Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-25 / 252. szám, szombat

A CSKP KB októberi plenáris ülésén elhangzott je­lentés és az elfogadott határozatok nagy visszhangra találtak mezőgazdasági dolgozóink körében. A Koáice- vidéki járás egyik jól fejlődő üzemében, a Ceöejovcel (Csécsi) Győzelmes Február Egységes Földművesszö­vetkezetben a tartalékok feltárását a termelés továb­bi szakosításában és ésszerűsítésében látják. A szemes takarmányokkal való takarékosabb gaz­dálkodás érdekében eddig is több intézkedést hoztak. A szarvasmarha állomány számára jó minőségű gra­nulált takarmányt készítenek kukoricából, árpaszal­mából stb., amivel jelentős mennyiségű gabonát ta­karítanak meg. Ebben nagy segítségükre van a saját granulátoruk, s a három évvel ezelőtt üzembe helye­zett BS—6-os szárítógép. A jövő évben egy takarmány- pogácsa-gyártó gépsort akarnak vásárolni, valamint több és jobb minőségű zöldtakarmány és siló termelé­sével járulnak hozzá a határozatok gyakorlati meg­valósításához. Az idei gazdag ősz ajándékait a legteljesebb mér­tékben kihasználják. Példaként megemlíthetjük, hogy a napokban végzik a lucerna ötödik kaszálását. Ebből a növényből az ideihez hasonló jó termés nagyon ré­gen volt a szövetkezetben. A tervezett évi 72 vagon he­lyett szeptember végéig 104 vagon lucernái isztet ké­szítettek, s az év végéig legalább még huszonhat vagonnal akarnak gyártani. Ha ezt a vetésterület­hez viszonyítjuk, akkor egy hektárra 65—70 mázsa lu­cernaliszt jut. Szemes takarmányból teljesíin önellá­tóak, sőt még azt is vállalták, hogy a jövő évi új ter­mésig 36 vagonnal kisegítik az újbódvai és a kamen- cei szövetkezeteket is. ÉVRŐL ÉVRE JOBB EREDMÉNYEK A jelenlegi 1860 hektáros gazdaság 1964 ben jött létre a csécsei és a szőlőskei szövetkezet összevoná­sával. Azóta évről évre javulnak eredményeik, amit főleg a szakosításnak köszönhetnek, hiszen míg aze­lőtt 20 féle növényt termeltek, ma ez a szám a felére csökkent. Legfőbb terményeik a gabona, a kukorica, a repce, a takarmányfélék, a szőlő és az alma. Ha az utóbbi évek gazdasági eredményeit grafikon­nal akarnánk ábrázolni, az természetesen felfelé ível­ne. Az is termesztés, hogy nem lenne nyílegyenes, hiszen voltak kisebb ingadozások. Ilyen például az Idei aratás is. Annak ellenére, hogy az ország számos szövetkezetében hasonló volt a helyzet, mégis meg kell említeni, hiszen hatással van a szövetkezet ez évi és a következő néhány év gabonaprogramjára, s a takarmánytermelésre egyaránt. A múlt év őszén a 300 hektár helyett csak 56 hektáron tudták elvetni a búzát, amely 23,7 mázsás átlagot adott, a 404 hektár árpa pedig 37 mázsát. Tehát összesen 54 vagon gabo­nával csépeltek ki kevesebbet a tervezettnél. — Ez is egyik oka volt annak, hogy már október elején magunk mögött tudhattuk az ősziek vetését — tájékoztatott Sztaniszló Sándor üzemgazdász. — A búza 350 hektáron került a földbe, ez félszáz hektár­ral több, mint amennyit az eredeti tervünk előír. A gabonafélékből csak a búzát és az árpát termesztjük, ez utóbbiból 250 hektárt vetünk majd tavassszal. A gyenge gabonatermésért kárpótol bennünket a kukori­ca. Négyszáz hektárról 57,7 mázsa átlagos hozamot terveztünk, de minden jel arra mutat, hogy elérjük a 65 mázsát is, amivel megközelítőleg 30 vagon több­letet kapunk. A kukorica szedését szeptember 25-én kezdtük meg, s e hónap végéig be akarjuk fejezni. Állami felvásárlási tervünket már teljesítettük, ed­dig 72 vagonnal adtunk át. A takarmányfélék közül 200 hektáron lucernát, 250 hektárpn pedig silókukoricát termesztünk. Ez utóbbit TETTEKRE VÁLTJÁK A PLENUM HATAROZATAIT Szan^zló Sándo; üzemgazdász már begyűjtöttük, s 95 vagon jó minőségű silói kivi­tettünk belőle. Még további 100 hektár kukoricát meghagytunk zöldtakarmánynak, összesen 3fl vagjn- nal takarítottunk be. Az őszi munkák nagy részét elvégezték. Kúzder M- nos vincellér irányítása alatt a 30 tagú szőlészeti csoport a múlt hét közepén az utolsó fürtöket is le­szedte. Amint a vincellér elmondotta, jelenleg 70 hek­táron vannak kiültetve a tőkék, ebből 25 hektár a termő, a többi pedig új telepítés. Az elért eredmé­nyek alapján úgy döntöttek, hogy még további 30 hektárral bővítik a szőlészetet. Az idei termés vára­kozáson felüli volt, a tervezett 70 mázsás átlagos hozammal szemben 92,5 mázsa lett a termés. FELTARJAK a tartalékokat — Már szó esett a tartalékok jeltárásáról, s ennek kapcsán az ésszerűsítésről, valamint a szakosításról. Ennek jegyében a jövőben mely területeken lesz a legnagyobb szükség a tartalékok mozgósítására? — Mindenekelőtt a tejtermelésben és a sertéste­nyésztésben, annak ellenére, hogy ez utóbbi szövet­kezetünk legjövedelmezőbb termelési ágazata. De ha belegondolunk, ez természetes is. Ott érdemes fej­leszteni, ahol várható a siker. Amihez nincsenek ked­vező feltételek, azt kár is lenne erőltetni. Tehénállományunk 340 darbból áll, tavaly 2620 li­ter volt a fejési átlag. Erre az évre 3200 litert ter­veztünk, de már látjuk, hogy nem tudjuk teljesíteni. Zootechnikusaink szerint csak a 3000-et érjük el. En­nek oka az, hogy a létszám megtartása miatt nem tudtunk tervszerűen selejtezni. Ha a szálat tovább akarjuk göngyölíteni, akkor ez arra vezethető visz- sza, hogy a szaporulat Is kevesebb volt a tervezett­nél, kevés borjú született, ennek okát pedig a rosz- szul végzett megtermékenyítésben látjuk. Ezért vagyunk kénytelenek tartani a statisztikát lerontó, kevés tejet adó állatokat. Remélhető, hogy két-három éven belül konszolidálódik e téren a helyzet, s eh­hez a jó minőségű takarmányt is biztosítani tud­juk. Sertésállományunk jelenleg meghaladja a három­ezret. Sertéshúsból az árutermelési tervünk évi 5000 mázsát ír elő. E téren nagy beruházásokat készí­tünk elő. Hétmillió korona értékben új istállót aka­runk építeni az anyasertések számára, 17,5 millióért pedig egy 5000 férőhelyes hizlaldát. Évente több mint 4000 malacot vásárolunk, 839 mázsás összsúlyban Egy anyától viszont átlag 20 malacot is elválasztunk. Ha tehát az anyasertések számát 350-re emeljük, ak­kor az egy évben 7000 kismalacot jelent. A vásárolt malac kilogrammja 25 korona, mi pe­dig 15 ért tudjuk előállítani, tehát 1 kilogrammon 10 koronát nyerünk. A 7000 kismalac kb. 1050 mázsa súlyú, egy évben 1 millió 50 000 koronát tudunk majd így megtakarítani. Hústermelésünket pedig több mint kétszeresére növeljük. Mindehhez hozzászámíthatjuk, hogy korszerű termeléssel olcsóbban tudjuk majd a húst előállítani, mint eddig. Sok hasznot hoz a közösnek, hogy évente jelentős mennyiségben adnak el más üzemeknek fajkocákat. Az idén a tervezett 300 helyett 500 darabot sikerült értékesíteniük, s az új telep kiépítése után ezt 1000- re akarják növelni. LEGFONTOSABB AZ EMBEREK HOZZÁÁLLÁSA A tartalékok kihasználásáról lévén szó, el kell mondani, hogy a legfőbb tartalék az emberekben, jó munkájukban, a munkához való hozzáállásukban van. Csécsen már három kollektíva elnyerte a szo­cialista munkabrigád címet. Frisman Zoltán brigád­ja a gépesitőket, szerelőket és traktorosokat tömörí­ti. Vállalták, hogy 5 százalékkal csökkentik az ön­költséget, s 5000 órát dolgoznak le társadalmi mun­kában. Az anyasertések 12 gondozóját vezeti Sza- niszló Józsej, az ő felajánlásuk 260 000 korona érté­ket képvisel. Pelegrin Mihály vezeti a fejőnőkből és etetőkből álló 18 tagú brigádot, akik 20 fillérrel akiarják,csökkenteni egy liter tej termelési költsége­it, s ezer brigádórát dolgoznak le társadalmi munká­ban. A szövetkezet ez évi összüzemi kötelezettségvál­lalásának értéke meghaladja az 1 millió 700 ezer koronát. A jövő év január 1-én az ezer hektáros Pányi Egy­séges Föidművesszövetkezettel egyesülnek, ami szin­ten sok változást hoz életükben. Tiszta számlával nézhetnek az új elé, s remélik, hogy az összevonás által még dinamikusabban fejlődő gazdaságot hoznak létre. Eddig sem lehetett okuk panaszra, idei bruttó termelési tervük közel 32,9 millió korona, ez az öt évvel ezelőttinek a kétszerese, s a dolgozóknak khi- zétett bérek is megduplázódtak. A termelés növelését nemcsak a hozamok növe­lése útján akarják elérni. Jelentős mennyiségű ki­használatlan területet tettek termővé az utóbbi évek­ben. 1971 óta a szepsi síkság 600 hektáros területén végeztek meliorációs munkákat, 9 tavaly például 92 hektár gödrös, szakadékos területet rekultiváltak. E téren a jövőben még többet akarnak tenni. Tudják, össztársadalmi érdekről van szó. MALINAK ISTVÁN A CSKP Központi Bizott­ságának, a szövetségi kor­mánynak, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának kongresszusi felhívása nyo­mán tovább fokozódik a dolgozók ni n iik.t kezdemé­nyezése. Naponta értesü­lünk az újabb és újabb vál­lalásokról, amelyekben a munkások ezrei a még jobb eredmények elérésére köte­lezik magukat. A milliós ér­tékű szocialista vállalások­kal hazánk népe hatéko­nyan járul hozzá az 5. öt­éves terv feladatainak ma­radéktalan teljesítéséhez és túlszárnyalásához, alapokat teremtve ezáltal a 6. öt­éves tervidőszak első évi feladatainak sikeres teljesí­téséhez, és méltón köszönt ve pártunk közelgő XV. kongresszusát. 1975 X. 25. A munkakezdeménvezés, a még elkötelezettebb munka és a sok millió korona értékű vállalások természetesen a me­zőgazdaság dolgozóira is vo­natkoznak. A CSKP, majd az SZLKP Központi Bizottságának októberi ülésein elfogadott ha­tározatok ösztönző erőként hatnak, hiszen részletesen meghatározzák azokat a terü­leteket, amelyekre a mezőgaz­daságban a figyelmet és az erőket mindenekelőtt összpon­tosítani kell. E területek közül kulcsfon­tosságú a koncentrált takar­mányok lehető leggazdaságo­sabb hasznosítása. Az állatte­nyésztés további növeléséhez szükséges takarmányalap saját termésből való fedezésének ez is lényeges feltétele, és köz­vetve szintén a szemes takar­mányok termesztésének foko­zását jelenti. A kisebb fogyasz­tás persze nem mehet az ered­mények rovására, a fejlődés­ben a tervezett ütemet a ta­karékosabb felhasználás mel­lett is tartani kell. A cél el­érésének járható útja a kon­mányt használnak fel. Az ilyen eredményekre nagyon oda kell figyelni, hiszen lényegében mindenütt adottak a lehetősé­gek, hogy a mezőgazdasági üzemek ilyen, vagy ehhez ha­sonló eredményességet érjenek el. Elsősorban jó szervező és irányító munkára, a dolgozók részéről pedig felelősségteljes hozzáállásra van szükség, nad Váhom-i (Vágtornóci) Egységes Földművesszövetke­zet gyakorlata az élelmiszer- ipari hulladékok felhasználá­sának lehetőségére hívja fel a figyelmet. Ebben az évben a hízó sertéseknél 650 es átlag állománnynál napi 83 dkg-os súlygyarapodást értek el, s az átlagos súlygyarapodás három évre vissz.unenőleg is 60 dkg Tartalékok a takarmányozásban centrált takarmányok gazdasá­gosabb hasznosítása, s így az állati termékek olcsóbb előál­lítása. A gazdaságosság a mezőgaz­daságban is irányadó elv. A kérdést az állattenyésztés sza­kaszán sem elég úgy feltenni, hogy mennyit termelünk, ha­nem mindenkor a további kér­déssel együtt, hogy mennyiért. Mert hiába teljesíti túl egy mezőgazdasági üzem a tejel­adás, vagy a húseladás tervét, ha egy liter tej termelésére mondjuk 45—49 dkg, vagy a vágómarháknál 1 kg-os súly- gyarapodáshoz 4—4,8, a hízó sertéseknél pedig ugyanazon súlygyarapodáshoz 5—5,4 kg koncentrált takarmányt hasz­nál el. Ilyen körülmények kö­zepette az eladási tervek túl­teljesítésének valódi értékét nagyon elhomályosítja a kon­centrált takarmányok túlzott fogyasztása. Vannak azonban olyan mező- gazdasági üzemek is, ahol egy liter tej, vagy élősúlyban 1 kg sertés-, illetve marhahús ter­meléséhez 17 dkg, illetve 3,2 és 1,6 kg koncentrált takar­melynek eredményeként fel színre hozhatók a rejtett tar­talékok. A tartalékok létezését az azonos feltételek közepette gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok eredményei közötti indokolatlan különbsé­gek is bizonyítják. A kong­resszusi felhívás, s a központi bizottsági ülések határozatai a mezőgazdasági üzemeket e tar­talékok további feltárására ösztönzik. Ezt a fellendült szocialista munkaverseny, és az ennek eredményeként meg­szilárdított korábbi vállalások is igazolják. Vegyük például a Trebaticei Efsz dolgozóinak a kongresszusi felhívásra adott válaszát. Az ide vonatkozó részből megtudjuk, hogy a sze­mes takarmányok megtakarítá­sa érdekében új technológiai intézkedéseket foganatosítanak, a koncentrált takarmányokat szárított répaszelettel és répa­fejjel, valamint silótakarmány- nyal pótolják. Intézkedéseikkel 1975 utolsó negyedében 600 métermázsa szemes takar­mányt takarítanak meg. Vagy egy további példa. A Trnovec felett van. Ennél is lényege­sebb, hogy egy kilogramm súlygyarapodáshoz az idén át­lagosan 3,52 kg koncentrált takarmányt használtak fel. Az eredményesség titka a tejipar mellékterméke, a savó. Olyan melléktermékről van szó, amely egyébként kárba veszne, és amelynek minden 12 literjében 1 kg árpában található fehér­jemennyiség van. A szövetke zet dolgozói nedves etetést al­kalmaznak, és a tápport víz helyett savóval keverik. Vizet az állatok külön vájúban kap­nak, és mivel a savó az emész­tést is serkenti, a sertések az elválasztást követő 5,5 hónap alatt érik el a vágősúlyt. A hasznosítható jó példák felsorolását természetesen to­vább folytathatnánk. Máshol eredményesen hasznosítják a söripar, a konzervipar, a sü­tőipar, sőt a nagyobb étkezdék melléktermékeit, illetve hulla­dékait, esetleg a szárított tyúk­trágyát, vagy szőlőtörkölyt. Több szövetkezet tohéntartásá- ban jól beválik a legeltetés, a koncentrált takarmányok te kintetében pedig az egyéni és csoportos utóetetés, „amennyit adsz, annyit kapsz“ alapon. A koncentrált takarmányok gaz­daságosabb felhasználásának további feltétele a jól megszer­vezett és széles körű szocia­lista munkaverseny, és az olyan premizálás, amely a dol­gozókat anyagilag is érdekelt­té teszi abban, hogy sokat, de olcsón termeljenek. A takaré­kosság érdekében olyan ténye­zőket sem szabad figyelmen kívül hagyni, mint pl. az állat- higiéna, a tökéletes szellőzte-' tés, a megfelelő állatorvosi felügyelet, amelyek szintén befolyásolják a gazdaságossá­got. Fontosságban az elmon­dottakkal egyenrangú a kon­centrált takarmányok fogyasz­tásának állandó ellenőrzése és értékelése, vagy az egyes far­mokon a gazdaságosságra fel­ügyelő ellenőrök kijelölése. A koncentrált takarmányok­kal való takarékoskodást a kedvező ősz is segíti. A bő­séges lucernatermésen kívül mezőgazdasági üzemeink nagy mennyiségű és jó minőségű répafejet, répaszeletet és siló- kukoricát raktározhattak él. Különösen a silókukorica mi­nősége kitűnő, hiszen a hektá­ronként betakarított 400 mázsa körüli zöldtömegben 100—120 mázsa között is volt a kalász­rész. Ez is lényeges feltétel ahhoz, hogy mezőgazdasági üzemeink már az 1975-ös év utolsó negyedében követk-nze- tesen rátérjenek a koncentrált takarmányok gazdaságos fel- használásának az útjára, és így megteremtsék az alapokat a hatodik ötéves terv eddigiek­nél is nagyobb feladatainak si­keres teljesítéséhez. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom