Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-27 / 228. szám, szombat

A nők és a pártmunka • Vezető helyeken • Helytállás mindenütt

Pártunk elvi követ kezet ességgel vágott rendet már korábban a gyakran önkényes és szélsőséges értékelések szövevényében a nők helyzetét, problémáit illetően. Via már nincs terük azoknak, akik valamiféle önmagában kezelt problémaként méricskélik ezt a kérdést, sem azoknak, akik kéz- ldgy intéssel, néhány általános szólammal akarják elintézni. Társadalmunkban — pártunk erőfeszítésének köszönhetően meggyökerezett a felfogás, hogy ezt a kérdést illetően egyedül és kizárólag a marxi — lenini és osztályszemléletfí elemzés le hét a minősítés alapja. Csak az adhat hiteles képet a nőkről, ahogy élnek, dolgodnak, ahogy kötelességeiket teljesitik és ahogyan jogaikat gyakarolják.

Ezt a kérdést illetően így vélekedik Srnatanovd Anna elv- társnő, a Stúrovói (párkányt) városi nemzeti bizottság mellett működő pártszervezet elnöke:

— Szép számmal voltak annak idején, akik arra számítottak, hogy nőpolitikái intézkedéseink csak hosszú távon fejtik ki hatásukat. Mégsem a bizal- matlankodóknak lett igazuk. Még tart ugyan és hosszú lesz az átalakulás folyamata, de má* most is jól láthatók, érzékelhetők az eredményei. Élni a joggal, az egyenjogúsággal ma már természetes. És ami a legfontosabb: nemcsak a nők számára.

Vannak határozatok, amelye két szinte egyik napról a másikra végre lehet hajtani, mert kilókkal, méterekkel mérhető a feladat és az eredmény is. A nőpolitikái határozatok azonA praveneci Tatra Bútorgyár Csehszlovákia legnagyobb sze két gyártó üzemei közé tartozik. Évente 450 00« darab ülőbútort gyárt. 1972-ben a nagy kereslet miatt megkezdték a gyár átépítését és kibővítését. 1978-ban, amikor az átépítési munkálatokat befejezik, a gyár évi kapacitása tübb mint 800 ezer darab ülőbútor lesz. Felvételünkön Oľga Parízková munkásnő.

(Felvétel: A. Zagar — CSTK)

bán nem ilyenek. Megkérdezem tehát:

— Példát is tudna erre?

— A mi pártszervezetünk is példa.

És azon nyomban elemezni kezdjük a partéiét vonatkozásában a nők helyzetét. A szervezet nemcsak a városi nemzeti bizottságon dolgozó kommunistáiul! tömöríti soraiban, hanem a Technikai Szolgáltatások vállalatának, a helyi gazdálkodás űzőmének és a Házkezelőség hivatalának kommunistáit is. A párttagok száma. 27. Közülük

6 nő. És nemcsak az elnök nő, hanem ;i vezetőségi tagok egy

GYAKORLATBAN

része is. Antal Vera a szervezet titkára. Haveri óvá Irena, aki nemrégiben kapott példás munkájáért állami kitüntetést, a pártszervezet pénztárosa. A pártiskolázás vezetője is nő: Fazekas Anna. Említésre méltó, hogy fablonovská Stejania elvtársnő tagja a városi pártbizottság mellett működő ellenőrző bizottságnak.

— Az eredmények nem a munkának a végét jelentik — magyarázza. — hanem alapot adnak a további munka számára. Tennivalónk, el nem végzett feladatunk akad bőven.

— És mit tart elsődleges feladatnak?

— Élni a joggal. A közügyek, a munka, a tanulás, az önképzés terén.

Helyeslőn mosolygok.

— Ezt nemcsak a pártszervezetben dolgozó nők, hanem úgy általában, a lányok és asszonyok is megérthetik.

Hiába várom, hogy viszontmo- sollyal nyugtázza a megállapítás helyességét. Nagyon is komor marad.

— A nők többsége ezt vi-. szonylag könnyen megérti, és egyet is ért vele. Viszont ne»- hezebben fogadják el forradalmi teltnek azt, amit most ná- lunk végezni kell.

Felfigyelek erre, s mondom:

— A forradalmárt sohasem az életkor, a neme, a divat, vagy ;i viselet jellemezte, hanem a tudatos cselekvés és a meggyőződ éses magatartás.

—• Erről van sző — magyarázza, — ha eljutunk odáig, hogy a jelenleginél jóval több nő, leány és asszony teszi fel önmagának a kérdést, hogy mivel tudom én a magam helyén az átlagnál jobban szolgálni a szocializmus ügyét, ha megtalálja rá a választ és válaszát teltekre váltja, akkor elmondhatjuk, hogy jól halad a nők név el és én ek ii g y o.

— Tenni kel) érte...!

Részletes magyarázatba kezd.

Elmondja, hogy az ilyen irányú nevelésnek csak egyik formája az, hogy a pártszervezetben dolgozó nők megkülönböztetett gondot fordítanak a nőszövetségi szervezetek tevékenységének meg segít ősére. Nagyon fontosnak tartják a nők marxista képzését. A pártszervezet tagjai közül négyen esti egyetemen tanulnak. Kettő közülük nő. Középfokú esti pártiskolázáson vesz részt a szervezet nyolc tagja. Négy közülük nő. Alapfokú pártiskolázást is szerveztek. Ebbe pártonkívüli nőket kapcsoltak ba. Olyanokat; akiknél miji- deh feltétel adott, hogy a jö vőben hasznosítani fogják majd marxista ismeret ükét.

És sorolja a neveket:

— Nnvotná Irena, I-aczó 'Katalin, Ilodonská Terézia, Növök Mária, meg a többiek.

Alig jegyzem fel a neveket, megjegyzést fűz a magyarázathoz:

— Csak így lehet. Rz lesz az alap, a talaj.

— Hogyan gondolja?

— Politikai alapra gondolok. Olyanra, melyon lehetővé válik, hogy ne a napi rezdülések sokszor Idegesítő jelenségei ösztönözzék a társadalom nevelő in leimét, hamm a társadalomhoz való viszony, a ,,hogyan dolga zik, él és gondolkodik' normá ja legyen a mérték.

— Ennek próbaköve az élet.

Helyesel.

— Igen, igen, hiszen nem véletlen, hug y a népi bölcsesség a tapasztalatot tartja az élet iskolájának. Fontos a tanulás, az önművelés, de hogy milyen lesz az eredmény, az nagyban múlik a hétköznapi emberi kupesola tokon.

És figyelmeztet:

— Ez már nemcsak a nőkön, a férfiakon is múlik.

Nem mosolygok, hanem nagyon is komolyan mérlegelem a hallottakat, s amikor szólok, úgy érzem, úgy gondolom, hogy nemcsak magam, hanem mások nevében is kimondom az ígéretet:

— Igen, ígv gondoljuk mi is, de nemcsak most, a nők nemzetközi évében, hanem úgy általában és mindig.

Még egy röpke pillantást vetek jegyzetem soraira, megkeresem a legfontosabb mondatot, s aláhúzom: Cl ni a joggal, az egyenjogúsággal ma már tervié szetes. Megmutatom, hogy ennek a mondatnak az értelmezésével tettem ígéretet az előbb.

Egyetértünk.

5 ügy gondolom, hogy velünk mások is.

HAJDÚ ANDRÁS

A Zálužiej Efsz tagjainak, akik csaknem 300 hektáron termesztenek dnhányt, igen nagy segítséget jelentenek az űj magyar gyártmányú duhányszárító gépsoruk. Nyolc ilyen gépsnrt már a bábi gazdaságban is üzembe helyeztek. Ot-hat nap alatt több mint 500 mázsa zöld duhány szárítását végzik el. Az új szárítóberendezés nemcsak munkaerőt takarítutt meg, de lényegesen csökkentette a duhányszárítás időtartamát is, aminek következtében ■ dohány minősége javult. Felvételünkön a Bábi Efsz tagjai a szárító gépsorba adagolják • dohányt.

(Felvétel Š, Petráš — ČSTK)

20 millió korona

A Kelet-szlovákiai Vasmű vezetősége sajtótájékoztatót rendezett, melyen a vállalat képviselői köszönetét mond tak az újságíróknak az ed digi hasznos együttműködésért, majd a Vasmű terv teljesítésének eredményeiről számoltak he.

Az év elejétől az árutermelés tervéi közel tizén négymillió koronával szár nyalja túl a Vasmű, s az előző évhez viszonyítva 12 százalékkal több árut értékesített az idén. A teljesítménytervet 44,6 millió koronával, a tervezett nyeresé get pedig 36 millió koronával túlteljesíti. De az exportfeladatok teljesítése — a nemzetközi piacon jelentkező problémák következté ben — 340 millió koronával elmaradt.

A csaknem 23 ezer főnyi munkaközösség több

mint 95 százaléka aktívan részt vesz a szocialista munkaversenyben. Eddig mintegy 750 szocialista munkabrigád működik itt és számos kollektíva áll versenyben a cím elnyeréséért.

Nagy visszhangra talált a Vasműben és azon kívül is Ján Antaiuvsky mérnök komplex racionalizációs brigádjának kezdeményezése, amely „A hála milliói“ néven az újítási javaslatok megvalósításának meggyorsítására irányul. A CSKP XV. kongresszusának tiszteletére ez a hengereiében dolgozó kollektíva 15 millió korona értékű felaján lást tett. Egyébként az eddigi vállalások értéke a Vasműben meghaladja a húszmillió koronát.

MM

A iV< < *tctógazdasági Műszaki Középiskola diákjai tét vsitik felajánlásukat - a Viňodoli Efsz dolgozóinak segítenek a sző Jő siiiréleléséberi. (Felvétel; Malis Pavel.)

JUBILEUM KAPCSÁN

Az Állami Biztosító a közeli napokban ünnepli fennáJlásá- n;.-k 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból felkerestük JOZEF l»OJf; elvtársat, a Szlovák Állami Biztosító vezérigazgatóját, akinek nz intézmény múltjával, jelenével és célkitűzéseivel kapcsolatbán néhány kérdést tettünk fel.

• Milyen múltja van hazánkban a biztosításnak?

A fennmaradt írások és emlékek arról tanúskodnak, hogy a biztosítás különböző kezdeti formái már a XVIII. század első felében ismertek voltak. Különösen elterjedtek* voltak az egykori Gömör vármegyében. ahol abban az időben élénk volt a kisipari termelés és bányákban Is gazdag volt. A vízi szállítás biztosítására 1807 ben Komáromban részvény- társaság jött létre. Az iparosodás később szükségessé tette a tűzkár elleni biztosítást is. Hazánk területén az első világháborúié főkénpen magyar, osztrák és olasz részvénytársaságok és biztosítási cégek tevékenykedtek. Az e'lső köztársaság létrejöttével ez ;k egy része megszűnt, és helyettük újak jöttek létre. IH'H) ben Szlovákiában 36 biztosítási intézmény tevékenykedett. amelyekből 23 a cseh részvén v társaságok fiőküzeims volt. Az ún. szlovák állam megalakulásakor ezeket is felszámolták és a Tatra bíztosltó- I*észvénvtársaságó4 hozták létre. A> olasz és német cégek továbbra is működtek. A felszabadulás után. 1945. október 24- én a 103-as számú dekrétummal a biztosító cégeket és a részvén y társaságokat Államosították. Az állami biztosítás mai felosztása cseh és szlovák állami biztosítók — 1969-ben, a federáció létrejötte után történt meg

• Az Állami Biztosító a mezőgazdaság szocializálásának évében a szövetkezetek megszilárdításakor nagy segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak. Mondana erről valamit?

Készséggel. Az említett időszakban, vagyis az 1953 és 1966 közötti években az Állami Biztosító a szövetkezeteknek

2 milliárd 7!57 korona kártérítési fizetett, jóllehet ezek csak 1 milliárd 738 korona biztosítási illetéket fizettek be. Természetesen azóta már más a helyzet. de kétségtelen, hogy abban az időben ez nagy segítségnek számított. Az 1967-ben bevezetett új biztosítási fonna óta a befizetett illeték és a kifizetett kártérítés csaknem egészében fedi egymást. Az említett év óta az állami gazdaságok is biztosíthatják vagyonukat és termésüket egyes előre nem látott károk ellen.

C Mi a helyzet az iparban .és más népgazdasági területeken?

— A biztosító államosítása óta e téren több változás is történt Kezdetben ezek biztosítási szerződést köthettek velünk. 1953-ban a kötelező biztosítási forma lépett életbe, de nemsokára ez is megszűnt. Csupán i nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó társadalmi vagyont lehetett biztosítani. Amikor 1967-ben megkezdődött a gazdasági rendszer tökéletesítése. lehetővé vált, hogy az üzemek belátásuk szerint és anyagi eszközeiket figyelembe véve biztosítást kössenek. Az üzemek és a vállalatok élnek ezzel a lehetőséggel, de nemcsak ők, hanem a fogyasztási, a termelő- és a lakásszövetkezetek is.

• A lakosság milyen mértékben veszi igénybe szolgálatukat?

— Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan növekedik azok száma is, akik különböző célú szeméi vi biztosítást kötnek. Míg 1953-ban csupán 658 ezer biztosítási kötvényt kötöttünk a lakossággal, addig a múlt év végéig ez a szám meghaladta a 2 453000-et. Az év első felében számuk újabb 93 ezerrel gyarapodott. Az említettek csupán hosszú lejáratú biztosításokra vonatkoznak. Ezenkívül évente több mint 200 000 rövid időtartamú biztosítást is kötnek. Az említetteken kívül 679 000 lakás, víkendház és 192 ezer autóbaleset biztosítási kötvényt is kötöttünk Az utóbbi időben megnövekedett az életbiztosítások száma. Míg 1953- ban 150 000 kötvényt tartottunk nyilván, addig 1974 végén már 1,3 milliót. Ez a tény is arról tanúskodik, hogy a személyi biztosítások különböző formái megfelelnek a lakosság igényeinek. Ez számunkra megnyugtató, de nem jelenti azt, hogy szolgáltatásainkat a jövőben ne tökéletesítsük, főleg a fiatalok biztosítása és az életbiztosítás terén.

• Milyen újdonságokat vezettek be és milyenekre van kilátás?

— Tökéletesítettük az élet- biztosítást, ezenkívül bevezettük a 35' éven aluli fiatal házaspárok biztosítását. Ennek igein nagy jelentősége van. Az emberi sors kiszámíthatatlan. S ha netán a fiatal házasok valamelyike el háláló zik, a másikra marad a szövetkezeti lakásának, vagy az ifjúházasok köl- csönének a visszafizetése. A szóban forgó biztosítási forma ezen akar könnyíteni. A biztosítási illeték évi 360 korona, amelynek fejéiben a kritikus időben a biztosító 20 000 koronát fizet ki. Hogy milyen további újdonságok várhatók? Elsősorban arról van szó, hogy gépkocsi eladáskor a biztosítás nem vihető majd át az új tulajdonosra. Az érvényes rendelet novellizálására beadott javaslat azt is tartalmazza, hogy azoknak, akik alkohol miatt okoznak majd karambolt, vagy azoknak, akik a közúti balesetet nem jelentik a közbiztonsági szerveknek, a biztosító a tényleges kárnak csupán 50 százalékát fizeti ki. Ez az intézkedés minden bizonnyal hozzájárul a biztonságos közlekedéshez. <

• Befejezésül mit mondana még?

— A Szlovák Állami Biztosító is méltóan készül a biztosító államosítása 30. évfordulójának a megünneplésére. Ebből az alkalomból nemcsak a legjobb dolgozóinkat tüntetjük ki, hanem sorsolással 30 olyan gyereket részesítünk 10 000 koronás biztosítási kötvényben, akiknek szüleik valamelyike 1945. október 28-án született. A sorsolásra október végén kerül sor. Az érdekeltek a Szlovák Állami Biztosító kirendeltségein jelentkezhetnek A 10 000 korona a gyermek 18. életévének betöltésekor esedékes.

NÉMETH JÁNOS

1975

IX. 27.