Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1975-10-23 / 250. szám, csütörtök
Az SMP Központi Bizottsága 1975. október 15-104 Ülésének vitája Peter Raocza elvtárs felszólalása komárnói járás sajátos természeti és gazdasági feltételeivel vezető helyet tölt be a nyugatszlovákiai kerületben a gabona- és kukoricatermesztés terén. Az adott feltételekből kiindulva járásunk párt- és gazdasági szervei e fontos problémának maximális figyelmet szenteltek. Kidolgozták a gabonatermesztési programot, amely az egyes gabonafajta és a kukorica termesztését, fajtabéli összetételét, a fajták által igényelt növénytáplálást és agrotechnikát tartalmazza. E program helyességét, a mezőgazdasági vállalatokban, az efsz-ekben és az állami gazdaságokban történő megvalósítását megerősítik az elért gazdasági eredmények is. Míg járásunkban 1972-ben a gabona vetésterülete, beleértve a kukoricát is, 4300 hektár volt 39,5 mázsás hektárhozammal, 1975-ben az egész vetésterület 45 000 hektár és a várt termés mintegy 48—49 mázsa hektáronként. A gabonatermesztés növelésének döntő tényezője az agrotechnika és a növénytáplálás megjavításán kívül mindenekelőtt a szovjet búzafajták vetésterületének növelése volt, amelyeket a terület több mint 72 százalékán termesztünk. Járásunk feltételei között nagy jelentőségű a szemes kukoricának a termesztése, amely a takarmánykeverékek jelentős összetevője. Ezenkívül a kukorica döntő befolyást gyakorol mind a gabonaprogram, mind pedig a takarmányalap komplex megoldására. Azt várjuk, hogy az idei hektárhozamok meghaladják az 55 mázsát, ami hektáronként több mint hét mázsás növekedést jelent 1972-höz viszonyítva. Meg kell azonban mondani, hogy az elért eredményekben nagy részük van mindenekelőtt a pártalan- szervezeteknek, a kommunistáknak, de a mezőgazdasági vállalatok többi dolgozóinak is. Az elért eredmények és sikerek arra köteleznek bennünket, hogy a járásban 91 503 mázsával több szemes gabonát termesszünk terven felül. Ezért a hatodik ötéves terv előkészítésében bíráló igényességgel járunk el, főként a járásunkban még meglevő tartalékok feltárása során. Tartalékok vannak mindenekelőtt az egyforma éghajlati és talajfeltételek között dolgozó mezőgazdasági vállalatok különhö- ző gazdasági eredményeiben. Tartalékaink vannak továbbá a fajtabéli ösz- szetétel minőségének javításában, a vetőmagvak gyorsabb cseréjében, a technológiai fegyelemben, az agrotechnika következetes érvényesítésében, a növénytáplálásban és a betakarítás során előforduló veszteségek csökkentésében is. Az eddigi tapasztalatok alapján meg kell változtatni a hibrid- kukorica eddigi összetételét a korai és félkorai fajták javára, és meg kell oldani a kukorica-betakarítás utáni kezelését és raktározását is. Az SZLKP KB Elnökségének jelentéséből következő feladatok ugyan igényesek, de teljesíthetők. Meg kell őket oldanunk saját feltételeink között a gyakorlati életben, és teljesítésüket naponta kell ellenőrizni. Csáíí István elvtárs felszólalása 1975 X. 23. A Kogice-vi- déki járás, valamint szövetkezetünk — a Ceőejovcei Efsz — feltételei között három alapvető probléma bír elsőrendű jelentőséggel. Mindenekelőtt a gabonatermesztés fejlesztésének kérdése. Ebben a körzetben a hatodik ötéves tervben kitűzött feladatok szerint a gabonatermesztést 1980-ig 52 százalékkal kell növelnünk az 1975. évi szinttel szemben. Ez a feladat igen igényes, de nem félünk tőle, ha a gabonatermesztés sikeres fejlesztése fő tényezője közül sikerül biztosítanunk a felhasznált vetőmagvak szükséges biológiai minőségét. A betakarításnál csak minimális veszteségeink voltak. A kedvező körülmények ellenére azonban az elért termés nem kielégítő és nem felel meg a ráfordított gondoskodásnak. A gyengébb tér- més okát a felhasznált vetőmag rossz minőségében látjuk. Ezért elhatároztuk, hogy a gabonatermesztés fejlesztésére irányuló elsődleges intézkedésként megoldjuk a kiváló minőségű vetőmagvak elegendő mennyiségben való saját termesztésének kérdését. Már ezen az őszön a