Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-11 / 214. szám, csütörtök

A KITÜNTETÉS KÖTELEZ Tanév eleji helyzetkép a komáromi szakközépiskolában Az Iskola előtt álldogáló ün­neplőbe öltözött fiatalok arcá­ról sok mindent le lehet olvas­ni. A leghangosabb csoportokat a harmadikosok és negyedike­sek alkotják. Sok a mondani­való, megtörtént és kitalált ese­tekről, izgalmas nyári élmé- ryekről, kalandokról folynak a véget nem érő beszámolók. Mutogatnak, nevetnek, egymás szájából kapkodják a szót. Be­tartva a diákranglétra szabá­lyait, távolabb álldogálnak a másodikosok. A legszótlanab- bíik a „gólyák“. A tanévnyitó ünnepségek résztvevőit általában két gon- de'.at foglalkoztatja. Számot vetnek az elmúlt iskolaévben végzett munkájukról, s kitűzik az új, az elkövetkező időszak­ra szóló feladatokat. A felnőt­teknél január elseje a nagy fo­gadkozások, a „majd ezután másképp lesz“ ideje. A diákem­ber számára szeptember elseje jelenti ugyanezt. így volt ez néhány nappal ezelőtt a komáromi Gépipari Szakközépiskolában is. Akkor Kanyicska Teodor mérnök, az iskola igazgatója hangsúlyozta, hogy ez az iskolaév a tanárok és diákok elé még igényesebb feladatokat állít. Balázs Sán­dor, az SZLKP komárnói járási ■vllenőrző és revíziós bizottságá­nak elnöke a járási pártbizott­ság köszönetét tolmácsolta az eddigi eredményekért, s gratu­lált az iskolának a magas ál lötni kitüntetéshez. Augusztus 29-én nyilvános pdrtgyűlésen vették át a köz- társasági elnök által adomá­nyoz* t „A kiváló munkáért“ érdemrendet a testnevelés te­rén kifejtett sokéves munkáju­kért és az idei országos spar­takiádon elért kiváló eredmé­nyekért. — Úgy érzem, a testnevelők munkája mellett mindannyiunk közös deme ez — mondja Beck Tibor mérnök, aki a gyár­tástervezést és üzemgazdaság tant tanítja. — Arra töreked tünk, hogy a kollégák jól fel­készíthessék a gyerekeket. Se­gíteni is igyekeztünk nekik, he­lyettesítésekkel, vagy úgy,hogy az egyéb megterhelésektől mentesítettük a tanulókat. Sok­éves munka n-ndménve ez a kitüntetés MVes Zoltán A két testnevelő tanár, Barák látván és Ke zsztényi Gábor közül Barák elvtárs szólal meg: — Valóban, az idei sparta­kiádon való jó szerepléshez ke­vés lett volna az a néhány hónap. Évekig kell dolgozni a pedagógusi pályán, amíg az er imény szemmel látható lesz, amíg az i betűre felkerül a nont. . : is igaz, hogy nem­csak kettőnk érdeme volt a jó szereplés. A tanárkollégáknak és főleg az osztályfőnököknek is jelentős érdemük van abban, hogy tanulóink olyan fegyelme­zetten és példásan viselked­tek. A nevek felsorolása sok helyet elfoglalna ezért, hadd említsem legalább az osztályo­kat: a tavalyi III C-t és D-t, valamint a II. A-t és C-t. Nagy a forgalom az igazgatói Irodában. Egyszer a tantervvel kapcsolatban kopogtatnak, majd igazolásra s megint egy alá­írásra van szükség. — Szokatlan a diákoknak is, hogy azonnal, szeptember 2-án inár megkezdődik a komoly munka, a tanulás. Valamikor egy hétig is lehetett „lazsálni“ — mondja Kanyicska elvtárs. — Ez az ön által említett igényesség? — Hozzá tartozik. A tan anyag egyre bővül, s hogy a diák megbirkózhasson vele, az ő érdekében kell szigorúnak lenni. Persze, sosem szabad el­felejteni, hogy mi is voltunk diákok. A negyedikeseknél az érettségi, s a másik nagy erő­próba, a főiskolákra való fel­vételi vizsga miatt van erre szükség. Az elsősökkel pedig meg kell szoktatni a komo­lyabb munkát. — Hogyan illeszkednek be az új környezetbe!1 — Különösebb gondjaink nin­csenek. Ez annak is köszönhe­tő, hogy módunk volt a szelek­tálásra, többen jelentkeztek, mint amennyi helyünk volt. Ter­mészetesen a jobbakat vettük fel, akikkel könnyebb dolgozni. Egyébként tavaly százharmin­cán érettségiztek, 12-en kitün­tetettek let tek, 39-en pedig , na­gyon jól megfeleltek. — Nem kevés a kitüntetettek aránya? A tanárok voltak igé­nyesek, vagy az évfolyam volt gyenge? Zámbó István — Nyelvszakosaink bizonyul­tak szigorúnak. Főleg a magyar osztályokban veszik komolyan a szlovák nyelvtanulást, hiszen nemcsak a főiskolán, hanem a munkahelyen is szükséges. — Ebből kiderült, hogy két­nyelvű iskoláról van szó. — Igen, közös az igazgató­ság, a 46 pedagógus közül ke­vés van olyan, aki csak szlo­vák vagy csak magyar osztá­lyokban tanít. Jelenleg 18 osztályban 580 tanulója van uz iskolának. Eb­ből 131 az elsős, három magyar és két szlovák osztályban kez­dik az évet. Közöttük 40 lányt is felvettek, a „gépipari“ tör­ténetében még sosem volt ilyen magas ez az arány. Nemcsak itt, hanem a felsőfokú felvételi vizsgákon is megállják a he­lyüket. A statisztika szerint a gimnáziumokból a jelentkezők­nek alig több mint a fele jut be főiskolákra, ebből az iskolá­ból pedig*több mint a 90 szá­zalékuk. Megtekintettük az iskolát, mely Szlovákiában a szakközép- iskolák közül egyike a műsza­kilag legjobban felszerelteknek. Méltán vívta ki a szakemberek elismerését a technológiai la­boratóriumuk, melynek beren­dezése kétmillió korona értéket képvisel. Ugyanez érvényes a műhelyekre is. Rendelkeznek még gépészeti, elektrotechnikai és kémiai laboratóriummal. Há­rom éve tanítják az automatizá- ciő-elméletet a negyedik osz­tályban. E tantárgy oktatását nagyban elősegíti majd az új laboratórium, mely még ebben az iskolaévben elkészül, korsze­rű pneumatikus, hidraulikus és elektromos műszerekkel lesz felszerelve. Sok segédeszközt maguk a tanárok készítenek. Mézes Zoltán mérnök meg­mutatja a „birodalmát“. Ö az elektrotechnikai laboratórium vezetője. A speciális tantermet saját erejükből építik, befeje­zés előtt áll. Az asztaloktól kezdve a beépített szekrénye­kig a falak ízléses faburkolaté­ig mindent ő maga tervezett. Mézes elvtárs a pártalapszerve­zet elnöki tisztjét is betölti. Dániában igen gyakran meg­történik, hogy a fiatalok az óvodákban nevelői állást vál­lalnak. Az óvodai nevelők szá­mának 20 százaléka férfi. Az apróságok valóban jó kezekben vannak, és a kisgyermekek igen vonzódnak nevelőikhez. Felvételünkön: Hening Desholm, fiatal dán tanító, aki a kop­penhágai herstedvestori óvodá­ban dolgozik. [Felvétel: CSTK — Pol-Foto) A MATEMATIKÁRÓL — MÍTOSZOK NÉLKÜL Eredményes tapasztalatcsere Liberecen A prágai Csehszlovák Tudományos Akadémia Matematikai Intézetének kabinetle, mely a matematikatanítás korszerűsíté­sével foglalkozik, a közelmúltban tartotta Liberecben szoká­sos évi tanácskozását a kísérleti iskolákban matematikát ok­tató pedagógusok számára. Az értekezletre a kabinet három kísérleti iskolájából: Prágából, ISrnóból és Bratislavából érkez­tek pedagógusok, matematikusok, oktatási szakemberek, egye­temi tanárok. —• Fő feladatunknak az esz­mei-politikai oktatás színvona­lának emelését tekintjük — tá­jékoztatott. — A pedagógusok­nál az oktatómunkában a kom­munista szellem elmélyítésére törekszünk. Az iskola ifjúsági szervezetét, mely a középisko­lák közül a legjobb a járásban, az eddiginél aktívabban akar­juk támogatni. Ezt szolgálják a pártalapszervezet és az ifjúsági szervezet közös vezetőségi gyű­lései is. A CSKP XIV. kongresz- szusa óta 52 diákot vettünk fel a párttagjelöltek sorába. Az ar­ra érdemes fiatalokat bevonjuk a pártoktatásba, ezzel felkészít­jük őket a tagságra. Zámbó István mérnök egyike az iskola lelkes fiatal pedagó­gusainak. A pártalapszervezet őt bízta meg az ifjúsági szer­vezetben való tanácsadó felü­gyelő munkával. — Az idén főleg a szei’vezés terén akarunk újítani — mond­ja. — Már a tavalyi év is át­meneti időszaknak számított. Addig főleg a központilag irá­nyított akciókban vettünk részt. Tevékenységünk súlypontját át akarjuk vinni az osztályszerve­zetekre, fel akarunk karolni minden kezdeményezést. Sok mindenről lehetne még bővebben írni. Hogy 24 éve mű­ködik náluk az esti iskola, melynek Somorján is van két, Dunaszerdahelyen pedig egy ki­helyezett osztálya. A tanárok számtalan szabad szombatot a mezőn töltöttek, s a brigádért kapott pénzből rendezték be a klubhelyiségüket. Hogy szép, korszerű sportpályát építettek, s hogy a műszaki szakkörök mellett nincs, helyesebben az idén már lesz egy humán tár­gyú kör is: az irodalombaráto­ké. Befejezésül kívánjuk ne­kik, hogy elképzeléseiket sike­rüljön maradéktalanul megva­lósítaniuk. MALINAK ISTVÁN A matematikára oly jellemző ésszerűség az értekezlet témá­jában is kifejezésre tutott. Min­den előadás, konzultáció a ma­tematikai gondolkodás népsze­rűsítését, az iskolai matemati­kaoktatás könnyítését, a ta­pasztalatok átadását, a modern matematikaoktatás lehetőségé­nek megvitatását célozta. Meg­állapítást nyert, hogy a kísér­leti iskolákban a matematika nem mumus, ellenkezőleg, so­rozatos sikerélményt nyújt a gyerekeknek. Ez azt jelenti, hogy ők maguk jönnek rá a pe­dagógus irányításával a logikai összefüggésekre. A halmazelmé­leti megfontolások nagyon meg­könnyítik ezt a fajta oktatást. A tanácskozást a matematikát népszerűsítő tudományos érte­kezletnek is nevezhetnénk; a szakemberek a „legrettegettebb“ tantárgyat, a matematikát, hoz­ták közelebb az élethez, nem­csak az iskolai oktatás, hanem a kötetlen közművelődés számá­ra is. Nem valamilyen miszti­kus szekta tagjainak az össze­jövetele volt a libereci tanács­kozás, akik közé csak beavatot­tak léphetnek, hanem a jövő nemzedéket oktató és nevelő embereké: szakértelmük, szán­dékuk és munkájuk nyomán a most iskolába járók a maguk erejéből fognak rájönni a mate­matika szépségére és hasznára, a heurisztikus gondolkodás ad­ta örömre, a matematika által nyújtott csaknem esztétikai él­vezetre, sőt még talán a játék lehetőségét is felfedezik a ma­tematikában. Mert — bármilyen furcsán is hangzik — a mate­matika játék is. Minderről Li­berecben olyan neves hazai szakemberek előadásai és gya­korlati foglalkozásai győztek meg, mint Bélik, ülouhy, Ko­mán, Kufina, Malinová, Moravu- snvá, Mida, Vaüurová és VySín. A következő témákról tartottak előadást: A nyolcéves iskolára való átmenet, Nyíldiagrammok (nyílábrák) 6 évesek számára, Minikomputer, Nyíldiagrammok 10 évesek számára, Válogatott problémák a kilencéves alapis­kola 4. és 5. évfolyamából, Vek­toralgebra 10 évesek számára. Szonda logikából, Lineáris prog­ramozás, A tanulók numerikus számolási gyakorlata és Geo­metriai topológia. A résztvevők sok új impulzussal ós ismerettel gazdagodva térhettek haza a tanácskozásról. Bár a nyolcéves iskola nincs törvénybe iktatva, de az eddigi gyakorlat (az alapiskola 8. év­folyamából a gimnáziumba va­ló átmenet) azt mutatja, hogy bevezetésre kerül. Ennélfogva a kabinet alap- és középiskolái­nak rugalmasan kell alkalmaz­kodniuk az átszervezéshez. Ezért a kabinetben már fog­lalkoznak az új tanterv kidol­gozásával. A 8. évfolyam tan­tervében előreláthatólag lesz­nek majd új, illetve módosított fejezetek, amelyek a matemati­kaoktatás korszerűsítését köve­tik. Az a tény, hogy a tanulók csak nyolc évig maradnak az iskola padjaiban, nem. csupán az ismeretek mennyiségének a változását, hanem a tanítás mi­nőségi változását is kell, hogy jelentse. Az értekezlet elérte célját az­által, hogy sokoldalú tájékozta­tást nyújtott, felhívta a figyel­met azokra az új eljárásokra, amelyek progresszívvá tehetik az oktatómunkát. Lehetővé tette a matematikaoktatás megjavítá­sát célzó különböző kérdések megvitatását, javaslatok megfo­galmazását. A libereci tanács­kozás ékesen bizonyítja, hogy gondos szervezéssel ós kellő színvonalú előadásokkal hasz­nos tanácskozások tarthatók, amelyeken a pedagógusok szí­vesen vesznek részt. OLÁH GYÖRGY Ä JÁRHATÓ ÚTON A Safárikovói (Tornaijai) Mezőgazdasági Műszaki Kö­zépiskolában a pedagógusok és a diákok valamennyien ko­moly elképzelésekkel és cél­kitűzésekkel láttak munkához szeptember elsején. — Az idei iskolai évre már júniusban megkezdtük a fel­készülést — mondta Tóbik László mérnök, igazgató. — A Szalay János elnök vezette pártalapszervezet tagjai ezút­tal is konkrét terveket dol­goztak ki és intézkedéseket hozlak a szakmai oktatás, va­lamint az eszmei nevelőmunka további sikerei érdekében. A szlovákiai méretben is jó­nevű mezőgazdasági szakkö­zépiskolában már évek óta sokrétű a pártalapszervezet tevékenysége. A hét kommu­nista pedagógus most sem tétlenkedik. Az elmúlt idő­szakban gondot jelentett szá­mukra, hogy a párttagjelölti felvétel iránt érdeklődő diá­kok a negyedik osztály elvég­zése után a legkülönbözőbb mezőgazdasági üzemekbe ke­rültek. így a jelentkezők, il­letve az arra érdemeseket csak az ottani elvtársak java­solhatták párttag jelölteknek. — Az idei évben változtatni akarunk ezen — újságolta az igazgató. — Azt akarjuk, hogy az érettségizők legjobbjai tag­jelöltként kerüljenek a terme­lésbe. Bízunk abban, hogy a Rimaszombati Járási Pártbi­zottság illetékesei ezen a té­ren is támogatni fogják törek­vésünket. Egyelőre még nem döntöttük el, hogy személy szerint kiket javasolunk fel­vételre, elképzeléseink azon­ban már vannak. A pártalapszervezet és a SZISZ-tagok között jó az együttműködés. A politikai ne­velőmunka szervezését Kasza Katalin párttag-nevelőnőre bízták a pedagógusok. Jól vá­lasztottak, amikor így dön­töttek. A tapasztalt szakember irányításával már figyelemre méltó eredményeket értek el. — Évek óta sok gondot je­lentett számunkra az iskola elavult berendezése. A párt- alapszervezetben határozatot hoztunk, hogy az idei tanév kezdetére megoldjuk a hely­zetet. Örömmel mondom: sike­rült. Most már a diákokon a sor. A SZISZ-vezetőséggel kö­zösen elhatároztuk, hogy a le­hető legjobban megkíméljük az új bútorokat. Persze, nemcsak ennyi a változás. A legutóbbi bizonyít­ványosztáskor több pedagógus elbúcsúzott a szakközépiskolá­tól. Voltak, akik nyugdíjba mentek, néhányan pedig Szlo­vákia más vidékén álltak ka­tedrára az elmúlt hét elején. A hétfő reggeli csengetés Tornaiján 14 szakképzett pe­dagógus, öt nevelő, 183 nap­pali tagozatot látogató diák és ?6 levelező részére jelentett újrakezdést, illetve munka­folytatást. — Bízunk az iskola új tan­erőiben — hangsúlyozta Tó­bik László. — Hivatásukra va­lamennyien jól felkészültek. A munka teljes sikeréhez, per­sze önmagában ez nem ele­gendő. Az összefogás azonban eddig sem hiányzott az iskolá­ban. Most pedig erre is új le­hetőségek vannak. Arra törek­szünk, hogy belőlük egyet se hagyjunk kihasználatlanul. Számunkra ez jelenti a jár­ható utat. LALO KÁROLY Kanyicska Teodor (Németh István felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom