Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-07 / 236. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN K. L.: Az 1967/96 sz. hirdet­ményt, amely az úti-költözkö- dési és egyéb költségek meg­térítéséről szól, a szövetségi Munka és Szociális Ügyek Mi­nisztériuma 1972. január 14- én kelt II/1-126/72 7501 sz. uta­sításai egészítik ki és hivata­losan magyarázzák. Az utasí­tások 27. cikkelyének 1. bek. szerint az 1967/69 sz. hirdet­mény 19. §-a, amely többek között az építési munkaadó vállalatoknál dolgozók külön­élés! pótlékát is szabályozza (a különleges fontos építkezé­seken napi 20 korona, a többi építkezésen a nősek számára 15, a nőtleneknek napi 10 ko­rona), nem vonatkozik a helyi gazdálkodás üzemei, valamint a lakásépítő szövetkezetek dolgozóira még akkor sem, ha építkezéseken dolgoznak. Ha az ön esetében is ilyen jel­legű vállalatról van szó, akkor nincs perelhető igénye a 7 év óta folyósított és tavaly be­szüntetett napi 15 korona ösz- szegű külöuélési pótlékra. Ha a munkaadó vállalata központi szervek felügyeletével működő építővállalat és ön továbbra is a fő építési termelésben dol­gozik, akkor igénye van mint nős embernek, aki hetente jár haza a kb. 100 km-re fekvő lakóhelyére, a napi 15 korona összegű különélés! pótlékra. Ezt az igényét az esedékesség­től számított egy éven belül érvényesíthetné annak veszé­lye nélkül, hogy a munkaadó vállalat kifogásolhatná az igény elévülését az 1975/42 sz. hirdetmény értelmében a mun­kaadó vállalat üzemi bizottsá­ga mellett szervezett dőntőbí- ráskodási bizottságnál, és ha a vállalatnál nem Iunne ilyen bizottság, a járásbíróságon be­adott keresettel. A munkabéradó szempontjá­ból mindig a havi béradó-idő­szak kezdete a mértékadó és pedig a hónap első napjának kezdetén levő állapot szerint, pl. a szeptember hónap bér adója szempontjából, — ame­lyet egyébként október hónap jának elején kell levonni, — a szeptember 1. napja kezdetén fennálló állapot a mértékadó. Az ön esetében, mivel az Ön fia csak október folyamán tölti be 18. életévét, ezt az állapotot csak november 1-vel lehet figyelembe venni, tehát az első eltérő, magasabb levo­násra december elején a kifi­zetéskor kerül maj.d sor. Ugyanez vonatkozik a kritikus életkor betöltésére (25, 45, 50), az eltérő (magasabb, vagy ala- Cf ’uiyabb) adótételt csak a dá­tumot követő hónapban lehet figyelembe venni. B. J. Fél év betegállomány után orvosi igazolást kapott, hogy a gyakori lehajolássaJ kapcsolatos takarítónői munkát nem végezheti. Az orvosi iga­zolás alapján a munkaadó vál­lalatnál kérte, osszák be köny- nyebb munkára. Azt válaszol­ták, hogy könnyebb mukát nem tudnak adni, és ha mun­káját tovább nem végezné, fel­mondanak önnek. A munkatörvénykönyv 46. §- ának 1. bek. d) pontja értel­mében írásbeli felmondást le hét adni annak a dolgozónak, aki egészségi okokból tartósan alkalmatlanná válik a munka- viszonyából folyó kötelezettsé­geinek elvégzésére. Az ilyen esetben a munkaadó vállalat a munkatörvénykönyv 47. §- ának 1. bek. értelmében a nem zeti bizottsággal való együtt­működés alapján köteles ha­tékonyan közreműködni abban, hogy megfelelő új foglalkozást találjanak az Ön részére. Ha 15 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, vagy ha járadék megállapítása nélkül változott (csökkent) munkaképességű­nek kell önt tekinteni, akkor a munkaadó vállalat a munka­törvénykönyv 47. §-ának 2. bek. értelmében köteles eset­leg a felérendelt szervezet se gítségével is megfelelő új ál­lásról gondoskodni. Ha más­ként nem állapodnának, meg, az ilyen esetben a felmondási határidő nem fejeződik be ko­rábban, amíg a munkaadó vál­lalat nem tett eleget kötele­zettségének. Az idézett rendelkezés 3. bek, értelmében a munkaadó vállalat nem köteles segíteni egy új állás megtalálásában, illetve annak biztosításában, ha a dogozó komoly indok nél­kül utasítja el a felkínált meg­felelő állási, ahova beléphe­tett volna. Ha a járási nemzeti bizott­ság társadalombiztosítási véle­ményező bizottsága ismerte el Önt, vagy Ismerné el Önt vál­tozott (csökkent) munkaképes­ségűnek, akkor a munkaadó vállalat érvényesen a munka- törvénvkönyv 50. § a alapján nemcsak az üzemi bizottság előzetes beleegyezésével, ha­nem a járási nemzeti bizottság munkaügyi osztályának előze­tes jogerős hozzájárulása alap­ján adhatna önnek felmondást. Megjegyezzük, ha csak a ke­zelőorvostól van ajánlása, az­zal még hivatalosan nem le­hetne önt csökkent munkaké­pességűnek tekinteni. Ezt a minősítést, mint már említet­tettük, a jnb társadalombizto­sítási bizottsága adhatja ki írásbeli határozattal. KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN B. M.: Az irodába besurrant tolvaj által okozott kárát ille­tően a büntetőeljárás során kérte ugyan a kár megítélését, de a büntetőbíróság önt a mintegy 450 korona összegű kárát illetően a polgári per út­jára utasította. A büntetőbíró­ság akkor szokott így dönteni, ha a kár összegének megállapí­tásához esetleg még további bi­zonyítékokra lenne szükség. Eb­ben az esetben talán az is közrejátszhatott, hogy önnek joga volt kárát a munkatör­vénykönyv 204. §-a értelmében a munkaadó vállalatnál tett 15 napon belül bejelentéssel kérni. A munkaadó vállalat már mint regressz-követelést érvényesít­hette volna a károkozó tolvaj­jal szemben vagy a büntetőbí­róságon, vagy külön polgári kártérítési perben. Ha ön kárát a munkaadó vállalattal szem­ben az említett határidőn belül nem érvényesítette, akkor ezt velük szemben később már nem érvényesítheti. A másik mód, hogy ön a bíróságon a büntetőiratokban lefolytatott bi­zonyításra való hivatkozással polgárjogi keresetben kérné a károkozó tolvaj által okozott kára megtérítését. A kártérítési igényt egy éven belül lehet ér­vényesíteni, amikor tudomást szerzett káráról és arról, ki folel érte. Ebbe az időbe nem számítódik be az az idő, amíg ön a büntetőeljárásban kérte követelése megítélését, éspe­dig addig az időpontig, amikor önt az ítélet kézbesítésiével ér­tesítették arról,1 hogy önt a polgári per útjára utasították. A kár megítélése esetében a hosszú időre elítélt adóssal szemlien csak a legyházi mun­káért járó jutalomból várhatna kielégítést (előnyt élvezne a vizsgálati fogság és a büntetés kitöltésének költségei, és ez bizony néhány évet is jelent­het). K. A.: Ha az 1975. május 8-i amnesztia előtti 10 évben nem volt elítélve szándékos bűncse­lekmény miatt, vagy ha el volt ugyan ítélve, de olyan mentesí­téssel, hogy úgy kell önre te­kinteni, mintha nem lett volna elítélve, az említett, ez év má­jusában kihirdetett amnesztia vonatkozik a büntetőtörvény­könyv 197/a szakaszára is (cso­porttal, vagy egyénm;l szembe­ni bűncselekmény), illetve az ezen szakasz szerint kimért büntetésre. Mivel önt az emlí­tett szakasz alapján javító-ne­velő intézkedésre ítélték, az amnesztia II. cikkelye értelmé­ben az amnesztia napjától kezdve úgy kell önre tekinteni, mintha nem lett volna büntet­ve (a fizetéséből történt levo­nások elesnek). H. A.: A víz természetes le­folyását engedély nélkül egyol­dalúan megváltoztatni nem sza­bad. A hnb az érdekeltek ké­relmére megkísérelheti