Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-23 / 47. szám, Vasarnapi Új Szó
KÉT PORTRÉ 1975. XI. 23. □ játszma a címe Stepán Skalsky filmjének, mely egy fiatal műépítészről szól, aki tanulmányait befejezve tudatosítja, hogy nem csupán a fővárosban lehet jól dolgozni és becsületesen élni. ☆ □ fan Kozák regénye alapján készül a Pezsgő bor című cseh film. A Václav Vorlíőek rendezte alkotás cselekménye Morvaország déli részén játszódik, a föld- művesszövetkezeitek alakulása idején. ☆ □ A Moszfilm műtermeiben befejeződtek az Utolsó áldozat című Osztrovszkij- dráma filmváltozatának felvételei. Mihail Gluzszkij, a Monológban megismert kiváló szovjet színész és Oleg Sztrizsenov játssza a két férfi főszerepet; Júlia Pav- lovnát Margarita Vologyina alakítja. ☆ □ Jacqueline Bisset, aki legutóbb a Gyilkosság az Orient Expresszen című Agatha Christie-krimi film- változatában játszott, most forgat először Olaszországban: ő A vasárnap asszonya című Luigi Comencini-film főszereplője. Partnerei: Jean- Louis Trintignant és Marcello Mastroianni. □ Szergej Jutkevics, a világhírű filmrendező a Moszfilm műtermeiben befejezi e Majakovszkij nevet című üj filmjét. A filmben A poloska című színjáték és más Majakovszkij művek kelnek életre ☆ □ 1914-ben filmesítették meg először Lev Tolsztoj Anna Karenina című regényét; még hat filmváltozat követte. A leghíresebb Karenina Anna-alakítás Grata Garbó nevéhez fűződik, ő kétszer is eljátszotta a szerepet: 1927-ben hangosfilmen. A legújabb Karenina Anna-filmet az olasz tévé megbízásából forgatták, a címszerep Lea Massarínak hozott sikert. □ Ira Fürstenberq nyerte el ez évben az Arany narancs-díjat, amelyet a leg- .'ok o ns zen ve s ebb f i 1 m szí n és z- nőnek juttatnak a taorminai filmfesztiválon. □ Audrey Hepburn felelt nyomtalanul múlik az idő. A készülő Robin and Marian című filmjében partnere, Sean Conuery oldalán most is mintha olyan volna, mint a Római vakáció vagy a My Fair Lady című filmjében volt. ☆ □ A Gyermek- és Ifjúsági Filmek Nemzetközi Központja (CIFE) Kijevben tartott konferenciáján elkészítette a világ legjobb gyermek- ós ifjúsági filmjeinek katalógusát. A CIFE munkáját nagy érdeklődéssel kísérték japán, indiai, etiópiai és egyiptomi küldöttek is, bár nem tagjai a társaságnak. A konferencia határozatairól egyébként a CIFE őszi közgyűlésén is beszámolnak majd Brüsszeliben. LJUDMILA SZAVEUEVA N AT AU A BELOHVOSZTYIKOVA Nevét öt évvel ezelőtt kapta szárnyra a világhír. Szergej Geraszimov A tónál című filmjében nyújtott teljesítményéért 1970-ben, a XVII. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál legjobb női alakításának dijával tüntették ki. Az addig ismeretlen szovjet diáklány egyik napról a másikra ismert lett. Alig egy év múlva, huszonegy éves korában állami díjai kapott. De ki ez az apró termetű, szőke hajú színésznő, hogyan kezdődött gyorsan felívelő pályája? A hatvanas évek végén egy copfos kislány lépett be a moszkvai üssz-szövetsé- gi Állami Filmintézet (VGIK) kapuján. Eltökélt szándéka volt hogy színésznő lesz. Tudta, nincs sok esélye a felvételre, hiszen a középiskolát csak egy év múlva fejezi be, de gondolta liogy próbálkozik. Hallotta ugyanis, hogy Szer- qej Geraszimov professzor felvételt hirdet új osztály nyitására. A hír hallatára csillapíthatatlan vágy kerítette hatalmába — nem tudott ellenállni és nem akart évekig várni. Magabiztos fellépése, tehetsége meglepte Geraszimovot is. Elhatározta, kivételesen engedélyezi, hogy Natalja középiskolai tanulmányai mellett az intézet hallgatója legyen. Nehéz napok vártak Natalja Belo- hvosztyikovára: meg kellett birkóznia .íemcsak a kezdő színésznövendék nehézségeivel, hanem a középiskola feladataival is. Sokat dolgozott, de bizonyítania kellett, hogy érdemes a bizalomra. Alig volt harmadéves, amikor tanára, Szergej Geraszimov közölte vele, hogy filmet szándékozik forgatni a Szibériában élő emberekről, s az alkotás női főszerepét neki szánja. Natalja a meglepetéstől alig tudott szóhoz jutni. Elolvasta a készülő film forgatókönyvét. A mű tetszett neki s Léna Barmina szerepe is, csak azt nem tudta megérteni, hogy az igényes feladatot miért éppen rá bízta a rendező. A tónál című film hazai és külföldi sikere után álomszerűén peregtek a képek: egymás után következtek a szerepek. Anna Sznyegina a tragikus sorsú szovjet-orosz költőről a Szergej Jeszenyinről szóló filmben Majd a Nagyezsda című Mark Donszkoj-l\\m szerepe. Az éJetra jzfilmben NaQyezsda Krupszkaja asszonyt. Lenin élet- és munkatársát keltette életre. Aztán a diplomamunka: Stendhal Vörös és fekete című regényének telvíziós változatában Mathilde de la Mole szerepe. Az ötrészes televíziós film foi’gatása — Szergej Geraszimov vezetésével — még napjainkban is tart, bár Natalja Belohvosztyikova közben már sikeresen befejezte a főiskolát. Történelmi személyiségek, kiemelkedő egyéniségek és mai emberek — így jellemezhető Natalja Belohvosztyikova színészi profilja. Bár a mai kérdéseket felvető A tónál című film fiatal hősnője, Léna Barmina igen a szívéhez nőtt, s ennek a szerepnek köszönheti hírnevét, Natalja mégis Inkább a klasszikus irodalomhoz vonzódik; Dosztojevszkij, Tolsztoj és Stendhal alakjai izgatják öt. rendező rábízta Napraforgó című filmjének egyik női főszerepét. Szaveljeva a csábító ajánlatról tulajdonképpen a barátaitól értesült. Az olasz rendező a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában ugyanis említést tett a két ország közös vállalkozásában forgatásra kerülő filmjéről is, és nem titkolta, hogy az alkotás egyik fontos szerepét Ljudmiia Szaveljevának szánta. A fiatal szovjet színésznő így aztán rövidesen olyan hírességek partnereként játszott, mint Sophia Loren és Marcello Mastroianni. — Bevallom, egy kicsit tartottam a találkozástól — mondja Szaveljeva. — A nagy csillagok ugyanis rendszerint önteltek és nem mindig rokonszenvesek. Aggályaim azonban feleslegesek voltak; élmény volt velük dolgozni és együtt forgatni. Szívélyes embereket ismertem meg személyükben. (Jjabb szerepe a klasszikus repertoár egyik alakja: Csehov Sirályának Nyiná- ja. Hálás feladat és Juli) Karaszik rendezésében Ljudmiia Szaveljeva valóban figyelemre méltó teljesítményt nyújtott.- Aztán merőben más műfaj következett: a Fej nélküli lovas című romantikus kalandfilm főszerepe. Az érzelemgazdag történet főhősét Szaveljeva sok poézis- sel és bájjal játszotta. A népszerű szovjet színésznő nem titkolja, hogy szívesen játszana mai témájú filmekben; és régi álma teljesülne, ha tánctudását is érvényesíthetné a filmben, s balerinaként ls bemutatkozhatna a mozi közönségének. Mert bár izig- vérig filmszínésznő, de nem tagadja, hogy szerelmese a balettnak is. A kortárs-szerzők közül az egy éve elhunyt Vaszilij Suksin nevét említi. Mint mondja, színészként, rendezőként, íróként egyaránt maradandó értékű műveket alkotott. Szívesen emlékezik visz- sza közös munkájukra, A tónál című film forgatására, melyben Vaszilij Suksin a partnere volt. Léna Barmina, Anna Sznyegina, Nagyezsda Krupszkaja, Mathilde de la Mole — jelentős szerepek, egy kezdő színésznő pályájának fontos állomásai. TÖLGYESSY MÁRIA Neve hallatára Natasa Rosztova alakja idéződik fel emlékezetünkben. Ez a törékeny és bájos színésznő Tolsztoj Háború és békéjének szovjet filmváltozatában mulatkozott be a közönségnek, több mint ngy évtizeddel ezelőtt Szergej Bondarcsuk felfedezettjeként „robbant be“ a szakmába, s azóta fénylő csillagként tündököl a filmvilág egén. Amióta Szergej Bondarcsuk rábízta Natasa szerepét, szinte megállás nélkül forgat, az egyik filmet be sem fejezi, máris újabb szerepek következnek. És nem is akármilyenek! Bulgakov Monekü- lésében Szerafina asszony, majd a Napraforgó Másája, aztán a Sirályban Nyina Zareckaja, legutóbb pedig a Fei nélküli lovas romantikus szerepe De hogyan lelt az egykori balett-növendékből filmszínésznő? Ljudmiia Szaveljeva erre így emlékezik vissza: — A balettintézet befejezése után a moszkvai Nagy Színház balett társulata szerződtetett. Rövidesen azonban Szer- gej Bondarcsuk felkért, vállaljam el Natasa szerepét a készülő Tolsztohfihnben. Elmentem a próbafelvételre, ám egy cseppet sem izgultam, mert ’neg voltam győződve, hogy úgy sem felelek meg a követelményeknek. A legnagyobb meglepetésemre a felvétel sikerült, és én kimondhatatlanul boldog voltam. S hogy mit jelent számomra Natasa Rosztova szerepe? Mindent. Az első lépéseket a felvevőgép előtt, találkozást, illetve közös munkát a legnevesebb szovjet színészekkel és Szergej Bondarcsukkal. Egyszóval: ez a szerep megváltoztatta egész életemet. Megszerettem a filmet, olyany- nyira szeretem, hogy érte lemondtam a balettról is. Natasa Rosztova — szép és igényes szerep; sok sok fiatal színésznő álma, ám vajmi kevésnek adatik meg, hogy megformálja. Nagy szerep, komoly erőpróbát jelent s arra kötelezi az embert, hogy igényes legyen önmagával szemben — mondja Liudmila Szaveljeva. A Háború és béke hatalmas közönség- sikere után nem csoda, hogy a rendezők valósággal elárasztották őt filmes ajánlataikkal A fiatal színésznő azonban nem ragadtatta el nmgát, türelmesen várt, mert nem akarta ismételni önmagát. Valami másra vágyott. Oj szerepre, merőben másra, mint Natasa alakja volt. így állt ismét felvevőgép elé a Bulgakov színműve alapján készülő Menekülésben, Alekszandr Alov és Vlagyimir Naumov rendezőpáros irányításával. A fehér emigráció erkölcsi összeomlásáról szóló filmben Szeraftna asszonyt keltette életre. A nő a polgárháború éveiben elhagyja Oroszországot, az emigrációban azonban ráeszmél, hogy hazája nélkül nem élhet, ezért visszatér Ljudmiia Szaveljeva árnyalt játékával és önmagával tette teljessé a szerepet. Aztán pályájának újabb állomásához érkezett. Vittorio de Sica, a híres olasz Ljudmiia Szaveljeva, Sophia I.uren és Marcello Mastroianni a Napraforgó című koprodukciód film forgatásának szünetében.
