakat azonban sikerült maradéktalanul megvalósítaniuk. A három legfonto­sabb feladat: az utak portalanítása, a ravatalozó felépítése és az óvoda kibővítése volt. — Egy két szót szólnék mindháromról — folytat­ja Kovács Károly. — A terv kilenc utca portalanítá­sát írta elő, eddig 11 készült el, s az év végéig még további hármat be tudunk fejezni. A ravatalozót a tervek szerint 1976 első feléljen kell átadni, a fa­lak már állnak. Az óvodát eredetileg két osztállyal kellett volna bővíteni, de mivel mar öreg az épület, elhatároztuk, hogy újat építünk. Mintegy másfél mil­liós, a „Z“-akció keretében történő beruházásról van szó. Az anyagi ráfordítás ebből 1 millió 64 ezer ko­Valódi ünnep előtti hangulat uralkodik a gyermek- fátékosztályon

Next

/
Oldalképek
Tartalom