Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-25 / 226. szám, csütörtök
Eivre nagyobb lendületet hap az enyhülés folyamata ANDREJ GROMIKO KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS XXX. ÜLÉSSZAKÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSÉN Ű! SZÓ 1975. IX. 25: Mint már jelentettük, Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere kedden beszédet mondott a 7 ENSZ közgyűlés 30. ülésszakának plenáris ülésén A jelenlegi nemzetközi helyzet fő vonása, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata egyre nagyobb lendületet kap, maga az enyhülés pedig mindinkább konkrét tartalommal telik meg — állapította meg Gromiko. Ez többek között kifejeződik az államok közötti számos megái lapodásban, beleértve az ismert szovjet—amerikai egyezményeket, amelyeknek nagy jelentőségük van a béke és a nemzetközi biztonság szempontjából. Bár a politikai légkör javulásának folyamatára továbbra is hatást gyakorolnak különböző ellentmondásos tényezők, határozottan azt mondhatjuk, hogy az elmúlt évben lényeges lépés történt a megbízható béke felé vezető úton — hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter. A Szovjetunió a jelenlegi körülmények között reálisnak, bár távolról sem könnyűnek tartja az államok közötti kapcsolatok olyan átalakítását, amelyben nem lenne helye közöttük a háborúnak. tiszteletben tartanák minden — nagy és kis — nép jogát a szabad és független fejlődésre. A Szovjetunió elvi külpolitikai irányvonala minden bizonnyal megerősítést nyer és tovább fejlődik a szovjet kommunisták jövő év elején megtartandó XXV. kongresszusának határozataiban. Mindenki, aki a békéért, a nemzeti függetlenségért és a népek társadalmi haladásáért küzd, továbbra is számít- het a Szovjetunió szolidaritására és tevékeny támogatására. A Szovjetunió a nemzetközi küzdőtéren politikájának megvalósításában szoros egységben cselekszik a testvéri szocialista országokkal. Büszkék vagyunk arra, hogy a szocializmus országainak békeszerető politikája megfelel minden nép vágyainak — hangsúlyozta Gromiko. HELSINKI ÉVE Az idei év úgy marad meg a népek emlékezetében, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejezésének éve. A konferencia záródokumentuma korunk egyik legkiemelkedőbb okmánya. A tanácskozás résztvevőinek kollektív erőfeszítésekkel sikerült jelentős eredményeket elérniük és azokat pontosan rögzítették a záró- dokumentumban. Nem minden elégedettség nélkül szeretnénk megállapítani, hogy a tanácskozás sikereihez nagymértékben hozzájárultak a szocialista országok, amelyek állhatatosan törekednek a nemzetközi kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés vágányaira való átállására — jelentette ki Gromiko. A tanácskozás 35 részt vevő állama közösen és az egész világ előtt kötelezettséget vállalt arra, hogy kapcsolataikat a béke és csakis a béke, valamint a közöttük levő együttműködés elmélyítése elveinek alapján alakítja. A Szovjetunió nagyra értékeli a tanácskozás eredményeit, úgy véli, hogy most a legjobb teendő az elért megállapodások megvalósítása, az előrehaladás a tartós békéért vívott harcban. Így cselekszik és fog cselekedni a jöv őben is a Szovjetunió. Ezt várjuk a többiektől is — mondotta Gromiko. INDOKÍNA NÉPEINEK DIADALA Aligha vitatja valaki is azt, hogy az 1975-ös év úgy kerül be a történelembe. mint az indokínai népek igazságos ügye diadalának éve. Győzelemmel fejeződött l>e csaknem 30 esztendei felszabadító harcuk a gyarmatosítók, az agresszió ellen. Indokína népeinek győzelme mindenekelőtt saját erőfeszítéseik eredménye Ugyanekkor ez nagy sikere az összes békeszeretö és haladó erőknek, amelyek mindvégig szolidárisak voltak Vietnam, Laosz és Kambodzsa hazafiainak küzdelmével, erkölcsi és anyagi támogatásban részesítették őket. A Szovjetunió — és ez ismert az egész világ előtt — teljesítette internacionalista kötelezettségét a vietnami néppel szemben — állapította meg a szovjet külügyminiszter. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Köztársaság, amely hosszú harcban megvédte szuverenitását és függetlenségét, kifejezi készségét, hogy a világszervezetben részt vegyen a nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló erőfeszítésekben. Meggyőződésünk szerint a VÜK és a DVK felvétele teljes mértékben megfelelne az ENSZ alapokmánya magasztos céljainak és elveinek, — hangsúlyozta Gromiko. A Szovjetunió támogatja a léét ország kormányának idevonatkozó kérelmét. Indokína tanulságai egyszerűek és nyilvánvalók. A szabadságért, a nemzed függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő népek harca legyőzhetetlen. Ez jó tanulság ahhoz, hogy az erőpolitika, amelyet most elvetettek a helsinki értekezlet tárgyalóasztalánál is, visszavonhatatlanul a történelem le véltárába kerüljön. Az indokínai helyzet gyökeres megváltozása kedvezőbb feltételeket teremt a békés együttműködés kialakításához egész Ázsiában. Az erre irányuló gyakorlati lépések, a megérett problémák rendezése a biztonság erősítését szó! gálnák az egész ázsiai földrészen, ami természetesen, mint Európában is, kollektív erőfeszítéseket követel minden érdekelt államtól, nagytól és kicsitől egyaránt. A világesemények alakulása az utóbbi időben megerősítette azt a következtetést. amelyet már mindenki régen levont, aki a realitás talaján állt, nevezetesen, hogy perspektivikus, a népek érdekeinek megfelelő csak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élés politikája lehet. A Szovjetuniónak a másik társadalmi rendszer országaival fennálló kapcsolataiban már sok kedvező mozzanat van, amely megfelel mind a Szovjetunió, mind pedig az illető megállapodásokban, egyezményekben részt vevő partnerei érdekeinek. Ez többek között kifejeződik a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak fejlődésében az elmúlt években, elsősorban a szovjet—amerikai csúcstalálkozók eredményeképpen, ami kedvezően hat az egész világhelyzetre. A Szovjetunió továbbra is erősíti baráti kapcsolatait a fejlődő országokkal, amelyekkel a békére és a haladásra való közös törekvés egyesíti. A Szovjetunió változatlanul támogatásban részesítette és fogja részesíteni az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokat, az el nem kötelezett országok mozgalmát, harcukban a nemzeti szuverenitás és a gazdasági önállóság erősítéséért, a gyarmati múlt súlyos örökségének leküzdéséért az olyan kísérletek ellen, amely önállóságuk aláásására, törvényes jogaik csorbítására irányulnak. AZ ENYHÜLÉS ELLENFELEI A szovjet külügyminiszter a továbbiakban így folytatta: Világosan látni kell, hogy az enyhü lés nem olyan folyamat, amely a saját nehézségei erejénél fogva halad előre. Ahhoz, hogy az enyhülés folytatódjék, újabb és újabb impulzusok szükségesek. Szakadatlan harcot kell vívni érte a nemzetközi fórumokon, a parlamentekben, mindennap meg kell érte küzdeni. Minden államnak, minden kormánynak számot kell vetnie azzal, hogy hozzájárulhat és kell is hogv hozzájáruljon az enyhüléshez. Szükségesnek tartjuk, hogy az ENSZ fórumán beszéljünk erről, mert — mint a tények mutatják — helytelen lenne lebecsülni az enyhülés ellenfeleinek el lenállását. Gromiko külügyminiszter a továbbiakban rámutatott az enyhülés ellen irányuló tendenciózus és propaganda- kampányokra, majd az államok függetlenségét fenyegető még veszélyesebb beavatkozási politikára, amely például konkrétan a Portugáliára gyakorolt külső nyomásban nyilvánult meg, hogy a portugál nép mondjon le a szabad fejlődés megválasztotta útjáról. A továbbiakban így folytatta: láthatólag a nemzetközi fórum valamennyi résztvevője egyetért azzal, hogy a nemzetközi szintéren megvalósítandó egyik legfőbb feladat továbbra is a háborús tűzfészkek felszámolása. Felesleges beszélni arról, hogy mekkora veszelyt jelent, ha egyik vagy másik ilyen góc fellobban és ismét válsággá fajul. Vonatkozik ez elsősorban a Kö- zel-Keletre, ahol már hosszú évek óta fennáll veszélyes hely*0* oAZSÁGGc, KÖZEL KELETI RENDEZÉST A GENFI ÉRTEKEZLETEN A konfliktus lényege, forrásai és okai közismertek. Az sem titok, hogy meg kell oldani a problémát. Ezt csak azok nem látják, akik nem akarják látni. Ahhoz hogy a Közel-Keleten a térség valamennyi állama és népe érdekében meg lehessen teremteni az igazságos és tartós békét, ki kell vonni az izraeli csapatokat valamennyi 1967 ben megszállt arab területről, biztosítani kell a palesztinai arab nép törvényes jogait, beleértve a saját állam megteremtésének jogát, szavatolni kell minden közel-keleti ország számára a független fejlődéshez való jogot. A közel-keleti rendezés ügyét nem lehet előbbre vinni, ha megoldatlanul maradnak ezek az alapvető problémák, amelyeknek megoldása nélkül a rendezés csupán bizonytalan időre kitolódhat, miközben fokozódik a veszély. Semmiféle látszatintézkedés vagy manőver nem változtathat a dolgoknak ilyen lényegén. A közel keleti problémát mentesíteni kell a konjukturális módszerektől és a reklámozástól. Minden jel szerbit azokban a körökben. amelyek meghatározzák Izrael politikai irányvonalát, még nem szilárdult meg az a felismerés, hogy nem lehet szavatolni az ország biztonságát, láb bal tiporva más országok, szomszédok jogait — hangsúlyozta a Szovjetunió külügyminisztere, majd kijelentette: A Közel-Kelet fő kérdései még mindig megoldásra várnak. E kérdések megvitatásának megvan a megfelelő mechanizmusa: a genfi békekonferen cia. A Szovjetunió állást foglal annak felújítása mellett, valamennyi — hang súlyozzuk, hogy valamennyi — érdé kelt fél részvételével, beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezet képviselőit. A közgyűlés XXIX. ülésszaka* — mint ismeretes — döntő többségében megerősítette a palesztinai arab népnek az önrendelkezésre és a nemzeti szuverenitásra való jogát. A palesztinai probléma megoldása — az általános közel-keleti rendezés elválaszthatatlan része. Ez alapvető igazság és politikusok nem tehetnek úgy, mintha nem vennék ezt észre. A Szovjetunió kövei kezet esen folytatja a barátság politikájút azokkal az arab országokkal, amelyek védelmezik jogos ügyüket. Ennek a barátságnak mélyek a gyökerei és nem hisszük, hogy bárkinek is sikerüljön aláaknáznia ezt. A Szovjetunió a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy igazságos és elvi alapokon szilárdítsa ezt a barátságot. SZÁMOLJÁK FEL A FESZÜLTSÉGI GÓCOKAT Mint Gromiko megállapította, továbbra is feszült Cipruson és Ciprus körül a helyzet. Ciprustól idegen érdekek szolgálatában már több mint egy éve lábbal tiporják, e kis ország szuverenitását, népek elidegeníthetetlen jogait. A Szovjetunió következetesen állást foglal a ciprusi Köztársaság függetlenségének és területi sérthetetlenségének védelmében, az összes külföldi csapatoknak a szigetről való kivonásáért, és azért, hogy a két közösség — a görögök és a törökök — önállóan rendezzék saját államuk belső ügyeit. Más szavakkal: síkraszállunk az ENSZ Ciprusra vonatkozó ismert határozatainak megvalósításáért. Csakis ezen az alapon van lehetőség a ciprusi probléma igazságos rendezésére, e feszültségi góc felszámolására — mondotta. A koreai helyzetet érintve, Gromiko rámutatott, hogy az ingatag fegyver szünet nyilvánvalóan nem biztosítja a stabilitást a Koreai-félszigeten. Régen elérkezett annak szükségessége, hogy megteremtsék a félszigeten a tartós béke megszilárdulásának, Korea békés egyesítése meggyorsításának feltételeit. E célnak megfelelne, ha megszűnne a külső beavatkozás a koreai nép *>el ügyeibe. Elsősorban ki kell vonni Dél-Koreából az ENSZ zászlaja alatt ott-tartózkodö összos külfödi csapatokat és meg kell kötni a békeszerződést. Az ENSZ kötelessége: minden eszközzel elősegíteni e lépések megvalósulását. Az enyhülési folyamat fejlődésének logikája teljes élességében felveti a fegyverkezési hajsza megfékezésének szükségességét — folytatta Gromiko. — Ezért pozitív értékelést érdemelnek azok az intézkedések, amelyek az utóbbi években történtek ebben az Irányban. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséget tulajdonítunk azoknak a most folyó tárgyalásoknak, »melyeknek célja: kidolgozni a hadászati támadó jegy verek korlátozására vonatkozó új hosszú lejáratú szovjet—amerikai egyezményt. Ennek megkötése új, nagv jelentőségű lépés lesz nemcsak a szovjet—amerikai kétoldalú kapcsolatban, hanem szélesebb nemzetközi vonatkozásban is. Aligha vonhatja bárki is kétségbe azt, hogv mindaz, amit a leszerelés terén ez ideig sikerült elérni, csupán a* első lépések Valójában az emberiségnek még nem sikerült megállítania a fegyverkezési hajszát, vagy legalábbis lényegesen lelassítania annak ütemét. A fegyverkezési hajsza folytatódik, egyrészt a még rombolóbb hadviselési eszközök létrehozása, másrészt a fegyverzet össztömegének növelése vonalán. SZŰNJÉK MEG A FEGYVERKEZÉSI HAJSZA A Szovjetuniónak meggyőződése, — hangsúlyozta Gromiko — hogy a feszültség enyhülésének viszonyai között létrejöttek az előfeltételek az olyan hatékony intézkedések megvalósításához, amelyek határt szabnának a fegyverkezési hajszának. A Szovjetunió számára a leszerelésért vívott harc a külpolitika elidegeníthetetlen része volt mindenkor és a jövőben is az marad. A Szovjetunió külügyminisztere kijelentette: nagy jelentőséget tulajdonítunk a katonai szembenállás enyhítésének azokban u térségekben, ahol különösen veszélyes ez a szembenállás. Most, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejezése után az egyik elsőrendű feladat: megtalálni a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről szóló megállapodáshoz vezető utakat, olyan módon, hogy senki biztonsága ne szenvedjen károsodást. A Szovjetunió minden módon elő fogja segíteni erről a kérdésről folytatott bécsi tárgyalások sikerét. Gromiko emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió számos olyan konkrét javaslatot terjesztett az ENSZ elé, amelyek közül sok a világszervezet által elfogadott fontos határozatok alapja volt. Fontosnak tartjuk, hogy mielőbb megkössék azt a nemzetközi konvenciót, amely megtiltja, hogy katonai vagy bármilyen más ellenséges célból hatást gyakoroljanak a természeti környezetre. Egy ilyen konvenció megkötése nemcsak hogy korlátozná a fegyverkezési hajsza szféráit, hanem fontos eszköze lenne a környezetvédelemnek is. Ugyanakkor jegyezte meg Gromiko — sohasem hagytuk figyelmen kívül a legfőbb célt — az általános és teljes leszerelést. Valamennyien tudatában vagyunk a tudományos-műszaki haladás jelentőségének. A Szovjetunió következetes híve annak, hogy kizárólag békés célokra, az eml)er javára használják fel a tudományt és kész arra, hogy széles körökben együttműködjünk tudományos- műszaki téren minden olyan állammal, amely ebl>en érdekelt. A múlt tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a tudomány és a technika eredményeit veszélyes, bőnös célokra is fel lehet használni. A tudomány és a technika jelenlegi rohamos fejlődésének viszonyai között egyik vagy másik országban megjelenhetnek új fegyverfajták, új tömegpusztító fegyverrendszerek. Alapos ok van annak feltételezésére, hogy ezek még szörnyűl)b'3k lesznek, mint a jelenlegiek. A Szovjetunió ebből kiindulva és annak a felelősségének a tudatában, amely rá mint a Biztonsági Tanács állandó tagjára hárul, fontos és sürgős kérdésként a közgyűlés jelenlegi ülésszaka elé terjeszti „az új tömegpusztító fegyverfajták és az ilyen új fegyver- rendszerek kidolgozása és gyártása eltiltásának kérdéseit“. Javasoljuk, hogy az államok, mindenekelőtt pedig a nagyhatalmak kössenek megállapodást, amelyben kötelezettséget vállalnak, hogy nem dolgoznak ki ós nem gyártanak ilyen űj fegyver- fajtákat és fegyverrendszereket, nem segítenek ós nem ösztönöznek semmiféle ilyen irányú tevékenységet. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban rátért a Szovjetunió által előterjesztett másik javaslatra, amelynek célja: a nukleáris fegyverkísérletek teljes megszüntetése, ami gyakorlatilag radikálisan korlátozná a fegyverfajták további tökéletesítését. Emlékeztetett arra, hogy e cél érdekében mar nagy jelentőségű lépések történtek. Most megértek a feltételek ahhoz, hogy megtegyék az utolsó lépést ezen az úton, megkössék azt az átfogó nemzetközi egyezményt, amely minden nukleáris fog yverk isér letet kivétel nélkül megtilt. A Szovjetunió mai tavasolta, hogy fontos és sürgős kérdésként tűzzék a közgyűlés 30. ülésszakának napirendjére a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes eltiltásáról szóló szerződés megkötésének kérdését. Az erre vonat, kozó tervezet kötelezi a résztvevőket, hogy nem hajtanak végre, megtiltanak és megakadályoznak minden közegbent mindenfajta nukleáris fegyverkísérletet. Gromiko elvtárs végezetül kijelentette: A háború óta öltelt bárom évtized szemléletesen alátámasztotta, hufjy az államok közötti háború kiküszöbölése nem utópia, hanem sokat ketf tenni azért, hogy létrejöjjön a földön a valóban szilárd béke.“ Ami a Szovjetuniót illeti, mi azon vagyunk, hogv ezen az úton ne legyen megállás, ne legyenek kitérők, még kevésbé visszafordulás. Ebben az irányban lényeges lépések tehetők itt, az ENSZ közgyűlésén és mi készek vagyunk arra, hogy a legaktívabban részt vegyünk ebben a közös munkában."
