Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-28 / 254. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN Zz. E.: Mielőbb jelentkezzék a járási nemzeti bizottság mun­kaügyi osztályán. Ha nem tud­na az ő segítségükkel sem munkahelyet találni, elhelyez­kedése előtti segélyt kérhet. Férje bevonulása után saját magárt. és gyermekére ellátási illetményt fog kapni (zaopatro­vací príspevok). Cs. L.: Tekintet nélkül arra, hogy 65 évnél fiatalabb, vagy idősebb, termelési munkakör­ben teljes nyugdíj mellett évi 1í;ü munkanapot dolgozhat. Ha állandó munkaviszonyba lépne, erre az időre havi 1000 korona összegig (az új, várható rende­zés szerint havi 1100 koronáig) kapná nyugdíját. Az új családi házukra a tör­vény értelmében helyesen en­gedélyezték a házadó-mentessé- gist. Ez azonban nem vonatko­zik a kéményseprési illeték megfizetésére. K. L.: A munkatörvénykönyv 51. §-ának 1. bek. e.) pontja ér­telmében, ha mint házastárs követné feleségét új lakóhely­re (ha ő már korábban ott lak­na), akkor mint 23 éves egyha­vi felmondással (írásbeli fel­mondással ) megszüntethetné munkaviszonyát a munkaadó vállalatával szemben. Ha nem tud a munkatörvény­könyv 51. §-ának 1. bekezdésé­ben felsorolt valamelyik minősí­tett felmondási okra hivatkozni (ezek: a hnb munkaerőtoborzá- sa alapján fontosabb munkára való jelentkezés, ha pályázat alapján kapna másutt állást; egészségi okok: nem szabad vé­geznie munkáját, a nők gon­doskodása gyermekükről &zok 15 éves koráig, terhesség, a munkaszerződés és a munka előírások lényeges megsértése a munkaadó részéről, a minősí­tés ki nem használása az utolsó 12 hónapban legalább 6 hóna­pon keresztül és végül, ha a házastárs, illetve t. kiskorú dolgozó követi a másik házas­társat, illetve szüleit új lakó­helyre), akkor csak az említett §. 2. bekezdése értelmében — minden külön indokolás nél­kül is — adhatna írásbeli fel­mondást, de ebben az esetben az ön korára érvényes 1 havi felmondási határidő 6 hónappal meg hossza bbod i k. Zs. B.: Hí. több, mint 15 le­dolgozott éve van, ami feltéte­lezhető, az egész évre járó 20 munkanap szabadságból 7 12 részre, ha csak 15 ledolgozott éve lenne, akkor az évi 15 mun­kanap 7/12 részére lenne igé nve a ledolgozott 7 hónai) alap ján. Az első esetben mintegy 4 nap kifizetésére lenne igénye. VAGYONJOGI ÜGYEKBEN „111“ [EL1GÉRE: A szomszéd az ereszéről & vizet a községi kanalizáclóba való vezetés he­lyett az ön háza alá vezeti és ezzel házának egyes részei át­nedvesednek. Elsősorban a he­lyi nemzeti bizottsághoz fordul­jon, amely ideiglenes intézke­déssel utasíthatja a szomszédot, olyan megoldásra, hogy önnek kára ne keletkezzék. Ha ez az eljárás nem járna eredménnyel, a járásbíróságon adhat be kere­setet, hogy a bíróság a polgári törvénykönyv 417. §-ának 2. bek. értelmében kötelezze szomszéd­ját olyan Intézkedések megtéte­lére, amelyek a .kárveszélyt megszüntetnék. A bíróság jog­erős ítéletét végrehajtás útján ki is lehet kényszeríteni. L. E.: A már jogerős ítélet ellen fellebbezni nem lehet. Oj bizonyíték alapján ugyanannál a bíróságnál kérhetné a per­újítás engedélyezését és egyben kérhetné a jogerős bírósági íté­let végrehajthatóságának fel­függesztését is. Másik megoldás lenne, hogy az SZSZK Legfel­sőbb ügyészségéhez fordul (Ge­nerálna prokuratúra SSR, Bra­tislava, Kamenné nám.) és kéri, hogy ők adjnak be a jogerőre emelkedett ítélet ellen törvény- sértési panaszt az SZSZK Lég felsőbb Bíróságához (Najvyssí súd SSR, Bratislava. Kamenné nám.) a kifogásolt ítélet hatá­lyon kívül helyezése és az ügy továbbtárgyalása iránt a járás- bíróságon. A kérelmet a Legfel­sőbb Ügyészség saját mérlege­lése alapján teszi magáévá, te­hát a panasz beadására senki­nek sincs jogigénye. Az ön esetében valószínűleg meg kellett volna hallgatni a helyi nemzeti bizottság vélemé­nyét, illetve kikérni döntésü­ket, hogy a szomszéd által kért szennyvízlevezető csatorna ásá­sa az ön telkén keresztül jo­gos-e, vagy sem az 1973/138 sz. vízgazdálkodási törvény főként 5. §-& és a Szlovák Nemzeti Tanács 1974/135 sz. törvényé­nek 3. §-a értelmében. Perújítást az új bizonyíték is­mertté válásától számított 3 hónapon belül, de legkésőbb az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül lehet beadni. Az említett módon a Legfelsőbb ügyészség az ítélet jogerőre emelkedésétől számí­tott 3 éven belül adhatna a ki­fogásolt ítélet ellen törvény- sértési i>anaszt. NYUGDÍJ és betegbiztosítási ügyekben K. V.: Mivel az 1975 decem­beréten születendő gyermeke kétségtelenül olyan terhesség­ből születik, amely több mint egy évvel az előző szülése után kezdődött, ön nem igé­nyelheti tz 1965/143 sz. beteg- biztosítási törvényt végrehajtó hirdetmény 45. §-ának 1. be­kezdésében biztosított előnyt, hogy ugyanolyan összegű szülé­si segélyre lenne igénye, mint amilyent az előző szülésekor kapott. Ezen nem tud módosí­tani azzal, hogy esetleg 25 na­pot ledolgozna. Jelenleg még az előző szüléssel, illetve má­sodik gyermekével kapcsolat­ban havi 500 korona gyermek- gondozási segélyt kap. Feltéte­lezzük, hogy harmadik gyer­mekéről is gondoskodni fog an­nak kétéves koráig és ebben az értelemben, ha munkaviszonya még fennállna, igénybe veszi majd a munkatörvénykönyv 157.paragrafusának 2. be­kezdésében biztosított meghosz- szabbított szülési szabad­ságot addig, amíg harmadik gyermeke kétéves lesz. Mivel a szülés előtti két évben nem szerzett legalább 270 biztosí­tott napot (a gyermekgondozá­si segély folyósításának ideje ebből a szempontból nem pót­idő) nem lesz igénye fizetett szülési szabadságra. Ezzel szem­ben, ha munkaviszonya még fennáll, a munkaadó vállalat KNP bizottságánál —, ha már megszűnt, akkor a járási nem­zeti bizottság gyermekvédelmi osztályán — az előírt űrlapon igényelheti majd a szülés nap­jától számítva a havi 500 koro­na gyermekgondozási segélyt. D. I.: A készülő új nyugdíjtör­vény annyiban lesz kedve­zőbb, ha mint 52 éves özvegy egy 62 éves férfival kötne há­zasságot. hogy nem kell két évet várnia, hogy leendő férje után jogosult legyen özvegyi nyugdíjra. A jelenleg érvényes rendelkezés értelmében, ha fér­je után nem szerezne özvegyi járadékot, ismét megkapná az első férje után ka|K)tt özvegyi járadékát. K. M.: A jelenleg élvezett 600 korona összegű özvegyi járadé­kát az új előírások feltehetően némileg emelni fogják. Mivel már 25 éve nincs munkavi­szonyban, saját biztosítása alap­ján nem szerzett igényt sem öreségi, sem rokkantnyúgdíjra. Ha egészségi állapota rosszab­bodna, t járási nemzeti bizott­ság szociális osztályán maga­tehetetlenségi pótlék iránt fo­lyamodhatna. Ennek összege 100—400 korona lehet. A helyi nemzeti bizottság lehetőségei szerint az arra rászorultaknak juttathat kiegészítő, főleg ter­mészetbeni juttatást (tüzelő­utalvány, vásárlási utalvány, stb.). R. Gy.: A 900 korona össze­gű részleges rokkant járadéka mellett mindenképpen kereshet havi 1000 koronát (az új előírá­sok szerint valószínűleg majd 1100 koronát), egyébként a ko­rábbi 2121 koronás átlagkere­set 2/3-át kereshetné meg rok­kantjáradékának veszélyezteté­se nélkül. Az efsz fölé rendelt (irányító) Mezőgazdasági igaz­gatóság tudná önt tájékoztat­ni, hogy az ön által végzett munkát megfelelően díjazzák-e Dr. F. I. SZÁMÍTÓGÉPES ÚTIERVEZÉS Korunk iételeme a mozgás: személyek és javak hömpölygő áradata sürög ide oda országon be­lül, országok és kontinensek között, szárazföl­dön, vizen és levegőben. Ha az úthálózat lépést akar tartani a forgalom erőteljes emelkedésével és biztosítani akarja ennek megkívánt gyorsa­ságát, akkor az elkövetkező Időszakban továbbra is növekedni fog az útépítésre fordított költség. Az országok pénzügyi politikáját súlyos hely­zet elé állítja ez az igény, de a pénz még ko­rántsem oldja meg a nehézségeket. Hol van az a műszaki és munkáskapacitás, amely az egyre igényesebb és nagyobb méretű munkát végre is hajtja? A hagyományos munkamódszerekkel folytatva a munkát, egyszerűen nincs annyi mér­nök és technikus, mint amennyi ehhez szükséges volna. Az utak tervezése és építése egyike a legbo­nyolultabb feladatoknak. A forgalmi követelmé­nyek matematikai elemzését kell összhangba hozni a terjedelmes műszaki számításokkal. Egy egy részfeladat megoldására már egyre inkább veszik igénybe a korszerű számítógépeket. Csakhamar kitűnt azonban, hogy az útépítés­sel kapcsolatban felmerülő kérdések a ifiaguk komplex mivoltával együttesen is megragadha­tók a számítógépes kezelés számára. Megtalál­ták a módját annak, hogy a kezdetben különál­ló problémákként kidolgozott kérdésekre vonat­kozó információk miként programozhatók be a számítógépbe. A gép az adatokat tárolja és azok felhasználásával újabb és újabb változatok szá­mítását tudja elvégezni. A számítás kiterjed a lényeges gazdasági mozzanatokra: a megmozga­tandó föld mennyiségére, a munkabérre stb., így kiválasztható a legkedvezőbb megoldás, mi­előbb még bármiféle tényleges munkabefektetés­re sor kerülne. Úttörő munkát végzett ebben már mintegy 15 évvel ezelőtt a stockholmi Nordisk cég, amely a hatvanas évek elején Svédország, Norvégia és Finnország részére több mint 15 ezer kilométer utat tervezett meg ilyen módon, és a tervezés stádiumában 20 százalék körüli megtakarítást tett lehetővé. Légi fényképezés A kiinduló alap a terepről készített térhatású fotogrammetrikus felvétel. A 400—500 méter ma­gasból készült kép 3—6 kilométert fog át. A tük­rös sztereoszkópban a mélységi méretek 10 cm pontossággal meghatározhatók. Ez a technika nem új: például ily módon határozzák meg a nagy kiterjedésű szabadtéri tárolóhelyeken fel­halmozott szén vagy más anyag hozzávetőleges mennyiségét. A légi felvételt végigtapogatva a terep dom­borzatának koordinátái beadhatók a számítógép­be. Az adatok kiegészítéseként fel kell venni a területet borító erdőt, épületeket, már meglevő utakat, műtárgyakat. Ilyen módon a számítógép megkapja a terep részletes modelljét. Ez a mo­dell hű mása a valóságnak, és ebből viszonylag gyorsan és pontosan előállítható. A gép gyorsan számol, így nem jelent számá­ra különös nehézséget, hogy meghatározza az egyes variánsok kivitelezéséhez megmozgatandó föld mennyiségét. Ha ehhez még figyelembe ve­szi az út teljes hosszát, a kisajátítandó föld árát és egyéb tényezőket, akkor megvan a lehetőség a feladat optimalizálására és a leggazdaságo­sabb nyomvonal kijelölésére. A tervezés három szakaszban készül el: általá­nos elhelyezés, előterv és kiviteli terv. Az elhe­lyezés kijelöli azt az egy vagy két, mintegy ki­lométernyi széles sávot, ahol körülbelül haladni fog az új út. Ez a mérlegelés még nem kívánja a számítógép bevetését. Matematikai modellezés Az előtervezés során a kijelölt sáv légi fel­vételeiből nyert adathalmaz alapján a számító­gép elkészíti a terep modelljét. A műszaki és gazdasági elemzésből származó egyéb betáplált információkat is figyelembe véve, ebből határoz­za meg a gép az optimum közelébe eső válto­zatokat. A kijelölt útvonal részletesebb feldolgozása során a gép azután már magának az útnak a mo­delljét állítja elő. A már említett Nordisk cég számítási programja a tervezésnek ebben a stádiumában 16-mm-es filmen önműködően felvitt vázlatokon adta vissza t,z egyes útszakaszok pers- pektív képét, mintha valaki végighajtana rajta. S mindez még a kezdeti tervezés szintjén. A képek a gép kimenetére kapcsolt oszcillosz­kópon válnak láthatókká. A számítógép a pers- pektív képet ágy állítja e'ő, hogy méterenként meghatározza az út keresztmetszetét, miközben az oszcilloszkóp vezérlése gondoskodik arról, hogy a távolodó képek valamivel magasabban és valamivel kisebb léptékben váljanak a képernyőn láthatóvá. Az egymás után következő filmkockák­ra mindig az egy méterrel távolabb kezdődő met­szetsorozat kerül. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez nem va­lami olcsó mulatság. Az egyik út kétkilométeres szakaszáról ilyen módon előállított film — egy- egy méterére számítva — többe kerül, mint bár­milyen valaha is elkészült játékfilm. Az eljárás jelentősége más oldalról szinte felbecsülhetetlen: az úton „végighajtva“ az esz­tétikai és közlekedésbiztonsági követelmények kielégítése elsőrendűen elbírálható. A műszaki szempontból kifogástalanul megtervezett út is hozhat váratlan meglepetéseket. A korrekt szel­vényezés ellenére egy-egy szakaszon a gépkocsi- vezető úgy érzi, mintha az út oldalt kiszaladna alóla. Ilyen hibát már sikerült is egy alkalom­mal elcsípni a tervezés stádiumában, ós így megakadályozták, hogy az a kivitelbe bekerül­jön. Feltehetően a módszer később nemcsak ol­csóbb, hanem tökéletesebb is lesz. A távolabbi jövőben talán meglesz a lehetőség az útterv sok­kal részletesebb filmezésére, így a közlekedési jelzések és lámpák hatásosságát is meg lehet majd vizsgálni, mielőtt még az első kapavágást megtennék az útépítők. Kiviteli tervek A tervezés harmadik szakasza a kiviteli ter­vek elkészítése. Kiinduló alapja a már részlete­sebb légi felvételek, de azok adatait most már a földtani és talajszilárdsági vizsgálatok eredmé­nyei is kiegészítik. Most készülnek el az útszer­kezet, a csatornázás, az áthidalások és keresz­tezések részletes tervei. A számítógép is segítsé­get nyújt, különösen ha egy vagy más körül­mény utólagos felismerése miatt változtatásokat kell a terveken végrehajtani. A számítógépes áttervezés nagy előnye, hogy az egymástól többé-kevésbé független szempon­tokat — forgalom, műszaki megoldás, gazdasá­gosság — egyetlen komplex összefüggésbe ké­pes összehozni. Például könnyű személyforgalom számára nagyobb emelkedő engedhető meg; túl nagy vagy nehéz forgalom esetén esetleg meg­éri, hogy nagy költséggel bevágják az utat a dombba, mert különben túlságosan csökkenne az átlagos haladási sebesség, és ezzel az út áteresz­tőképessége. A gép mindezt képes számításba venni. Sőt, szabványos programmal lebonyolítva feladatát* lényegesen csökkenti a műszaki gárda, tervezők, építők, útmérnökök gyakorlottságával szemben támasztott igényeket. AGYOBB TERMÉS —ULTRAHANG­BESUGÁRZÁSSAL Az Üzbég SZSZK egyik mezőgazdasági kutató- intézetében több éves kiterjedt vizsgálatsorozat­tal megállapították, hogy a vetőmagvak ultra­hangokkal való besugárzása lényegesen serkenti egyes kultúrnövények, főként a kukorica és a dinnye fejlődését. Az ultrahang-besugárzás a kí­sérletek során egyes esetekben 40 százalékkal növelte a terméshozamot és jócskán lerövidítet­te a növények tenyészidejét. Az ultrahang-besugárzás serkentő hatásának biológiai alapjairól egyelőre még keveset tudunk, ennek részletes felderítése még a jövő kutatá­si feladata. Egyes kutatók feltevése szerint a hallhatatlan hangrezgések megkönnyítik a táp­anyagok mozgását a maghéjban — ezzel fejti ki a besugárzás jótékony hatását. Az ultrahangoknak a folyadékokban való ter­jedéséről viszont már meglehetősen sok érdekes részletet tárt fel a tudományos kutatás. Megtud­tuk, hogy a szapora rezgések valósággal „fel­forralják“ a folyadékot, buborékok, üregek jön­nek létre benne, hatalmas hidraulikus lökések lépnek fel. Ez a kavitációnak nevezett jelenség szétroppanthatja, összeroncsolhatja az élő szö­vetek részecskéit. A meghatározott időtartamú és frekvenciájú rezgések hidraulikus lökései vi­szont serkenthetik a növények egyes életfolya­matait. Éppen az előzőekből következik, hogy az ult­rahang-besugárzás nem minden esetben fejt ki kedvező hatást. Az 1250 kilohertzes ultrahang­rezgések például nemhogy növelték volna, ha­nem egyenesen 20 százalékkal csökkentették a dinnye terméshozamát a kísérletek során. Ugyan­csak csökkentette az eredményt a túlságosan hosszú ideig tartó besugárzás is, kevesebb gyü­mölcs ért be egy-egy növényen. Maga a művelet, az ultrahang besugárzás, meg­lehetősen egyszerű. Előbb 24 órán át nedves ál­lapotban, szobahőmérsékleten tárolják a magva­kat, majd 1—3—6—9 vagy 12 perces időtartam­ra bekapcsolják az ultrahang-generátort — ez­után már következhet is a vetés. Ugyanannak a növényfajtának különböző magvai más és más időtartamú, frekvenciájú besugárzást igényel­nek. A „Kokcsa“ nevű dinnyeTajta például besu­gárzás nélkül 6U métermázsa termést hozott hek­táronként az ellenőrző parcellán. Háromperces ultrahang besugárzás 110 mázsára növelte a hek­táronkénti terméshozamot, de ugyanilyen ered­ménnyel járt a hat percig tartó, 23,5 kilohertz frekvenciájú rezgésekkel való kezelés is. . Különösen eredményesnek bizonyult a külön­böző növényfajták vetőmagjainak 1—3 perces időtartamú besugárzása 23,5 kilohertzes ultra­hangokkal: a növények növekedése és fejlődése meggyorsult, terméshozamuk egyharmaddal meg­nőtt, és meggyorsult a termés beé’ése is. A ku­korica terméshozamát átlagosan 32 százalékkal növelték az ultrahangok. Minden jel arra vall. hogy ennek az új, nagyon egyszerű eljárásnak nagy szerepe lesz a mezőgazdaságban. Hazánk­ban is megindultak az ez irányú kutatások, és kecsegtető eredményeket várnak az új termésnö- velési módszertől nemcsak a kutatók, hanem a mezőgazdasági üzemek is. 1975 X. 28. fe

Next

/
Oldalképek
Tartalom