Új Szó, 1975. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1975-12-12 / 293. szám, péntek

Jólesik, hogv ránk is gondolnak... Szívesen fogadja a vendéget Káli néni, Bántál Sándorné. Mellyel kínál, és amikor bo­csánatot: kérünk a váratlan za­varásért, tréfásan megjegyzi, liogv ő mindenkit szívesen lát, különösen ha a .látogató jó hírt hoz. Minket a kíváncsiság vitt Kati nénihez; azt akartuk meg­kérdezni tÖle, hogyan élnek G'abŐíkovón fBös) az időseb­bek, így megjegyzésével kissé zavarba ejtett, de azért meg­indult a beszélgetés. Elmondta, hogv hat unokája és egv déd­unokája van, a legkisebb lá­nyánál él, de másik két lányá­hoz is el-ellátogat. Havi 570 korona nyugdíjat kap, és ed­dig a nemzeti bizottság két­szer utalt ki számára szociális segélyt. Vásárlási utalványt kapott, amelyért élelmiszert vásárolt, mivel szerinte az min­dig jól jön a háztartásban. Megemlítette a nyugdíjastalál- kozókat is, amelyeken eddig mindig részt vett. — Nagyon jólesik, hogy ránk is gondolnak, örömmel találko­zom a veíera egykoriakkal. Ha jövőre is meghívnak, újból el­jövök a találkozóira. Búcsúzásikor kiderült, hogv mégis vittünk jó hírt Kati né­ninek, tőlünk hallott először az új nyugdíjtörvényről. A még lakatlan, új emeletes lakóházak között épített utat Patasi Béla és Csiba József. Csípős hideg volt, ezért behú zódtunk az egyik épület kazán- házába, ahol Csiba László vé­gezte ideiglenesen a fűtő munkáját. Mindhárman nyugdí­jasok már, de ha a nemzeti bizottságnak szüksége van munkás kézre, szívesen segíte­nek, jól jön egy kis kiegészí­tés a nyugdíjhoz. Amint mond­ják, egész életükben dolgoz­tak, nem igen bírnák ki a tét­lenséget. A sajtóból tudnak az új nyugdíjtörvényről és örül­nek, hogy államunk nem fe­ledkezik meg a legidősebbek­ről sem. Közös véleményüket fejezte ki Csiba László, amikor elmon­dotta, hogy bár néha keveslik a havonta kapott összeget, óriási vívmány a rendszeres nyugdíj, ami létbiztonságot ad valamennyiüknek. Szüleik, natgysziileik még nem is álmod­hattak ilyen biztos állami tá­mogatásiról. Szóba kerültek még a nyugdíjas napolt és tő­lük hallottunk először a nyug­díjasok klubjáról. Nagyon szépnek tartják, de csak egy- egy alkalommal jártak ott. — Valahogyan szokatlan számunkra, szívesebben járunk a focipályára, ott jobban el tu­dunk beszélgetni. Még messze is van — tette hozzá Csiba László. Senkiről sem feledkeznek meg Vida Imre, a hnb elnöke na­gyon jól ismeri Bős tiöO nyug­díjasának életét, örömeit és gondjait. — Állandóan figyelemmel kísérjük az idősek problémáit. Azt akarjuk, hogy a szorgal­mas munkával eltöltölt élet után mindenkire békés, nyu­godt öregség várjon, mindenki érezze a fiatal nemzedék gon­doskodását, szeretettét. Ehhez társadalmunk nyújtja az anya­gi fedezetet, a postás havonta 510 000 koronát kézbesít ki a nyugdíjasoknak. Általános elé­gedettséget váltott ki a nyug­díjak rendezése, amely már nagyon időszerűvé vált. Azo­kat, akik alacsony nyugdíjat kapnak, vagy másért szorulnak segítségre, szociális segélyben részesítjük. Pontos adatokat Horváth Máriától, a nemzeti bizottság szociális osztályának dolgozó­jától tudtunk meg. — Idén 60 000 korona se­gélyt osztottunk szét, ruhát, élelmiszert, tüzelőanyagot vagy bevásárlási utalványt adtunk, összesen 180 személynek. 12-en a MariCa étteremben kedvez­ményes áron Kannak ebédet. Szociális bizottságunk tagjai rendszeresen látogatják a már járóképtelen öregeket, az iránt érdeklődnek, mire van szüksé­gük. Értékes segítséget kapunk a képviselőktől, akik jelzik, hogy körzetükben kik szorul­nak támogatásra. — Talán többen is igénybe vehetnék az olcsó étkezési! le­hetőséget — veszi át a szót a nemzeti bizottság elnöke —, de sokam szégyellnek és a rokon­ság is neheztelne, ha a vendég­lőből kapnák az ebédet. Sok türelem, megértés kell az öre­gekhez, * sokszor nehéz őket meggyőzni, pedig mi csak a javukat akarjuk. Egészen egye­dülálló, beteg emberek is csak hosszas rábeszélés után hajlan­dók szociális otthonba menni. Szerencsés helyzetben vagyunk, községünkben szociális otthon működik, így könnyebben tud­juk a rászorulókat elhelyezni. Jelenleg hatan élnek az otthon­ban, valamennyien jól érzik magukat; belátják, hogy ide­genkedésük alaptalan volt. Ne­hezen honosodnak meg a gon­doskodás űj formái, de amint meggyőződnek előnyeiről, töb­ben igénylik. így van ez a gon­dozói szolgálattal is: jelenleg csak kelten veszik igénybe. Fa­luhelyen általában mindenki mindenről tud, és ez különö­sen az idősebbekre vonatkozik. Segélyosztás után többen fel­keresnek, miért annak és nem ennek adtunk segélyt. Talán nem is rosszakaratból mondják, inkább azért, mert nem isme­rik pontosan a szabályokat. Mi azonban nem haragszunk a pa­naszokra, türelmesen megma­gyarázzuk nekik a rendelete- kett. Most a nyugdíjrendezés- sel kapcsolatban is többen jár­tak már nálunk, türelmetlenek, pedig az írásbeli munkákat mi már régen elvégeztük, a többit pedig központilag intézik. — A gyerekek hogyan törőd­nek szüleikkel, nagyszülőikkel? — Az utóbbi években már ritkábban fordul elő, hogy a szülők, vagy esetleg a' gyere­kek panasszal fordulnak hoz­zánk. De ha probléma akad, elbeszélgetünk velük, és a ta­pasztalatok szerint minden esetben megoldódnak a nézet- eltérések. Nyugdíjasok napja Bősön* minden évben meg­rendezik a hagyományos nyug- díjasnapot. A chrupynéi Technoplast vállalatban összesen 7 ifjúsági mun­kacsoport dolgozik. A fiatalok a CSKP XV. kongresszusa tiszte­letére emelték a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából tett felajánlásaik értékét. Megígérték, hogy 2 millió koronával túl­teljesítik a Barex termelési tervét és 500 ezer koronás energia megtakarítást érnek el. Felvételünkön František Kudela mérnök, a barexgyártó üzem kémiai központjának vezetője (jobb olda­lon) os egyik «zocialisla miinkabrigád tagjaival beszélget. L , Felvétel: ČTK — F. Nesvadba —- A falu összes nyugdíjasát meghívjuk az állami gazdaság művelődési otthonába. A falu vezetőinek köszöntője után az iskolások adnak műsort, majd frissítőt szolgálunk fel — tud­juk miit? Kelemen nyulánétől, a Nőszövetség helyi szerveze­tének elnökétől. Ezt a találko­zót szervezetünk a nemzeti bi­zottsággal együtt rendezi. Év­ről évre többen jönnek el, eb­ből is íátluk. hogy örülnek a meghívásnak. Sokan könnyes szemmel mondanak köszönetét, hálásak, hogv nem feledkezünk meg róluk. A nyugdíjasok napja alkal­mából meglátogatják a fekvő betegeket és a szociális otthon lakóit is. A polgári ügyek tes tülete nedig külön köszönti a 70. és 75. születésnapjukat ün­neplő lakosokat. IV1»ért üres a nyupdííasok kltibjn? Beszélgetésünk befejezése előtt megemlítettük Vida Im­rének, amit a nyugdíjasok klubiról hallottunk. — Bizonv ez so'k gondot okoz nekünk. Az állami gazdaság művelődési házának földszint­jén helyiséget bocsátott a nyugdíjasok rendelkezésére. A klubot berendeztük, televízió, rádió, gramofon, biliárdasztal található benne, újságokat já­ratunk oda, de hiába csinálunk akármit, nincsenek érdeklődők. A legutóbbi nyugdí jasialá Iko- zón megválasztottuk a klub ve­zetőségét is, egy-kétszer össze­lőttek. de azóta újból üres a terem. Abban reménykedünk, hogy azoknak, akik mostaná­ban mennek nyugdíjba, már mások az igényeik, és jobban kihasználják majd a klubot. Talán azért még sem kelle­ne csak az új nyugdíjasokra várni. Olyan programot kelle­ne összeállítani, amely felkel­tené az érdeklődést, megtölte­né élettel a ma még üresen álló, szépen berendezett helyi­séget. Az újdonságokat általá­ban nehezen fogadják az em­berek, különösen az idősebbek. A bősi vezetők eddigi tevékeny­ségük során sok problémát, ne­hézséget hárítottak el, és az idősebbek iránti megértésük alapján joggal feltételezhetjük, hogy ezt a problémát is sike­rül megoldaniuk. CSIZMÁK ESZTER A lehetőség adva van Szocialista társadalmunkban pártunk céltudatos politiká­jának eredményeként a nők egyre nagyobb megbecsülés­ben részesülnek. Ezt igazolja többek között az a tény is, bogy az anyasági szabadság nagysága világviszonylatban is figyelemre méltó, hogy a - szolgáltatások színvonala állandóan emelkedik, ezzel is könnyebbé téve a nők szá­mára a második műszakot. Sajnos, azonban az óvodai és bölcsödéi helyek hiánya, főleg a nagyobb városokban, nem kis gondot okoz a munkába visszatérő anyáknak. A nők nélkül gazdasági eredményeink sem volnának olya­nok, mint amilyenek. Hazánkban 3,5 millió no van munka- viszonyban, ebből 2,5 millió a termelési ágazatokban dol­gozik. A férfiak mellett semmilyen téren sem maradnak In. Szocialista brigádokban versenyeznek a feladatok túl­teljesítéséért, takarékoskodnak a nyersanyaggal és az energiával. Ma már az újítók sorában — Szlovákiában — csaknem 500 nő található. Katarína Antalová és Mária Dax- nerová, a tisoveci Zornica dolgozói a százezres mozgalom keretében újítási javaslatukkal évi 200 000 korona megta­karítást értek el. Mária Maehidová, a nagykürtösi PLETA üzem dolgozója ugyancsak 2G0 000, Mária Bálázóvá, a Ján Nálepka Ruhagyár michalovcei részlegének dolgozója 111484 és Viera Michalova, a bytfcai Makyta üzem dolgo­zója 107 000 korona évi megtakarításról adhat számot. Aktívan kiveszik részüket a tömegszervezetek munká­jából is. Ott vannak, s igen sokan közülük funkciókat is betöltenek a szakszervezetben, a SZISZ-ben, a Tűzoltó Szövetség helyi szervezeteiben és nem utolsósorban a Vö­röskereszt helyi szervezeteiben úgy is, mint tagok, de so­kan mint az egészségügyi csapat tagjai és önkéntes vér­adók. Mint képviselők a nemzeti bizottságokban is igen hasznos munkát végeznek. A polgári ügyek testületének munkája szintén elképzelhetetlen a nők nélkül. Örvendetes az a tény is, hogy egyre többen lépnek a párt tagjelöll- jeinek, illetve tagjainak sorába. Politikai-gazdasági elkötelezettségükről tanúskodik az ,,A jó ötlet aranyat ér“ mozgalom is. E mozgalom kereté­ben többek között 5537 hellyel bővült az óvodai hálózat, 252 üzletben bevezették a táskába való vásárlást és 350 üzletben pedig az áru házhoz szállítását. Arról a sok-sok apró, de valóban aranyat érő elgondolásról, ötletről nem is beszélve, amellyel községük arculatát igyekeztek meg­változtatni megjavítani munkafeltételeiket. Szlovákiában 44 000 nőnek van főiskolai, 138 000-nek pedig középiskolai végzettsége. Hasonló számú nőnek van szakmája is. Hogy mégsem részesülnek olyan megbecsü­lésben, és sok esetben nem kapnak olyan beosztást, mint amilyet megérdemelnének, annak oka az, hogy még igen sok üzemben nem érvényesítik pártunk nőkkel kapcsolatos politikáját. IÜiő erre figyelmeztetni a nők nemzetközi évé­nek vége előtt, a párt XV. kongresszusára készülve. Az említettekkel nem véletlenül foglalkozott az SZSZK kor­mánya, amely feladatul adta az egyes minisztériumoknak, a kerületi nemzeti bizottságoknak, valamint a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottságnak, hogy a jövőben javítani kei) káderpolitikai munkájukat, hogy a nők végzettségük­höz mérten, az eddiginél még többen kerüljenek felelős­ségteljes beosztásba. « A dolgozó nők gondjain sokat segíthetnek a nemzeti bi­zottságok is. Elsősorban azzal, hogy ha a következő vá­lasztási programba még több óvoda és bölcsőde építését veszik fel. Ez vonatkozik az üzemekre is, különösen most, amikor a hatodik ötéves tervidőszak beruházásait állítják össze. A jogok és a kötelességek tehát adva vannak, úgy­szintén a lehetőségek is. Persze tudni kell élni velük. NKMET1I JÁNOS Orvosi tanácsadó A munkcsartalmak megelőzése V a n na k m unkafoly am at ok amelyeket állva, járva, máskor ülve, térdelve, vagy váltakozó testhelyzetben végzünk. A leg­több esetben a végzett munka nem jelent különleges megter­helést a szervezet számára. Bi­zonyos esetekben azonban a munka a test egyoldalú, arány­talan megterhelésével jár együtt. Az egyoldalú megterhe­lés, helytelen testtartás, fáradt­ság! tüneteket okoz, hatásukra egyes testrészek eltorzulnak, a túlterhelt szervek működésében zavar jön létre. A leggyakoribb és legismer­tebb károsodás az állva vég­zett munkából származhat. Az álló munka vagy a kemény pa­dozaton történő állás megter­heli a lábszárat és a talpizmo­kat, az ízületi szalagok megla­zulnak, a lábboltozat lelapul és bokasüllyedés, ún. lúdtalp fej­lődik ki. A bokasüllyedés miatt a láb hamar fárad, a huzamos állás fájdalmassá válik. Az álló munka következmé­nye lehet a visszértágulás is. A megterhelt végtagok, az iz­mok tartós megíeszülése meg­nehezíti a vér visszaáramlását, így a gyűjtőerekben vár pang ás jan létre és az erek kitágul­nak. A bokasüllyedés és visszér- tágulás nem minden álló fog­lalkozású dolgozónál fejlődik ki, hanem csak azoknál, akik e betegségre hajlamosak. Meg­felelő öltözékkel (lapos sarkú, magasszárú ci[>ő, Tara haris­nyakötő), testedzéssel még az arra hajlamos egyéneknél is megelőzhetők az álló munka káros következményei. A folyamatos ülés is káros lettet az egészségre, mivel a ha­si szervek összenyomása foly­tán ugyancsak visszeres pan­gások, a bélműködés zavarához vezethet. Ennek az ártalomnak következménye lehet bélreny­heség és aranyeres csomó is. A megelőzés szempontjából előnyös, ha az ülve dolgozó időnként állva végezheti mun­káját. A szervezel a táplálékból nyert energia jelentős részét hőtermelésre fordítja és a ke­let kezeit hőmennyiséget vezei- tés, sugárzás és párolgás útján adja át környezetének. Meleg környezetben végzett munkánál a szervezet verejtékezéssel sok vizet ad le és jelentős mennyi­ségű konyhasót is veszít. A hő- és hidegártalom káros hatását csökkenti a kényelmes védőruházat, a munka közbe iktatott pihenő és meleg folya­dék fogyasztása. Ultraibolya sugárzás elsősor­ban a villamos ívhegesztésnél, elektromos acélgyártásnál és higanygőz (kvarc) lámpák hasz­nálata során éri a szervezetet. Az erős és tartós ultraibolya sugárzás következtében átmene­ti kölóhártyagyulladás, bőrgyul- Ladás, fejfájás, hőemelkedés ós levertség léphet fel. At ipari üzemekben folyó munkák csaknem kivétel nélkül zajjal járnak. A motorok zú­gása, a fogaskerekek zaja, a kovácsoló szerszámok csengése, a szövőszékek vetélő jenek csat­togása, mind-mind zajt okoznak. Az erős zaj káros hatást gya­korol az ember ha 11 ószer vér a (hallószervi károsodás), és idegrendszerére is f csökkenő fi­gyelem, általános kifáradás). A zajártalom megelőzésére zaj el­len védő füldugó és fülvédő használatát írják elő egyéni vé­dőeszközként. Jelentős mechanikai munka- ártalom a rázkódás, amely szá­mos munkánál fordul elő. A rázkódás a hasüregi szerveket károsítja, de következménye le­het gyulladás, esetleg porc- és csontelváltozás a csukló, a kö­nyök- és vállizüJetekben. Különböző -gyártási folyama­tok során különböző minőségű, nagyságú és mennyiségű por keletkezik. Különösen csiszo­lás, őrlés, fúrás, köszörülés al­kalmával fordul elő nagyobb mennyiségben. A belélegzett porból a nagyobb szemcsék az orrban es légcsőben megreked­nek, csupán a szabad szemmel alig látható porszemecskék jut­nak a tüdőbe. A tüdő pormeg- beitegedáseit tehát ezek az ap­ró szemeséjü porok okozzák. A növényi-, ásványi- és állati ere­detű porok a tüdőn kívül a szem kötőhártyáján, valamint a légutakban hurutos gyulladásos betegedést, a bőrön viszketést, kiütést okozhatnak. A munkaegészségügy egyik 1975. legfontosabb feladata a porár tálam megelőzése: a pormen­tesítés és a páros munkahelyek tisztántartása. Dr. DURlKOVÁ MÁRIA XII. 12. ímmMm3smmn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom