Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-17 / 271. szám, hétfő

Dalibor Hanes hazaérkezett a Szovjetunióból KIBONTAKOZÓ KAPCSOLATOK (CSTK) — A Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség kül­döttsége Dalibor Hanesnak, a CSSZBSZ Központi Bizottsága alelnökének, a Nemzetek Ka­marája elnökének vezetésével befejezve látogatását a Szov­jetunióban, szombaton hazaér­kezett. A delegáció részt vett az NOSZF 58. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsége­ken A küldöttséget a Ruzynéi re­pülőtéren Václav Dávid, a CSSZBSZ Központi Bizottságá­nak elnöke, a Népi Kamara el­nöke és Jaroslav Hondlík, a CSSZBSZ Központi Bizottságé nak titkára üdvözölte, jelen volt Jurij Vasziljevics Szurkov, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének tanácsosa is. Küldöttségünket szovjetunió­beli látogatása idején fogadták a Szovjetunió vezető képvise­lői és a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság össz-szövetségi vezetői. A delegáció Moszkvá­ban részt vett a Vörös téren megtartott katonai díszszemlén, a szovjet dolgozók nagygyűlé­sén. valamint a szovjet—cseh szlovák baráti hónap megnyi­tásán. Ebből az alkalomból Da­libor Hanés montlnfT (1nne.pf be szédet. A csehszlovák képviselők Moszkva körzetében és az ör­mény SZSZK bán üzemeket és szovhozokat látogattak meg. elsősorban olyanokat, melyek a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaságnak a tagjai. Számos találkozón vettünk részt párt- és gazdasági funk- cionáriusokkal. A beszélgetések baráti légkörben zajlottak le, és újabb ösztönzést adtak a testvéri, elvtársi együttműkö­dés fejlesztéséhez — mondotta Dalibor Hanes a repülőtéren a ČSTK tudósítójának. Színvonalas vetélkedő A 30 év szabad hazában döntője Szombaton rendezték meg a Szlovák Filharmónia kistermé­ben a 30 év szabad hazában című országos vetélkedő dön­tőjét. A döntőn megjelent Lő- rincz Gyula, á CSKP KB tagja, a CSEMADOK országos elnöke, Fábry István, az SZNT alelnö­ke, valamint kulturális intéz­ményeink számos vezetője és munkatársa. Ünnepi megnyitóján Lőrincz Gyula méltatta a vetélkedő je­lentőségét, s hangsúlyozta, hogy ez a rendezvény valóban sok fiatal érdeklődését keltette föl. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a különböző fordulókban 871 résztvevő vetélkedett a dön­tőbejutásért. Ez kilenc csapatnak sikerült, amelynek tagjai a döntő során három témakörből — történe­lem, honismeret, irodalom — mérték össze tudásukat. A szín­vonalas vetélkedő során meg­állapíthattuk, hogy a részt ve­vő fiatalok zömének jók a tör­ténelmi, politikai és kulturális ismeretei. Az alapos felkészült­séget igénylő kérdésekre túl­nyomórészt helyes válaszokat adtak. Az első helyet a tornaijai gimnázium csapata (Bodnár Ilona, Fekete Irma, Válent An na) szerezte meg, méghozzá úgy, hogy a maximális 15 pon­tot érték el. Felkészültségük Zsámbok Tamás pedagógus munkáját dicséri. A második helyen 11 ponttal a bratislavai gimnázium (Braunsteiner Gló­ria, Fekete Mariann, Petényi Zsuzsa) végzett, a harmadik he­lyezett pedig 9 ponttal szipoly sági gimnázium (Gál Milán, Kocsok László, Pásztor Piroska) lett. Ez a vetélkedő is igazolta, hogy országszerte nagy az ér­deklődés a művelődés és a szó rakozás ilyen formája iránt.-y-f RÖVIDEN ★ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának ta­nulmányi küldöttsége Szlamenick^ Istvánnal, az MSZMP Központi Bi­zottsága ipart, mezőgazdasági és közlekedésügyi helyettes osztály­vezetőjével az élen Prágából ha­zautazott Budapestre. A magyar küldöttség a CSKP-nak a mezőgaz­daság terén szerzett tapasztalatai­val ismerkedett. ★ Rácz Olivér, az SZSZK müv&- lődésügyl miniszterének helyette­se, a bratislavai Devín Szállóban szombaton baráti találkozó kere­tében elbeszélgetett a szovjet mű­vészeti szövetségek küldöttségé­vel, írókikal, zeneszerzőkkel és képzőművészekkel, akik a szovjet kultúra napjainak rendezvénysoro­zatán vesznek részt. ★ A CSKP KB tanulmányi kül­döttsége Joseí Polácekkal, a Köz­ponti Bizottság mezőgazdasági, élelmezésügyi, erdő- és vízgazdál­kodási osztályának helyettes ve­zetőjével az élen szombaton ha­zaérkezett a Román Szocialista Köztársaságból, ahol az RKP Köz ponti Bizottságának meghívására a román mezőgazdaság irányításá­nak és fejlődésének kérdéseit ta­nulmányozta. A komáromi Hajógyár dolgozóinak kezdeményezése (CSTK) — Komáromban a Szlovák Hajógyár dolgozói, „A csehszlovák—szovjet barátság vállalata“ cím tulajdonosai az­zal köszöntik az SZKP XXV. kongresszusát és a CSKP XV. kongresszusát, hogy határidő előtt átadják a komáromi Ha­jógyárban eddig legnagyobb személyszállító hajó, az OL-400 személyszállító hajó prototípu­sát. A minden komforttal fel­szerelt személyszállító hajó, amelyet a Szovjetunió számára építettek, a hajógyár dolgozói­nak ez évi legfontosabb felada­ta. A hajó építési tervét 113 százalékra teljesítik. Ehhez a sikerhez a dolgozókat a széles­körűen kibontakoztatott szocia­lista munkaverseny segítette hozzá, amelybe a vállalat al­kalmazottainak mintegy 97 szá­zaléka bekapcsolódott. A hajó­gyárban a kezdeményező mun­ka bevált formáin, a szocialis­ta munkabrigádokon, a komp­lex racionalizációs brigádokon és a százezresek mozgalmán kívül további új módszereket keresnek. A fedélzeti géoszer- kezeteket előállító üzemrészleg 18 dolgozója például a szovjet újítók nyomában érvényesíti ,a szaratovi önellenőrzési mód­szert, tehát személyes felelős­séget vállal saját munkájának minőségéért. E mozgalom min­den résztvevője regisztrált bé­lyegzővel látja el a saját ma­ga készítette gyártmányt, ami­vel a legjobb minőséget szava­tolja. A szaratovi módszer al­kalmazásának eddigi eredmé­nyei, a műszaki ellenőrzési dol­gozók megtakarítása, a gyárt­mányok termelése 100 százalé­kosan megfelel az előírt szab­ványoknak, s egyben mérhetet­len erkölcsi érték, amely kia­lakítja az egyénnek a társa­dalom szükségletei iránti he­lyes viszonyát, jó feltételeket nyújt ahhoz, hogy ez a mozga­lom a vállalat többi központjá­ban és üzemrészlegében is el­terjedjen. Levelezők találkozója Pénteken délután Nővé Zámky- ban (Érsekújvárott) a Politikai Könyvtár olvasótermében rendez­ték meg az ŰJ SZŐ szerkesztősége érsekújvári járásban tevékenyke­dő levelezőinek találkozóját. A já­rási pártbizottság Ideológiai osz- tályánalk javaslatára első ízben került sor ilyen találkozóra. Dé- csl Lajos elvtárs, az SZLKP JB Ideológiai osztályának dolgozója vezette a tanácskozást, Bodnár Gyula és Hajdú András szerkesz­tők tájékoztatták a résztvevőket a levelezők mozgalmának aktuális problémáiról. Elénk vita követte a beszámolókat, s annak során majdcsak mind a 25 résztvevő szót kért. Az esti órákig tartó ta. nácstkozás végén a levelezők el­határozták hogy a munkáslevele­zők hagyományait követve a lövőben igényesebb módon, maga­sabb színvonallá tevékenységgel fogják pártunk politikáiét támo­gatni. népszerűsíteni. Ennek érde­kében a lövőben rendszeresen ta­nácskozásokat, találkozókat szer­veznek és klubba Illetve szakkör­be tömörülve gondosikodmk a kölcsönös tájékoztatásról, tapasz­talatcseréről. (Folytatás az 1. oldalról.) kapcsolatban, főként« Matej Lú- öan, csehszlovák miniszterel­nök helyettes és Bohuslav Chfíoupek külügyminiszter uem- régi franciaországi látogatása és Simoné Veil francia egész­ségügyi miniszter, René Hífby iskolaügyi miniszter csehszlová­kiai látogatása során folytatott eszmecserével kapcsolatban. A két kormányfő hasznosnak tartja, hogy a két fél különböző szinten folytassa a kapcsolat­fenntartást és a konzultációkat. Mindkét fél újra kiemelte, hogy különleges jelentőséget tulajdonít a gazdaságfejlesztés­nek, az ipari és műszaki együtt­működés fejlesztésének, és an­nak az ni ha tarozásának adott kifejezést, hogy újabb ösztön­zési ad konkrét haladásra az együttműködés valamennyi te rületén. E óéiból és az 1975. augusz­tus l én, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet végén Helsinkiben aláírt záró­okmány szellemiében a két kor­mányfő tíz évi« vonatkozó hosszú érvényű megállapodást írt alá a két ország gazdasági együttműködéséről. Ezenkívül megállapodtak abban, hogy az egyezmény értelmél»en hosszú érvényű gazdasági együttműkö­dési programot fogadnak el, amely specifikálni fogja a gaz­dasági és ipari kooperáció tárgyköreit és megvalósításának gyakorlati módjait. Az egyez­mény értelmében megalakult vegyesbizottság 1976 tavaszán ül össae. Az lesz a feladata, hogy főként megvizsgálja azo­kat a fő irányzatokat, amelyek­re e program kidolgozása tá­maszkodni fog. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy jelentős mértékben nő a kölcsönös ke­reskedelmi csere, melynek vo­lumene az utóbbi öt évben több mint megkétszereződött, így túllépte az 1970—74-re megje­lölt célokat. Megegyeztek ab­ban, hogy minden intézkedést megtesznek a két ország gaz­dasági és ipari potenciáljának megfelelő csere még gyorsabb fejlődésére. Ebben a szellem­ben megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy gyakoribbak a két ország vállalatai képviselői­nek találkozói és elhatározták a találkozók támogatását. Ebben az irányban tájékoztatta a cseh­szlovák fél a francia felet ar­ról, hogy lehetővé teszi külföl­di cégek létesítését Csehszlo­vákiában. A két fél értékelte az ipari kooperáció jelenlegi fő terveit, amelyek tárgyalás vagy vizsgá­lat tárgyát alkotják. Az a néze­tük, hogy főként az autóipar, a távközlés, a mezőgazdasági gép­gyártás, közte a traktorgyártás, az energetika és egyes vegy­ipari ágak terén nagy távlatok nyílnak. Úgyszintén megvizs­gálták a lehetőségeket az álta­lános gépipar és elektrotech­nika, a számítástechnika és elektronika területein. A két kormányfő úgyszintén megerősítette, hogy érdekük automata telefonösszeköttetés létesítése Prága és Párizs kö­zött. Megállapodtak abban, hogy megvizsgálják egységes vasúti díjszabás bevezetését a két ország között. Mindkét fél annak a szándé­kának adott kifejezést, hogy a fennálló egyezmények és a hel­sinki értekezlet záróokmányá­nak vonatkozó rendelkezései alapján kibővítik a csehszlovák —francia kulturális tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dést, hogy ezzel elősegítsék a két ország kulturális és tudo­mányos értékeinek jobb meg­ismerését és népeik közeledé­sét. A két kormányfő kiemelte an­nak szükségét, hogy támogas­sák a francia nyelv oktatását Csehszlovákiában, valamint a cseh és szlovák nyelv oktatását Franciaországban. Ebben a szellemben készíti elő a következő tárgyalást a csehszlovák—francia vegyesbl- zottság. A két kormányfő megállapo­dott abban, hogy tudományos téren erőfeszítést tesz a közös érdekű ágazatokban folytatott együttműködés űl tárgykörök­kel való bővítésére. A két fél mind Franciaor­szágban, nvnd Csehszlovákiá­ban lehetőségeket fog keresni munka- és lakásfeltételek te­remtésére, amelyek megkönnyí­tették a francia és csehszlovák szakemberek hatékonyabb rész­vételét a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki, kulturális együtt­működésben. Arra törekedve, hogy előse­gítsék a. kölcsönös megismerést, támogatni fogja a két ország újságíró csoportjainak látogatá­sait. A jelenlegi fő nemzetközi kérdésekről folytatott beszélget tés megmutatta, a nézetek szé­les körű azonosságát. A két kormányfő elégedet­ten állapította meg, hogy a nemzetközi kapcsolatok fejlő­dési irányzata — a nemzetkö­zi feszültség enyhülésének és az együttműködésnek irányza­ta — haladást ér el, s azt az elszántságukat fejezik ki, hogy fokozzák közös erőfeszítésü­ket, hogy a folyamat tartós jellegűvé váljék. A két fél ebben a szellem­ben elégedettségéit fejezte ki az európai biztonság és együtt­működési értekezlet eredmé­nyes befejezésével kapcsolat­ban és az értekezletet fontos szakasznak tartják a részt ve­vő államok kapcsolatai fejlő­désének útján. Kifejezik elszántságukat, hogy a kölcsönös kapcsolatok minden területén szigorúan betartják és érvényesítik az államok kapcsolatait vezérlő elveket úgy, ahogyan azt az értekezlet elrendelte. Ügy vé­lik, hogy az európai béke szi- lárdulását kellene eredményez­nie, ha valamennyi részit vevő állam következetesen betarta­ná ezeket az elveket. Úgyszintén annak az elhatá­rozásuknak adnak kifejezést, hogy teljes mértékben érvé­nyesíteni fogják a záróok­mánynak az eurójjal biztonság­ra, a gazdasági együttműkö­désre * (kereskedelmi csere és ipari kooperáció), a tudomá­nyos és műszaki, környezetvé­delmi, valamint emberiességi együttműködésre (emberek kö­zötti kapcsolatok, tájékoztatás, kulturális és iskolaügyi együtt­működés és csere) vonatkozó rendelkezéseit. Franciaország és Csehszlová­kia az államok kapcsolatainak széles területeit felölelő, a né­pek érdekeinek megfelelő hosszú érvényű akcióprogram­nak tartja az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet eredményeit és megerő­síti akaratát, hogy konkrétan megvalósítja a záróokmány rendelkezéseit. Kifejezik együtt­működési készségüket, hogy egyezmények és kétoldalú megállapodások útján is együttműködjenek az értekez­let határozatainak végrehajtá­sában. Mindkét fél megállapította, hogy törekvésük célja a lesze­relés terén a nemzetközileg szigorúan és hatékonyan el­lenőrzött teljes ós általános leszerelés elérése. Ebben a szellemben foglaltak állást a leszerelési értekezlet összehí­vása mellett. Az összes atom- hatalmak részvételével ez az értekezlet elősegíthetné e cél elérését. A két kormányfő gondosan megvizsgálta a közel-keleti helyzetet és nyugtalanságának adott kifejezést, e világrészen tapasztalható tartós feszültség miattt. Úgy vélték, hogy az Igazságos és tartós béke meg­teremtése csak e terület ösz- szes népeinek érdekeit tekin­tetbe vevő általános megoldás­ból eredhet. Megállapították, hogy e megoldás fő irányait tekintve^ álláspontjaik köze) állnak egymáshoz: az izraeli csapatok távozása az 1967-beu megszállt területekről, a pa­lesztinai nép törvényes jogai­nak, köztük a hazára való jo­gának tiszteletben tartása, e terület összes államai bizton­ságos és elismert határokon belüli függetlenségre való jo­gának biztosítása. Mindkét fél kijelentette^ hogy a ciprusi kérdést a Cip­rusi Köztársaság szuverenitá­sának, függetlenségének és területi éppségének teljes tisz­teletben tartása alapján kell megoldani. A probléma igazsá­gos és tartós megoldását tár­gyalással kell elérni. Mindkét lél amellett foglalt állást; hogy az összes idegen csapia­tok mielőbb távozzanak a Ciprusi Köztársaság területéről és teljes terjedelmében hajt­sák végre a Ciprusra vonatko­zó ENSZ határozatokat. A két kormányfő még meg­elégedését fejezte ki az indo­kínai béke helyreállításával kapcsolatban. Annak a remé­nyüknek adtak kifejezést, hogy a térség valamennyi né­pe szabadon, nemzeti függet­lenség teljes tiszteletbentar- tása mellett, bármilyen külső beavatkozás nélkül képes lesz teljes mértékben foglalkozni országaik helyreállításával és fejlesztésével. Mindkét fél kiemelte az ENSZ küldetésének fontossá­gát. A világbéke, a nemzeti biztonság megőrzésének, az ál­lamok együttműködésének ér­dekében újra megerősítették, hogy magukénak vallják az ENSZ Alapokmányának céljait és elveit. Az Alapokmány rendelkezései általánosan elis­mert elvekre épülnek és to­vábbra is megfelelnek a világ­közösség óhajainak. Szembe­helyezkednek az ENSZ Alap­okmányának revidiálására irá­nyuló törekvésekkel és úgy vélik, hogy az ENSZ tekinti lyének és hatékonyságának erősödését, valamennyi tagál­lam érdekében, az Alapok­mány nyújtotta nagy lehetősé­gek jobb kihasználásával kell elérni. Mindkét fél a fejlett és a fejlődő országok közötti nö­vekvő különbség miatt nyug­talankodva annak az elszánt­ságának adott kifejezést, hogy új. igazságosabb és kiegyenlí- tődöttebb gazdasági világren­det kell teremteni, amely tá­mogatná a fejlődő országok haladását, megkönnyítené ne­kik a tudományos és techni­kai vívmányok elérését ós biz­tosítaná a nemzetközi gazda­sági élet stabilitását. A két kormányfő hangsú­lyozta, hogy a Lubomir Strou­gal csehszlovák miniszterelnök hivatalos franciaországi láto­gatása során folytatott meg­beszélések eredményesek vol­tak Csehszlovákia és Francia- ország kapcsolatainak fejlődé­se, népeik közeledése szem­pontjából, és ezzel hozzájárul­tak az európai feszültség eny­hüléséhez és a világbéka szi- lárdulásához.^ Lubomir Strougal csehszlo­vák miniszterelnök megkö­szönte a francia kormánynak a szívélyes fogadtatást, amely­ben részesült, és megismételte Tucques Chirac francia minisz­terelnöknek átadott meghívá­sát, hogy tegyen hivatalos lá­togatást Csehszlovákiában. A francia miniszterelnök öröm­mel elfogadta a meghívást. MARTIN DZÚR hadseregtá­bornok, nemzetvédelmi minisz­ter vezetésével hazaérkezett az a csehszlovák katonai küldött­ség, amely ötnapos látogatást tett Indiában. ALVARO CUNHAL, a Portugál KP főtitkára az MSZMP Közpon­ti Bizottságának meghívására pénteken Budapestre érkezett. SPANYOLORSZÁG február 28- án Marokkó és Mauritánia kö­zös Igazgatása alá helyezi Spa­nyol Szaharát, közölték a há­rom ország pénteki madrdl megállapodásáról. Algéria nem ért egyet a megoldással. LONDONBAN szombaton meg­kezdődött Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának XXXIV. or­szágos kongresszusa. „A válság, a baloldal egysége és a kom­munista párt“ címmel Gordon McLennan, a párt főtitkára mondott bevezetőt a kongresz- szus központi dokumentumához. STOCKHOLMBAN szombaton megkezdődött az Északi Tanács I. rendkívüli ülésszaka. A napi­renden három kérdés szerepelt: Északi Beruházási Bank létesí­tése. az északi országok mun­kapiaci együttműködésének programja és külföldi munká­sok részvétele az északi orszá­gok községtanácsi választásain. 1975. XI. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom