Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-10 / 239. szám, péntek

A CSKP Központi Bizottsága 1975. október 6-7-i ülésének vitája

Josef Koreák elvtárs felszólalása

1H75.

X. 10.

Josef Koröák elvtárs felszólalása bevezető részében jellemezte falvaink előző állapotát, a kishozamú munkát, a kis- és középparaszt bizonytalanságát, valamint béresek és zsellérek nyomorát.

Az átalakulások, amelyekhez pártunk vezette a falut és a mezőgazdaságot, méltán minősíthetők a párt politikája, ama képessége nagy forradalmi és megdönthetetlen győzelmének, hogy a gyakorlatban valósítja meg a marxista—leninista tudományt. Kit ne örvendeztetnének szocialista mezőgazdaságunk eredményei, melyeket a jelentés és a mai illésünk elé terjesztett anyagok kritikai szellemük mellett is tükröznek? Ki ne örülne bármely faluba ellátogatva, amikor látja, hogyan változtak meg a viszonyok, az ott élő emberek? A bizalmatlan és várakozó emberek, akik elé két és félévtizeddel ezelőtt léptünk programunkkal és harcot vívtunk, hogy megnyerjük őket a lenini szövetkezeti terv gondolatának, a szocializmus híveivé fejlődtek, akik saját tapasztalatukon győződtek meg a párt politikájának helyességéről, eszméinek igazságáról.

Nem tagadjuk, hogy a tőkés világban, főként a fejlett tőkés államokban is előrehalad a mezőgazdaság fejlődé-' se. Ám meggyőződésünk, hogy a haladásnak az ember javára és jólétére való felhasználása sehol másutt nem lehet olyan kimutatható és nagyvonalú, mint a szocialista termelési viszonyokban, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelésben.

Ismerjük a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés előnyeit, ismerjük az összesített föld nyújtotta lehetőségeket, elsősorban egyre tökéletesebb és tudományosabb táplálásának lehetőségéi s így termőképességének fokozását, megművelési technikája és gazdaságossága tökéletesítésének lehetőségeit, a nagyüzemi termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeit, a nemesítés lehetőségeit, a fajok körzetesítésének, a nagy területű öntözési rendszereknek és a szocialista termelési szervezés más nagyüzemi módszereinek lehetőségeit, s ezért bátran tervezhetünk és tekinthetünk a jövőbe.

Mai tanácskozásunk központi gondolata: Hogyan tegyünk további határozott lépést elegendő élelmiszer biztosítására — termelésének maximális önellátottsága, főként a gabonatermelésben való önellátottság elérése útján a következő években.

Amellett, hogy a világ lakosságának érdeke a béke megőrzése, nincs olyan további nagyobb probléma, amely any nyira lekötné a világ közvéleményének figyelmét, mint a növekvő számú lakosság élelmezésének biztosítása. A történelem nemegyszer a gyakorlatban mutatta meg az imperializmus igazi arcát — zsaroló politikáját, az emberi nyomorra, a népek és országok szenvedésére alapozza. Mivel kenyér nélkül nem .lehet élni, a kenyér pedig gabonából készül, most és feltételezhetően a jövőben is a gabona és a belőle készült élelmiszerek nemcsak kereskedelem, hanem politikai üzelmek tárgyává is válik. Ez csak kiemeli a Központi Bizottság ülésén napirenden levő kérdések belpolitikai és nemzetközi politikai jelentőségét is.

Elég erőnk és lehetőségünk van hogy ezen az úton is fokozzuk a szocializmusnak azokra a népekre és országokra ható vonzó erejét, amelyek jövőbeli fejlődésük irányát a jelenlegi helyzetből kivezető útként keresik. Úgy vélem, hogy mi és más szocialista országok is nem egy gondot vehetnek le a Szovjetunió válláról, amely évek hosszú során át nem kis mennyiségben szállította nekünk a hiányzó gabonát, noha a terméketlen években — az idén sem máskülönben — nehézségek árán kellett vásárolnia a tőkés piacokon. '

Már kapcsolataink internacionalista lényegéből kifolyólag kötelesek vagyunk szabaddá tenni szovjet barátaink kezét, miután lehetőségek nyíltak arra, hogy a problémát saját erőnkkel oldjuk meg. Szilárd meggyőződésünk, hogy a gabonaprobléma számunkra megoldható.

Belpolitikai szempontból elegendő jó minőségű élelmiszer van a piacon és az élelmiszerek elegendő mennyisége közvetlenül a gabonatermesztéstől — a békés piac alapjától függ. Senkit sem kell meggyőzni róla, mit jelent a politikában a jól ellátott és kiegyensúlyozott piac. A piac alapját alkotó és a fogyasztók számára szükségességet jelenlő élelmiszer-ellátás

— részbeni és helyi problémáktól eltekintve kiegyensúlyozott.

A mai ülés előkészítésének időszakában a cseh kormányban egyes elvtár- sakkal tanácskoztunk és egyetértettünk 'abban, hogy nem volna helyes borúlátóan megítélni az idei betakarítás

eredményeit. Hisz elvégre — a csehszlovák mezőgazdaság gabonatermesztése történelmének szempontjából megítélve — nem volt rossz a gabonatermés, noha kisebb volt a tavalyi rekordtermésnél.

A mezőgazdaságban így volt ez min dig és még sokáig így lesz, számíta- nunk kell olyan tényezőre, mint a természet, noha az a célunk, hogy minél jobban ráhassunk a természettől való függőségre. Mint tudjuk, ez sikerül is.

Ha a termelés színvonala néhány évvel ezelőtt 6 millió tonna körül mozgott, ma pedig mintegy 10 millió tonna gabona, akkor ez a mezőgazdaság utóbbi években elért progresszív fejlődésének kétségtelen bizonyítéka, amely igazolja a XIV. kongresszus határozataiban és legutóbbi öléves tervünkben megtestesülő pártpolitikát.

A jövőben is számítanunk kell töb bé kevésbé sikeres évekre. Minél nagyobb átlagos hozamokat tervezünk s mi ezeket a VI. ötéves terv végén hektáronként 4,3 tonnára növeljük —, annál nagyobb lesz a kockázat, annál inkább kell előre számolnunk és elejét venni a kockázatnak.

A népgazdaság szocialista irányítási módjának lehetősége van olyan feltételek teremtésére, hogy ilyen helyzetek fölöslegesen ne okozzanak nekünk rendkívüli nehézségeket. Ilyen esetekre előre biztosítanunk kell magunkat ésszerű tartalék céltudatos kialakításával. Ilyen biztonsági tartalékot kellene teremteniük az egyes mezőgazdasági vállalatoknak vagy csoportosulásoknak. Elsősorban a központi alapokban kellene állandó biztonsági tartaléknak szavatolnia, hogy egy évben 5—10 százalékos termeléskü- lönbség ne okozzon rendkívüli nehézségeket. Ez természetesen új silók és raktárak építését igényli. Nem volna reális arra számítani, hogy a gabona termelés évről évre rendszeresen fog nőni, ahogyan azt beírjuk az évi tervekbe. Egyes években bizonyára lesznek kilengések. Számunkra azonban az a fontos, hogy az egész jövő ötéves terv összességében kölcsönös kapcsolatokban felüjegyzett és átvezetett eredményeket érjünk el.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a 6. ötéves terv végére 11—12 millió tonna gabona termelését tervezzük. Ez különben annyi, amennyire a gabonafélékben való önellálottságra van szükségünk és annyi, amennyit nagyobb kockázat nélkül el kellene érnünk. Ezért a Cseh Szocialista Köztársaság feltételei között a mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együtt újra és alaposan meg akarjuk vitatni az összes lehetőségeket, hogyan teljesítsük a magunk részét e nagy feladatból. Az új reális megítélés során sem zárkózunk el a gabona vetésterületei bővítésének további indokolásával kapcsolatos lehetőségek elöl, ami segíthetne változtatni a kockázatokon. Bizonyára kifizetődik a sokoldalú és alapos elemzés, mi előnyösebb és hatásosabb: a gabona pótlása-e a lucerna és más fehérjékben gazdag takarmánynövények szárazanyagával az állatok takarmány- adagjaiban, vagy azt a területet, amelyből gabonát pótló szárazanyagot nyerünk, közvetlenül bevetni gabona félékkel és energikusan belterjesíteni a termelést a takarmánynövények többi területein, a szándtóföldön, réteken és legelőkön.

Ezzel összefüggésben megéri a fáradtságot, hogy jól és felelősségteljesen átdolgozzuk a burgonyatermesztési programot is, a burgonya élelmezési és iparj alkalmazása tényleges szükségleteinek szempontjából azzal a céllal, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabban és jobb eredménnyel használjuk fel a burgonyaterületeket. Ez nyilván új fajtákat, nagyobb gondozást és a burgonya jobb elraktározását fogja igényelni. Meggyőződésünk, hogy csak így takaríthatunk meg sok ezer hektárnyi szántóföldet a gabonafélék javára.

A mai tanácskozás tartalma, alapos előkészítése és a szocialista mezőgazdaság további fejlesztésének realista megközelítése bizonyára nagy visszhangra talál a szövetkezeti parasztok, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szolgáltatások dolgozói körében. Senki sem vonja kétségbe a további ésszerű mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások során és főként a szocialista mezőgazdasági termelés előnyeinek még jobb felhasználása során az ország gazdagsága további növelésének és a nép életszínvonala emelésének javára gyorsan felszabadítható lehetőségeket és tartalékokat.

Még mindig van mit javítani az irányításban felülről lefelé, hogy így felszabaduljon földműveseink kezdeményezése és alkotó aktivitása. A mező- gazdaságban elért sikerek iránti minden tisztelet mellett nem örülhetünk

annak, ahogyan most egyes, nem éppen fárasztó munka nélkül keletkezett értékekkel gazdálkodunk. A drága gabonaalappal való gazdálkodással kapcsolatban megejtett népi ellenőrzés eredményére gondolok; £ nemcsak erre. Mit szóljunk az idei cseresznye termés betakarításához és felhasználá- sához, mit mondjunk a zőldségségter- més egy részének elértéktelenítésével kapcsolatban, noha sok helyütt hiány- volt belőle. Mit teszünk az idén a jó alma- és körte terméssé IV E problémával kapcsolatba kerülők bölcsessége és kezdeményezése nélkül egyetlen kormányhatározat, sem valamilyen ad- minisztratív intézkedés nem oldja meg egyszeriben a problémát. Egyelőre nincsenek eszközeink olyan raktárak létesítésére, amelyek azonnal befogadhatnák például az egész alma termést, és egyenletesen láthatnak el a piacot. Ám jelentős mennyiségű jó téli alma a termelők kis raktáraiban maradhat s aztán vonzó áron felvásárolhatjuk tőlük, majd a téli vagy tavaszi hónapokban a külföldről behozott drága alma helyett elláthatjuk velük a piacot.

Központi Bizottságunk, pártunk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztésének kérdéseivel kapcsolatos beszámolóját a szövetkezeti parasztokhoz, az állami gazdaságok dolgozóihoz és mindazokhoz címezi, akik nek munkája kapcsolatban van a mezőgazdasággal, az élelmiszertermeléssel

és elosztással. A Központi Bizottság levelével, melynek tartalmával teljesen egyetértek, nemcsak a kommunistákhoz, hanem minden dolgozóhoz világos nyelven fordul, ahogy ezt mindig i* VMli- A München előtti köztársaságban a munkások és kisparasztok megértették a pártot, megértették őt a náci megszállás idején az összes becsületes hazafiak, megértette őt a dolgozók túlnyomó többsége, amely a párttal együtt vívta a februári csatát hazánk további fejlődése szocialista irányvonalának végleges győzelméért.

Kétségtelen, hogy azok a kérdések, problémák, távlatok, amelyekkel ma, a pártkongresszus előtt a Központi Bizottság Csehszlovákia dolgozóihoz fordul, teljes megértésre és támogatásra találnak. Maga az élet, a falvakban és városokban különbség nélkül körülöttünk zajló élet, a pezsgő és gazdag élet, amilyen soha sem volt a múltban, azt bizonyítja, hogy a párt csak azért mozgósít, mert lényege az a tulajdonsága, hogy soha se essék önelégültségbe, soha se állapodjék meg az elérteknél, hanem minduntalan utat törjön előre, magasabb célok felé.

A kommunizmus alapítói és kom munista pártunk alapítói törvényként írták pajzsukra: Mindjobban ki kell elégíteni a nép anyagi és kulturális szükségleteit. Pártunk mindenkor hű volt és marad ehhez a küldetéséhez és örökéhez.

Marie Baresová elvtársnő felszólalása

Járásunk, a lounyi járás az északcsehországi kerület egyik leglermé kenyebb járása. A gabonatermesztésben szakosította magát a gabona, a cukorrépa, főleg azonban a komló termesztésére, amelyet 4200 hektárnyi területen termesztünk, tehát a CSSZSZK egész komlóterületének mintegy a felén. A komló kivitelét több mint 60 százalékban járásunk biztosítja a lég jobb minőségű komlójával.

A járás mezőgazdasági vállalatai az

1971—1975-ös években többször kiemelkedő sikert értek el, főleg a növénytermesztés és az állati termékek piaci produkciójával kapcsolatos feladatok rendszeres teljesítésében és túlszárnyalásában. Magasabb színvonalra emelték a termelés koncentrációját és szakosítását, széleskörűen kibontakoztatták a sokoldalú kooperációs kapcsolatokat mind közös mezőgazda- sági vállalatok létesítésével, mind pedig a mezőgazdasági vállalatok közötti kooperálással.

A XIV. pártkongresszus határozatait a járásban minden téren teljesítettük, a járási pártbizottság politikai-szervező munkája ezen a szakaszon rendszeresen a konkrét döntésekből és a mezőgazdasági termelés biztosításából indult ki. A termelést azonban rend szeresen befolyásolja a csapadék hiánya, a talajvíz szintjének egyre nagyobb méretű csökkenése. Ezek a hatások immár objektív tényezőkké váltak, amelyek befolyásolják a növény- termesztés színvonalát.

A növénytermesztésben a szárazság okozta károk öt év alatt lecsökkentették, mégpedig 452 millió koronával a tervezett színvonalat, emellett a termelésre tervezett költségeket mind ráfordítottuk. E veszteségek közvetlen hatása törvényszerűen megmutatkozott az állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek jövedelmében. A károk enyhítését a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, valamint a mezőgazdasági vállalatok a nem biztosítható károk alapjából 1971 —1974-ben 13 millió korona összeggel dotálta. Az idén az ilyen károkat még nem tudjuk kimulatni. Sokkal komolyabb dolog, hogy ezek a károk társadalmunkat a legdöntőbb jellegű terményektől fosztják meg, amilyen a gabona, a cukorrépa, de főleg a komló, mégpedig jelentős mértékben. Például 1973-ban 25 347 tonnával lemaradtunk a reális termelési terv mögött, 1974-ben 5508 tonnával, 1975-ben 6901 tonnával. A járás azonban még az alacsonyabb termelésnél is teljes mértékben biztosította az állami felvásárlási tervet, csökkent azonban ezáltal a takarmányalap, ami más vonatkozásban befolyásolta az állattenyésztés színvonalát. A járásban uralkodó vízhiány befolyásolja az elsődleges mező- gazdasági termelés területét is. A növénytermesztésben bekövetkezett hiány negatívan befolyásolja a felvásárlási vállalatok, főleg a cukorgyárak termelési tervének teljesítését, a komlótermesztésben pedig jelentős devizaveszteséget okoz népgazdaságunk nak.

Mindezek a tények figyelemre méltók. Ezért annál inkább előtérbe lép járásunkba a növénytermesztés biztosításának kérdése, mégoedig a nagy teljesítményű öntözőrendszerek kiépítésével, mert ez az egyeilen lehetőség a nagy társadalmi veszteségek kiküszöböléséire.

A nagy terjedelmű öntözőrendszerek epítésére törekszenek járási szerveink már több éve. 1974-ben a járási szervek a kerületi szervek részvételével megvitatták a lounyi járás növénytermesztésének az ismétlődő szárazságok következtében kritikus helyzetét, amikor a növénytermesztés színvonala u kerület, sőt az egész köztársaság színvonala alá süllyedt. A lounyi járási a kerületi pártbizottság és a CSKP Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumok javaslatára bevetlek abba a tanulmányba, amelyben a komlótermesztési vidékek öntözésének megoldásával foglalkoznak. A tanulmányt a prágai Hydroprojekt vállalat

1974 végén mér kidolgozta, é*5 a lounyi járás problémáját nagy kiterjedésű öntözőrendszerrel szándékozik ..legoldani. Hatékonyságát több oldálrM bizonyíthatjuk. Főleg a komló termesztésben, de a cukorrépa, a takarmánynövények és a gyümölcs termesztésében is, tehát olyan termények esetében, amelyek döntő mértékben részt vesznek járásunk növénytermesztésének szakosításában.

A csapauékhiány nagy kilengeseket okozott az 5. ötéves tervidőszak egyes éveiben. 1971-ben például a növény- termesztés terjedelmét 81 százalékra, 1972-ben 79 százalékra, 1973-ban ugyancsak 79 százalékra, tavaly pedig 79,2 százalékra teljesítettük. Az idén megközelítőleg 85 százalékos teljesítésre számítunk. Szembeötlő különbségek vannak a járás és az ország Átlagos termésében. Például a CSSZSZK- ban 1973-ban az átlagos hektárhozam 3,52 tonna volt, a lounyi járásban pedig csak 2,50 tonna. A cukorrépa terén ugyanabban az időszakban a köztársaságban 31,09 tonna volt a hektárhozam, míg a lounyi járásban csu pán 18,69 tonna.

Egyértelmű igazolást nyert, hogy az öntözőrendszerek kihasználásával például a komlótermesztésben 25,3 százalékkal emelhető a hektárhozam, sőt az öntözött komlóföldeken a következő évben már 50 százalékkal. Hasonlóan jó hatással van az öntözés a többi terményre is. A kapásnövényeknél és a takarmánynövényeknél a termés az átlagos csapadékmennyiségű években 20 százalékkal emelkedik.

Bare§ová elvtársnő felszólalásának további részében a mezőgazdasági gépek szállításának helyzetével foglalkozott az egyes munkaműveleteket illetően. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés további fejlesztése érdekében kielégítő mennyiségben kell szállítani a gépeket és a pótalkatrészeket. Befejezőben biztosította a jelenlevőket arról, hogy a lounyi járás mezőgazda sági dolgozói a párt és az állami szervek vezetésével lebontják részleteire a központi pártbizottság, a szövetségi kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága kongresszusi felhívását, és a lehető legjobban teljesítik majd az. idei évi feladatokat, felkészülnek az 1976. évi termelésre és a 6. ötéves tervre, amely a fokozott célkitűzésekre való tekintetlel nagyon igényes lesz. A járásban már ma kibontakozott a vállalási mozgalom — nem csupán a mező- gazdaságban, hanem az ipari dolgozók körében is —, melynek célja a lehető legbecsületesebben köszönteni pártunlt XV. kongresszusát.

I