Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1975-11-16 / 46. szám, Vasarnapi Új Szó
Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti • szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztő: Szarka István. Veze* tő titkár: Gál László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 169, 312-52, főszerkesztő: 532-21». titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-38. Táv. iró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava. Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZ LKP nyomdaváilalata —■ Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava. Štúrova 4. Hlrdetőiroda: Va- jánskeho nábrežie 13/A/ll., telefon: 551-83, 544-51. Hí Oj Szó előfizetési dija havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. A Vasárnapi Oj Szó külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti • Postai Hlrlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredné expedícia a dovoz tlače. Gott- waldovo námestie 48/VII. A teniszvilág idei esztendejének legnagyobb szenzációja, hogv a Davis Kupa döntőjébe két európai ország teniszezői kerültek: december 19. és 21. között Stockholmban Svédország és Csehszlovákia válogatottja méri össze erejét. Ilyesmi még nem fordult elő a Davis Kupa gazdag történetében! A cseh szlovák teniszezők a nagy lehetőség küszöbén állnak ... SOK ÉVET KELL VÁRNI Évről évre nagyobb népszerűségnek örvend a te nisz, a legrégibb sportágak egyike. Gondoljunk csak Wimbledonra, a nem hivatalos világbajnokságra: már 1877 ben megrendezték az első bajnokságot. Ilyen szép múltra visszatekintő nemzetközi bajnoksága egyetlen más sportágnak sincs! E félhivatalos világ- bajnokság küzdelmeinek majdnem annyi nézője van, mint mondjuk egy-egy labdarúgó-világbajnokságnak. Évente például közel háromszázezren látják a wimb iedoni versenyeket. Ami az igazolt játékosok számát illeti, a tenisz a maga tlzenuégymilliós táborával a világ sportágai között a ranglista 10. helyén áll. A szórakozásból teniszezők száma újabb tízmillióra rúg. Hogy meny nyíre növekszik világszerte a tenisz iránt érdeklődők száma, azt a nyugati országok is bizonyítják: sok-sok évet kell várni egy-egy megüresedő klub tagságra. És bizony nálunk is sok esetben csak összeköttetés árán juthat be az ember egy egy teniszpályára. A tenisz iránti érdeklődést igazolja, hogy jelenleg 91 ország tagja a Nemzetközi Tenisz Szövetségnek. Tehát a teniszt lassan csak „labdarúgó-méretekkel“ lehet majd mérni. A HATKILÖS EZÜST KUPA A tenisz mai népszerűségében nagy része van az angol származású amerikai D. F. Davis-nek, aki 1899- ben egy díszes serleg rajzát mutatta meg játékostársainak, majd a 20 éves teniszező elárulta, hogy mi a szándéka: „A tenisz iránti érdeklődést szeretném fokozni vele. Apám beleegyezésével azt tervezem, hogy a rajz alapján elkészítettem a serleget, hogy a Brit-szigetek és az Egyesült Állatfnok ver- uyeit ily módon is előmozdítsuk.“ Az ötletet csakhamar követték az események. Elkészült a hatkilós és tizenötdekás ezüstkupa, amely leginkább egy korabeli salátástálat juttat eszünkbe. Megtörtént a kupatalálkozó kiírása is. Az első mérkőzést 19UU augusztusában természetesen a kiíró fél hazájában tartották meg, és a Brit-szigetek (Egyesült Királyság és Írország) együttese nagy önbizalommal hajókázott át az óceánon túlra, A papírforma azonban alaposan felborult! Az amerikaiak támadó játéka nagyon meglepte az angolokat, és végül 3:0-ás vereséggel, egyetlen nyert játszámával tértek vissza nem éppen legjobb hangulatban hazájukba. CSAK A KÜSZÖBIG Századunk elején csak az angolok és az amerikaiak mérkőztek a kupáért. Aztán újabb tenisz-nagyhala-’ Uhui, Ausztrália is jelentkezett, majd a belgák, a franciák ós az osztrákok bekapcsolódása jelentett új színt. „ , _ . . A második világháború után csupán az Egyesült Államok és Ausztrália nevét vésték be a „salátástálba“! Még a kihívásos döntőt is mindig ők játszották egymás ellen, kivéve azt a néhány esetet, «mikor Olaszország, Spanyolország, Mexikó, Románia és India tört előre, a végső győzelem küszöbéig. De csak a küszöbéig, mert a védőktől rendre kikaptak. A kihívásos döntök eredményei a második világháború után: ^ 1946, Melbourne: USA—Ausztrália: 5:0 IH47, New York: USA—Ausztrália: 4:1 19411, New York: liSA—Ausztrália: 5:0 1949, New York: USA—Ausztrália: 4:1 1950, New York: USA—Ausztrália: 1:4 1951, Sydney: Ausztrália—USA: 3:2 1952, Adeiaide: Ausztrália—USA: 4:1 1953, Melbourne: Ausztráliai— USA: 3:2 1954, Sydney: Ausztrália—USA: 2:3 1955, New York: USA—Ausztrália: 0:5 I95K, Adeiaide: Ausztrália—USA: 5:0 1957, Melbourne: Ausztrália—USA: 3:2 1958, Brisbane: USA—Ausztrália: 3:2 1959, New York: USA—Ausztrália: 2:3 19(i0. Sydney: Ausztrália—USA: 4:1 1901, Melbourne: Ausztrália—USA: 5:0 L902. Brisbane: Ausztrália—Mexikó: 5:0 1903, Adeiaide: Ausztrália—USA: 2:3 1964, Cleveland: USA—Ausztrália: 2:3 1905. Sydney: Ausztrália—Spanyolország: 4:1 1900, Melbmirne: Ausztráliai—India: 4:1 1907, Brisbane: Ausztrália—Spanyolország: 4:1 1908, Adeiaide: Ausztrália—USA: 1:4 1909, Cleveland: USA—Románia: 5:0 1970, Cleveland: USA—NSZK. 3:2 1971, (.’hariutte: USA—Románia: 3:2 1972, Bukarest: Románia—USA: 2:3 1973, Sydney: Ausztrália—USA: 3:2 1974, Dél afrikai Köztársaság—India: 3:0. India nem állt ki a fajgyűlölő ors/ág teniszezői ellen. __ 1900 tói, a kupa első kiírásától napjainkig mindössze négy ország (a Dél-afrikai Köztársaságot nem vettük számításba) szerepel a győztesek között: Egyesült Államok [25 alkaloidnál)* Ausztrália (241, Anglia (9), Franciaország (6). FIAT KOCSIT KAPOTT Mint ismeretes, 1968 márciusában olyan határozat született, hogy a nemzetközi tornákon ajmatőrök és profik is indulhatnak. Tehát ettől az évtől kezdve bevezették az úgynevezett „nyílt“ versenyeket. Ekkor volt szó arról, hogy a Davis Kupában is engedélyezik a profik szereplését. Ez azonban nem következet! be, mert a kupa alapítójának a fia, a 80 éves Davis felemelte tiltakozó hangját. „Az én apám nevét nem mocskolhatja he senki. Ezért a kupáért prolik nem játszhatnak, vagy adják vissza a serleget .. .“ A serleg azonban maradt, s továbbra is csak amatőrök és „el nem kötelezett“ (se nem profi, se nem amatőr) teniszezők játszhatnak az immár 75 esztendős kupáért, ífcmely óriási szerepet játszott a •„fehér sport“ elterjedésében. Hogy azért mégsem mindenki „amatőr“, aki részt vesz a Davis Kupa küzdelmeiben, azt néhány eset is bizonyítja. Annak idején a spanyol Santana is megkereste évente az egymillió koronának megfelelő összeget különböző juttatások révén, csak éppen jövedelme után nem fizetett adót. Olaszországban is mindenki tudta, hogy N. Pietrangelinck szabályos szerződése volt az Olasz Tenisz Szövetséggel (az amatőrrel!), melynek értelmében havi félmillió lírát (mintegy 15 ezer koronát) kapott, hogy nyugodtan készülhessen a Davis Kupa küzdelmeire. Azt is kinyomozták, liogy Pietrangeli egy Fiat-kocsit kapott, mert nem lépőit a profik táborába, így indul« hatott a Davis Kupában. A példákat sorolhatnánk tovább napjainkból is. Ugyanis a nyugati országok versenyzői nem szívesen mondanak le a nagy pénzösszegekkel dija. zott nemzetközi tórnákrólc hogy részt vehessenek a Davis kupában. Ha így cselekednek, akkor „kár- .térítést“ követelnek, a szövetségüktől. Például az amerikai Connors eddig nem volt hajlandó indulni a Davis Kupában. Mosl meggondolta niagát. Ki tudja miért? . . SZÉDÍTŐ GYORSASAD Kétségtelen, liogv a salakpályához szokott európai teniszezők szamára mindig hátrányt jelentett a Davis Kupa döntőiben a füves, esetleg az aszfalt- pálya. talán ez is közrejátszott abban, liogy sem a spanyolok sem az olaszok, illetve a nyugatnémetek A világ egyik legjobb teniszezője, a fiatal svéd Björn Borg és a románok nem ludtak győzni a tengerentúl! füves, illetve aszfaltpályán. Az is igaz viszont, hogy az USA és Ausztrália erős csapattal rendelkezett, s az európai válogatottakban kevés volt a nagy egyéniség. De maradjunk csak a fűnél, illetve a salaknál, A füves pályák nagyon nehéz feladat elé állítják a teniszezőket. A szokványos vörös salakon a labda földet érve, szemmel nem is látható apró lyukakat fúr, így lefékeződik, röppályája pedig parabolához hasonló. A speciális fűnyíró gépekkel gondozott pályákon viszont, ahol még külön juhokat is legeltetnek azért, hogy minél erősebben nőjön utánuk a fű, a labda hihetetlen gyorsasággal pattan, különösen akkor — s ez például Angliában nem ritka eset — ha a versenyek előtl vagy éppen alatt eső áztatja a pályát. A tenisz legismertebb szakértői egyöntetűen vallják: a füves pálya és a játék modern változata — tehát az, hogy szinte azonnal a hálóhoz mennek a játékosok — szorosan összefügg, és éppen a játék hihetetlen feJgyorsulásának a következménye. Egy- egy labdaváltás szinte villanásnyi időre korlátozódik, és elektromos gépekkel történt számítások szerint az adogatások labdagyorsasága megközelíti az óránkénti 240 kilométeres sebességet. Talán ez a szédítő gyorsaság kölcsönöz egyre nagyobb vonzerőt magának a játéknak. KODEŠ KONTRA BORG Nagy a vonzereje a Davis Kupa idei döntőjének is. A svédeket sepimi más nem érdekli, csak a győzelem. Hogy ez így van, azt a következő eset bizonyítja: eredetileg az ismert Johanneshov-stadion- ban (10 ezer néző befogadására alkalmas) kellett volna megrendezni a döntőt, de amikor Borgék azt mondták, hogy számukra alkalmasabb a 4000 férőhelyes Királyi Csarnok (Kungliga liallen), a szövetség nem „teketóriázott“. Lemondott a csaknem háromszorosan nagyobb bevételről, és teljesítette a teniszezők és kapitányuk kívánságát. Nem is ok nélkül — a győzelem érdekében. Ugyanis a svéd teniszezők nagyon jól tudják, hogy a Kungliga ballonban lévő gyors pálya nekik jobban kedvez. A svéd Davis Kupa-csapat kapitánya, Bergelin kijelentette: „A Kungliga hallen teniszezőinknek hazai környezetet jelent, míg a Johanneshovról ezt nem mondhatjuk el. Most az egyszer győzelem a célunk, és ezéri nem feledkezhetünk meg semmilyen kicsiségről sem. Minden játékosom meggyőződése: a Kungliga hallenben nagyobbak az esélyeink a győzelemre Hazai környezetben a svédeket tartják esélyesebbnek, a sportban azonban gyakran megbukik a papírforma. Még különben is: Kodeš és társai éppen az idén bizonyították be, hogy a nemzeti színekért mindig maximális teljesítményre képesek. Hogy mire lesz elegendő a maximális teljesítmény, az néhány napon belül elválik. Reménykedni szabad... TOMI VINCE A „salátástál“, a Davis Kupa Jan Kodes a wimbledoni trófeával