búzaterületeken, jövő tavasszal pedig az árpaterületeket is saját szaporítási területként az M-2 és M-3 minőségi fokozatú vetőmaggal vetjük be, olyan mértékben, hogy a jövőben a járás egész gabonatermesztési területén M-3 és M-4-es kiváló minőségű vetőmagvakat használhassunk fel. E vetőmagvak termelése a járásban egy kooperációs körzetbe összpontosul, ahol legjobbak a feltételek, abból a célból, hogy biztosíthassuk a legjobb agrotechnikát, növény- védelmet, az Idejében történő jó betakarítást, majd pedig az egyes fajták tervszerű elosztását járásunk mezőgazdasági vállalataiba. Még nem oldottuk meg a betakarítás utáni kezelést. Emellett a járás nagyságára való tekintettel jelentős mennyiségű vetőmag termeléséről, mintegy ezer vagonról van szó. A másik alapvető probléma, amely általában a szemes gabonával kapcsolatos, a kukoricatermesztés fejlesztésének kérdése, aminek járásunkban nincsenek különösen gazdag hagyományai. Például a mi szövetkezetünk, amely a járás legtermékenyebb körzetében van, gyakorlatilag csak 5 éve foglalkozik kukoricatermesztéssel. Ennek ellenére évről évre jobb eredményeket értünk el. Az idén már elérjük a 80 mázsás hektárhozamot. Feltételezhető, hogy a szemes kukorica termesztése lesz az egyik fő tényező, amely biztosítja 1980-ban a tervezett 47 mázsás hektárhozam elérését. Tiszteletben kell tartani azonban a megfelelő hibrid vetőmagvak iránti igényeket is. Járásunkban ugyanis, tekintettel magasabb fekvésére — a terület 85 százaléka a kukoricatermő területen kívül van —, nem termeszthető az összes hibrid szemeskukorica fajta. Emellett a kukoricát — tekintettel arra, hogy 1976-ban 5500—6000 hektár területen akarjuk termelni — a járásban mindenekelőtt a termőkörzetekben kell elhelyezni. Eddig a gyakorlat az volt, hogy ezeket az igényeket nem tartották kellőképpen tiszteletben és a járásba ebben az évben is szemes célokra hosszabb vegetációs időtartamú kukorica-vetőmagvakat szállítottak. Ezért a kedvező időjárás ellenére egyes kukoricafajták még most nem alkalmasak a betakarításra. E kérdés megoldása nem halogatható, mert a hibrid helyes megválasztása az egyik döntő feltétele annak, hogy elérjük a tervezett termést. A kukorica a takarmányszállítás egyik nagy tartaléka. A kukoricaszár értékes takarmány, tartósítható, és kiegészítő intézkedésekkel — főként karbamiddal és más anyagokkal dúsítva — főként a szarvasmarha-etetésre alkalmas. Ebben az évben, tekintettel az igen jó kukoricatermésre és arra, hogy a kukoricaszár sokáig friss marad, a szemes kukorica betakarításánál még legalább 200 mázsa jó minőségű szárat is betakaríthattunk silózási célokra, ami hektáronként 3 hízómarha számára jelent takarmányt. Az így nyert anyag 5000—5500 hektár szemes kukorica területéről 15 000 szarvasmarha táplálásához elegendő takarmányt jelentene, 200 téli takarmánynap alatt. Ez a reális takarmányalap azonban teljes mértékben elvész a szemes kukorica nem megfelelő betakarítási technikája folytán, amellyel ugyan igen hatékonyan lehet betakarítani a szemes kukoricát, de teljesen tönkremegy a kukoricaszár. Amikor az összes takarmánytartalék kihasználását mérlegeljük, szükséges, hogy konkrétan és gyorsan megoldjuk a kukoricaszár betakarításának kérdését is. A harmadik probléma a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésével függ össze a KoSice-vidéki járás városkörnyéki területein, valamint a város friss zöldséggel és gyümölccsel való folyamatos ellátásának megoldása. Ezen a téren megfelelő koncepciókat dolgoztunk ki. E feladatok teljesítése ugyan igényes anyagi és beruházási intézkedéseket követel, de ezt nem tartjuk döntőnek. Igényesebbnek tűnik számunkra e feladat szervezési biztosítása és megvalósítása. A zöldségtermesztés fejlesztését 8 komplex termelőközpontba akarjuk összpontosítani. Korai zöldséget is termeszteni fogunk fólia alatt. Ezekkel az intézkedésekkel akarjuk biztosítani a hatodik ötéves tervben a város friss zöldséggel való ellátását, 98 százalékban a mi járásunkból. Nehezebb a gyümölcstermesztés fejlesztésének kérdése. A jelenlegi időszakban a város szükségleteit a járási forrásokból csak 2 százalékban fedezzük. A kidolgozott koncepció alapján 1980-ban ez a hányad 17 százalékra, 1985-ben pedig 50 százalékra növekszik. A CSKP XV. kongresszusának tiszteletére kibontakozó szocialista munkaaktivitással a járás mezőgazdasága saját erőinek megfelelő egyesítésével jelentősen meg lehetne gyorsítani a Pártunk Központi Bizottságának Elnöksége, valamint a mai plénum is többek között elbírálja a mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása fejlesztésének eredményeit is. A trnavai járásban néhány éves tapasztalataink vannak, miután a Járásban 21 ún. mikro- körzet és 15 kooperációs egyesülés létesült. Mindegyikükben kooperációs tanácsok alakultak, amelyek tagjai rendszerint az efsz-ek elnökei és az állami gazdaságok igazgatói voltak. Ezzel egyidejűleg szakbizottságok létesültek a növény- és állattenyésztési termelés, a gépesítés és a gazdaság szakaszán. Minden egyes kooperációs egyesülésben pártcsoport alakult a párt vezető szerepének érvényesítése céljából. A kooperációs tanácsok többsége megalakításuk óta aktívan dolgozik. Megtárgyalják az egyéves végrehajtó és távlati terveket, és saját feltételeik között meghatározzák a tervfeladatokat. Rendkívüli felelsősséggel tárgyalják meg a beruházási építkezések elhelyezését és a gépek vásárlásának célszerűségét. Megoldják a gépi eszközökkel való kölcsönös kisegítést, közös gabonaraktárakat, pótalkatrészraktárakat létesítenek, és érvényesítik a kooperáció más magasabb formáit. Hangsúlyozni kell a kooperációs tanácsok munkájának jelentőségét a díjazási normák egységesítése, a mező- gazdasági termékek kiadásának az efsz-ekben való szabályozása stb. során. A XIV. kongresszus határozatai alapján a szakosításra és összpontosításra való fokozatos áttérés alapján járásunkban kidolgoztuk a mezőgazdasági termelés szakosításával és összpontosításával foglalkozó távlati tanulmányt is, amelyet jóváhagyott a járási pártbizottság. A tanulmány szerint 15 kooperációs egyesülés létesül és fokozatosan 15 mezőgazdasági vállalat, amelyek négy kooperációs körzetben fognak együttműködni. Ügy vélem, nagyon helyes, amint azt Janik elvtárs beszámolójában mondotta, hogy a tagyümölcstermelés fejlesztése feladatainak megvalósítását. Járásunk mezőgazdasági dolgozói nagy erőfeszítést tesznek, hogy a feladatok minél jobb teljesítésével üdvözölhessék pártunk XV. kongresszusát. nulmányokat pontosan dolgozzák ki, és mindig vegyék tekintetbe az önkéntességet, hogy biztosítsák a termelés távlatait az egyesített szövetkezetek va- Inmennyi termelési ágazatában, és főként az összes dolgozó elhelyezésének távlatait vegyék tekintetbe. Az utóbbi években a trnavai járás- bnn sor került közös vállalatok létesítésére is. Közös szövetkezeti barom- f itpn vésztő vállalat létesült lS70-ben 75 000 tojóstyúk számára. További közös szövetkezeti vállalat az Agrostav, amoiv mezőgazdasági objektumokat és tnlnünvítási berendezéseket épít. A közös mezőgazdasági vállalatok bázisán épültek a trnavai járási tehénistállnk is, amelyekben 1974-ben 2000 borjút neveltek. A közös mezőgazdasági vállalatok irányításával kapcsolatos igényesebb formák szervezeti struktúrájának megvalósítása szempontjából mérlegeljük az egyes mezőgazdasági vállalatok fokozatos egyesítését közös járási vállalatba, az állattenyésztési termelés céljaira. Az irányítás és a munkaszervezés új formái kezdtek érvényesülni az állami gazdaságokban is. 1974. január 1-től megkezdtük a kombinált irányítási rendszer megvalósítását. A gépesítést és a mellékági tevékenységeket már ágazatilag irányítjuk. Az eddigi tapasztalatok számos fogyatékosságra mutatnak rá, de a lényeges megoldás a vállalaton belüli irányításban és munkaszervezésben rejlik. Ezt az irányítást kétévi alkalmazása után értékelni akarjuk, és át akarunk térni az ágazati irányításra, ami bizonyára megjavítja az állani gazdaságok gazdálkodásának további eredményeit. A szakosítás és összpontosítás terén a Járásban elért eredmények megmutatják, milyen nagy lehetőségek vannak még a mezőgazdasági termelés és a hatékonyság további fejlesztésére. A járásban kibontakozó munkakezdeményezést a CSKP KB, a kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ KB felhívása alapján a növényi és állattenyésztési termelési programok teljesítésére összpontosítjuk. A pártszervezetek rendkívüli figyelmet szentelnek a gabonaprogramnak. Szeretnénk biztosítani az SZLKP KB ülését, hogy a trnavai járás mezőgazdasági dolgozói pártunk vezetésével mindent megtesznek azért, hogy a szemes termények temelésében is mielőbb önellátókká váljunk. Július Bubiéi elvtárs felszólalása Az egész köztársasághoz hasonlóan a Stará Iiubovfia-i járásunkban is, ahol nehezebbek a természeti feltételek, növekedett a mezőgazdasági termelés. Az ötödik ötéves terv eredeti célkitűzéseit valamennyi mutatóban nemcsak teljesítjük, hanem magasan túl is szárnyaljuk. A XIV. kongresszus után a járásban fejlődésnek indultak a szocialista termelési viszonyok a mezőgazdasági föld kollektivizálásával, melynek következtében a szocialista szektor az 1972. évi 38 százalékról ebben az évben 70,5 százalékra növekedett. A kollektivizálás további előrehaladásával komolyan foglalkozniuk kell a felsőbb szerveknek, mivel az egyénileg gazdálkodó földműveseknél van még a mezőgazdasági földek 30 százaléka, és látható, hogy számos összefüggésben még a hegyaljai körzetekben sem képesek teljesíteni a jelenlegi feladatokat. Az SZLKP KB Elnökségének ezen az ülésen előadott jelentése rámutat, hogy a mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztése érdekében hatékonyabban kell felhasználni a rejtett tartalékokat. Járásunkban is elég ilyen tartalék van. Mindenekelőtt a földalap termővé tételében, a talajreakció módosításában és a talaj termőképességének nagyobb humusztartalommal való növelésében. Járásunkban a talaj erősen nedves és az egyénileg gazdálkodó földművesek külterjes termelése fokozatosan a termőképesség csökkenéséhez vezetett. A gondok csak most mutatkoznak meg, amikor a földeket szövetkezetesítet- tök. Ezen a téren sokat vártunk a talajjavítástól. Az ötödik ötéves terv feladatait azonban e szakaszon csak mintegy 74 százalékra teljesítjük. Ügy véljük, hogy az Állami Talajjavítási Igazgatóságnak jobban kellene biztosítania a lecsapolás tervezési előkészítését. A helyzet a legközelebbi időben valószínűleg nem javul, mivel a hatodik ötéves tervre vonatkozóan eddig semmilyen ígéretet sem kaptunk. Szükséges, hogy irányító szerveink a földalapnak, mint fő termelőeszköznek, egyre nagyobb figyelmet szenteljenek, mert a földalapba eszközölt beruházások magas fokúan hatékonyak és gyorsan megtérülnek. Járásunkban több mint 6000 hektár mezőgazdasági földet kell lecsapolni, ami által a szántóföld területe 1500 hektárral növekedne. A másik tényező, amelyben a mezőgazdasági termelés színvonala emelésének nagy tartalékát látjuk, a mezőgazdasági termények, nagy hozamú fajtái biológiai értékének kihasználása. Egy táblán kétfajta burgonyát ültettünk el egymás mellé. A Lipa fajta 360 mázsa hekt&r- hozamot adott, míg a Rajka csupán 120 mázsát. A harmadik tényező, amely befolyásolhatja az állattenyésztési termelés színvonalát, a silókukorica területének kibővítése. Járásunkban ennek az értékes terménynek a termesztését még nemrégen is lebecsülték. Ebben az évben betartottuk az összes agrotechnikai alapelvet, és így a termelők meggyőződtek arról, hogy e terményt érdemes tartósan besorolni vetésforgóba. További új termény lesz a bab, amelyet vagy szemre termelünk, vagy pedig szárítás céljaira, hogy igen ériékes fehérjetartalmú takarmánylisztet készítsünk belőle. Járásunkban további intézkedéseket is előkészítünk a hulladékburgonya hatékony feletetésére, a betakarítást követő kezelés után. Dubiel elvtárs ezután a pótalkatrész-ellátás átszervezésének előkészítésével foglalkozott. Végül a pártmunkáról szólt a tagsági alap javításának szakaszán, valamint az évzáró taggyűlések jó előkészítése során.
