Új Szó, 1975. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1975-10-17 / 245. szám, péntek

A tartalékok kihasználásával a mezőgazdaság hatékonyságának növeléséért (Folytatás a 6. oldalról) nálniok minden utat a megrendelői­szállítási kapcsolatok egyszerűsítésére, minden téren meg kell erősíteniük a mezőgazdasági termeléssel való koope­ráció és integráció megfelelő formáit. A CSKP KB igényesen értékelte a me­zőgazdasági és élelmezési miniszté­riumok, valamint uz államigazgatás töb­bi központi szerve munkáját is. Irá­nyító munkájuk színvonala döntő kri­tériumának az ötödik ötéves terv fela­datai teljesítésében elért eredményekét tartja. Minisztériumunk irányító mun­kája főként a fő feladatok koncepciós megoldására összpontosult, amibe ak- tívan bekapcsolódtak a tudományos ku­tató munkahelyek is. Birálóan értékel­jük azonban azt a ténvt, hogy számos kidolgozott koncepció megvalósítása ké­sik. Ebből az a föladat következik, hogy növelni kell az ellenőrzés hatékonysá­gát ezen a területen. A legközelebbi időszakban lő fele-, dat lesz a többi szervekkel együttmű­ködve befejezni a hatodik ö'éves terv irányelvei tervezetének munkálatait, s a feladatokat, a célkitűzéseket konkrét realizációs programokba feldolgozni. Az irányító tevékenységben a termelés fejlesztési problémáinak megoldása mellett figyelmünket a beruházási program hatékony megvalósítására, az összpontosítás és szakosítás folyamatá­nak céltudatos irányítására, a termelé­si alap szervezetének tökéletesítésére, az egész irányítási rendszer ésszerűsí­tésére, valamint a tudományos mű­szaki fejlesztés érvényesítésére kell összpontosítani. A minisztériumra igé­nyes feladatok várnak a műszaki poli­tika te-rületén a tervezés minőségi szín­vonalának emelésében, a gazdasági szabályozók rendszerének hatékonyabb felhasználásában, a következetesebb és rendszeresebb ellenőrzésben, ami az irányítás szerves alkotó része. Ebből következik az az igény, hogy meg kell javítani a minisztérium apparátusának minőségi színvonalát azáltal, hogy te­hetséges, bevált dolgozókat szereznek az alacsonyabb irányítási szervektől, megjavítják az irányító munka mód­szereit, eszközeit és formáit. Minden egyes vállalatban az irányi tás minden fokán előtérbe kell helyez­ni az össztársadalmi szükségleteket, harcolni kell a szorosan vett személyi és helyi érdekek ellen, a tartalékok és fogyatékosságok leplezése ellen, az ügyek állásának spekulatív elferdítése ellen, az elért eredmények szándékos lebecsülése vagy túlbeszülése ellen. Az embereknek a munkában szerzett ér­demeit és munkájuk fogyatékosságait Tisztelt Elvtársak! Azok az eredmények, amelyeket a mezőgazdaságban és az élelmiszeripar­ban az ötödik ötéves tervidőszakban elértüak, elválaszthatatlanul összefügg­nek a párt munkájának további javu­lásával, vezető szerepének elmélyülésé­vel és tekintélyének megszilárdulásá­val. Szlovákiában a kerületi, a járási bizottságok, és a párt alapszervezetei a Központi Bizottság vezetésével nagy erőfeszítést tettek, nagy és igényes po­litikai-szervező munkát végeztek a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak következetes megvalósításáért. Ebben az időszakban a pártszervek és -szer­vezetek tevékenységében elmélyült a kongresszusi határozatoknak, a köz­ponti bizottsági plénumok határozatai­nak alkotó és koncepciós módon való feldolgozása. A pártmunka kibontakoz­tatása, a tervfeladalok teljesítésére irá­nyuló konkrét intézkedések lehetővé tették a dolgozók kezdeményezésének hatékony mozgósítását és fejlesztését. Megjavult a kommunisták tevékenysé­gének koordináltsága, megnövekedett az irányító dolgozók munkájával szem beni igényesség, megjavult az aktívá­val végzett munka. A pártszervek és -szervezetek mun­kájában túlsúlyban vannak a pozitívu mok, de előfordulnak fogyatékosságok is, amelyek csökkentik e munka haté konyságát és eredményeit. Tevékenysé gükben nem csekély minőségi különb­ségek tapasztalhatók. A pártszervek- -szervezetek és kommunisták nem min­dig lépnek fel kellő határozottsággal a gazdaságosság fogyatékosságai, a ké­nyelmesség, az elavult módszerekhez való ragaszkodás ellen. Előfordulnak olyan esetek is, hogy nem ellenőrzik következetesen a párthatározatok tel­jesítését, a fogyatékosságok megoldá sát, elnézőek a felelős gazdasági dől gozók munkájával szemben, sőt néha helyettesítik is tevékenységüket. A pártmunkában elvhűen, a bíráló igé­nyesség bevált módszerével és kommu­nista elvszerííséggel kell hozzálátni a következetlenség minden megnyllvé­maximális objektivitással kell értékel­ni. Különösen igényes feladatok vannak a dolgozók nevelése és képzésének megjavítása terén a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a szolgáltatások sza­kaszán, a szakképzett munkások, tech­nikusok, valamint főiskolai végzettségű szakemberek nevelése és ciklikus elő­készítése, valamint az oktatás más for­máival történő képzése terén. A feladatok igényessége megkövete­li a dolgozók szakképzettségének javí­tását is, főként a szakmunkásképzés szorosabb egybekapcsolását a termelés­sel, a közvetlenül munkaviszonyba lé­pő fiatalok általános egyéves képzé­sének bevezetését, a négyéves, érett­ségivel záruló szakképzés kibővítését, valamint középiskolák létesítését a dolgozók számára. Ez feltételezi a szakmunkásképző intézmények fokozott összpontosítását és jobb ellátását. Az iparitanuló-képzés irányítását az Okta­tásügyi Minisztériumtól átveszi a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium. A mezőgazdasági és élelmiszeripari iskolák —szak tárgyait követ kezeteseb- ben kell a gyakorlati szükségletekhez alkalmazni, és el kell mélyíteni a ta­nulók gyakorlati felkészítését a válla­latokban. Ugyancsak a termelés fej­lesztésének szükségleteivel összhang­ban kell javítani a főiskolások élőké szítését is. El kell érni a főiskolák szorosabb kapcsolatát a gyakorlattal és a tudományos kutatási alappal, ja­vulnia kell a végzős főiskolások fel­készítésének vezető funkciók hétülté sére és a politikai szervező munkára. Időszerű feladat a dolgozók tovább­képzési rendszerének elmélyítése is, mindenekelőtt, célszerű és szakorított továbbképzés formájában. A meghatá­rozott elvek alapján korszerűsíteni kell a vezető dolgozók képzését valamennyi fokon, korszerűsíteni kell az oktatási rendszert az üzemi és a szövetkezeti munkaiskolákban. Jobban kell gondoskodni a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari dolgozók ne­velésének további formáiról, főként a fiatal emberek aktív, kulturális és tár­sadalmi életéről. Megköveteljük a szo­ciális fejlesztés komplex programjainak mielőbbi kidolgozását a dolgozókról való sokoldalú gondoskodásra vonatko­zóan. E programok megvalósításáért, a nők és a fiatalok munka- és életkö­rülményeinek megjavításáért, a bale­setek számának csökkentéséért teljes felelősséget viselnek a vállalatok. Ezen a téren nagyobb gondoskodást várunk a FSZM-től, a Szövetkezeti Földművé sek Szövetségétől és az ifjúsági sző vétségtől. rudasának kiküszöböléséhez mindenütt, ahol ez előfordul. Az a feladat, hogy önellátókká vál­junk a szemes terményekben és maxi­málisan növeljük általános önellátott­ságunkat az élelmiszerek terén, vala­mint az az objektív szükségesség, hogy minden fokon tovább mélyítsük a párt vezető szerepét, nagyobb Igényeket tá­maszt a pártmunka minőségével és ha­tékonyságával, a pártszervek, -szerve­zetek minden egyes kommunista politi­kai felelősségével szemben a kitűzött célok sikeres teljesítéséért. tőként a járási bizottságoknak és alapszervezeteknek kell mindenütt fo­kozott gondot fordítaniolt saját poli­tikai és nevelőmunkájuk tökéletesíté­sére közvetlenül a munkahelyeken, közvetlenül és rendszeresen meg kell nyerniük a munkakollektívákat és az egyéneket a párt politikája számára, határozottabban kell hozzálátniok a jó tapasztalatok általánosításához, haté­konyabban kell fejleszteniük a gazda sági propagandát és agitációt. A dől gozók erőfeszítéseit nagyobb mértékben kell irányítaniok a gazdasági hatékony­ság és a gazdaságosság növelésére. Ez zel egyidejűleg következetesebben kell megkezdeniük a pártmunka jó, bevált módszerei és formái elterjesztését, dif­ferenciált segítséget kell nyújtaniok az alapszervezeteknek. A szocialista mezőgazdaság fejleszté­se a tudományos-műszaki haladás bázi­sán, az Összpontosítás és a szakosítás folyamatának irányítása, a nagy gaz­dasági egységek kialakítása és a ter­melés ágazati irányítására való foko­zatos áttérés szükségessé teszi, hogy az Qj helyzethez módosítsuk « pártszer­vezetek szervezeti felépítését. Létrejön­nek a feltételek ahhoz, és szükségessé válik, hogy számbelileg erős és cselek vőképes pártszervezeteket építsünk ki közvetlenül a szövetkezetekben az ott dolgozó párttagokból. Ez lehetővé teszi a termelésbe, a gazdasági és a társa­dalmi, a politikai kérdésekbe való mé­lyebb behatolást, a pártbefolyás elmé­lyítését a gazdasági vezetésre, az ellen­őrzés jogának hatékonyabb érvényesíté sét. Az efsz-ekben az alapszervezetek te rületi elvéről a termelési elvre való áttérést nem egyszeri akcióként, hanem hosszabban tartó feladatként kell ér telmezni, amely csak fokozatosan old­ható meg a tagsági alapban kialakított feltételek alapján, megőrizve egyúttal a párt befolyását a nemzeti bizottsá gok tevékenységére, a falvak politikai és társadalmi életének kibontakoztatá­sára. Az a tény, hogy a falvak több ségében ma a lakosság létszámához vi­szonyítva kevesebb mezőgazdasági dol­gozó él, erőteljesen hangsúlyozza an­nak szükségességét, hogy minden falu bán lakó kommunista bekapcsolódjék a falusi szervezetek pártpolitikai munká­jába, tekintet nélkül arra, hogy a me­zőgazdaságban dolgozik-e vagy az ipar­ban. Azokban a községekben, ahol túl­súlyban van a mezőgazdasági lakosság, elérhető, hogy a mezőgazdasági válla latokban levő alapszervezetek teljesít sék a párt falusi feladatait is. Ottj ahol nagy kiterjedésű területtel rendelkező mezőgazdasági, gazdasági egységek vannak, amelyekben számbe­lileg erős a tagsági alap. és megvan­nak a feltételek több alapszervezet te véltenységéhez, az állami gazdaságok többségéhez hasonlóan, az SZLKP ke­rületi bizottságának egyetértésével összíizemi pártbizottságot lehet alaki tani. Az SZLKP önálló üzemi szervezetei nek és üsszüzemi bizottságának létesí­tése az egyesült efsz-ek keretében fel­tételezi a politikai nevelőmunka inten­zitásának növelését, a tagsági alap ja­vítása feladatának teljesítését, bele­értve a számbeli növelést is. Ez ugyan csak megköveteli a község konkrét helyzetének figyelembevételét is, amely érdekében, hogy ha az efsz-ben üzemi pártszervezet alakul, ne gyen­güljön a pártszervezet cselekvőképes sége. Szükséges, hogy az SZLKP járási bizottságai, — tekintetbe véve az egyes helységek és mezőgazdasági vállalatok feltételeit, — jobban felhasználják azo kát a lehetőségeket, amelyeket a párt alapszabályzata biztosít részszervezetek és pártcsoportok alakítására az efsz- ekben műküdő alapszervezetek kereté­ben. A CSKP KB Titkárságának 1973. évi állásfoglalása a párt szervezeti felépítésének egyes időszerű kérdései­hez a mezőgazdaságban, megfelel a jelenlegi helyzetnek. A feladatok igé­nyessége azonban megkívánja, hogy az SZLKP járási bizottságai fokozott fi­gyelmet szenteljenek a párt szervezeti felépítése helyes megoldásának. A párt szervezeti felépítésének jelen légi rendszere az élelmiszeiparban lé­nyegében megfelel vezető szerepe ér­vényesítése szükségleteinek a vállala­tokban és az üzemekben. A termelési gazdasági egységek keretében a kom munisták munkájának javítása céljá­ból továbbra is meg kell szervezni az alapszervezetek kiválasztott funkcioná­riusainak koordinációs tanácskozásait. A pártnak, a mezőgazdaságban be­töltött vezető szerepének, tevékenysé­gének megszilárdítása és tökéletesítése szemjjontjából döntő jelentőségű a tagsági alap megszilárdítása és meg­javítása. Ezen a téren Szlovákiában a CSKP XIV. kongresszusa óta több po­zitív eredményt értünk el. Emelkedett a tagok száma, megjavult a szociális és a korösszetétel, emelkedett a ta­gok és a tagjelöltek politikai és szak­mai színvonala. 1971-től 1975. június 30 ig az efsz-ek, az állami gazdaságok és a falvak párt- szervezetei 11 838 tagjelöltet vettek fel a pártba, ebből 6729 efsz-tagot. Az efsz- ok alkalmazottainak szervezettsége az 1971. évi 8,3 százalékról 1974-re 8,6 szá­zalékra, az állami gazdaságokban pe­dig 17,1 százalékról 17,7 százalékra emelkedett. Az elmúlt időszakban azon­ban nem emelkedett a szövetkezeti la gok részaránya az SZLKP tagsági alap­jában, és továbbra is 7,8 százalék. A korösszetétel részleges javulása el­lenére továbbra Is az a feladatunk, hogv fiatalok felvételével javítsuk a tagsági alapot. Az efsz-ek pártalapszer- vézetelben a tagok 41,5 százaléka 50 évesnél idősebb, a falusi pártszerveze­tekben pedig 56,9 százaléka. Ez a fej­lődés elsősorban a falusi pártszerveze­tekben nem állt meg, sőt elindult. A jövőben is számolnunk kell az Ilyen irányzattal, mivel a falusi pártszerveze­tekben emelkedik az idősebb nyugdíjas párttagok száma. Birálóan értékeljük, hogy az 1314 falusi és az efsz ek alap szervezeteiben, vagyis a szervezetek 46 százalékában 1974-ben egy tagjelöltet sem vettek fel, és 1213 szervezetben egy szövetkezeti tagot sem. Ez befolyásolja a pártszervezetek munkájának minőségét. Annak érdekében, hogy tartós javu­lást érjünk el a tagsági alap megerősí­tésében és megjavításában, évente 2000 —2200 új tagjelöltet kell felvennünk a szövetkezeti tagok soraiból és az egész mezőgazdaságban mintegy 3000-et, el­sősorban a fiatalok és a nők közül. A járási pártbizottságoknak es a mezőgazdasági pártszervezeteknek meg kell javítaniuk az új tagok felvételei, meg kell szüntetni a fiatalok iránii érzéketlen viszonyulást, kerülni kell a formalizmust a jelöltek kiválasztásában és felkészítésében. A járási SZISZ bi­zottságoknak és az ifjúsági szervezetek nek aktívabb segítséget kell nyújtani abban, hogy a fiatalokat a párttagság­ra neveljék. A lehetőségeink megvan nak ehhez, mivel az efsz-ekben több mint 45 000 harminc évesnél fiatalabb ember dolgozik és a mezőgazdaságban csaknem 70 000, amiből több mint 50 százalék nő. A tagsági alap megszilár dításában azokra a területekre kell összpontosítanunk figyelmünket, ahol a legszükségesebb a tagság megerősítése, elsősorban a fiatal munkások és » szövetkezeti tagok, az állattenyésztés dolgozói, elsősorban a nagyüzemi tér melésű vállalatok alkalmazottai, a gé pesítésben, valamint az irányításban dolgozók közül kell felvennünk új tag­jelöltöket. Az elmúlt időszakban jelentős javu­lást értünk el a kádermunka terüle­tén. A kádermunka a párt munkájának és a párt vezető szerepe érvényesítésé­nek elválaszthatatlan része lett. A párt­szervek és -szervezetek súlyt helyeznek arra, hogy a kommunisták nagyobb mértékben legyenek képviselve a fe­lelősségteljes funkciókban és növeke<* jen szakképzettségük. A CSKP XIV. kongresszusa óta emel­kedik a kommunista vezető dolgozók részaránya. Az efsz-ek elnökeinek 90 százaléka párttag és az állami gazda­ságok igazgatói valamennyien part ta­gok. A mezőgazdaságban kisebb a kom­munisták részaránya a többi gazdasági vezetőnél, ahol nem haladja meg az 50 százalékot. Hasonló a helyzet az élelmiszeripari vállalatokban is. Na­gyobb a kommunisták részaránya » központi és a középső irányítási szer­vekben. Az utóbbi években emelkedett a me­zőgazdasági szakemberek száma. Az efsz-ekben a vezető funkcionáriusok 73 százaléka főiskolát vagy szakközépis­kolát végzett. A vezető szakképzettsá^ gének színvonala lemarad az élelmi szeriparban, ahol az üzemi ft» b váll» lati igazgatók 57 százaléka, helyettest* iknek pedig ÖÖ százaléka nem szere/W meg a szükséges szakképzettséget. Kedvezőtlen a helyzet a mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban a ve­zetők politikai szakképzettségét illetíV- en. Az efsz-ekben’a vezetőnek csak f® százaléka végezte el a Marxizmus—Le* ninizmus Esti Egyetemét, vagy egy bö> naposnál hosszabb bentlakásos tanfo* lyamot; az éllemiszeriparban az igaz­gatóknak csak 62 százaléka, helyette­seiknek pedig csak 23 százaléka. A* üzemek vezetői közül csak elvétve akad olyan, aki elvégezte a politikai főiskolát. Nagyok a fogyatékosságok ezen a téren az irányítás középső és központi fokán is. Az utóbbi évek kedvező fejlődése el­lenére sok helyen a káderellátottság mai helyzete nem felel meg a szocia­lista mezőgazdaság és az élelmiszeri“ pár intenzív fejlődése szükségleteinek. A tudományos-technikai fejlődés nagy igényeket támaszt az irányító káderek­kel, szakképzettségükkel és politikai színvonalukkal szemben. A vezető káde­rek irányító munkájának különböző színvonala az egyik ok, hogy az üzemi szférában és a járásokban egyenlőtle­nek az eredmények. Ezért a pártszerveknek- és szerveze­teknek nagyobb súlyt kell helyezniük a káderek helyes elhelyezésére, a veze­tők szakmai és politikai felkészítésére. Politikai és munkaértékelésük fő kri­tériuma az irányítás színvonala, a mun­kakollektívák irányítása és a konkrét gazdasági eredmények. E szempontok alapján a pártépítés minden fokán a következő öt évre ki kell dolgozni a káderprogramokat, be kell vezetni a vezetők szakmai-politikai felkészítésé­nek szilárd rendszerét, tökéletesíteni kell a kádertartalékok felkészítését. A mezőgazdaságban, és az élelmiszer- iparban az igényes feladatok nagy kö­vetelményeket támasztanak az ideoló­giai munka formáinak és módszereinek fejlesztésével szemben. Hangsúlyoznunk kell, hogy minden üzemben, minden munkahelyen a gazdasági feladatok si­keres teljesítésével párhuzamosan vég­bemegy az új szocialista ember, a szo­cialista társadalom Öntudatos építője kialakulásának a folyamata. Ezért állandó feladat, hogy a politi­kai tümegmunka a múlt csökevényei elleni harca, a dolgozóknak a társa­dalmi tulajdon Iránti viszonya megszi­lárdításáért folytatott küzdelemre irá* nyúljon. A szövetkezeti tagokban, va­lamint a mezőgazdaság és falvaink többi dolgozójában meg kell szilárdítani azt a feladatot, hogy életszínvonalunk a párt gazdaságpolitikájának sikeres megvalósításától, a munkás-paraszt szövetség és a szocialista állam meg­szilárdításától és fejlesztésétől, a Szow (Folytatás a 8. oldalonf Tovább tökéletesítjük a párt vezető szerepének érvényesítését a mezőgazdaság és az élelmezés területén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom