Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-25 / 252. szám, szombat
A CSKP KB októberi plenáris ülésén elhangzott jelentés és az elfogadott határozatok nagy visszhangra találtak mezőgazdasági dolgozóink körében. A Koáice- vidéki járás egyik jól fejlődő üzemében, a Ceöejovcel (Csécsi) Győzelmes Február Egységes Földművesszövetkezetben a tartalékok feltárását a termelés további szakosításában és ésszerűsítésében látják. A szemes takarmányokkal való takarékosabb gazdálkodás érdekében eddig is több intézkedést hoztak. A szarvasmarha állomány számára jó minőségű granulált takarmányt készítenek kukoricából, árpaszalmából stb., amivel jelentős mennyiségű gabonát takarítanak meg. Ebben nagy segítségükre van a saját granulátoruk, s a három évvel ezelőtt üzembe helyezett BS—6-os szárítógép. A jövő évben egy takarmány- pogácsa-gyártó gépsort akarnak vásárolni, valamint több és jobb minőségű zöldtakarmány és siló termelésével járulnak hozzá a határozatok gyakorlati megvalósításához. Az idei gazdag ősz ajándékait a legteljesebb mértékben kihasználják. Példaként megemlíthetjük, hogy a napokban végzik a lucerna ötödik kaszálását. Ebből a növényből az ideihez hasonló jó termés nagyon régen volt a szövetkezetben. A tervezett évi 72 vagon helyett szeptember végéig 104 vagon lucernái isztet készítettek, s az év végéig legalább még huszonhat vagonnal akarnak gyártani. Ha ezt a vetésterülethez viszonyítjuk, akkor egy hektárra 65—70 mázsa lucernaliszt jut. Szemes takarmányból teljesíin önellátóak, sőt még azt is vállalták, hogy a jövő évi új termésig 36 vagonnal kisegítik az újbódvai és a kamen- cei szövetkezeteket is. ÉVRŐL ÉVRE JOBB EREDMÉNYEK A jelenlegi 1860 hektáros gazdaság 1964 ben jött létre a csécsei és a szőlőskei szövetkezet összevonásával. Azóta évről évre javulnak eredményeik, amit főleg a szakosításnak köszönhetnek, hiszen míg azelőtt 20 féle növényt termeltek, ma ez a szám a felére csökkent. Legfőbb terményeik a gabona, a kukorica, a repce, a takarmányfélék, a szőlő és az alma. Ha az utóbbi évek gazdasági eredményeit grafikonnal akarnánk ábrázolni, az természetesen felfelé ívelne. Az is termesztés, hogy nem lenne nyílegyenes, hiszen voltak kisebb ingadozások. Ilyen például az Idei aratás is. Annak ellenére, hogy az ország számos szövetkezetében hasonló volt a helyzet, mégis meg kell említeni, hiszen hatással van a szövetkezet ez évi és a következő néhány év gabonaprogramjára, s a takarmánytermelésre egyaránt. A múlt év őszén a 300 hektár helyett csak 56 hektáron tudták elvetni a búzát, amely 23,7 mázsás átlagot adott, a 404 hektár árpa pedig 37 mázsát. Tehát összesen 54 vagon gabonával csépeltek ki kevesebbet a tervezettnél. — Ez is egyik oka volt annak, hogy már október elején magunk mögött tudhattuk az ősziek vetését — tájékoztatott Sztaniszló Sándor üzemgazdász. — A búza 350 hektáron került a földbe, ez félszáz hektárral több, mint amennyit az eredeti tervünk előír. A gabonafélékből csak a búzát és az árpát termesztjük, ez utóbbiból 250 hektárt vetünk majd tavassszal. A gyenge gabonatermésért kárpótol bennünket a kukorica. Négyszáz hektárról 57,7 mázsa átlagos hozamot terveztünk, de minden jel arra mutat, hogy elérjük a 65 mázsát is, amivel megközelítőleg 30 vagon többletet kapunk. A kukorica szedését szeptember 25-én kezdtük meg, s e hónap végéig be akarjuk fejezni. Állami felvásárlási tervünket már teljesítettük, eddig 72 vagonnal adtunk át. A takarmányfélék közül 200 hektáron lucernát, 250 hektárpn pedig silókukoricát termesztünk. Ez utóbbit TETTEKRE VÁLTJÁK A PLENUM HATAROZATAIT Szan^zló Sándo; üzemgazdász már begyűjtöttük, s 95 vagon jó minőségű silói kivitettünk belőle. Még további 100 hektár kukoricát meghagytunk zöldtakarmánynak, összesen 3fl vagjn- nal takarítottunk be. Az őszi munkák nagy részét elvégezték. Kúzder M- nos vincellér irányítása alatt a 30 tagú szőlészeti csoport a múlt hét közepén az utolsó fürtöket is leszedte. Amint a vincellér elmondotta, jelenleg 70 hektáron vannak kiültetve a tőkék, ebből 25 hektár a termő, a többi pedig új telepítés. Az elért eredmények alapján úgy döntöttek, hogy még további 30 hektárral bővítik a szőlészetet. Az idei termés várakozáson felüli volt, a tervezett 70 mázsás átlagos hozammal szemben 92,5 mázsa lett a termés. FELTARJAK a tartalékokat — Már szó esett a tartalékok jeltárásáról, s ennek kapcsán az ésszerűsítésről, valamint a szakosításról. Ennek jegyében a jövőben mely területeken lesz a legnagyobb szükség a tartalékok mozgósítására? — Mindenekelőtt a tejtermelésben és a sertéstenyésztésben, annak ellenére, hogy ez utóbbi szövetkezetünk legjövedelmezőbb termelési ágazata. De ha belegondolunk, ez természetes is. Ott érdemes fejleszteni, ahol várható a siker. Amihez nincsenek kedvező feltételek, azt kár is lenne erőltetni. Tehénállományunk 340 darbból áll, tavaly 2620 liter volt a fejési átlag. Erre az évre 3200 litert terveztünk, de már látjuk, hogy nem tudjuk teljesíteni. Zootechnikusaink szerint csak a 3000-et érjük el. Ennek oka az, hogy a létszám megtartása miatt nem tudtunk tervszerűen selejtezni. Ha a szálat tovább akarjuk göngyölíteni, akkor ez arra vezethető visz- sza, hogy a szaporulat Is kevesebb volt a tervezettnél, kevés borjú született, ennek okát pedig a rosz- szul végzett megtermékenyítésben látjuk. Ezért vagyunk kénytelenek tartani a statisztikát lerontó, kevés tejet adó állatokat. Remélhető, hogy két-három éven belül konszolidálódik e téren a helyzet, s ehhez a jó minőségű takarmányt is biztosítani tudjuk. Sertésállományunk jelenleg meghaladja a háromezret. Sertéshúsból az árutermelési tervünk évi 5000 mázsát ír elő. E téren nagy beruházásokat készítünk elő. Hétmillió korona értékben új istállót akarunk építeni az anyasertések számára, 17,5 millióért pedig egy 5000 férőhelyes hizlaldát. Évente több mint 4000 malacot vásárolunk, 839 mázsás összsúlyban Egy anyától viszont átlag 20 malacot is elválasztunk. Ha tehát az anyasertések számát 350-re emeljük, akkor az egy évben 7000 kismalacot jelent. A vásárolt malac kilogrammja 25 korona, mi pedig 15 ért tudjuk előállítani, tehát 1 kilogrammon 10 koronát nyerünk. A 7000 kismalac kb. 1050 mázsa súlyú, egy évben 1 millió 50 000 koronát tudunk majd így megtakarítani. Hústermelésünket pedig több mint kétszeresére növeljük. Mindehhez hozzászámíthatjuk, hogy korszerű termeléssel olcsóbban tudjuk majd a húst előállítani, mint eddig. Sok hasznot hoz a közösnek, hogy évente jelentős mennyiségben adnak el más üzemeknek fajkocákat. Az idén a tervezett 300 helyett 500 darabot sikerült értékesíteniük, s az új telep kiépítése után ezt 1000- re akarják növelni. LEGFONTOSABB AZ EMBEREK HOZZÁÁLLÁSA A tartalékok kihasználásáról lévén szó, el kell mondani, hogy a legfőbb tartalék az emberekben, jó munkájukban, a munkához való hozzáállásukban van. Csécsen már három kollektíva elnyerte a szocialista munkabrigád címet. Frisman Zoltán brigádja a gépesitőket, szerelőket és traktorosokat tömöríti. Vállalták, hogy 5 százalékkal csökkentik az önköltséget, s 5000 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Az anyasertések 12 gondozóját vezeti Sza- niszló Józsej, az ő felajánlásuk 260 000 korona értéket képvisel. Pelegrin Mihály vezeti a fejőnőkből és etetőkből álló 18 tagú brigádot, akik 20 fillérrel akiarják,csökkenteni egy liter tej termelési költségeit, s ezer brigádórát dolgoznak le társadalmi munkában. A szövetkezet ez évi összüzemi kötelezettségvállalásának értéke meghaladja az 1 millió 700 ezer koronát. A jövő év január 1-én az ezer hektáros Pányi Egységes Föidművesszövetkezettel egyesülnek, ami szinten sok változást hoz életükben. Tiszta számlával nézhetnek az új elé, s remélik, hogy az összevonás által még dinamikusabban fejlődő gazdaságot hoznak létre. Eddig sem lehetett okuk panaszra, idei bruttó termelési tervük közel 32,9 millió korona, ez az öt évvel ezelőttinek a kétszerese, s a dolgozóknak khi- zétett bérek is megduplázódtak. A termelés növelését nemcsak a hozamok növelése útján akarják elérni. Jelentős mennyiségű kihasználatlan területet tettek termővé az utóbbi években. 1971 óta a szepsi síkság 600 hektáros területén végeztek meliorációs munkákat, 9 tavaly például 92 hektár gödrös, szakadékos területet rekultiváltak. E téren a jövőben még többet akarnak tenni. Tudják, össztársadalmi érdekről van szó. MALINAK ISTVÁN A CSKP Központi Bizottságának, a szövetségi kormánynak, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának kongresszusi felhívása nyomán tovább fokozódik a dolgozók ni n iik.t kezdeményezése. Naponta értesülünk az újabb és újabb vállalásokról, amelyekben a munkások ezrei a még jobb eredmények elérésére kötelezik magukat. A milliós értékű szocialista vállalásokkal hazánk népe hatékonyan járul hozzá az 5. ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítéséhez és túlszárnyalásához, alapokat teremtve ezáltal a 6. ötéves tervidőszak első évi feladatainak sikeres teljesítéséhez, és méltón köszönt ve pártunk közelgő XV. kongresszusát. 1975 X. 25. A munkakezdeménvezés, a még elkötelezettebb munka és a sok millió korona értékű vállalások természetesen a mezőgazdaság dolgozóira is vonatkoznak. A CSKP, majd az SZLKP Központi Bizottságának októberi ülésein elfogadott határozatok ösztönző erőként hatnak, hiszen részletesen meghatározzák azokat a területeket, amelyekre a mezőgazdaságban a figyelmet és az erőket mindenekelőtt összpontosítani kell. E területek közül kulcsfontosságú a koncentrált takarmányok lehető leggazdaságosabb hasznosítása. Az állattenyésztés további növeléséhez szükséges takarmányalap saját termésből való fedezésének ez is lényeges feltétele, és közvetve szintén a szemes takarmányok termesztésének fokozását jelenti. A kisebb fogyasztás persze nem mehet az eredmények rovására, a fejlődésben a tervezett ütemet a takarékosabb felhasználás mellett is tartani kell. A cél elérésének járható útja a konmányt használnak fel. Az ilyen eredményekre nagyon oda kell figyelni, hiszen lényegében mindenütt adottak a lehetőségek, hogy a mezőgazdasági üzemek ilyen, vagy ehhez hasonló eredményességet érjenek el. Elsősorban jó szervező és irányító munkára, a dolgozók részéről pedig felelősségteljes hozzáállásra van szükség, nad Váhom-i (Vágtornóci) Egységes Földművesszövetkezet gyakorlata az élelmiszer- ipari hulladékok felhasználásának lehetőségére hívja fel a figyelmet. Ebben az évben a hízó sertéseknél 650 es átlag állománnynál napi 83 dkg-os súlygyarapodást értek el, s az átlagos súlygyarapodás három évre vissz.unenőleg is 60 dkg Tartalékok a takarmányozásban centrált takarmányok gazdaságosabb hasznosítása, s így az állati termékek olcsóbb előállítása. A gazdaságosság a mezőgazdaságban is irányadó elv. A kérdést az állattenyésztés szakaszán sem elég úgy feltenni, hogy mennyit termelünk, hanem mindenkor a további kérdéssel együtt, hogy mennyiért. Mert hiába teljesíti túl egy mezőgazdasági üzem a tejeladás, vagy a húseladás tervét, ha egy liter tej termelésére mondjuk 45—49 dkg, vagy a vágómarháknál 1 kg-os súly- gyarapodáshoz 4—4,8, a hízó sertéseknél pedig ugyanazon súlygyarapodáshoz 5—5,4 kg koncentrált takarmányt használ el. Ilyen körülmények közepette az eladási tervek túlteljesítésének valódi értékét nagyon elhomályosítja a koncentrált takarmányok túlzott fogyasztása. Vannak azonban olyan mező- gazdasági üzemek is, ahol egy liter tej, vagy élősúlyban 1 kg sertés-, illetve marhahús termeléséhez 17 dkg, illetve 3,2 és 1,6 kg koncentrált takarmelynek eredményeként fel színre hozhatók a rejtett tartalékok. A tartalékok létezését az azonos feltételek közepette gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok eredményei közötti indokolatlan különbségek is bizonyítják. A kongresszusi felhívás, s a központi bizottsági ülések határozatai a mezőgazdasági üzemeket e tartalékok további feltárására ösztönzik. Ezt a fellendült szocialista munkaverseny, és az ennek eredményeként megszilárdított korábbi vállalások is igazolják. Vegyük például a Trebaticei Efsz dolgozóinak a kongresszusi felhívásra adott válaszát. Az ide vonatkozó részből megtudjuk, hogy a szemes takarmányok megtakarítása érdekében új technológiai intézkedéseket foganatosítanak, a koncentrált takarmányokat szárított répaszelettel és répafejjel, valamint silótakarmány- nyal pótolják. Intézkedéseikkel 1975 utolsó negyedében 600 métermázsa szemes takarmányt takarítanak meg. Vagy egy további példa. A Trnovec felett van. Ennél is lényegesebb, hogy egy kilogramm súlygyarapodáshoz az idén átlagosan 3,52 kg koncentrált takarmányt használtak fel. Az eredményesség titka a tejipar mellékterméke, a savó. Olyan melléktermékről van szó, amely egyébként kárba veszne, és amelynek minden 12 literjében 1 kg árpában található fehérjemennyiség van. A szövetke zet dolgozói nedves etetést alkalmaznak, és a tápport víz helyett savóval keverik. Vizet az állatok külön vájúban kapnak, és mivel a savó az emésztést is serkenti, a sertések az elválasztást követő 5,5 hónap alatt érik el a vágősúlyt. A hasznosítható jó példák felsorolását természetesen tovább folytathatnánk. Máshol eredményesen hasznosítják a söripar, a konzervipar, a sütőipar, sőt a nagyobb étkezdék melléktermékeit, illetve hulladékait, esetleg a szárított tyúktrágyát, vagy szőlőtörkölyt. Több szövetkezet tohéntartásá- ban jól beválik a legeltetés, a koncentrált takarmányok te kintetében pedig az egyéni és csoportos utóetetés, „amennyit adsz, annyit kapsz“ alapon. A koncentrált takarmányok gazdaságosabb felhasználásának további feltétele a jól megszervezett és széles körű szocialista munkaverseny, és az olyan premizálás, amely a dolgozókat anyagilag is érdekeltté teszi abban, hogy sokat, de olcsón termeljenek. A takarékosság érdekében olyan tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni, mint pl. az állat- higiéna, a tökéletes szellőzte-' tés, a megfelelő állatorvosi felügyelet, amelyek szintén befolyásolják a gazdaságosságot. Fontosságban az elmondottakkal egyenrangú a koncentrált takarmányok fogyasztásának állandó ellenőrzése és értékelése, vagy az egyes farmokon a gazdaságosságra felügyelő ellenőrök kijelölése. A koncentrált takarmányokkal való takarékoskodást a kedvező ősz is segíti. A bőséges lucernatermésen kívül mezőgazdasági üzemeink nagy mennyiségű és jó minőségű répafejet, répaszeletet és siló- kukoricát raktározhattak él. Különösen a silókukorica minősége kitűnő, hiszen a hektáronként betakarított 400 mázsa körüli zöldtömegben 100—120 mázsa között is volt a kalászrész. Ez is lényeges feltétel ahhoz, hogy mezőgazdasági üzemeink már az 1975-ös év utolsó negyedében követk-nze- tesen rátérjenek a koncentrált takarmányok gazdaságos fel- használásának az útjára, és így megteremtsék az alapokat a hatodik ötéves terv eddigieknél is nagyobb feladatainak sikeres teljesítéséhez. EGRI FERENC
