Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-23 / 47. szám, Vasarnapi Új Szó
W&K 1975. XI. 23. Kulcsár Ferenc: Nem. így maradok hét-bőr számlálásig, szorítva szívemhez tollpihét. A hétszám tartó romantikát igazítom, s míg ezt teszem, e fél barbár, fél-álom lét lesz a létem. És stílusom a szorításból lepattanó fogzománc marad - ne kecsegtessen derűvel rívó fecske, ha fájdalmamat sérti meg az őrült autódalárda cinkosaként. Mobiloil-Pegazus 75. Míg nincs helyem e talányos létben, levélerezet módjára őrjöngök, felbőszítem az időt, megérlelem az őszt, elnehezülök és zuhanok avarnak alá - rendelkezzetek vadak velem, törvényetek törvény nekem. Borzolt hajam bemutatkozás, elmaradt líra, hogy a szitok űré ne tátongjon szédült-üresen. Be kell ezt tölteni már, lőni bele átkot olyat . . . József Attiláit, Vajda Lalos-formájút. A hírhedt, fájó agyvelőmig hírhedett, csapkodó fekete szárny ide szálljon: zord, egyetlen mementóként. Ha kiderül semmiségem... kiderülhet-e ilyen...?! Bartók, sorsom-vijjongása - vele mozdulok el. Huszonhat éve gubbasztok, mennyi szárnyalás - igazában egyre mélyebbre zuhanás. De Vele Közép-Európával elmozdulni merek, megszámlált .népekkel, Ázsiával - ha millimétert is - de ezúttal: előre. Számbaveszem petróleumlámpák, kecskelábak, nádtetők, disznóólak, fakanalak, csűrök, ereszek, bölcsők számát, fölmérem ő-uracss-naccságukat - geometriájuk e gyönyörű törvényben kiviláglik - , és elmozdulok - ezúttal: előre. Mintha lehetne nem-dadogni - élnek egyesek. Boldog metaforájuk az ég öle - mintha lenne ég öle számukra, hol konda nagy csordája legel és kondás szitkozódik-kidalol varrott köntösében Hinni: a törvény megfogalmazódik, ha rajt vagyunk? Van-e erőnk ilyen borzalmas egyszerűséghez? Cicák, cicomái, cicik cirógatói, rigolyás rokokók Casanovái, belterjes mulatóhelyeink háryjánosai nem mindent learatók-e? Föl, Fanyüvő János, Borsszem Jankó, Hüvelyk Matyi - mindent tiértetek. ötven meséjét tartalmazó, Többsincs királyfi, című gyűjtemény, vagy Rácz Olivér leporellója, a Szelíd állatok, melyet a budapesti Móra Ferenc Könyvkiadó és a Madách jelentetett meg közös gondozásban. Madách remekművét, Az ember tragédiáját az Iskolások Könyvtára sorozatban olvashatjuk újra, míg a rádióból is jól ismert Lévai Vera Szakácskönyv ábécében című kötete a háziasszonyoknak szól. „Új utazás küszöbén — talán nem olyan hosszú utazás ez, mint jean Christophe-é volt, de azért nem egy állomása lesz — eszébe juttatom az olvasónak azt a baráti kérést, amelyet muzsikusom történetének egyik fordulóján intéztem hozzá. A „Lázadás“ elején figyelmeztettem, hogy minden kötetet úgy tekintsen, mint egy-egy fejezetét egy mozgásban levő műnek, amelynek alapgondolata az elébe tárt élet folyamán bontakozik ki. Idéztem ezt a régi közmondást: „Nyugtával dicsérd a napot“ — és hozzátettem: ha majd célhoz értünk, megítélheted, mennyit ért az erőfeszítésünk“ — írja Romain Rolland, századunk nagy francia realista regényírója, most megjelent kétkötetes regényciklusának „Az elvarázsolt lélek“-nek bevezetőjében, melynek címe: „Az olvasónak“ s így folytatja: „Természetesen azt akarom, hogy minden kötetnek meg legyen a maga sajátos jellege, hogy magában is meg lehessen ítélni, mint műalkotást. De elliamar- kodás lenne az alapgondolatot megítélni belőle. Amikor regényt írok, kiválasztok egy lényt, akivel belső rokonságot érzek (vagyis inkább az választ ki engem). Ha ezt a lényt kiválasztottam, szabadjára engedem; eszem ágában sincs, hogy belékeverjem a magam egyéniségét... Amikor tehát magaménak vállalom hőseimet, már csak titkára vagyok gondolataiknak. Hallgatom őket, látom cselekvésüket, s az ő szemükkel látok. Ne keress itt tételt vagy elméletet. Ne láss e könyvben egyebet, mint egy őszinte, hosszú örömben és bánatban termékeny élet belső történetét; ez , az élet nem ment ellentmondásoktól, bővelkedik tévedésekben, s folyvást azért feszíti meg erejét, hogy elérje a lélek harmóniáját, ami legfőbb igazságunkat.“ A regényt Benedek Marcell fordította nagyszerűen magyarra. w — il — NOVEMBERI KONYVOJDONSAGOK Varga Erzsébet: Most jelent meg a Madách Könyvkiadó gondozásában Párkány Antal monográfiája Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben címmel. „Reményt és erőt sugárzónak láttam Sas Andort — az általa olyan találóan karakterizált „jégtörő és gyümölcshozó Február“ után —, amikor a Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének vezetőjeként ismét a katedrára lépett. Hosszú, eseménydús életútja során csak rövid időre kerültem közvetlen közelébe. így pályájának kevés gondját, kétségét, emlékezetes nagy pillanatát ismerhettem meg. Tanításának eredményeként azonban teljesen a pedagógiai pálya vonzáskörébe kerültem. Magamévá tettem a legnemesebb hivatástudatot: az embernevelést — írja Párkány könyve előszavában. Sas Andorról, a csehszlovákiai magyar tudományos élet jelentős képviselőjéről mindeddig nem jelent meg összefoglaló értékelés. Párkány Antal monográfiája Sas Andor tevékenységének minden részére kitér: ismerteti első, az Egyetemes Philológiai Közlönyben megjelent munkáit, a „munkácsi korszakiban írt tanulmányokat, fordításait, a hagyatékából előkerült, eddig ismeretlen tanulmányát a pozsonyi zsidóság helyzetéről a XVIII—XIX. században, valamint „A koronázó város“ címen megjelent várostörténeti munkáját. „Mikor portréja megrajzolásához hozzákezdtem — írja Párkány —, gondolkodóba ejtett a sokféle lehetősége. Hogyan kíséreljem meg bemutatni ezt a sokoldalú embert úgy, hogy képmása minél hitelesebb, igazabb legyen? Nem vállalkozhatom életművének teljes felmérésére, mert tudom, hogy ez a rövid megemlékezés nem adhatja egy hosszú, gazdag életnek összefüggő és teljes képét.“ A gazdag jegyzet és képanyaggal ellátott monográfia így is jelentős eredménye a csehszlovákiai magyar irod n i nm ártéri etírásn ok. Ugyancsak most látott napvilágot Tolnay Károly Michelangelo című monográfiája. A jelen magyar kötet alapjául Tolnay két munkája szolgált: egy egykötetes monográfia, mely 1970-ben jelent meg második kiadásban Párizsban és az az előadássorozat, melyet a Collége de Francé felkérésére 1948-ban tartott Párizsban a „Michelangelo-mű- vek és a bennük kifejezésre jutó világnézet külcsön- viszonyá“-ról. Ez első ízben 1948-ban jelent meg könyvalakban. A pompás kiállítású kötetet Pödör László és Szilágyi Tibor tolmácsolja magyar nyelven. Duba Gyula válogatott elbeszélései „Angyal vagy madárijesztő“ címmel jelentek meg a Madách Könyvkiadónál Koncsol László válogatásában, Csanda Sándor utószavával. A gyűjtemény tartalmazza a kiváló novellista eddigi három elbeszéléskötetének legszebb írásait, valamint néhány új novelláját. A magyar klasszikusok közül elsőnek az -új Móricz- sorozat legújabb kötetét említjük, amely az író első korszakának regényeit tartalmazza, a Sárarany, a Harmatos rózsa, a Galamb papné, az Isten háta mögött, a Kerek Ferkó, és a befejezetlen Jószerencsét című Móricz-regényeket. Móricz nagy kortársának, Krúdy Gyulának, nyolc legszebb regényét tartalmazza a „Magyar Remekírók“ legújabb kötete. A vörös postakocsitól, melyet 1913- ban írt, az 1930-ban keletkezett Boldogult ifjúkorban című regényig kísérhetjük végig az egyre népszerűbb és egyre nagyobbnak látott magányos Krúdy életművét. Tersánszky Józsi Jenő két kisregényét, a Viszontlátásra, drága, és A havasi selyemfiú című írásokat az Olcsó Könyvtárban olvashatjuk új kiadásban. Egy további Tersánszky-könyv, a Makk Marci hőstette, a legifjabb olvasókat fogja megörvendeztetni, ugyanúgy, mint a nagy mesemondó, Benedek Elek, mm neveztelek szépnek örök-egy tavasznak virágfakadásnak karcsú virradatnak neveztelek nagynak sudár lombos fának két erős karodat ékes aranyágnak elhagytál - hát lettél csodák csúfolója kiszáradt vén fatörzs átkom hordozója neveztelek szépnek neveztelek nagynak kiszáradt vén fatörzs maradj meg magadnak msvm. nyílnak bennem a kések nyelvem hegyén az élet kétélű igazsága (fénye és éjszakája) igévé igéződik (él a sző a bölcs igaz a mindenséggel-ékes él szavam a tiszta szép benne a madár a tűz a kés benne a fényes ostor) hajnallal hajnalodom harmattal harmatozom nyílnak bennem a kések a mindenséggel-ékes életre éledezem ttJVERSEK Egen-földön ma felöltöm arcomra e dörgő délidőt, csöppleány, kinti kóri őt, hogy fölnevessen - s lombok fuv mint fuvalom, rozmár-futam csurdig öntik jeges kutam. Íme, feldúlt, kis szigetem: tört üveg, láz, barna mennykő, szél. szellemek, tetvek s bent ő- felsége, sátán motoz. Házam falán világidő rongál - hű, mint istenhívő. Hű, így marad füstölögve fölbukkanó, kérő vőlegény! Nevostek<f kedves szerepén i ilyennek? €>ly komoly így sündörögve, állatosan Fogadom ügyetlen-pontosán. S nyelvet óltök, öreg böjtök öregbítnek, megtehetem! Szóra bukkan szeretetem zúgokban is - onnan mondom varázslón 6 döngő délidőt. Künni, pörgő lányka érti őt.