a szom­szédok közötti vita megoldását kölcsönös megegyezéssel, saját hatáskörén belül hozhat dön­tést is az együttélés szabályo­zása érdekében. Ha a hnb köz­reműködésével nem tudnának megegyezni, akkor valamelyi­kük kérelmére a járásbíróság döntene valószínűleg szakértő meghallgatása és helyi szemle alapján. Dr. F. J. A FELÜLETKIKÉSZÍTÉS AUTOMATIZÁLÁSA A mai technika által nyújtott bő anyagválasz­ték ellenére a szerkezeti anyagok között ma is a fémeknek és ezen tjeiül a különböző acé­loknak van a legnagyobb szerepük. Kiváló szer­kezeti tulajdonságaik indokolják ezt olyannyira, hogy két igen nagy hátrányukat is ellensúlyoz­ni tudják, nevezetesen azt, hogy egyrészt a korróziónak nem állnak ellen, másrészt felü­letük nem felel meg a dekoratív igényeknek. A teljes igazsághoz persze hozzátartozik, hogy egves acé lötvözetek nek nincsenek meg ezek a hátrányaik, ezek viszont nagyon drágák, ezért általános alkalmazásukra nem kerülhet sor. Nincs más hátra, mint hogy az acélokat felü­letkikészítéssel egyiészt védjék a korrózió el­len, másrészt díszítsék. Itt fel kell hívni a fi­gyelmet arra, hogy ez a két követelmény fel­tétlenül egyenrangú. Azok, akik csak a korró­zió elleni védelemmel kívánnak törődni, és „lenézik“ a dekoratív törekvéseket, ugyanolyan téves alapon állnak, mint azok, akik szerint a festékek úgyis mindent eltakarnak. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy sikerük azoknak a felület- kikészítési eljárásoknak van, amelyek a lehető legtökéletesebb védelem mellett minél nagyobb lehetőséget nyújtanak a díszítőfantázia számá­ra. Kétségtelen, hogy ezt a kettős feladatot leg­inkább a festék- és műanyagbevonatok tudják teljesíteni. Sok egyéb mellett ez is oka annak, hogy ezek a bevonatok foglalják el a felület­kikészítés területének legnagyobb résziét. Emel­lett tudatosítani kell, hogy a festék, és mű­anyagbevonatok között ma már nem lehet éles határvonalat húzni, hiszen a korszerű lakkok és festékek vagy tisztán műanyagból készül­nek, vagy legalábbis összetételükben a műanya­goknak jelentős szerepük van. Akár festenek egy acéltárgyat, akár műanyag- bevonatot készítenek rá, egyaránt problémát okoz a rendkívül nagy munka- és helyigény. A gépi megmunkálások és szerelés után elkészült tárgy vagy berendezés felülete rozsdás, olajos, szennyezett. Először tehát fémtiszta felületet kell előállítani. A festés után vagy hosszadal­mas szárításra, vagy nagyméretű beégető ke­mencékre van szükség. A műanyagbevonatok készítése után ugyancsak hosszabb-rövidebb idő szükséges, míg a tárgy használható lesz. A műszaki fejlesztés célja tehát nemcsak az, hogy újabb nagyobb védelmet biztosító anyagokat és eljárásokat keressenek, hanem az is, hogyan le bet a íélületkikészítés munkaigényét és eset­leg helyigényét is minél jobban csökkenteni. FUTÓSZALAGOK ÉS AUTOMATÁK Az első lépést kétségtelenül a szalagrendsze­rek bevezetése jelenti. Jó példa erre a Jawa motorkerékpárgyárban régebben bevezetett festőszalag, A munka legnagyobb része (gitte- zés, csiszolás, festékszórás) kézzel folyt ugyan, de folytonos szalag továbbította a darabokat egyik munkahelyről a másikra, és vitte keresz­tül a szárítókemencéken. Csaknem teljesen au­tomatizálva van a felületelőkezelés. Szakembe­reink ebben az esetben a pácolásl és meleg- foszfátozást választották. Ez érthető, hiszen ez módot nyújt arra, hogy a galvanizálás folya­mán már kidolgozott automataberendezések gya­korlati megoldásait alkalmazzák. Egyik fürdőből a másikba emelik át a féinalkatrészeket, míg végül a rozsda- és szennyezésmentes acélfelüle­ten kialakítják az átmeneti védelmet jelentő foszfátréteget, amely még a festés tapadását is elősegíti. Ez az út azonban nemcsak hogy nem az egyetlen, de nem is a legtökéletesebb. Elsősor-, bán azért, mert a foszfátozás jó, de nem a legjobb felületkezelési eljárás. Hosszú évek vi­tái után — amelyek még ma sem dőltek el — valószínűnek látszik, hogy a vegyi felületelő­készítő eljárások (amelyek közé a foszfátozás is tartozik), elmaradnak a mechanikus eljárá­sok mögött. A legtökéletesebb felületkikészítés, a szemcsefövás azonban nemcsak az egészségre káros (szilikózisveszély), hanem elég lassú és nehezen automatizálható eljárás is. Nagy lépést jelentett az angol ,,Vaqua pro-* cess“ néven ismert módszer. Lényege, hogy a koptatóanyagot, vizel és sűrített levegőt külön­böző arányú keverékben szórnak a fém felüle­tére. A felülettisztítás rendkívül gyors, nincs szilikózisveszély, és ez az eljárás már jól au­tomatizálható. Nagyobb problémát jelent magának a bevonat készítésének az automatizálása. Ehhez feltétle­nül a korszerű technológiát kell alkalmazni. Az egyszerű festékszóráskor nehézségek van­nak. Az elektrosztatikus szórás, mártás és az árasztás azok a módszerek, amelyekre automa­tikus szalagrendszereket lehet kidolgozni. ELÖREGYÁRTOTT FELÜLETVÉDELEM Azokban az iparágakban, amelyekben sok a szerelőjellegű kézi munka, a munka termelé­kenységét egyre inkább előregyártott elemek al­kalmazásával igyekeznek növelni. A kis- és nagypaneles építkezések, a járműipar szendvics­szerkezetei jellemző példák erre. A felületvé­delem területén a műanyagborítású acélszala­gok képviselik ezt az irányzatot. A hidegen hungerelt, mélyhúzó minőségű acélszalagokat egyik vagy mindkét oldalukon 100—200 mikron vastagságú, lágy PVC-réteggel borítják. A PVC- réteg anyagát úgy választják meg, hogy az az acéllemezeken végzendő valamennyi alakítási munkát sérülés nélkül kibírja. Megfelelő ra­gasztóanyagokkal vagy tapadást növelő adalék­anyagokkal biztosítják azt, hogy a megmunká­lás során a védőiéteg ne váljon el az acéltól. Ezek a lemezek nemcsak hajlíthatók, peremez- hetők, hanem mélyhúzhatók is, sőt a technoló­gia kis átalakításával hegeszthetők is. Az arány­lag vastag PVC-réteg arra is módot nyújt, hogy a hagyományos színezésen túlmenően többszínű nyomással, sőt domborzatos mintázással lássák el. Ma még két különböző technológia verseny­zik egymással a műanyagborítású fémlemezek előállításában. Az egyik, a régebbi, lágy PVC- fóliából indul ki, és azt ragasztják fel az acél­szalagra. Az újabb eljárás hasonló a műbőr­gyártáshoz: PVC-pasztát kennek fel az acél­szalag felületére, és azt kemencében zselatinál- ják. Mindkét eljárás során azonban közös az, hogy a borítások nagy teljesítményű automata­berendezéseken folyamatosan készülnek. Ezek az eljárások már nagy lépést jelentenek a felületkikészítés termelékenységének javítása felé. Az ebből a lemezből készült gyártmányo­kon ugyanis már semmiféle felületkikészí­tésre nincs szükség. Az előzetes bevonásnál el­érhető percenkénti teljesítménnyel pedig sem­miféle utólagos felületkikészítés nem verse­nyezhet. Az újfajta lemez először a háztartási és irodagépek gyártásában hódított teret. A nagy ígéretre azonban a járműipar és az építő­ipar is hamar felfigyelt. Kétségtelen az is, hogy a műszer- és híradástechnikai iparban, a mező- gazdasági gépgyártásban és sok más területen Is ki lehet aknázni a műanyagborítású fémleme­zek előnyeit. A LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS A METEOROLÓGIA Még ma is vannak, akik úgy képzelik, hogy a légkör elszennyeződése csakis attól függ, mi­lyen mennyiségben kerülnek egy-egy napon idegen, káros hatású anyagok a levegőbe. Ez a felfogásmód a legnagyobb mértékben téves. A légkör ugyanis egyes napokon óriási meny- nyiségű szennyezést képes befogadni és olyan mértékben felhígítani, hogy semmiféle káros következmény nem mutatkozik, sőt a szennye­ző anyagok egészen rövid idő alatt eltűnnek a szemünk elől. Más napokon ellenben olyan időjárási jelenségek lépnek fel, amelyek a le­vegőbe jutó szennyezés felhalmozódását, bizo­nyos helyek felé való elvándorlását és igen tartós együttmaradását okozzák. Ezért új ipari üzemek és nagyobb hőerőművek helyének meg­választásakor fontos közegészségügyi és egyben népgazdasági szempont is, hogy a helykijelölés meteorológiai szempontból kifogástalan legyen. Mindenekelőtt meg kell állapítani az illető vidékre vonatkozó klasszikus gyakorisági szél­rózsát. Figyelembe kell venni, hogy szomszédos vidékeken a szélrózsa eltérő lehet, ezért a hely­színen végzett megfigyeléseket nem lehet egy másik, közeli obszervatórium adataival pótolni. A szélrózsa megállapításából kitűnik az ural­kodó szélirány. A vizsgálat legfontosabb és elengedhetetlen lépése, hogy figyelembe vesszük a különféle irányból jövő szelek szennyezés-hígító képessé­gét, vagyis a turbulenciájuk szempontjából fennálló igen nagy különbségeket. Az ipari lé­tesítmény szennyező anyagai ugyanis a telep­helynek azon az oldalán okozhatnak veszedel­met, amely a lamináris természetű szelek ég­tájával ellenkező irányba esik. Meglevő na­gyobb városnak tehát azon az oldalán kell a szennyező üzemeket elhelyezni, ahonnan a legturbulensebb, legerősebb hígító hatású lég­mozgások érkeznek. Már meglevő települések és már működő üze­mek esetében a meteorológiai szolgálat egyik fontos feladata, hogy előre bejelentse az idő­járás minden olyan megváltozását, amely nagy­mértékű szennyfelhalmozódásra és a „smog“ veszedelmes jelenségének fellépésére adhat al­kalmat. Ilyen előrejelzések birtokában ugyanis gondoskodni lehet arról, hogy az egyes üzemiek csak a halaszthatatlan munkákon dolgozzanak, és a normálisnál kisebb mennyiségű szennyező anyagot bocsássanak a légkörbe. Ezt a megol­dást ma már nagy arányokban használják kül­földön az atomreaktorok és egyes atomerőmű­vek üzemeltetése során. Az ilyen létesítmények kölcsönösen veszedelmes természetű szennyező­déseket juttatnak a levegőbe, ezért fokozott óvatosságot követelnek meg. A meteorológiai előrejelzéstan újabb módsze­rei már lehetővé teszik, hogy nem túlságosan hosszú időre (12—24 óra) igen részletesen és megbízhatóan lehessen jelezni éppen azoknak az időjárási tényezőknek az alakulását, ame­lyek a levegő szennyeződése és felhígítóképes- sége szempontjából elsősorban szóba jönnek. A szél irányára, turbulenciájának mértékére és a hőmérséklet függőleges rétegeződésére, ille­tőleg a veszedelmes inverziós hőmérsékleti el­oszlások fellépésére vonatkozóan ilyen előrejel­zések ma már jó eredményekkel készíthetők. A természet- és környezetvédelemre manap­ság világszerte egyre nagyobb figyelmet fordí­tanak. Megköveteli ezt a települések és ipari lé­tesítmények számának rohamos növekedése és az a körülmény, hogy a levegőszennyeződés fokozódása a tudomány és a technika számos vívmányának felhasználása ellenére aggasztja az egész emberiséget. Ezért nagy örömmel nyúlnak a szakembsrek a meteorológia segéd­keze után, amely új lehetőségeket kínál. (dj) 1975. X. 7. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom