Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-20 / 247. szám, hétfő

Póriunk megszilárdul}, új erői és tapasztalatokat gyűjtőit, elmélyítette vezető szerepéi (Folytatás a 3. oldalról) Egész nyíltan megállapítom, hogy ezen a területen politikánk alapja a maximális gazdaságosság. Ennek kez­detét jelenti az állóalapok jobb ki­használása, a műszakszám emelése, va­lamint a tüzelőanyag- és energiafo- gvasztás racionalizálása. Az üzemek irányításánál figyelembe kell vennünk a termelés tüzelőanyag- és energiaigé­nyességének alakulását is. Ez politikai feladat, amely az egész termelési és nem termelési szférát az egész társa­dalmat érinti. 1976—1980-ban minden tére>n nagyon Jelentős és nagyon igényes feladatokat kell teljesítenie a gépiparnak, amely­nek döntő szerepe van a szükséges ki­viteli alapok kialakításában és jelentős feladata, hogy az épülő hazai fontos termelési kapacitásokat biztosítsa a szükséges technológiával. Például a nehézgépipar termelése csaknem 50 százalékkal növekszik, emellett a szocialista országokba való kivitelét 40 százalékkal és a kapita lista államokba irányuló kivitelét csak­nem kétszeresére emeli. A következő ötéves tervidőszakban rendkívül fontos, pótolhatatlan szere­pe lesz a nehéz- és általános gépipar­nak a kivitelben és általában külső gazdasági kapcsolatainkban. Párt,- ál­lami és gazdasági munkánkban min­den területen fokozott figyelmet kell Elvtársak! A mezőgazdaság az 5. ötéves terv első éveiben az egész gazdasági fejlő­désünk konszolidációs tényezője lett. 1975-ben azonban nem értük el ga­bonafélék tervezett termését. A burgo­nya és a cukorrépa betakarításánál ‘sem értük el a tervezett mennyiséget, csak az 1974. évi szintet. A döntő ok a kedvezőtlen időjárás, ez azonban nem az egyedüli ok. A gabonaneműek- nél és a burgonyánál nem teljesítettük a tervezett vetésterületeket. A CSKP KB plénuma részletesen beszélt az ösz- szehasonlítható feltételek között gaz­dálkodó üzemek eltérő hektárhozamai­ról. Halaszthatatlanul és határozottan in­tézkedéseket kell foganatosítanunk a mezőgazdaságon belül a szemes takar­mányokkal való szigorú gazdálkodásra, nem támaszkodhatunk a központi alap segítségére. szentelni a gépipari termelés egyes ágazatai olyan színvonalra emelésé­nek, amely tekintettel fejlődésünkre és gazdaságunkban betöltött szerepére megilleti. A vegyipar további fejlődése révén csökken a csehszlovák gazdaság füg­gősége a kapitalista országokból be­hozott petrokémiai termékektől, s ez lehetővé teszi, hogy bővüljön a kap­csolatunk a szocialista országokkal, s a természetes nyersanyagokat, első­sorban gyapotot, gyapjút, bőrt és kau- csukot, vegyipari termékekkel helyet­tesítsük. Tekintettel az ú] nemzetközi hely­zetre és lehetőségeinkre, újabb struk­turális változásokat kell végrehajtani a vegyipar fejlesztésében. Ezeknek alapja a kőolaj és a földgáz nagyobb fokú kihasználása vegyipari célokra, valamint a vegyipar azon ágazatának további fejlesztése, amely a hazai fa­anyagtartalékra támaszkodik. Ami az első irányvonalat illeti, meg kell jegyezni, hogy nem folytathatjuk az eddigi gyakorlatot, amikor a föld­gáz nem egész 6 százalékát használ­juk fel vegyipari célokra; a többit a gépkocsik hajtására és a fűtőházak kazánjaiban használiuk fel. Az olyan drága nyersanyagot, mint a földgáz és a kőolaj, gazdaságosabban kell fel­használnunk az egész újratermelési ío lyamatban. Mezőgazdasági termelésünk vala­mennyi irányítási fokának — a mi­nisztériumoktól kezdve — ki kell dol­goznia és ellenőriznie kell a takar­mányterveket, az állattenyésztés valós helyzetéből és tervfeladataiból kiindul­va. Nem tartjuk kívánatosnak, hogy a tervezettnél még tovább növeljük az állatállományt, valamint a sertés, a tojás és a baromfi felvásárlásának ter­vét. Az irányító munkában törvénnyé kell válnia a maggal és a takarmány­nyal való szigorú gazdálkodásnak, be­leszámítva azt is, hogy megakadályoz­zuk az indokolatlan veszteségeket a begyűjtésnél és a raktározásnál is. Döntő szerepet kell ebben betölteniük a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságoknak, felvásárló üzemelt­nek, valamint a takarmánykeveréket előállító részlegeknek. désének folyamatában újabb előreha­ladást értünk el és hogy ezek az or­szágok a feldőlt ő ipar termékeinek fogyasztóiból e remlékek exportőrjeié­vé váltak. Ha a jövőben is gépeket és berendezéseket akarunk szállítani a KGST-országoküa és tízek fejében nyersanyagokat akarunk szerezni a csehszlovák népgazdaság további fejlő­déséhez, meg kell gyorsítanunk a cseh­szlovák termelés struktúrális változá­sait, meg kell javítanunk termékeink műszaki és minőségi mutatóit. Mezőgazdaságunk stratégiai feladata f Elvtársakt Az ezen a téren tett határozott in­tézkedéseket nemcsak az idei gyen­gébb termés indokolja. A CSKP KB leg­utóbbi filése újból megerősítette mező- gazdaságunk stratégiai feladatát, hogy néhány éven belül fokozatosan önellá­tókká váljunk a gabonaneműek terme­lésében és tovább növeljük a önellá­tást az élelmiszergyártásban. * Két szempontból kell megközelíte­nünk ezt a feladatot. Ami a növekvő hazai szükségleteket illeti, elsősorban airól van szó, hogy az életszínvonal állandó és aránylag gyors emelkedése következtében több és jobb minőségű élelmiszer szükséges. Még nagyobb ha­tást gyakorolnak a külső tényezők. A világpiacon az élelmiszerek és külö­nösen a gabona stratégiai jelentőségű nyersanyaggá válik, ezért a mezőgaz­dasági termelés mennyisége és szín­vonala nagy hatást gyakorolhat kül­kereskedelmünk mérlegére. Megvannak az első feltételeink ahhoz, hogy a me­zőgazdaság aktívan hozzájáruljon a külső gazdasági kapcsolatainkba je­lentkező problémák megoldásához. Értékelnünk kell azokat a jelentős sikereket, amelyeket Szlovákiában el­értünk a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlesztésében. Ezek két­ségtelenül hozzájárultak a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött gazdaság- politika feladatainak sikeres teljesíté­séhez. Vannak azonban fogyatékosságok, je­lentős tartalékok és további lehetősé­gek. Engedjék még, hogy foglalkozzak az SZSZK mezőgazdaságával kapcsola­Elvtársak! Csehszlovákiában a szocializmus épí­tése kezdettől fogva a szocialista or­szágokkal, elsősorban a Szovjetunióval való szoros együttműködésre támasz­kodik. így lesz ez a jövőben is. Óriási jelentőségű, hogy sikerült — elsősorban a Szovjetunió megértésé­nek köszönhetően — megoldanunk gazdasági fejlődésünknek az alapvető tüzelőanyagokkal és energiával, vas­érccel és más nyersanyagokkal való el­látását. tos egyes feladatokkal és lehetőségek­kel. Vitathatatlanok a gabonatermelésben elért sikerek. Az SZSZK a hektárhoza­mokat illetően megelőzte a CSSZK-t. Ez elsősorban a nyugat-szlovákiai ke­rület érdeme. A hektárhozamokat és a vetésterületek bővítését illetően tar­talékok vannak a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben. További jelentős tartalék a kukori­catermelés. Az eddigi eredményekkel nem lehetünk elégedettek. A gabona­félék struktúrájának megváltoztatása a szemes kukorica javára az egész gabonatermést befolyásolhatja. Fogya­tékosság, hogy eddig a kukoricatermés­nek csak kis része került az állami alapba (1971—1974-ben csak a termés 12 százalékát vásároltuk fel]. A kuko­rica az egyik alapvető és szükséges összetevője az iparilag előállított ta­karmánykeverékeknek. Szükségesnek tartom, hogy a követ­kező években felülvizsgáljuk a kukori­ca vetésterülete növelésének lehetősé­geit és éveate mintegy 1 millió tonna kukoricát termeljünk. Nagyon fontosnak tartom a burgo­nyatermelés és — ellátás további fej­lődését. Intézkedéseket kell foganato­sítani a burgonyatermelés intenzifiká- lására, úgy, hogy a fogyasztói és ipa­ri burgonyaszükségletet saját termelé­sünkből fedezhessük. Eddig tanácskozásunk azt mutatja, hogy a szlovákiai kommunisták reális­nak tartják az SZSZK hozzájárulását a CSKP KB nak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára kitűzött fela­datai teljesítéséhez. 1976—1980-ban összesen 88 millió tonna kőolajat hozunk be a Szovjet­unióból, ami a csehszlovák szükségle­tek 90 százalékát jelenti. /A Szovjet­unió a 6. ötéves tervidőszakban több mint 36 millió tonna vasércet szállít Csehszlovákiába, ezzel fedezi Cseh­szlovákia behozatali szükségletének mintegy háromnegyedét. Az ezekből a megállapodásokból ere­dő kötelezettségeink teljesítésénél tu- datasítanunk kell, hogy a KGST-orszá­gok gazdasági színvonala kiegyenlítő­Tovább a megkezdett úton Elvtársakt A 6. ötéves terv időszakában foly­tatjuk az életszínvonal folyamatos.eme­lése programjának megvalósítását, az ehhez kialakított forrásokkal össz­hangban. Ez érvényes volt a múltban, érvényes ma Is és érvényes lesz a lö­vőben is. Nem ígérhetünk semmi olyat, ami nem támaszkodik a termelési fe­ladatokra, a munkatermelékenység, a hatékonyság növelésének feladataira. Figyelembe véve további fejlődésünk igényességét, ez nem lesz könnyű fela­dat. A következő ötéves tervidőszakban is folytatjuk két köztársaságunk gaz­dasági színvonalának fokozatos ki- egyenlítését. A gazdasági források és tartalékok elemzése azt mutatja, hogy 1976—1980-ban a gazdaság fejlődését úgy tudjuk Irányítani, hogv a Szlovák Szocialista Köztársaságban a társadal­mi termék átlagon felüli ütemben 35 százalékkal növekedjen, és relatíve magasabb lesz a beruházások összege a Szlovák Szocialista Köztársaságban. Jó tervet kell kidolgoznunk Elvtársakt A 6. ötéves terv irányelvjavaslatával párhuzamosan jó tervet kell kidolgoz­nunk a 6. ötéves terv első évére, 1976- ra. 1976-ban a jóváhagyott irányelvek szerint a nemzeti jövedelem több mint 5 százalékkal növekszik és ezt gyakor­latilag a társadalmi munkatermelé­kenység növekedése fedezi majd. 1975- höz. viszonyítva az ipari termelés 6 százalékkal növekszik. Az ipari terme­lés fejlődését elsősorban a vegyipar, a gépipar, és az építőanyagok termelé­se biztosítja. A feltételezett források megteremtése lehetővé teszi az életszínvonal további emelését. Az egy személyre eső fo­gyasztás mintegy 4 százalékkal emel­kedik. A jövő évi feladatoknak ez a rövid jellemzése is azt bizonyítja, hogy nem könnyű feladatok állnak előttünk. Sikereink annál jelentősebbek lesz­nek, minél konkrétabban megértik pár­tunk a mai igényes helyzetet. Ezzel kapcsolatban le szeretném szögezni, hogy a pártaktíva rendkívül fontos ré­sze az állami és gazdasági apparátus, elsősorban annak vezető dolgozói. Tő­lük és attól, hogyan értik meg a helyzetet, függ nagy mértékben a párt gazdasági politikája megvalósításának sikere. Sajnos, tevékenységünk ezen a terü­leten nem elég hatékony. Erről tanús­kodik az is, hogy egyes szakágazatok termelési-gazdasági egységei és üze­mei a napokban az 1975. évi tervek módosítását kérvényezik, és visszatük­röződik ez a beterjesztett 1976. évi tervjavaslataikban is. A CSKP Pölil Elvtársakt A CSKP KB levele a párt és a tár­sadalom életének valamennyi területé­vel foglalkozik. Rámutat a további fej­lődés irányára. Kiemeli a gazdasági kérdések megoldásának alapvető jelen­tőségét, azt, hogy a CSKP politikájának célja a növekvő szükségletek sokolda­lú kielégítése. A levél megjegyzi, hogy mi, kommunisták nem az anyagi javak gyűjtésében látjuk életünk ér­telmét. Többet akarunk: az emberek alkotóképességének sokoldalú fejlesz­tését, műveltségük és kulturális fej­lettségük fokozását, a társadalom és az egyén érdekeinek összekapcsolását. Ezek távlati feladatok, de állandóan szem előtt kell őket tartani. A levél ezért részletesen foglalkozik az ideo­lógiai kérdésekkel, a szocialista ember nevelése és a szocialista demokrácia kérdéseivel. Elvtársakt Pártunk eszmeileg és szervezetileg egységesen, a magas politikai aktivi­tás jegyében készíti elő a XV. kong­resszust. A kongresszusi előkészületek legfontosabb részét képezik az évzáró taggyűlések és a konferenciák. Ezeket fel kell használni a pártmunka olyan elemeinek és stílusának megszilárdítá­sára, mint a bíráló igényesség, a kom­munista felelősség és elvhúség. Az élet már megtanított ennek szükséges­ségére. Elsősorban a pártélet magas színvonala, a párt alapszabályzatá­nak, a demokratikus centralizmus el­veinek megtartása, a kollektív szel­Minden funkcionárius, minden veze­tő, minden kommunista személyesen felelős a rábízott feladatokért, ame­lyeket pártfeladatként, becsületbeli kérdésként kel teljesíteniük. Mindenki személyesen felelős a terv teljes és sokoldalú teljesítéséért. A terv egyes részeinek nemteljesítése újabb problé­mákat idéz elő a megrendelőknél, az exportban, a lakosság ellátásában. Nem hárítjuk a felelősséget „a szomszédra“ vagy valamelyik felsőbb szervre. Ezzel kapcsolatban meg kell kérdez­ni, hogyan teljesítik a CSKP KB júliu­si plenáris ülésének határozatait, ame­lyek arra kötelezték a pártszerveket és szervezeteket, az állami, gazdasági szervekben és társadalmi szervezetek­ben dolgozó kommunistákat, hogy a 6. ötéves terv irányelvjavaslatának és az 1976. évi végrehajtási terv kidolgo­zásánál figyelmüket a termelés, a nem­zeti jövedelem kialakításának növelé­sére, a fokozott takarékosságra, a nyersanyagok és anyagok, az energia jobb kihasználására, a beruházási épít­kezések hatékonyságának növelésére, a munkaerő-megtakarításra és a társa­dalmi munkatermelékenység fokozásá­ra fordítsák. A Központi Bizottságnak a tudományos-technikai haladással foglalkozó ülése értelmében következe­tesen el kell érni, hogy a tudományos­technikai haladás eredményei rövid idő alatt érvényesüljenek a gyakorlat­ban és gazdaságunk bekapcsolódjon a szocialista gazdasági integrációba. Szükséges, és itt az ideje, hogy konk­rét választ követeljünk erre a feladat­ra. A XV. pártkongresszus előkészítése során nagyon elvszerűen el kell gon­dolkoznunk eddigi gazdasági gyakorla­tunk, az állami és tervfegyelem szín­vonala, a gazdasági irányítása fölött. Ezt megkövetelik az előttünk álló igé­nyes feladatok is. lem, a bírálat és önbírálat fejlődése, valamint az olyan légkör, amely nem tűri meg a szubjektivizmust, a forma­lizmust, az intrikákat stb. kialakítása szavatolja, hogy a kommunisták min­dig a párt, az állam és a nép érde­keivel összhangban fognak cselekedni. Ez valóban szükséges, a feladatok megkövetelik ezt. A párt által kitűzött célok teljesítése érdekében érdemes harcolni, ez kötelességünk hazánk né­pével. valamint a nemzetközi munkás- mozgalommal szemben, amellyel össze­kapcsol bennünket a békéért és a tár­sadalmi haladásért folytatott hai*c. To­vábbra is hozzá akarunk járulni az SZKP XXIV. kongresszusa békeprog­ramjának megvalósításához, a helsin­ki értekezlet határozatainak valóra váltásához, a szocialista közösség egy­ségének megszilárdításához, elsősor­ban pedig a Szovjetunióval való szö­vetségünk megerősítéséhez. Elvtársakt A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az összes pártszerv és szervezet, az összes kommunista hazánk dolgo­zóival szoros szövetségben mindent megtesz azért, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszu­sa újabb jelentős határkő legyen szo­cialista társadalmunk sokoldalú fejlő­désében, népünk boldog, békés életé­nek építésében. A CSKP és a nép szilárd egységében a fejlett szocialista társadalom építé­sében elért újabb sikerekért! 197b. X 20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom