Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-19 / 273. szám, szerda

GONDOSAN FELKÉSZÜLNEK Beszélgetés SZABÓ IMiRE elvtárssal, a komárnói járási pártbizottság titkárával az évzáró gyűlések és konferenciák előkészületeiről Országszerte teljes ütem­ben folynak a pártszerveze­tekben az évzáró taggyűlé­sek és pár (konferenciák elő­készületei. Szabó Imre elv­társsal, a komárnói (komá­romi f járási pártbizottság titkárával arról beszélget-' tnm, hogyan készülnek a járásban a pártélet e jelen tős eseményeire. Sokoldalú segítség a pártszervezetnek © Hogyan irányítja a járási paribizottság az évzáró taggyű­lések és konferenciák előkészí­tését? — A jó felkészülés érdekében a járási pártbizottság már je­lentős munkát végzett. Még mi­előtt azonban erre rátérnék, el szeretném mondani, hogy a pártszervezetekben az elvtársak külön utasítás nélkül is sok mindent elvégeztek az előké­születek terén. Alapszerveze- teinkben sok olyan tisztségvi­selő és elnök tevékenykedik, akik munkájukban évtizedes ta­pasztalatokra támaszkodnak, s ezeket hasznosítják az évzáró taggyűlések és konferenciák alapos előkészítése érdekében. A CSKP KB határozatának megjelenése után járási pártbi­zottságunk ülést tartott, és konkrétan kidolgozta az évzáró taggyűlések és pártkonferen­ciák előkészítésével összefüggő feladatokat. Ezt az anyagot ha­ladéktalanul eljuttattuk az alap­szervezetekbe; a pártbizottsá­gok úgyszintén megkapták a Központi Bizottság határozatát Is. Ily módon — természetesen az üzemek különböző jellegé­nek tekintetbe vételével — a fő célokat illetően megvan az egy­séges előkészítés feltétele. Ezzel egyidejűleg számos in­tézkedést foganatosítottunk a pártalapszervezetek megsegíté­sére. Kibővítettük az aktivisták hálózatát, és az aktivisták te­vékenységét elsősorban azokra az alapszervezetekre összpon­tosítottuk, melyek segítségüket legjobban igénylik. A járási pártbizottság apparátusa dol­gozóinak munkahelyét a szó igazi értelmében kihelyeztük az üzemekbe, a községekbe. Az elvtársak helye ezekben a na­pokban még inkább, mint más kor az emberek közt, a kom­munisták közt, a pártbizoltsági üléseken és a taggyűléseken van. Az apparátus dolgozói és a választott szervek tagjai ennek a munkának a jelentőségét tel­jes mértékben megértették. Az alapszervezeti bizottságok az évzáró taggyűlések előkészí­tésének tennivalóival összefüg­gésben részletes írásbeli útmu­tatást Is kaptak, például arról, hogyan képzeljük el a jelenté­sek kidolgozását az iskolaügy, a mezőgazdaság és az ipar egyes területein stb. működő alapszervezetekben. A jelenté­sekben helyet kapnak az elért eredmények, de természetesen az a legfontosabb, hogy az év­záró taggyűlések meghatároz­zák az előrevezető utat, azt, hogy mit fogunk csinálni hol­nap, egy év múlva, és azután is. Lényegében előrehaladásunk feltételeinek biztosításáról — a párt vezető szerepének, irá­nyító küldetésének gyakorlati érvényesítéséről van szó. Itt szeretném elmondani azt Is, hogy a felsőbb pártszervek ezekben a hónapokban kivált­képpen nagy gondossággal tö­rődnek a járási pártszervek munkájának megsegítésével. A központi és a kerületi bizottság számos dolgozója és aktivistája látogatja meg járásunk párt- szervezeteit, megvizsgálják, ho­gyan készülünk fel, s egyszer­smind értékes tanácsokkal se­gítik az elvtársakat az évzáró taggyűlések előkészítésében, el­sősorban az évzáró jelentések és a határozati javaslatok ki­dolgozásában. Mozgósító tényező & A felkészülésben fontos szerepet kapott a CSKP Köz­ponti Bizottsága levelének meg­tárgyalása és applikálása. Az előttünk álló út meg­mutatásához véleményem sze­rint nagyban hozzájárult a Központi Bizottság levele. A párttagok az elmúlt hetekben megismerkedtek a levél tartal­mával. A. visszhang rendkívül jó. Egyrészt a levél alapján a pártbizottságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a célkitűzé­seket összehasonlítsák az össz­társadalmi feladatokkal. Más­részt az évzáró gyűlések előké­szítése folyamán a levél moz­gósító tényezőként hat. A Köz­ponti Bizottság novemberi ülése SZABÓ IMRE határozatának a szellemében a feladatok teljesítésére, a meg­felelő munkastílus megválasztá­sára összpontosítja a pártszer­vezetek és — szervek figyel­mét. Arra serkenti őket, hogy tevékenységükben fokozzák az igényességet és harcoljanak minden olyan jelenség ellen, amely társadalmunk előrehala­dásának útjában áll. Most, ami­kor értékeljük és összegezzük az elvégzett munkát, s kitűz­zük a további célokat, ezek a követelmények konkrét formát öltenek a pártszervezetek te­vékenységében. Szeretném megjegyezni, hogy a pártonkívüliek is nagy ér­deklődéssel várták a Központi Bizottság levelének közzététe­lét. Eddigi tapasztalatainkból, nevezetesen abból kiindulva, hogy járásunk lakossága dere­kasan részt vesz a párt poli­tikájának megvalósításában, nem lehet kétségünk az iránt, hogy a levélben meghatározott célok applikálás i a munkahe­lyekre további mozgósító, buz­dító tényezőként hat a CSKP XV. kongresszusának előkészí­tése folyamán. A párt iránti bizalmat, a párt politikájának támogatását fejezi ki az a tény is, hogy a központi szervek felhívására a munkahelyek kollektívái új szocialista kötelezettségekkel válaszoltak. Különösen örven­detes számunkra, hogy járá­sunk minden egyes ifjúsági szervezete, ifjúsági brigádja ér­tékes felajánlásokkal köszönti pártunk XV. kongresszusát. Emelkedő szí n vöm a I Az eölkészületek tehát jó ütemben haladnak. Az említet­teken kívül ehhez bizonyára jó alapot teremtett a pártmunka színvonalának az elmúlt idő­szakban tapasztalható emelke­dése is. — A jó felkészülést kétségkí­vül a párt szervek és -szerveze­tek tevékenysége színvonalá­nak szüntelen emelkedése ala pozta meg. Itt nemcsak arra gondolok, hogy jó a taggyűlé seken való részvétel és a tag­gyűlések előkészítése, hanem elsősorban arra, hogy a dolgo­zók között egyre növekszik a párt tekintélye, tevékenységé nek a súlya Ennek egyik tanújele a fiata­lok, elsősorban a munkásfiata­lok egyre növekvő érdeklődé­se az iránt, hogy a kommunis­ta párt tagjaivá váljanak, járá­si pártszervezetünkben soha annyi tagjelölt nem voll még, mint jelenleg, a tagjelöltek, fel­készültsége minden eddiginél magasabb szintet ért el, s az indítékok, melyek a fiatalokat a párt soraiba vezették, soha nem voltak úgy kikristályosod­va, mint napjainkban. A párt tekintélyének növeke­désével kapcsolatban megem­lítek még egy tényezőt — a já­rásunkban elért jó gazdasági eredményeket. Gondolok itt az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítésére, valamint az idei célok elérésére, úgyszintén a Nemzeti Front választási prog­ramjainak sikeres megvalósítá­sára. Elért eredményeink a jö­vőbe vetett bizalommal töltik el járásunk dolgozóit. Ügy vé­lem, hogy a sikerek ösztönző erőt jelentenek a további előre­haladásban, a még jobb ered­mények elérésében ... S ehhez még szívesen hozzátenném, hogy az itt-ott még előforduló hibák, akadályok és akadályo­zók eltávolításában is. Az évzáró taggyűlésekre és konferenciákra jól felkészü­lünk. Munkánk bőven van, de azért van a kommunisták nagy és erős hadserege, hogy ezeket a feladatokat szocialista társa­dalmunk további fejlődése érde­kében sikeresen teljesítse. GÁL LÁSZLÓ Az az érdekes a munkám­ban, hogy mindig valami mást kell csinálnom. Mindig hegesz teni, de sohasem ugyanazt. Eh­hez fantázia kell. Már több mint tíz éve hegesztek. Azért nemcsak jót mond a szakmájáról: — Persze rossz oldala is van a munkámnak. Például az, hogy elég sok füstöt kell nyelnem, hiszen a mezőgazdaságban több­nyire szennyezett anyagokat kell hegeszteni. Nem úgy, mint az iparban, ahol tiszta anyagok­kal dolgoznék. Ezt is megpró­báltam: hatvanegytől hatvanhá­romig a komáromi hajógyár­ban voltam hegesztő. Egy évet bányában is dolgoztam. Nemcsak a szí-vetkezet éle­téről, fejlődéséről, beszél, ha­nem a községéről is. Ez persze természetes, hiszen Naszvadon lakik (szövetkezeti lakásban) és a hnb plénumának tagja. Az eredményeket tehát nemcsak ismeri, hanem részt is vesz el­érésükben. — A választási programot teljesítettük — jegyzi meg. — Iskolát, áruházat épít ttünk. Portalanítottuk az utakat. Ám még sok mindenre szükségünk lenne — teszi hozzá tárgyila­gosan. — Például új egészség- ügyi központra. A jelenlegi rendelő már igen kicsi. Művelő­dési házunk Is már csak rész­ben elégíti ki az Igényeket. A tömegszervezeteknek nincs he­lyiségük. A mozi sem felel meg a követelményeknek. Közsé­günknek 5700 lakosa van, s a járásban a legnagyobb. Mind­ezt mint plénumtag a helyi nemzeti bizottságon és a járá­son egyaránt többször felvetet­tem már. Felhívta a figyelmemet arra, hogy 1973-ban elkezdték egy Ön­segélyes autóműhely építését a Z-akció keretében. A műhely, — Célunk, hogy jó műszaki állapotban tartsuk a klubtagok gépkocsijait — mondja Csiba Gyula. mely az év végére felépül, be­rendezés nélkül 650 000 koronít» ba fog kerülni. A szervezés, a „papírmunkák“ intézése termő* szetesen elsősorban Csiba elv* társ feladata, hiszen ő az autó­klub elnöke. Jogos büszkeséggel jegyzi meg, hogy faluhelyen hasonló garázst autóklub tagjai számára még sohasem építet* tek. — Mi lesz a műhely rendel* tetése? — Az, hogy elsősorban az autóklub tagjainak a gépkocsi­jait jő műszaki állapotban tart: sa. Klubunk tagjai a jövő évtől kezdődően sportversenyeken (rallye versenyeken) is szeret­nének részt venni, tgyességi versenyeket már mi is rendez tünk. Jól esik hallgatni, amint nagy szenvedéllyel beszél munkájuk­ról, terveikről. Felbecsülhetet­len érték az ilyen szenvedély: belőle fakad a tenniakarás. FÜLÖP IMRE' Tettel és tollal ANNA SEGHERS 75 ÉVES Anna Seghers nevének hallatán Georg Heisler, A hetedik kereszt című világ­hírű regény hősének alaík- ja rajzolódik elém. És egy izgalmas kép az 1944-ben — két évvel a regény megjele­nése után — készült film­ből, a felejthetetlen Spencer Tracyvel a főszerepben: egy ijedt tekintetű férfi lapul a mocsárban, hozóitok kö­zött; katonák futnak el mellette, géppisztollyal, vo­nító kuityákka/1; sziréna búg, fényszórók hasítják a sűrű ködbe bújt éjszakát. Vajon sikerül-e a szökési kísérlet, sikerül-e messzire hagynia maga mögött a westhofeni koncentrációs tábort; és si keríil-e hat társának? Mint­ha nem is nő írta volna ezt a könyvet, annyira fér­fias, kemény és bátor min­den sora. A hetedik kereszt üresen marad, Georg meg­menekül, mert élni akar. És mert nincs egyedül: elvtár­sak, barátok segítik, vállalva a veszélyt a fasizálódó Né­metországiban. Georg Heisiler és szökevénytársainak törté­netével a szocialista iroda­lom egyik remekét alkotta meg Anna Seghers. Az írónő ma 75 éves. Ne­ve elválaszthatatlanul össze­nőtt az antifasizmussal, el­kötelezett művészete • régen kijelölte helyét a huszadik század nagy íróinak sorá­ban. Már A hetedik ke­reszt előtt írott regényei te­hetséges elbeszélőt ígérnek, és forradalmár szeilleme már ezeket is áthatja. Valameny- nyi művében hű maradt ve- zéreszméjéhez, amelyet írói pályájának egy korábbi sza­kaszában így fogalmazott meg: „Nincs jogunk az élet leírására korlátozódni, mert nemcsak azért írunk, hogy felmutassuk, megmutassuk a világot, de azért is, hogy megváltoztassuk." Anna Seg­hers bátran elmondhatja ma­gáról, hogy élete hetvenöt esztendejét nem élte hiába, ós nem írt hiába. Pedig sor­sa Hit leír Németországában nem volt éppen eszményi, „női“. Akárcsak Thomas Mann, Anna Seghers is kénytelen volt elhagyni ba­sáját, ugyanolyan nehéz szív­vel, mint nagy kortársa. Az élethez és az alkotó mun­kához levegőre van szük­ség, szabadságra. Ettől fosz­tották meg. Előbb Frant'ia- országban él, ma jd hosszabb ideig Mexikóiban — amigrá cióban. Emlékeit és élmé­nyeit később regényekben, novellákban dolgozza föl. A megszállt Franciaországba kalauzol Tranzit című mm é- ben. A marseille-i kikötőben hajóra váró emigránsokkal találkozunk; megbolygatott és kisiklatott emberi sorsok elevenednek meig előttünk. Szép volt Mexikó, az ország, amely ideiglenesen otthoni adott, képzelete mégis min­dig igazi hazájának tájaira vitte. 1946-ban írja meg A halott lányok kirándulása című, önéiletrajzi ihletésű, szép novelláját, amelyben az egzotikus ország kaktuszai közé idézi egy régi Iskolád kirándulás emlékét. Ot az éjszakából című ri portszerű történelmi regé­nyében több országot bejá­runk az írónővel; ismerke­dünk a huszas évek fórra dalmáraival, kiélezett politi­kai-társadalmi viszonyaival. Nagy részt szentel könyvé ben a Magyar Tanácsköztár­saságnak. Anna Seghers emberi és írói magatartására is fényt vet a következő né­hány mondat, a regény elő­szavából: „Régi újsághírek­ben kísértenek az olyan baj­társak nevet, akiket a könyvben tatán kissé szára zon ábrázoltam. Röviddel ez­előtt még köztünk éltek. Iz­gatottan lestük beszámolói kát, amelyek Némi orszáa bán soknak rémmeséknek vagy olyan eseményeknek tűntek, amilyenek Közép- Európában elképzelhetett nek voltak. A fehérterror az emigráció első hullámát so­dorta végig földrészünkön. S akik tanúi voltak, az át éltektől kimerültén, de tö­retlenül és bátran nemcsak tapasztalatokban múltak fe lül bennünket, de a legna gyobb áldozatvállalásban .. . és segítőkészségben is. Ök voltak a mi igazi, nem el képzelt hőseink." Anna Seghers az NDK nemzeti díjas művésze, az írószövetség elnöke. Életmű véért és közéleti tevékeny ségéért Nemzetközi Lenin Béke-díjjal tüntették ki. (br) Szenvedéllyel... A pártcsoport élén $@) A változatosság híve ^ Az év végére elkészül a műhely Csiba Gyula, a Nesvadyi (naszvadi) Efsz 35 éves hegesz­tője három kislány édesapja. Hogy miért tartom fontosnak ezt már a bevezetőben megem­líteni? Azért, mert az említett tény ellenére jó néhány tiszt­séget tölt be. Igaz, felesége még gyermekgondozási szabad­ságon van, hiszen a legkisebb lány csupán 2 éves — a másik kettő nyolc, — illetve tizenkét éves. Az is igaz, hogy Csiba Gyulának szabad ideje nem igen van. De hadd említsünk meg konkrétan néhányat tiszt­ségeiből. Tagja a komáromi Já­rási pártbizottság plénumának, a helyi nemzeti bizottság plé­numának. 1961-tŐl párttag, s jelenleg párt csoportvezető. Ezenkívül tagja a Polgári Hon­védelmi Sportszövetség járási plénumának, a helyi szervezet­nek pedig vezetőségi tagja. A helyi autóklub elnöke. Előbb a pártcsoport munkájáról beszél. — A szövetkezet üzemi párt- szervezetének több mint 40 tag­ja van. Nő mindössze három van a szervezetben. A mi párt- csoportunk öttagú; nő nem tar­tozik a csoportunkba, s ez ter­mészetes, hiszen mi a mecha­nikus műhelyben dolgozunk. Terv szerint a pártcsoportnak havonta egyszer kell gyűlést tartania, de szükség esetén gyakrabban is tanácskozunk — mondja. — Olykor a mestert is meghívjuk a csoport gyűléseire, hogy tájékoztasson bennünket valamely gép megjavításának lehetőségeiről. A mechanizátor és a pártbizottság valamelyik tagja gyakran vesz részt a cso­port gyűlésein. Pártcsoportunk egyebek közt foglalkozott az őszi munkákkal. A csoport mun­kájáról rendszeresen minden negyedévben beszámolok a párt- bizottságnak. A pártcsoport a szövetkezet­ben tevékenykedik s így mun­kahelyéről is szó esik beszélge­tésünk során. Többek között a gabonatermesztésről, mellyel a CSKP KB legutóbbi plenáris ülése is foglalkozott. — Tavaly 50 métermázsa fe­letti rekordtermést értünk el — jegyzi meg Csiba Gyula. Az­tán kissé összeráncolja homlo­kát, és így folytatja: — Az idén a tervezett mennyiséget sem ér­jük el teljes mértékben. Pedig szép termés mutatkozott, de feljött a talajvíz, s ezáltal olyan nehéz lett az aratás, hogy ilyenre nem is emlék­szünk. A takarmánynak szánt kukoricával és hereliszttel pó­toltuk a gabonát. A herét a szövetkezet most üzembe helye­zett gabonaszárítójában őrölttik meg. Csiba elvtárs lakatos, s he­gesztőként dolgozik. Munkájá­ról ezt mondja: — A mezőgazdasági gépektől kezdve mindenfélét javítunk. Részt vettünk egy új, 500 darab hízómarha befogadására alkal­mas istálló építésében is: a ka­pukat készítettük. Mivel az új istállóban úgynevezett vastag almozás lesz, nagy mennyisé­gű, jó minőségű szerves trá­gyát nyerünk. Rövidesen üze­melni fog az új létesítmény. Szereti a munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom