Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-26 / 227. szám, péntek

A munkásosztály szolgálatában A CSKP IN. KONGRESSZUSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJA Fél évszázaddal ezelőtt, 1925. szeptember 26—28 án tartották meg a prágai Ná­rodný düm nagytermében pártunk III. kongresszusát, melyen 229 küldött vett részt. 93 ezer tagot képviselve. A kongresszuson számos kül­földi vendég is jelen volt, többek között Wilhelm Pieck, a Német Kommunista Párt, Marcel Cachin, a Francia Kom­munista Párt képviselője. Az elnökség megválasztása után a politikai és gazdasági kérdé­sekről Josef Haken elvtárs, a párt válságából kivezető útról pedig Bohumil Smeral elvtárs tartott beszámolót. Pártunk III. kongresszusát a Bubnlk.- féle likvidátor pártcsoport le­küzdése utáni hetekben hív­ták egybe. Ez a kongresszus az opportunista csoport fe­letti győzelem betetőzését je lentette. A kongresszus méltatta a CSKP-nak a drágaság elleni kampány irányításában és más tömegakciókban elért si­kereit. Megállapította, hogy a párt bolsevizálása pozitív mó dón nyilvánult meg a tömeg­harcok alatt abban, hogy a kommunista párt fokozottan hatott a munkásság széles ré­tegeire, hogy növekedett az üzemi bizottságok és taná­csok 1925. évi választásai so­rán a kommunista jelöltekre leadott szavazatok száma. Ugyancsak jelentősen előre­haladt a (TSKP szervezeti át­építése is. 1924. őszén a CSKP-nak alig néhány tíz üzemi sejtje volt, a III. kong­resszus idején pedig már több mint l'JOD. Jóllehet a ,párt szervezeti átépítése bizonyos haladást ért el, az üzemi sejteket mindaddig csupán az iparvál­lalatok kisebbik részében épí­tették ki. Közülük számos csak formálisan működött. A III. kongresszus „A CSKP szervezeti helyzetéről és lel adatairól“ szóló külön határo­zatában valamennyi pártszerv feladatul tűzte ki, gondoskod jék arról, hogy a CSKP min­den üzemben dolgozó tagjai belépjenek az üzemi sejtekbe és tevékenyen vegyenek részt azok működésében. A kong­resszus főként azt bírálta, hogy egyes járásokban és ke­rületekben minden muhkát fizetett titkár irányít, a kol­lektiven választott szerv pe­dig rendszertelenül ülésezik és dolgozik. A balszárny blokkjának alapján, amely bevált a pár­ton belüli válság felszámolá­sáért vívott harcban, a kong resszuson új Központi Bizott­ságot választottak. Tagjai a következtők lettek: Josef Ha ken, Jan Harus, Karéi Krei- bich, Bohumil Smeral, Anto- nín Zápotocktj, Viktor Stern és mások. A kongresszus je­lentőségét növelte, hogy a Központi Bizottságija és a kongresszus után a Politikai Bizottságba az első ízben vá­lasztották be Klement Gott- waldot, a balszárny képvise­lőjét. Klement Gottwald elvtárs, mint munkás jelentős szere­pet Játszott a morvaországi Rusinov városkában a CSJKP alapításáért vívott harcba». 1921-ben hivatásos pártmun­kás lőtt, és mint a szlovákiai kommunista sajtó adminiszt­rátora működött, majd 1923 tői kezdve a CSKP szlovákiai lapjának, a „Pravda chudo- by“-nak leit a főszerkesztője. Politikai látókörével és az­zal a képességével, hogy a széles tömegeknek érthetően megmagyarázta a különféle elméleti és politikai kérdése­ket, a kommunista mozgalom kiváló alakjává lett Szlová kiában, s n párt jövő vezető egyéniségévé érlelődött. Pártunk III. kongresszusa súlyos hibát követett el az­által, hogy a párt vezetőségbe beválasztották a Jílek és Uo len ultrabaloldali, majd op portunista elemeket, akik a párt élére kerültek és azt sú lyos válságba sodorták. A válságból a CSKP 1929 ben megtartott V. kongresszu­sa jelentette a kivezető utat. Ezen a kongreseszuson Jíle- ket és Bolent kizárták a párt­ból. A Központi Bizottság tit­kárával Klement Gottwaldot választották. RÓJÁK DEZSŐ leiesltsíik következetesebben a határozatokat A Szlovák Szocialista Köz­társaság kormánya az el­múlt négy évben többször foglalkozott a munkaidő ki­használásával. Határozatai nak teljesítése hozzájárult népgazdasági feladataink megoldásához. A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai rendszeresen megvitatják, hogyan teljesítik az egyes ágazatok és központi liiva talok a kormány határoza Iáit. Az SZNT munka-, szo­ciális és egészségügyi bi zottságainak tagjai e hét elején — az SZSZK munka é<s szociálisügyi miniszteré­nek jelentése alapján — ér­tékelték, hogyan távolitják el az egyes ágazatokban a munkaidő ésszerűbb kihasz­nálását gátló akadályokat, miként teremtenek lehetősé­geket a munkaidő jobb ki­használására. Mikor vásároljunk? Nem véletilen, hogy a képvi­selők — főként a nők — fi­gyelme a gondot okozó prob­lémákra irányul. A keres,kede- jem módosította az üzletek nyit­vatartási Idejét, ugyanakkor még a nagyvárosokban sem ol­dották meg teljes mértékben a folyamatos áruellátást. Az alap­élelmiszerekből — tej, tejter­mékek, kenyér, kifli, hús stb. — délután már kicsi a válasz­ték, sőt vidéken — ezt a kép­viselők példákkal bizonyították — a munkaidő után már gyak­ran a kenyér is „hiánycikk“. Az ellenőrző jelentések sze­rint a sütőipari termékeknek 86 százalékát a reggeli órák­ban szállítjáR az üzletekbe. Kif­lit délután már csak nagy rit­kán lehet vásárolni. Munkaidő után a legtöbb helyen már csak savanyú tejet kapni. Az állami sütőipari vállalatok haj­landók termékeik 40 százalékát a délutáni órákban szállítani az üzletekbe. A szövetkezeti sütő­ipari üzemek szombaton nem dolgoznak, sőt néhol még hét­főn sem, így egyes helyeken a lakosság péntektől keddig nem vásárolhat friss kenyeret. A tejből és tejtermékekből egyes üzletvezetők azért rendelnek aránylag keveset, mert nem tudják hidegen tárolni a ter­mékeket. Munkaidő alatt vaqy után? Az elmúlt időszakban lénye­gesen javult az egészségügyi el­látás a körzeteikben és az (taté* ini egészségügyi központokban. Hogyan használjuk ki a munkaidőt? ^ Szerdán délután kevés az ügyfél a nemzeti bizottságokon £ Hogyan utazunk munkahelyünkre? Az üzemi orvosi rendelőkben hetente legalább kétszer 18—19 óráig dolgoznak az egészség- ügyiek. Viszont a kimutatások szerint az orvosokat 15 óra után csak kevés páciens keresi fel. Nagyon sok üzemben a gaz­dasági vezetők — mesterek, műszakvezetők stb. — minden alaposabb ok nélkül megenge­dik, hogy beosztottjaik munka­idő alatt intézzenek olyan ügyeket, amelyeket munkaidő után is elintézhetnének. A nemzeti bizottságokon is „hosszú nap“ a szerda, dél­után is intézik az állampolgá­rok ügyeit. A járási nemzeti bi­zottságokon az egyes előadók szerdán kötelesek munkahelyü­kön tartózkodni, várják az ügy­feleket. De délután már csak azok jönnek, akiket valamilyen üggyel kapcsolatban ők hív­lak meg. Felesleges időveszteség Nem véletlen, hogy minden képviselő rámutatott: a munka­helyeken rengeteg időt fecsé­relnek el feleslegesen. Még mindig nem hangolták össze megfelelően a nagyüzemekben a műszakok kezdését és az au­tóbuszok menetrendjét. Egy tu­catnyi városból negyedórával a műszakvégzés előtt indulnak tí falvakba az autóbuszok. így a dolgozók egy része „előbb feje­zi he a műszakot“. Figyelemre méltó, hogy az említett üzem vezetői közül senki sem java­solta az autóbuszok menetrend­iének módosítását, márpedig er­re minden évben lehetőségük volt. Erre az „apróságra“ az el­lenőrző szerveknek kellett nyo­matékosan felhívniuk a gazda­sági vezetők .figyelmét. Szlová­kiában 16 ipari üzemben — és számos más munkahelyen — reggel hat óra előtt kezdődik a műszak. Márpedig jól tudják, hogy a kormányrendelet alól csak a társadalmi szempontból fontos üzemek képezhetnek ki­vételt. Sok időveszteség adódik ab­ból, hogy később kezdik és előbb fejezik be a műszakot. Az ellenőrzési napon Trenőfnben a Magasépítő Vállalat dolgozói 15 perccel később kezdték és 25— 30 perccel előbb fejezték be a műszakot. A mesterek ennek ellenére beírták a „teljes időt“. Cadcán a žilinai Váhostav dol­gozói nem az építkezésen levő ilzenH konyhát veszik igénybe, hanem „beugranak a városba“ étkezni. Nem egy építkezésen megállapították, hogy ha a dől gozó hiányzik, egyszerűen „le­vonnak egy napot a szabadsá­gából“ és nem számítják ezt igazolatlan hiányzásnak. A ti- maőei Gépgyár egyik részlegén a lakatosok és hegesztők a mű­szakokban a munkaidő 60—80 százalékát használták ki. Az okok: későn kezdték a műsza­kot, anyaghiány, szervezési hi­bák stb. Szólni kell arról, hogy az Irányító szervek, főként üzemi és vállalati szinten ezt a kér­dést még nem vizsgálták meg alaposabban, sőt sok üzemben még fel sem mérték, milyen káruk származik a munkaidő elégtelen kihasználásából. Ugyanakkor az üzemek szinte kivétel nélkül azzal indokolják a túlórák szükségességét, hogy „a tervezettnél kevesebb • munkaerőnk“. A Munka- és Szo­ciálisügyi Minisztérium felmé­rése, valamint a képviselők ta pasztalatai egyértelműén figyel­meztetnek, hogy a gazdasági ve­zetőknek következetesebben kell teljesíteniük av kormány- határozatot, lehetőségeket kell teremteniük a munkaidő jobb kihasználására. Nem tűrhetjük, hogy míg az üzemekben a szo­cialista brigádok százai kezde­ményeznek, társadalmi munká­ban segítik a feladatok túltel­jesítését, addig mások — be­osztottak és vezetők — még a kötelességüket sem teljesítik. Erre a jelenségre az üzemi pártszervezeteknek is fel kell fi­gyelniük. CSETÖ JÁNOS Példás kezÉmén^ezés (CSTK) — A Slavicíni Gépgyár (gottwaldov! járás) dolgozóinak csaknem 98 százaléka bekapcso­lódott a szocialista versenybe. Példás kezdeményezésüknek kö­szönhetően az idén több mint 1,5 millió koronát takarítottak meg a vállalatnak. Az anyag- és ener- gia-megtakarítás értékének össze­ge 850 ezer korona. Míndoz külö­nösen a 48 szocialista munkabri- gád tevékenységének köszönhető. A mnnkabrigádokban kb. 800 eni bér dolgozik. Az újítók sem maradnak le. Kd- ál* már 309 javaslatot nyújtottak M, amelyek közül nyolcvanhatot már meg is valósítottak, és fgy to­vábbi 1,5 millió koronával sikerül túlteljesíteni a termelési tervet. A hohéi len- és kenderfeldolgozó gyár dolg^'' <■ e-; első felé­ben eredményesen teljesítették tervfeladataikat. Az árutermelési tervet több mint 100 százalékra, a kiviteli tervet 101 százalékra, a munkatermelékenység tervét 102 százalékra teljesítették, a nyereségi tervet pedig 6 millió koronával szárnyalták túl. A gyúr dolgozóinak több mint a fele nő. Júlia Vintrová 14 tagú szocia­lista munkabrigádját kitüntették „A Slovakotex vállalat legjobb dolgozója“ jelvénnyel. A brigád a gerebenező üzemben dolgozik, ahol a tilolt lent át fésüléssel előkészítik a fonalgyártásra. A munkacsoport a minőség 100 százalékos betartásával normá­ját 112 százalékra teljesíti. Felvételünkön Júlia Vintrová, a szo­cialista munkabrigád vezetője (jobb oldalon) munkacsoportjának tagjaival beszélget. I Felvétel: J. Teslik — CSTKJ Orvosi tanácsadó A koraszülött gyermek A hazai egészségügyi ellátás és azon belül az anya- és cse­csemővédelem színvonala az utóbbi években sokat változott, korszerűsödött, javult. Különö­sen kiemelkedő eredmények születtek a betegségek megelő­zése terén. A csecsemő védelem területén elért eredmények kö­vetkezményeként tevékenysé­günk súlypontja ts áttevődött: az anya- és csecsemő halálozás csökkentésében elért nagy fej- lődés eredményeképpen nap­jainkban az anya- és csecse­mővédelem legfőbb feladata a születési halálozás csökkenté­se lett. Hazánkban a csecsemő- halandóság alakulását minde­nekelőtt a koraszülöttek maga sabb halálozása szabja meg. Mivel a koraszülöttek száma ma még egyre emelkedik, a ja­vulás igen lassú. Tíz év alatt majdnem megkétszereződött a koraszülöttek száma. Az élet- benmaradás kilátását a születé­si súly és az érettség foka erő­sen befolyásolják. A koraszülések számának nö­vekedése századunkban kétség­telenül együtt jár a civilizáció ártalmaival. A koraszülés okai között sokféle tényező szere pelhet. Ilyen tényező például: 1. Az anya rossz szociális helyzete, nem megfelelő életkö rülményei (rossz lakás, túlter­helő munka, a mennyiségileg és minőségileg elégtelen táplálko­zás, a testi és lelki szempontból szertelen életmód J. 2. Családi és egyéb tényezők: vannak anyák, akik minden kimutatha­tó ok nélkül sorozatosan kora­szülötteket szülnek. 3. A méh és a szülőutak kóros elváltozá­sai: fejlődési rendellenesség a méh elégtelen fejlettsége, bere­pedt, rosszul záró méhszáj, gyulladásos betegségek, - daga­natok és a szűk medence is hátráltatja a normális kihor dást. Ugyanilyen következmé­nyekkel járhat a méh szövetei­nek sérülése a túlgyakori vesz­tések miatt. 4. Az anya terhes­ség alatti heveny és fertőző betegségei: influenza, tüdőgyul­ladás, kanyaró, májgyulladás. 5. A terhességgel kapcsolatos szövődmények: előfekvő méh­lepény, a méhlepény rendelle­nes tapadása, korai leválása. Ilyen továbbá az ikerterhesség és a vércsoport-összeférhetet­lenség. 6. Lelki-testi sérelmek. A testi sérelmek közül a mér­gező anyagok, amelyek a szer­vezetbe az élvezeti cikkek mér­téktelen fogyasztása következ­tében kerülnek pl. dohányzás által, mely a vetélések okai közt nagy szerepet játszik. 7. Koraszülést válthatnak ki a magzat fejlődési rendel lenessé­gei. A terhesgondozás egyik feladata, hogy az orvosi ellen­őrzés és kezelés mellett ezekre az ártalmakra is felhívja a fi­gyelmet. A koraszülött életki­látásait jelentősen növeli, ha fenyegető koraszülés esetén a terhesség idejét akárcsak né­hány héttel is meg tudjuk hosszabbítani, mert ezáltal na­gyobb születési súlyt érünk el és ez növeli az életb mmaradás estélyeit is. Koraszülöttnek nevezzük a 2500 gr-nál kisebb súllyal, 47 cm-nél rövidebb testhosszal, a 36. terhességi hétnél korábban születetteket. Legpontosabban a terhesség ideje határozza meg a koraszülött tényét, en­nek kiszámításában azonban nagy a tévedési lehetőség, így inkább a magzat fejlettségét tükröző mérési adatokra lehet támaszkodni. A koraszülötteket világszerte az alábbi súlykategóriákba so­rolják, ami egyben az életlwm- maradás valószínűségét is tük­rözi: 1. Nagyfokú éretlen koraszü­löttek, 1000 g súly alatt; ezek túlnyomó többsége életképte­len. 2. Éretlen koraszülöttek, 1000—1500 g súly között. 3. Enyhén éretlen koraszülöttek, 1500—2000 g súly között. 4. Megközelítőleg érett, idő előtt születtek, 2000 -2500 g súly kö­zött. A koraszülöttek nemcsak ki­sebb súlyúak, hanem külsejük­ben, arányaikban is lényegesen eltérnek az időre születettek­től. Bőrük általában vékony, ráncos, az első napokon több­nyire vörös, majd néhány nap után sárgásvörösre változik. Körmük fejletlen, a szaruállo­mányuk csekély. A csontozat fejlődése lassúbb ütemű. A gyo­mor térfogata kicsi, ezért ne héz a táplálék felvétele és fel* dolgozása. Testsúly-növekedésük arány­lag gyors. Míg az érett újszü­lött 6 hónapos korára megkét­szerezi, 1 éves korára jjedig megháromszorozza a születési súlyát, a kis súlyú koraszülött ugyanezen idő alatt három-öt­szörösére emeli azt. A vitami­nok rendszeres adagolása elő­segíti a koraszülöttek fejlődé­sét. A koraszülés okai sokfélék, gyakran összefonódnak egy­mással. Sajnos még nem hatolt eléggé a köztudatba, hogy a terhesség alatti életmód, visel kedés, dohányzás, étkezés, al­koholfogyasztás milyen veszé­lyeket hozhat a születendő magzatra. Dr. M. KARSZOVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom