Új Szó, 1975. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1975-11-12 / 267. szám, szerda

Pártunk alapvető céljának tekinti a nemzetközi feszültség enyhítését 1375. XI. 12. (Folytatás a 4. oldalról) tonságos kikötőjébe vezérelte. A szo­cialista internacionalizmus alapja a testvéri nemzetek és államok szoros és önkéntes ideológiai szövetsége, a kommunizmus és a béke eszméi nevé­ben, teljes egyenjogúságuk, szuvereni­tásuk kölcsönös respektálása, kölcsö­nös segítségnyújtásuk és sokoldalú együttműködésilk minden téren az egyes országok és az egész szocia­lista közösség érdekeinek megfelelően. Ebből a szempontból egyre jelentő­sebb szerepet játszik az európai és a nemzetközi eseményekben a Varsói Szerződés, amelynek 20. évfordulójá­ról a közelmúltban emlékeztünk meg a többi szocialista ország népeivel együtt. A csehszlovák külpolitika jelentős feladata, hogy sokoldalúan elősegítse a szocialista országok gazdasági kap­csolatainak fejlődését, megszilárdítsa a nemzetközi szocialista gazdasági in­tegrációt. támogassa a KGST kereté­ben elfogadott határozatok megvalósí­tását. Állami és nemzeti létünk támasza, külpolitikánk kulcsfontosságú elve a Szovjetunióval kötött baráti kapcsola­taink, sokoldalú együttműködésünk ál­landó szilárdítása, a marxizmus—leni­nizmus, a szocialista internacionaliz­mus elvei, a testvéri kölcsönös segít­ségnyújtás, támogatás és harci szoli­daritás alapján. A csehszlovák—szovjet kapcsolatok a történelemben egyedülálló színvona­lat értek el. A minőségileg új fejlődés alapja a csehszlovák—szovjet barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés, amelynek 5. év­fordulóját az idén májusban ünnepel­tük. A Szovjetunióval való szövetsé­günk megvédi országunkat az impe­rialista világ nyílt Intervenciós tevé­kenységével szemben, lehetővé tette, hogy népünk és pártunk figyelmét a szocializmus építésének bonyolult prob­lémáira, az anyagi, a szociális és a kulturális színvonal emelésére összpon­tosítsa. A Szovjetunióval kötött barátságunk­nak nemcsak létfenntartási okai van­nak. A mi barátságunk, szövetségünk a szocializmus és a haladás eszméire, a forradalmi célokra támaszkodik. Min­dig szemünk fényeként fogjuk védel­mezni és sokoldalúan megszilárdítjuk. A barátsági szerződést következetesen életbe léptettük annak tudatában, hogy ez szavatolja legmegbízhatóbban or­szágunk létét, állami szuverenitásun­kat, biztonságunkat és a szocialista rendszert. Testvéri kapcsolatainkban döntő je­lentőségű a CSKP és az SZKP nézet- és akcióegysége, és a kölcsönös kap­csolatok fejlődése a központi bizott­ságok, a kormányok és személyesen G. Husák és L. I. Brezsnyev elvtárs kö­zött. A CSSZSZK és a Szovjetunió egy­séges eljárásában a külpolitika terü­letén jelentős szerepet játszott a két ország külügyminisztériuma tevékeny­ségének az egybehangolása. A Szovjetunióval folytatott sokoldalú gazdasági együttműködésünk fontos szerepet játszott Csehszlovákia gazda­sági erejének fejlesztésében, népünk életszínvonalának állandó emelésében. összegezve leszögezhetjük, hogy a Szovjetunióval folytatott testvéri együttműködésünk felöleli a politikai, a gazdasági és a kulturális élet vala­mennyi területét, széles körű tapasz­talatcserét jelent a szocializmus és a kommunizmus építésében. Egyre átgondoltabb, és a kölcsönös koordináció és integráció egyre több elemét tartalmazza. Gyakorlatilag kor­látlan lehetőségek nyílnak az együtt­működés elmélyítésére. Ezt emelte ki A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter­nek a közelmúltban megvalósított lá­togatása. Sokoldalúan fejlődnek kapcsolataink a szocialista országokkal Egyre szilárdabbak kapcsolataink a többi szocialista országgal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Len­gyel Népköztársasággal, a Magyar Népköztársasággal és a Bolgár Nép- köztársasággal. Sokoldalúan fejlődnek kapcsolataink a Román Szocialista Köztársasággal. Kapcsolataink állandó megszilárdítá­sát jelentősen elősegítik kommunista és munkáspártjaink központi bizottsá­gainak, országaink parlamentjeinek, nemzeti frontjainak, társadalmi szerve­zeteinek, szakszervezeteinek és ifjúsá­gi szervezeteinek rendszeres kapcso­latai. Szoros kapcsolatok alakultak Cl a szövetségi és a nemzeti minisztériu­mok között a kormány tevékenységé­nek egyes területein. Az utóbbi évek folyamán az összes európai szocialista ország külügymi­nisztere ellátogatott Prágába. Látogatá­saikat a tájékoztatások és nézetek ki­cserélésére, valamint a külpolitikai ak­ciók egybehangolására használták ki. Az együttműködés valamennyi terüle­tén pozitív eredményeket értünk el a csehszlovák—jugoszláv kapcsolatokban is. Mély megelégedettséggel és őszinte rokonszenvvel üdvözöltük a vietnami népnek, a laoszi és a kambodzsai nem­zeteknek az imperialista agresszorqk fölött aratott győzelmét. Ez a győze­lem az indokínai nemzetek harcának eredménye, amelyek a Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi szocialista or­szág hatékony segítségét és a béke­szerető nemzetek támogatását élvez­ték. A felszabadító harc sikeres befe­jezéséhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a küzdelem zárószakasza az új, nemzetközi feszültség által be­folyásolt feltételek között ment végbe. A szocialista internacionalizmus elvei­ből kiindulva Csehszlovákia ugyanúgy, mint a háború alatt, most is lehetősé­geihez mérten segítséget nyújt a viet­nami népnek a háborús károk helyre­hozásában és a békés gazdaság építé­sében. Sikeresen fejlődnek kapcsolataink minden területen a Mongol Népköztár­sasággal. Hasonlóan elmélyültek és kibővültek kapcsolataink Kubával. Kedvezően fejlődnek kapcsolataink a Koreai Nppi Demokratikus Köztár­sasággal. A Kínai Népköztársasággal való kap­csolatainkban következetesen az egyen­jogúság, a szuverenitás és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás el­veiből indulunk ki. Több ízben hang­súlyoztuk, hajlandók vagyunk felújí­tani együttműködésünket a nagy kí­nai néppel. Kapcsolataink normalizálá­sát azonban továbbra is a maoista ve­zetés veszélyes kalandorpolitikája, szo­cialistaellenes és szovjetellenes irány­zata, a belügyeinkbe és a szövetsége­seinkkel való kapcsolatainkba való be­avatkozása akadályozza. Ez a politika megbontja a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatát, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és az antiimperialista front egységét. Egy­séges tömböt akar kialakítani a leg- reakciósabb jobboldali imperialista kö­rökből, a szélsőséges szektás erőkből a világszocializmus elleni harcra. A maoista vezetőség a második világhá­ború eredményeinek revízióját szorgal­mazza, ellenzi a határok sérthetetlen­ségének és az erőszak alkalmazása mellőzésének elvét. Területi igények­kel lép fel szocialista és nem szocia­lista országokkal szemben. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság határozottan elítéli ezt a béke­ellenes, szovjetellenes és szocialista­ellenes politikát, s a kedvező politikai kapcsolatok fejlődése alapvető akadá­lyának tartja. Kapcsolataink a nyugati országokkal Elvtársak! A fejlett kapitalista-országokkal való kapcsolatainkban a békés egymás mel­lett élés elveinek megtartásával akar­juk fejleszteni a kölcsönösen előnyös és egyenjogú kapcsolatainkat, ki­használva a kedvező nemzetközi hely­zetet, meg akarjuk oldani a nyílt prob­lémákat. E békepolitika gyakorlati megvalósí­tását jelentette kapcsolataink rendezé­se nyugati szomszédainkkal. Ez fontos stabilizációs tényező. Nagyon nehezen képzelhető el ugyanis, hogy az euró­pai biztonsági és együttműködési kon­ferencia sikeres lett volna az NSZK- val való kapcsolataink rendezése nél­kül. A mai pártvezetőség — Gustáv Hu- sákkal az élen — történelmi érdeme, hogy megoldotta ezeket a komplikált problémákat. A CSSZSZK és az NSZK kapcsolatai­ra vonatkozó megállapodás megterem­tette a feltételeket a politikai kapcso­latok fejlesztésére. Ennek bizonyítéka köztársasági elnökünknek találkozása az NSZK kancellárjával Helsinkiben, és a nyugatnémet külügyminiszter prágai látogatása. Érdekünk, hogy sokoldalúan fejlesz- szük kapcsolatainkat nyugati szomszé­dunkkal. Részünkről nincsenek akadá­lyok kapcsolataink elmélyítésében. Ez­zel összefüggésben örömmel üdvözöl­tük az NSZK kancellárjának helsinki kijelentését, hogy a Német Szövetségi Köztársaság szomszédai megbízhatnak afz NSZK mai politikájának állandósá­gában. Köztársasági elnökünk és mi­niszterelnökünk meghívása az NSZK- ba azt bizonyítja, hogy folytatni akar­ják a megkezdett utat. A Nyugat-Berlin iránti kapcsolataink­ban a négyoldalú megállapodásból in­dulunk ki, amelynek pontos megtartása szavatolja a békét és nyugalmat ezen a területen. 1974 decemberében nagyon hosszú és rendkívül bonyolult tárgyalások után a csehszlovák külügyminiszter első hiva­talos ausztriai látogatása során meg­állapodást írtak alá a nyílt pénzügyi és vagyonjogi kérdések rendezéséről, ami döntő fordulatot jelentett kapcso­latainkban. Az osztrák szövetségi külügyminisz­ter hivatalos látogatása során leszö­geztük, hogy mindkét léi érdeke kap­csolataink elmélyítése. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy politikai kap­csolataink más területeket, elsősorban a gazdaságot is befolyásolják. A poli­tikai kapcsolatok rendezése után je­lentősen emelkedett a kölcsönös áru­csere-forgalom, s lehetővé vált a köl­csönösen előnyös gazdasági kooperáció fejlesztése. A kapcsolatok fejlesztésé­ben jelentős tényező volt a CSSZSZK elnökének és az osztrák kancellárnak helsinki találkozás.! Részünkről keressük a kölcsönös együttműködés fejlesztésének további lehetőségeit. Meggyőződésünk, hogy Ausztria továbbra is konstruktívan vi­szonyul kapcsplataink fejlesztéséhez. Jelentős előrehaladást értünk el a Francia Köztársasággal való kapcsola­tainkban. Ezzel kapcsolatban örömmel fogadtuk a francia képviselőknek azt a kijelentését, miszerint mindkét fél részéről kedvező feltételek alakultak ki ahhoz, hogy kapcsolatainkat meg­felelő szintre emeljük. Ebből a szem­pontból nagy jelentőséget tulajdoní­tunk kormányfőink tervezett francia- országi látogatásának, amelyre a leg­közelebbi napokban kerül sor. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvei érvényesítésének szemléletes pél dája a Finnországgal folytatott együtt­működésünk. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk az Olaszországgal folyta­tott kapcsolatainknak. Mindkét fél el akarja mélyíteni a sokoldalú együtt­működést. Nagy-Britanniával való kapcsola­tainkban nincsenek komolyabb problé­mák. Készek vagyunk, hogy tovább fej­lesszük a csehszlovák angol kapcso­latok jó tapasztalatait. Kapcsolatainkat a skandináv orszá­gokkal Is kedvező irányzat jellemzi. Kielégítően fejlődnek kapcsolataink Belgiummal, Hollandiával és Luxem­burggal. Harminchét év után újból kap­csolatot teremtettünk a Portugál Köz­társasággal. Üdvözöltük a fasiszta dik­tatúra bukását és a haladó erők győ­zelmét. Sokoldalú baráti kapcsolatokat fejlesztünk a fiatal portugál demokrá­ciával. Elítéljük az arra irányuló kísér­leteket, hogy beavatkozzanak Portugá­lia belügyeibe, és meghiúsítsák a hala­dó fejlődést. Népünk örömmel nyugtázta a görög- országi katonai rendszer bukását. Sok­éves hagyományokra tekintenek visz- sza kapcsolataink Törökországgal. Továbbra is feszültségi tűzfészek ma­rad Ciprus. A kivezető út megtalálása érdekében teljes mértékben respektál­ni kell a Ciprusi Köztársaság szuve­renitását, függetlenségét és területi egységét, és ki kell vonni területéről az idegen csapatokat. Csehszlovákia jó és normális kapcso­latokat akar az Egyesült Államokkal. Részünkről ennek érdekében mindent meg is teszünk. Most tehát az amerikai félen a sor, hogy pozitív lépéseket te­gyen a vagyonjogi rendezésre vonatko­zó parafáit egyezmény megvalósítása érdekében. A csehszlovák arany kiadá­sának további komplikálására telt bár­milyen kísérletet teljesen ellenkező­képpen kell értékelnünk. Abból indulunk ki, hogy az Egyesült Államokkal való kapcsolatainknak az egyenjogúság, a kölcsönös előnyösség elvein kell alapulniuk, mindennemű megkülönböztetés nélkül. Részünkről teljes mértékben készek vagyunk, hogy ennek alapján fejlesszük kapcsolatain­kat. Érdekünk, hogy fejlesszük kap­csolatainkat Kanadával. Sikeresen fej­lődnek kapcsolataink Japánnal. Megoldottuk a fö problémákat Csehszlovákia nyugati államokkal folytatott külpolitikájának eredményeit értékelve megállapíthatjuk, hogy az utóbbi években megoldottuk a fő prob­lémákat, amelyek akadályozták az együttműködés sikeres fejlődését. Ez­zel kialakítottuk a feltételeket kap­csolataink elmélyítéséhez a CSKP XIV. kongresszusa Irányvonalának szellemé­ben, az európai biztonsági és együtt­működési konferencia határozataival összhangban. Készek vagyunk, hogy to­vábbra is ebben a szellemben járjunk el. Sikeresen fejlesztjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Támogattuk és támogatjuk Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika országainak nemzeti felszabadító harcát. Értékeljük az el nem kötele­zettség politikáját, mint a nemzetközi eseményeknek az imperializmus, a gyarmati rendszer, a neokolonializmus és a fajüldözés ellen irányuló dina­mikus részét. Rendkívüli fejlődést értek el kap­csolataink Indiával, a jelentős ázsiai hatalommal. Elmélyülnek kapcsolataink Afganisztánnal és Nepállal. Állandó figyelmet szentelünk a közel-keleti fejleményeknek, ahol a helyzet tovább­ra is veszélyes és bonyolult. Támogat­juk az arab népek igazságos harcát a háborús összetűzések időszakában, de a boldogabb pillanatokban is. amikor a világbékét veszélyeztető konfliktus békés megoldásáról van szó. Állásfoglalásunk az izraeli—arab konfliktusban egyértelmű. Meggyőződé­sünk, hogy a Közel-Keleten igazságos béke teremthető. Természetesen csak akkor, ha teljesítik a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyűlés illetékes hatá­rozatait. Továbbra is az a meggyőző­désünk, hogy az elvi megoldás eszkö­ze a genfi konferencia valamennyi ér­dekelt fél, köztük a Palesztinai Felsza­badítási Szervezet képviselőiének rész­vételével. Teljes mértékben támogatjuk az af­rikai nemzetek nemzeti felszabadító harcát, valamint a függetlenségük el­nyerésére és megszilárdítására kifejtett törekvésüket. Külpolitikánk alapelvi* szellemében mindig következetesen állást foglal­tunk a gyarmati rendszer végleges és teljes felszámolása és a faji megkü­lönböztetés megszüntetése mellett. Már több mint f^l évszázada baráti kapcsolatokat tartunk fenn a latin­amerikai országokkal. Állandó figyel­met szentelünk a chilei helyzetnek. Határozottan elítéljük a chilei katonai junta gaztetteit, az emberi jogok dur­va megsértését, a demokratikus erők elleni terrort. A junta e tevékenysége következtében mély nemzetközi elszi­geteltségbe került. Teljes mértékben szolidárisak vagyunk a chilai nép igaz­ságos harcával, és továbbra is sokoldalú támogatásban részesítjük. <*z ENSZ fontos szerepe Csehszlovákia mint a fasizmus első európai áldozata, és az ENSZ 51 ala­pító tagjának egyike, a többi szocia­lista országgal együtt arra törekedett és törekszik, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élése elveinek érvényesí­tése a mindennapi gyakorlat része le­gyen. Az ENSZ fontos szerepet játsz­hat a világbúke és biztonság megőr­zésében, a nemzetközi feszültség eny­hítésében, a nemzetközi együttműkö­dés fejlesztésében és a gyarmati rend­szer végleges felszámolásában. Csehszlovákia konstruktívan hozzá­járul u szervezet nemes küldetésének megvalósításához. Csehszlovákiának az ENSZ-ben be­töltött szerepéről tanúskodik, hogy gyakorlatilag összes bizottságának tagja vagyunk. Az idén Csehszlovákia képviselőit választották a Szociális Bizottság elnökévé. A nemzetközi gazdasági szervezetek­ben a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok teljes normalizálásáért, a meg­különböztetések maradványainak teljes felszámolásáért küzdünk. Amint az ENSZ-közgyűlés ez idei ülésszakán hangsúlyoztuk, Csehszlovákia továbbra is támogatni fogja tekintélyét és ki­használja ezt a fórumot a nemzetközi béke és biztonság elveinek érvényesí­tésére. Teljesen jogosan állapíthatjuk meg, hogy országunk tekintélye a múltban sohasem volt olyan, mint ma. Állan­dóan megszilárdul nemzetközi tekinté­lyünk és pozíciónk, aktívan részt ve­szünk az összes jelentős politikai kér­dés megoldásában. Külpolitikánk egyik kritériuma a po­litikai kapcsolatok, amelyek rendkívül gazdagok és sokoldalúak. Az idén tíz hónap alatt több magas szintű politi­kai kapcsolatot kötöttünk, mint 1955— 1967 egész időszakában. Legfelsőbb tör­vényhozó szervünk is hozzájárul a kedvező feltételek kialakításához az államközi kapcsolatok fejlesztésében. 1972 óta további 11 állammal kötöt­tünk diplomáciai kapcsolatokat, s ma már az ENSZ 142 tagállama közül 109 országgal tartunk fenn kapcsolatokat. 1972—1975-ben 625 kétoldalú szerző dést kötöttünk, és csak az idén 49 sokoldalú megállapodást ratifikáltunk, illetve írtunk alá. Tizenkét kormányközi és 1256 nem kormányközi jellegű nemzetközi szer­vezet tagjai vagyunk, országunkban több kongresszusi és más fontos ülése valósul meg, csupán tavaly 500. Nem­csak politikai kapcsolatainkat, hanem a kulturális és gazdasági kapcsolato­kat is fejlesztjük. Az emberek közötti kapcsolatok fejlesztését sem akadá­lyozzuk. Külpolitikánk törekvése továbbra is arra irányul, hogy kedvező külső fel­tételeket alakítsunk ki a fejlett szo­cialista társadalom építéséhez, a szo­cialista közösség egységének állandó megszilárdításához a békepolitika tá­mogatására, a feszültség enyhítéséhez, a nemzetközi megértés és együttműkö* dés fejlesztéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom