Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1975-09-03 / 207. szám, szerda

Az energiaválság és következményei Az európai gazdasági együtt­működés kérdéseit csak úgy he­lyezhetjük helyes megvilágítás­ba. ha az okozati összefüggé­sek keretében a világgazdaság­ban bekövetkezett legújabb vál­tozásokat is figyelembe vesz- sziik. Elsősorban azt kell le­szögezni, hogy a kapitalista or­szágokban megnyilvánuló — reális szemléletek kialakulásá­hoz a szocialista államok gaz­dasági és társadalmi sikerein, az enyhülést eredményező csúcstalálkozókon, a német kér­dés remdezésén, s nem utolsó­sorban a termonukleáris hábo rú fenyegető veszélyén kívül a kapitalizmus általános válságá­nak elmélyülése is hozzájárult. A továbbiakban vizsgáljuk meg közelebbről is a válság el­mélyülését előidéző okokat, va­lamint azt a kérdést, hogy a fejlemények milyen irányban hatnak. Kezdjük talán az úgy­nevezett energiaválság elemzé­siével. Azért „úgynevezett“, mert az energiaválság tulajdonkép­pen egy gyűjtőfogalom szerepét tölti be. mely mögött a jelenle­gi kapitalista rendszer számos ellentmondása rejlik, tehát nem fedi tökéletesen azt, amit ma­ga a szó jelent. Az 1973-ban kirobbant ener­giaválság egy hosszú fejlődési folyamat eredménye. Az OPEC országok emlékezetes kőolaj- embargója ugyanis csak azt idézte elő, hogy az iparilag fej­lett kőolajfogyasztó országok és az olajtermelő fejlődő or­szágok között felhalmozódott feszültség a dialektika törvé­nyei szerint kirobbanjon és mi­nőségi változást okozzon. A hatvanas évek folyamán ugyan­is olyan helyzet alakult ki, hogy bár a fejlődőnek nevezett országok fokozatosan elnyerték részleges vagy teljes politikai függetlenségüket, az iparilag fejlett államok a neokolonializ- mus politikájával aránytalanul alacsony szinten tartották az itt termelt nyersanyagok, kö­zöttük a kőolaj árát. A kizsákmányolásnak ez a formája nem új keletű, s a fejlő­dő országok tudatosan készül­tek a fennálló helyzet megvál­toztatására. Nem véletlen, hogy éppen a kőolajtermelő orszá­goknak sikerült ezt végrehajta­ni, hiszen ők rendelkeztek a leghatásosabb ütőkártyával, s így a közel keleti háborús hely­zet feltételeit kihasználva vá­ratlanul egy teljesen új hely­zet elé állították a kőolajfo- gyasztó országokat ós gyakor­latilag az egész világgazdasá­got. Elindult tehát a lavina, mely­nek következményei annyira szerteágazóak, hogy még csak kísérletet sem tehetünk azok rövid összefoglalására. Azt is nehéi lenne megállapítani, hogy milyen mértékben „felelő­sek“ a kőolajtermelő orszá­gok a jelenlegi helyzetért, a gazdasági recesszióért. az inflá­cióért és a kapitalista világ többi gond iáért-bajáért. De nem is ezen van most a hangsúly, hiszen a kérdés fordítva is fel­tehető, az arab országok ugyan­is az olajárak emelését éppen az inflációval indokolják. Ennél sokkal fontosabb az új helyzet objektív felmérése, különösen a nemzetközi gazdasági együttmű­ködés távlatai szempontjából. Ami a „bajok okozóját“, a kőolajat illeti, annak ára a hat­vanas évek küszöbén tonnánként 12—14 dollárnak felelt meg, ez az évtized folyamán némi in­gadozással 15—17 dollárra, majd 1971-ben 20.-23 dollárra nőtt. Az 1973. évi árrobbanás következményeként a közel ke­leti kőolaj ára tonnánként 140 —150 dollárra Is felugrott, te­hát több mint tízszeresét érte el az eredeti szintnek. Azóta a kőolaj ára 80—85 dollár körül stabilizálódott, s a szakvélemé­nyek szerint a hetvenes évek második felében a kőolaj árára ható tényezők (a fogyasztás csökkenése, illetve stagnálása takarékossági intézkedések kö­vetkeztében, tartalékok felhal­mozódása, a tankhajó-kapacitás kihasználatlansága stb. 1 továb­bi csökkenéshez vezetnek, s az olaj ára elérheti a 60, az év­tized végére pedig az 50—52 dolláros szintet. Ennél alacso­nyabb ár nem várható, sőt a nyolcvanas évek elején inkább áremelkedésre kell számítani, hogy a kőolaj ára egyensúlyban maradjon a többi energiahordo­zó ós energiaforrás fatomener­gia. paktolaj, a szén gázosítása és cseppfolyósítása. geotermi­kus energia, hulladékból előál­lított energia stb.) előállítási költségeivel, valamint a nehe­zebb feltételek mellett történő kőolal-kitermelés és a nagvobb távolságokat összekötő csőve­zetékes szállítás költségeivel. A jelenlegi ■ helyzetben az USA teljes energia önellátásra törekszik, s a számításba jövő források mozgósításával ezt rö­videsen el is fogja érni. Az energiaválság tulajdonképpen „jól jött“ az Egyesült Államok­nak, mert most olyan energeti­kai beruházásokat valósíthat meg (például az alaszkai cső­vezeték), amelyekre csak ma­gas kőolajárak mellett kerül­hetett sor. Az USA szempontjá­ból az sem volt közömbös, hogy az árrobbanás főleg az egyre kellemetlenebb vetél ytársakat, Japánt és Nyugat Európát szo­rította vissza. A nyugat-európai országok energiaellátásának mai helyze­tével kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a „szénkor- szakban“. vagyis a második vi­lágháborúig Európa még jelen­tős energiaexportőr volt, a sze­net azonban fokozatosan fel­váltották a nemesebb energia- hordozók, főleg a kőolaj, s így a hatvanas évek végére a nyu­gat-európai államok energia- szükségletüknek több mint a fe­lét behozatalból fedezték. Az 1973-as árrobbanás így teljesen új helyzet elé állította az ipari­lag fejlett nyugat-európai álla­mokat, s még súlyosabb gazda­sági helyzetbe sodorta azokat az országokat, amelyek ipari termékek exportjával sem tud­ták leg-alább részben ellensú­lyozni az energiahordozók több­szörösen megnőve kedett árát. Az energiaválság, s annak kö­vetkezményei, az infláció és a gazdasági recesszió a valuta- válsággal együtt súlyos feszült­ségeket okoztak az egész kapi­talista világban, s a világgazda­sági rendszer átfogó rendezése nélkül gliglia van megoldás a fennálló problémák megoldásá­ra. A súlyos gazdasági és társa­dalmi gondokkal küzdő fejlődő országok komplex megoldást követelnek. Ezek a kérdések szerepeltek a napokban több je­lentős nemzetközi értekezle­ten, például az el nem kötele­zett államok külügyminiszterei­nek limai tanácskozásán, vala­mint a Brit Nemzetközösség tagállamainak guayanai érte­kezletén, ahol a pénzügyminisz­terek vitatták meg a fejlődő ál­lamok gazdasági problémáit. Napjainkban szintén ezek a kér­dések kerültek napirendre az ENSZ 7. rendkívüli közgyűlé­sén, s bár igen bonyolult ösz- szefüggések megvitatására ke­rül sor. s a megoldásokra vo­natkozó nézetek is jelentősen eltérőek, mégis remélhetjük, hogy a rendkívüli közgyűlés előbbreviszi a nemzetközi gaz­dasági együttműködés szekerét. Ugyanakkor azt is megemlíthet­jük, hogy a világgazdaság egyetlen szilárd pontja jelen­leg a KGST-tagállamok közössé­ge. A kiegyensúlyozott tervgaz­dálkodást folytató szocialista államok hajlandók együttmű­ködni más országokkal a köl­csönös előnyök és a szuvereni­tás tiszteletben tartásának elve alapján a gazdasági problémák megoldásában, amint azt a KGST Finnországgal, legutóbb pedig Irakkal és Mexikóval kö­tött együttműködési egyezmé­nye is bizonyítja. MAKRAI MIKLÓS A magyar külkereskedelem oz üszi brnói vásáron Csehszlovákia a magyar külkereskedelemben a szocialista országok közül a harmadik helyet foglalja el. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a két ország között több száz kilométeres határ húzódik, érthetők a kölcsönösen jelentkező igények az együttműködés kiszélesítésére. Mindehhez nagy segítséget nyújtanak az idő­ről időre megrendezésre kerülő vásárok és ki­állítások. Nem túlzás az a megállapítás, hogy a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár ma már Közép Európa egyik legrangosabb vására, ame­lyen a magyar külkereskedelem ez idei rész­vétele több szempontból Is különös jelentősé­gű. Mindenekelőtt azért, mert mindkét ország ebben az évben ünnepli felszabadulásának 30. évfordulóját. Ebben az évben a magyar kiállítók 1931 négy­zetméteres területet — ebből 1526 négyzetmé­ter a fedett és 405 négyzetméter a szabad te­rület — i'oglalnak el, tehát 200 négyzetméterrel nagyobbat az elmúlt évinél. Talán nem érdek­telen megemlíteni, hogy a szocialista országok közül a7 NDK, Lengyelország és a Szovjetunió után Magyárország a legnagyobb kiállító. Mind­ez csupán mennyiségi mutatója a magyar ki­állításnak ezenkívül nagyon fontos a magyar részvétel tartalmi szempontból is. A 18 magyar vállalat között olyanok is vannak, amelyek ed­dig nem jelentkeztek. Brrtóban, vagy több éves szünet után mutatkoznak be ismét. A Medicor Művek például ezúttal első ízben sorakoztatja' fel termékeit ezen a fontos külkereskedelmi eseményen. A Hungexpo magyar külkereskedelmi vásár- és propagandairoda szervezésében az egyes vál­lalatok többek között híradástechnikai berende­zéseket, ipari tv-láncot, elektrotechnikai alkat­részeket és irodagépeket, mezőgazdasági gépe­ket. laboratóriumi műszereket, autoklávokat, orvosi és egyéb műszereket, konfekcióipari gé­peket. erősáramú berendezéseket és számítógé­peket mutatnak be. Néhány külkereskedelmi vállalat pedig Információs irodával képviselte­ti magát a vásáron. A brnói vásár tervezői az elmúlt évben a szá­mítástechnika területén elért integrációs ered­ményeket szemléltették, ezúttal pedig a szer- számgépipar kap fő hangsúlyt. A szerszámgépek egy részét az A pavilonban mutatják be, a nu­merikus vezérlésű berendezések a B pavilonban kapn.ik helyet. A szervezők elképzeléseinek megfelelően a Technoimpex is megkülönbözte­tett figyelemmel állította össze a bemutatásra kerülő magyar szerszámgépek listáját. Egy komplex gépsorban kap helyet a magyar gyárt­mányú FK-320/05 típusú fogköszörű. A Techno­impex egyébként — a központi gondolatnak megfelelően — a szerszámgépek széles válasz­tékát vonultatja fel. Az esztergagépektől a kö­szörűkig, a marógépektől a présig számos típust mutat be. Ezek sorában először állítják ki Brnó­ban a DKS 40 típusú excenter prést. A 40 tonnás óriásgép lyukasztásra, préselésre és le­mezhúzásra egyaránt gazdaságosan használható. A Mogürt szintén több újdonságnak ad helyet. Különleges érdeklődésre tarthat számot például az automata vezérpultos benzintöltő állomás, amelyet ezúttal először állítanak ki külföldön. Az alvázlefúvó gépcsalád több tagja szintén helyet kap Brnóban. A berendezések érdekessé­ge, hogy a legkülönbözőbb összetételű kenő­anyagok felhasználását teszi lehetővé. A magyar műszeripar minden évben a legje­lentősebb helyet foglalja el a vásáron. Ebben az évben a Metrimoex elsősorban az elektroni­kus műszerek közül mutat be több újdonságot, például a programozható generátort. Az elmondottak után nyilvánvaló, hogy a ma­gyar kiállítók körültekintő gonddal készülnek az idei brnói vásárra. A szervezők célja az, hogy minél részletesebb képet adjanak a láto­gatóknak a magyar gazdasági élet eddig elért eredményeiről, valamint arról a fejlődésről, amit a KGST keretében Magyarország az elmúlt évtizedekben megtett. STEIGERVAI.D JÓZSEF A Szlovák Műszaki Főiskola gépészmérnöki kara vegy­ipari gépészeti tanszéke pa­píripari laboratóriumának egyik munkaközössége a Dubnica nad Váhoni-i Gép­ipari és Kohászati Müvek dolgozóival karöltve elkészí­tette a Multiform típusú, függő tengelyű kétoldali pa­pírgyártó gépet. A gép egy­aránt alkalmas rosttermékek — papírok, lemezek és épü­letszerkezeti deszkák gyár­tására. A gépen a termé­szetes nyersanyagokon kí­vül szintetikus és univerzá­lis anyagok is feldolgozhatok, a hulladékanyagokat is bele­értve. Felvételünkön (jobb­ról) Ernest Vavrík és Sta­nislav Kovarik mérnökök, va­lamint )án Petfík a gép mű­ködését ellenőrzik. (Felvétel: — CSTK — M. BorodáCová) APROHIRBEIIS ■ Eladók azonnal gordon szét- terkülykfik — kiváló szülőktől. Sebő Tivadar, Üradnícka 11, 945 01 Komárno. 0-941 Drága anyukánknak és nagyma­mánknak, Závodsky Rozáliának, Szarva, születés- és névnapja alkalmából sok szeretettel gratulálnak, a to­vábbi életben erőt, egészséget kí­vánnak szerető gyermekei. 0-932 A legdrágább édesapának, id. j a k I i Lajosnak, Hulice. 60. születésnapja alkalmából erőti egészséget és hosszú, boldog éle­tet kíván felesége és gyermekei. Ü 942 A BRATISLAVAI INTERHOTEL VÁLLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL felvesz A Tatra szállóba: szakácsokat ( nőket) — kitanuiatlanokat is pincéreket, felszolgálónőket — kitanulatlanokat is cukrászokat ( nőket) pénztárosnőket karbantartót — asztalost fűtőt az olajkazánhoz telefonkezelőnőt szobalányokat kisegítő munkaerőket mosónőket, vasalónőket takarítónőket nappali és éjszakai műszakra vécé-gondozónőket. AZ ÉRDEKLŐDŐK SZEMÉLYESEN JELENT­KEZZENEK A TATRA SZÁLLÓ IRODÁJÁ­BAN. TELEFON 535 87. a Carlton szállóba: kitanult szakácsokat ( nőket) pincéreket, felszolgálónőket víz- és gázszerelőket lakatost kőművest kárpitost segédmunkást kisegítő munkaerőket. AZ ÉRDEKLŐDÖK JELENTKEZZENEK A CARLTON SZÁLLÓ SZEMÉLYZETI OSZTÁ­LYAIN, I. EMELET. 177-ES SZ. AJTÓ. 197! IX. Toborzási terület: Bratislava, Bratislava-vi- déki járás. OF 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom