Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-27 / 280. szám, csütörtök
ÍJ.Ö6 1975. XI 27. 5 Ipari szintű termelés folyik a kooperációban felépített vágfarkasdi sertéshizlaldában. fi koncentráció és a szakosítás utján A GALÁNTAI JÁRÁS EREDMÉNYEI ÉS TAPASZTALATAI Hazánkban az efsz-ek egy- harmada még ezer hektárnál kisebb mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. A fennmaradó kétharmadnyi részt azonban már a 3—5 ezer hektárral rendelkező társult szövetkezetek teszik ki. A gyakorlat igazolja, hogy ezek a vállalatok az egy község keretében gazdálkodó földművesszö- vetkezetekkel szemben hatékonyabban tudják növelni a termelést. A társult szövetkezetek élen járnak az iparszerű irányítás és termelés bevezetésében, mindennapi gyakorlatukban kihasználják a tudomány és a technika legújabb ismereteit. A termelés hatékonysága, a „mennyit“ és a „mennyiért“ kérdések együttes értelmezése a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi októberi ülésén központi szerepet kapott. Ebből törvényszerűen következik, hogy az említett ülések határozatai a koncentráció és a szakosítás kérdéseinek is elsődleges szerepet tulajdonítanak. Megfontolton és következetesen Mint minden igényes feladat, n koncentráció fejlesztése is megfontolt és következetes munkát kíván. „Tervszerűen és céltudatosan kell megvalósítani a szakosítás és a koncentráció folyamatát, hogy megfeleljen a mezőgazdaság reális feltételeinek és az efsz-ek felkészültségének, de ne maradjon el a mezőgazdaság szükségletei és feladatai mögött“ — olvashatjuk a CSKP KB legutóbbi októberi plenáris ülésén elhangzott beszámolóban. — Nagyon lényeges, — hangsúlyozta ezzel összefüggésben Varga Alexander mérnök, a galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság termelési igazgató- helyettese —, hogy a koncentráció és a szakosítás megvalósítása céltudatos folyamat legyen. Éppen ezért a járáson belül az egyes mezőgazdasági üzemek kooperációját, közös beruházásait és vállalkozásait úgy szervezzük és irányítjuk, hogy ez már a későbbi társulást segítse elő. A közös vállalkozások során az egyes mezőgazdasági üzemek vezetői már közösen terveznek, tehát többször találkoznak és a kooperáló szövetkezetek több dolgozójának közös a munkahelye. A szövetkezeti tagok így saját tapasztalataik alapján győződnek meg az együttműködés előnyeiről, és végül ők maguk azok, akik javasolják, kérik a társulást. így az önkéntesség elvét is messzemenően érvényesítjük. — Talán példákat is említhetnénk? Példaként a vlcanyl (vágfarkasdi f és a salai fvágsely- lyei) sertéshizlaldákat említhetem. Az előbbi egyszeri 10 000 sertés hizlalására alkalmas és évi 240 vagon sertéshúst termel. Itt jelenleg négy mező- gazdasági üzem, a Slovenské Pole-i (Űrföldi) ÁG, a Zihareci (Zsigárdi) és a Nededi (Negye- di) Egységes Földművesszövetkezet kooperál, míg a vágsely- lyei 6000-es sertéshizlalda üzemeltetésénél a diakovcei (deá- ki) és a tesedikovói (peredi) szövetkezetek társultuk. — Ez bizonyára előrelátó tervezést igényel. — Igen, ez így van. A koncentráció és a szakosítás hosz- szan tartó folyamat és mint ilyent, előrelátóan kell tervezni. A központi párt- és állami szervek határozataival összhangban mi is kidolgoztuk „A termelés összpontosítása és szakosítása fejlesztésének járási tanulmányát“, amely munkánk alapjául szolgál. Ennek értelmében 1973. január 1-én 27 egységes földművesszövetkezetünk társult és belőlük 7 új termelési-gazdasági egység alakult. A hét üzem csaknem 23 ezer hektár mezőgazdasági földterületet foglal el, ami a járás szövetkezeti szektora által megmunkált földterületének 41,1 százaléka. —, A folyamatnak természetesen ez csak a kezdete — folytatta az igazgatóhelyettes. — A fejlődésben nincs megállás és ez a koncentrációra, valamint a szakosításra is érvényes. Az elmúlt két évben további szövetkezeteink társultak, így járásunkban jelenleg már csak 22 efsz van és átlagosan 2000 hektáron felüli mezőgazdasági földterülettel rendelkeznek. E szám 1976. január elsejével 3000 fölé emelkedik, mivel további társulásokkal szövetkezeteink száma 17-re csökken. Hatékonyabban termelnek A járás társult szövetkezeteinek előnyeit a negyedévenként készülő részletes felmérések és értékelések is igazolják. Az 1975. harmadik negyedévének gazdálkodási eredményeit értékelő kimutatás szerint a társult szövetkezetek háromnegyed évi bruttó mezőgazdasági termelésüket 105 százalékra teljesítették, ami 2,8 százalékkal több a szövetkezetek járási átlagánál. Hasonló a helyzet az árutermelésben, amely a járási átlagnál 5,9 százalékkal jobb. A társult szövetkezetek nőve kedési indexe 120, míg járási méretben 117,2 százalék. Tovább sorolhatnánk a gaz dálkodást értékelő számokat, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy a termelés tartalékai a nagyobb egységek keretében hatékonyabban mozgósíthatók. — A társulás több pozitívummal jár, egyrészt helyi, más- részi járási viszonylatban. A társult szövetkezetek lehetővé teszik a speciális növények termesztésének egy helyre való összpontosítását, ami a gépesítés és az anyagi feltételek biztosítása szempontjából nagyon lényeges. Problémát okozott pl. járásunkban a fűszerpaprika termesztése. Ma ezt a növényt az eddigi legnagyobb területen, vagyis 1H0 hektáron termesztjük, és az egész területet a Soporftai szövetkezetben összpontosítottuk. A 'jövőben elsősorban a Pusté Sady-i és a soportiai szövetkezetekben összpontosítjuk a járás szőlő- termesztését: L99Ö*lg 700 hek 'tár szőlőt telepítünk. A dohánytermesztést a nádszegi szövetkezetben összpontosítjuk, és a zöldségtermesztést szakosítással szintén az egyes nagyobb szövetkezetekbe. A további előnyök közül mindenképpen meg kell említeni a blokkosí- tást és az ebből eredő gazdaságosabb géphasználatot, a gépek szakszerű kezelésének és karbantartásának lehetőségét, valamint a jobb munkaszervezési feltételeket. A nagyobb szövetkezetek — hangsúlyozta az igazgató- helyettes — merészebben terveznek, amiben a termelési sikereknek is szerepe van. Az idei bőséges kukoricatermés után pl. mezőgazdasági üzemeink már bátrabban terveznek 60 mázsás hozamokat, aminek nagy a jelentősége, hiszen a vállalt szint ösztönző erő. A kis szövetkezet egyedül aligha építhet fel lucernaszárítót, ami mii már létkérdés. Az sem véletlen, hogy járásunkban a préselt takarmányok gyártását két társult szövetkezetben kezdik meg. Járásunkban az ötödik ötéves tervben a bruttö mezőgazdasági termelés 40 százalékkal növekedett, az árutermelés pedig ennél is többet. A búza és az árpa hektárhozama 5 év alatt 25 százalékkal lett nagyobb, a kukoricáé pedig még számottevőbben növeke* dett. A fejlődés mérföldes léptekkel halad előre, a termelés koncentrációja és szakosítása ennek elengedhetetlen tartozéka. A távoli jövőre is gondolin ak A hazai és a külföldi tapasztalatok alapján a jelenlegi nagy teljesítményű gépek és gépsorok legcélszerűbb kihasználását négy-hétezer hektáros mezőgazdasági földterülettel rendelkező üzemekben lehet megszervezni. A távolabbi jövőben azonban ennél is tovább kell lépni, amire már most gondolni kell és amiről természetesen a galántai járásban sem feledkeznek meg. — A távolabbi jövőre gondolva járásunkat három kooperációs körzetre osztottuk fel — mondta Varga Alexander mérnök. — A sládkovicovói (diószegi) körzetben a szövet kezetek társulásán volt a hangsúly. Itt végeredményben négy szövetkezet és egy magtermesztő állami gazdaság marad, megközelítően 28 000 hektár mező- gazdasági területtel. Ugyanez a helyzet a gafTíntai körzetben is, ahol öt szövetkezet és egy állami gazdaság marad. A vág- sellyei körzetben már eddig is nagyobb mezőgazdasági üzemek voltak, így itt egy lépéssel tovább tartunk, és komplex kooperációs körzet alakult. Feladata az együttműködés megszervezése olyan tevékenységekben, amelyek nem valósíthatók meg racionálisan az egyes mezőgazdasági üzemekben sem pedig három-négy üzem kooperációs csoportosulásában. Ilyen például az állattenyésztés és a növénytermesztés szakosítása és ennek értelmében a gépek szétosztása, valamint a beruházások távlati tervezése. Az említett farkasdi és vágsellyel sertéshizlaldák már egy ilyen messzebbi távlatnak az előszelei, mivel az egész kooperációs körzet sertéshús-termelését képesek biztosítani. Hasonló alapon kell felépíteni a körzet agrokémiai központját, és megoldani az egységes öntözőrendszert. Az ilyen együttműködés lényege a jelenlegi kooperációkkal azonos, persze azzal a különbséggel, hogy itt nem három-négy mezőgazdasági tizem, hanem egy 15—20 000 hektáros körzet mezőgazdasági üzemelt hozzuk közelebb egymáshoz, s biztosítjuk egyre szorosabb és szélesebb skálájú együttműködésüket. EGKI FERENC A FELLENDÜLÉS ÚTJÁN November 6-án, a ' Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója jegyében ünnepelte meg Modrany (Ma- dar) község szövetkezeti tagsága és lakossága a helyi földművesszövetkezet megalakulásának 25. évfordulóját. A község határa dimbes dombos, még a nagybirtokosok sem nagyon ragaszkodtak a szántóföldjeihez, olyan silányak voltak. A nagyobbára homokos talajú, gyenge minőségű szántóterületeket bérlők műveltették meg a község földműveseivel, szegényparasztjaival és munkásaival. Az 1950 őszén alakult egységes füldművesszövelkezetnek bizony nem nagy örökség jutott osztályrészül. Nem örökölt ez a szövetkezel sem állatállományt, sem épületeket, sem istállókat. Az ünnepély után a szövetkezet vezetősége ebéddel egybekötött beszélgetést szervezett az eddigi elnökkel. Huszonöt év alatt tizenhárom elnöke volt a madari szövetkezetnek. A beszélgetés során sok sok élő dokumentum, hirdetmény, jegyzőkönyv került elő. Élőszóban pedig a volt elnökök valóságos krónikásokként vázolták a kezdeti évek problémáit, gondjait. Az egyik például arról beszélt, hogy amikor a szövetkezet vezetősége nagy nehezen sertéseket tudott vásárolni, nem tudták azokat elhelyezni. A szövetkezet nem rendelkezett még istállóval. Néhány egyéni gazdálkodónál volt ugyan hely, ők azonban ezeket — annak ellenére, hogy istállóik üresen álltak — nem voltak hajlandók a közös rendelkezésére bocsájtani. És hány ehhez hasonló probléma merült feli Bizony nem volt irigylésre méltó az akkori vezetők sorsa. A régi elnökök után Soóky Lajos elvtársat:, a szövetkezet jelenlegi elnökét kértem fel, hogy tájékoztasson az efsz 25 évének eredményeiről, gondjairól. Soóky elvtárs már jópár éve irányítja a madari szövetkezet munkáját, nagy érdeme van abban, hogy a szövetkezet az utóbbi évek folyamán rohamosan fejlődött. Beszélgetésünk során sok mindent megtudtam a szövetkezet régi gondjairól, eredményeiről. Kétévi közös gazdálkodás után már traktoruk is volt, s egy istállót is építettek a sertések számára. Az első években a munkadíjazás okozta a legnagyobb gondot. Sokszor előfordult, hogy évközben csak az előlegre futotta, az évvégi elszámolásra viszont már nem. A hatvanas évek elején némi fordulat következett be a szövetkezet életében, az igazi változást azonban csak a CSKP XIV. kongresszusa utáni időszak hozta meg. A szövetkezet vezetősége helyesen értelmezte a pártkongresszus záradékait, célkitűzéseit, s kihasználva a műszaki fejlődés adta le hetőségeket, a tagsággal karöltve egy új korszakot teremtett n szövetkezel életében. A szövetkezetnek ma 341 tagja van. Közülük 101 nyugdíjas, de még dolgozik. E jubileum kapcsán bátran kijelenthetjük, hogy a madari egységes földművesszövetkezet eredményekben, létesítményekben utolérte azokat a szövetkezeteket, amelyek előbb és tán jobb körülmények között kezdtek. A községben az elmúlt 25 év alatt 207 új lakás épült, ebből 132 lakást a szövetkezet tagjai építettek. Negyvennyolc szövetkezeti tag kapott stabilizációs kölcsönt, összesen 1087 000 korona értékben. E segítséget jórészt a fiatalok használták ki. Negyed évszázad alatt a szövetkezet 58 különféle épülettel gazdagodott, összesen 17 millió korona értékben. A közös tagjai 9 millió korona értékű hatalmas gépparkot létesítettek, 6 millió korona értékben telepítettek 80 hektár szőlőt és 65 hektár gyümölcsöst. Nyolc millió koronát tesz ki a szövetkezet állatállományé: nak az értéke, a készleteké pedig meghaladja a 12 millió koronát. Sorolhatnám még tovább, hiszen a szövetkezel ma már közel 50 millió korona értékű vagyonnal rendelkezik. Az emberek arcáról elégedettséget lehetett ezen a napon is leolvasni. Az elnök a termelési eredményekről is beszámolt. — Gazdasági udvarainkban jelenleg 1200 darab szarvasmarha, 3300 sertés és több mint 10 000 baromfi van. Hústermelésünk az utóbbi tíz év folyamán hatszorosára emelkedett. Hála a tudományos műszaki haladás adta lehetőségeknek, a valamikor silánynak nyilvánított szántóföldjeinken nagyszerű sikereket érünk el a gabonatermesztésben. E téren túlteljesítettük az ötéves terv által kitűzött feladatokat. Kukoricából ma már 60 mázsát termelünk hektáronként. Ez évben például 600 vagon kenyér- és takarmánygabonát termeltünk, s takarmánygabonából önellátók lettünk. Termelésünk értéke ma már meghaladja a 30 millió koronát, ezzel párhuzamosan a tagság jövedelme is növekedik. Munkadíjazásra ma már 8 millió koronát fizetünk ki, emellett a gazdálkodást olyan belterjes szintre emeltük, hogy valamennyi dolgozónknak egész évben tudunk munkát biztosítani. Egyébként hadd említsem meg, hogy a szövetkezetünk kifizette minden előbbi adósságát, s ma már büszkén kijelenthetjük, hogy tiszta számlá- ' val gazdálkodunk. A madari szövetkezet sokrétű tevékenységet fejt ki. A szövetkezet tagjainak nagyszerű hozzáállása, szocialista társadalmunk és pártunk iránti hűsége hozzájárult ahhoz, hogy a kevésbé kedvező feltételek mellett is nagyszerű eredményeket érnek el, magas szintre emelték a községben a nagyüzemi gazdáikor’ vv^ték azt, hogy a szövetkezet tagjai szocialista emberhez méltó körülmények között élnek. K. B.
