Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-28 / 39. szám, Vasarnapi Új Szó
EREDMÉNYES MUNKA ■ m ft ■ *1 'HHH j i] ijflg Varga Imre: BESZED EMELKEDŐBEN (JELENETEK EGY KÉPZELT DRÁMÁBÓL) Ezek nem zaratusztrai léptek. Helyek, bújni valók? Szolgáló á latok sosem éltek e sziklás meredélyen. Magasobbra térsz, tisztább s könnyebb sem leszel. Szót egyre többet megtanulsz, de a kín s a kell — súlyra súly esik — minden lépéssé újul. Név, úgye, van kézügyedben néhány? Igen; mondod miről késő a szó. Mert a nyelv: szokás, s mi elébe vág: rettenet s a mindég másfelől - váratlanul! ütő idő, a sok határ, az egyre több visszamondhatatlan helyzet? alkalom? mú asztás? gyönyör? ami - tehát - szólásaink elébe vág, róla nincs szavad Esetleg - üvöltenél. Egyszerűbb volna ez is, ha tennék / sosem volt / ál ataid ereszd le átkozott hajad, becézd földünk ügyetlen kölykeit, gerjeszd őket szagoddal, esik andozd szívüket, majd futnak ők tehozzád, kezes kanok, én megállók, én maradok. Fiszulni vágyó népség nem vert itt tanyát. Jelzik nyomok, hogy ez-az errejárt- tépetten, eszelősen. Toporgott itt jó ideig egynehány, nehogy a csúcsra érjen. Innen szárazulat, tenger egybevált, tűz és víz közös ölelésben; a látkörön túl még pengenek sár ók, kaszák, füstöl a gyár s - elképzelheted - teszi kicsiny dolgát az ember. S itt az életetadó víz csontkoponyában, Halni nem kívánsz, a víz felé se nyúlsz. Nincs mit táplálj, tested kinek adnád? Szé nek, kavicsoknak? Kör-út ez itt a csúcs alatt, hanem szebb, mint ott-lenn a Nagy Vándorút, amely - eredjen bárhonnan - mocsárba fut. • • # Onnan eredtél, indultál ideföl. Egy-egy jól rejtő fordulóban széthánytad atcaid. Az egyik, lám, a tág sötétség ormán fönn ragyog, a másikon tán most lépdelsz föifelé, mihez talpad ér, nem sziklakő, saját csontjaid. S a harmadik - A Harmadik? A hegy talpánál hogy bőg a tenger, rubint morajjal, terped s dagad egyre följebb- oszd be perceid -: véred árad utánad. Ez nem orteuszi út, tudoa Az ének, mellyel jeleznéd jöttödet, a dal elveszik. S ha szólna is - kinek s miért? Életre kelteni holttetemet; s fa szökjön fel lantod után? Hisz önmagad sem élteted - Hangra hang - mind gyöngébb leszel. / Beatrice s óvó anyja, a Csillag? Láthatod, mit tesznek földi papjai; nézd: mennek az úton csörgőkkel, fuvolávo! a katis fiúk, az undokok. Bendőjét s zsebét megtölti mindenik./ Tűnj csak, te Csillag, rejtezz hamis fohászba. Meghalsz, ha benned én már nem hiszek. Rengesd nagy em'őidet, Könözsi István felvétele a Gyerkőcök sorozatból ( Szocialista kultúránk fejlődését napjainkban a XIV. pártkongresszus, az ezt követő pártplénumok, valamint a legfelsőbb állami szervek határozatai szabják meg. A párt- és kormányhatározatok külön figyelmet szentelnek a hazánkban élő nemzetiségek kulturális életének, marxi—lenini szellemben tör- ' ténő továbbfejlesztésének. A célkitűzések megvalósításához az erkölcsi és az anyagi támogatást társadalmunk biztosítja, így a jó eredmények elérése csupán a káderek, a kultúra terjesztőin múlik. A lúöeneci flosonci] járás népműve lői, amint arról Ján Telgarsky, a járá si népművelési központ igazgatója, valamin» Dancs Dezső és Nagy Katalin maiodikusok beszámoltak, tevékenységükben szorosan együttműködnek a Szocialista Akadémia járási titkárságával. a CSEMADOK-kal és a többi tö megszervezettel. A kultúra terjesztői a mintegy 94 000 lakost számláló tárásban igyekeznek céltudatos népművelési munkát kifejteni. A 24,4 százalékot kitevő magyar ajkú lakosok körében is, természetesen nem elszigetelten, hanem a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek kulturális életének részeként. A világnézeti nevelésnek fontos része a lakosság proletár nemzetköziségre és szocialista hazafiságra való nevelése. E célból a népművelők az 1974—75-ös évadban a járásban magyar nyelven 27 beszélgetést rendeztek a fiatalokkal hazánknak a szoviet hadsereg által történt felszabadítása 30 évfordulójáról, ezenkívül 9 kérdés-felelet estet a CSKP harcáról és a felszabadulás előtti nehéz életről. Az előbbieken 810, az utóbbiakon 298 fiatal vett részt. A Szlovák Statisztikai hivatal lárási osztálya ebben az évben „Járásunk 30 szabad éve“ címmel kiadványt ;elenie tett meg. E kiadvány propagálása cél jából a járás népművelői 8 kiállítást rendeztek melven 1390 látogató vett részt. A szocialista munkaviszony kialakítá sa, elmélyítése és általában az ifjúság szocialista szellemben történő nevelése céljából a járásban nemzetiségi vonalon számos előadást rendeztek főleg az iskolákban, de a 37 ifjúsági klubban is. A nem ciklikus jellegű előadások száma 216, a hallgatóké 6825 volt A felnőttoktatás szakaszán a tárási népművelési központ dolgozói az 1974 —75-ös idény tervének kidolgozásakor az előző évek tapasztalataiból indultak ki. így a tevékenység elsősorban beszélgetések, kérdés-felelet estek és népi akadémiák rendezésére irányult. Az utóbbiakból a járásban nemzetiségi vonalon 30 at rendeztek s ezeken belül 234 előadást tartottak. 718 résztvevővel. Az előadások nagy része az életben s az új tudományos felfedezésekben gyökerezett. A dolgozók esztétikai nevelése, valamim a hazánkban élő nemzetek és nemzetiség kultúrájának kölcsönös megismerése cél iából az elmúlt idényben a járásban többek között kiállítást rendeztek Szabó Gyula és Gerő Gusztáv akadémiai festőművész grafikáiból. A műkedvelő művészi csoportok és együttesek munkájában nagyon lényeges a megfelelő eszmei és művészi színvonal elérése. Ehhez az elmúlt idényben is nagymértékben hozzájárultak a csoportok és együttesek vezetőinek rendezett iskolázások, és együtteseknek nyújtott szakmai segítség és anyagi támogatás, valamint a különböző fesztiválok és versenyek. A legjobb együttesek szerepeltek a politikai ünnepségeken, a kerületi, sőt az országos szemléken is. Például a fülekpüs- pöki Palóc Népművészeti Együttes, a ftileki színjátszó csoport, a lučeneci (losonci) Pelikán Irodalmi Színpad, de említhetnénk többet is. A műkedvelő művészi csoportok repertoárja — egv-két tájékozatlanságból eredő kisebb hibától eltekintve — helyes műsorpolitikáról tanúskodik. Felszab-tdulásunk 30. évfordulója tiszteletére például a színjátszó csoportok nagy része elkötelezett darabot választott. Az irodalmi színpadok közül is több elkötelezett műsorra] szerepelt. Az énekkarok repertoárjában szép számmal voltak forradalmi dalok, valamint szlovák, cseh, magyar és más nemzetiségű szerzők művei. A tánccsoportok, küldetésükhöz híven népi hagyományainkat terjesztették. A járásban egyébként nemzetiségi vonalon az elmúlt idényben 8 felnőtt és 4 gyt-rmek színjátszó csoport, 6 felnőtt- és 7 gyermek irodalmi színpad, 6 felnőtt- és 8 gyermekénekkar, 9 tánccsoport. egy felnőit- és két gyermek bábjátszó csoport vett részt a járási fesztiválokon és versenyeken. összegezve az elmondottakat: a luőe- neci (losonci) járásban a népművelés vonalán általában véve céltudatos és eredményes munka folyik. Persze akad javítani való is. A felnőttoktatás szakaszán például az új formák alkalmazása éa a szakkörök munkája terén. Et'től eltekintve elmondhatjuk, hogy a járásban a nemzetiségi kultúra továbbfejlesztésére vonatkozó párt és kormányhatározatokat teljesítik TÖZSÉR LAJOS Egy a dobrai házak Közül. Kapu, udvar és a többi. Előszoba. Jobbra egy nagyobb, balra egy kisebb helyiség. Ez a könyvtár: két asztal, tizenhárom szék, két szekrény, 500 kötet. Kiderül, nem a legjobban időzítettem látogatásomat. — Egy hónapja jöttünk ide — mondja Katrincsák Barbara, a könyvtár vezetője. — Azelőtt a kultúrházban voltak a könyvek, de ott volt a fiatalok klubja is. Zavartuk egymást. Kértem a hnb-t, hogy helyezzék át ide a könyvtárat. Meg is Kaptam. Tanítóknak kellett volna itt lakni, de nem jött senki. A fennmaradó két helyiségben klubot rendeznek be az öregeknek. Igen jó ittl Örülök, hogy ide kerültem Katrincsák Barbara jobban tudja. Én egyelőre fázok. Pedig ritkán szoktam könyvek között. — A függöny már megvan, csak függönypálca nincs. ígérték a helmeciek, hogy rendbe teszik. Várjuk a gumiszőnyeget is. Mi a királyhelmeci könyvtárhoz tartozunk, és segítenek ők is, a hnb is. — Gondolom, gyakran kérnek olyan könyvet, amely itt nincs meg. — Ilyen esetekben Királyhel- mecre megyek, a könyvtárba, és onnan hozom, busszal. Aztán visszaviszem. Rendelni kellene, de nincs rá költségvetésem. Évente csak két-három (1) szlovák nyelvű szépirodalmi művel gyarapodik a könyvtár. Magyar nyelven csak politikai irodalom érkezik. A mintegy ezer lelket számláló Dobrán 1973-ban 43 olvasója volt a könyvtárnak. 1974 nyarán csak 17. „Mert télen többet olvasnak az emberek, főleg az idő sebbek.“ — A könyvtár szerdán délután 5-től 7-ig van - nyitva. Ha néha kések, már megjelennek az udvaromon a gyerekek. A harmadik szomszédban lakom. Elvállaltam a könyvtár vezetését, mert szeretek olvasni. — Mennyi honoráriumot kap egy évre? — Kétszáz koronát. Amúgy jól működik ez a könyvtár. Kommentár helyett: Lehet, de én a látottak és’a hallottak alapján nem hiszem el. Persze, nem a könyvtár vezetőjén múlik, mint ahogy nem sok falu könyvtárának vezetőjén, hogy a könyv nem töltheti be mással pótolhatatlan funkcióját.... BODNÁR gyula
