Új Szó, 1975. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1975-09-03 / 207. szám, szerda
Az energiaválság és következményei Az európai gazdasági együttműködés kérdéseit csak úgy helyezhetjük helyes megvilágításba. ha az okozati összefüggések keretében a világgazdaságban bekövetkezett legújabb változásokat is figyelembe vesz- sziik. Elsősorban azt kell leszögezni, hogy a kapitalista országokban megnyilvánuló — reális szemléletek kialakulásához a szocialista államok gazdasági és társadalmi sikerein, az enyhülést eredményező csúcstalálkozókon, a német kérdés remdezésén, s nem utolsósorban a termonukleáris hábo rú fenyegető veszélyén kívül a kapitalizmus általános válságának elmélyülése is hozzájárult. A továbbiakban vizsgáljuk meg közelebbről is a válság elmélyülését előidéző okokat, valamint azt a kérdést, hogy a fejlemények milyen irányban hatnak. Kezdjük talán az úgynevezett energiaválság elemzésiével. Azért „úgynevezett“, mert az energiaválság tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom szerepét tölti be. mely mögött a jelenlegi kapitalista rendszer számos ellentmondása rejlik, tehát nem fedi tökéletesen azt, amit maga a szó jelent. Az 1973-ban kirobbant energiaválság egy hosszú fejlődési folyamat eredménye. Az OPEC országok emlékezetes kőolaj- embargója ugyanis csak azt idézte elő, hogy az iparilag fejlett kőolajfogyasztó országok és az olajtermelő fejlődő országok között felhalmozódott feszültség a dialektika törvényei szerint kirobbanjon és minőségi változást okozzon. A hatvanas évek folyamán ugyanis olyan helyzet alakult ki, hogy bár a fejlődőnek nevezett országok fokozatosan elnyerték részleges vagy teljes politikai függetlenségüket, az iparilag fejlett államok a neokolonializ- mus politikájával aránytalanul alacsony szinten tartották az itt termelt nyersanyagok, közöttük a kőolaj árát. A kizsákmányolásnak ez a formája nem új keletű, s a fejlődő országok tudatosan készültek a fennálló helyzet megváltoztatására. Nem véletlen, hogy éppen a kőolajtermelő országoknak sikerült ezt végrehajtani, hiszen ők rendelkeztek a leghatásosabb ütőkártyával, s így a közel keleti háborús helyzet feltételeit kihasználva váratlanul egy teljesen új helyzet elé állították a kőolajfo- gyasztó országokat ós gyakorlatilag az egész világgazdaságot. Elindult tehát a lavina, melynek következményei annyira szerteágazóak, hogy még csak kísérletet sem tehetünk azok rövid összefoglalására. Azt is nehéi lenne megállapítani, hogy milyen mértékben „felelősek“ a kőolajtermelő országok a jelenlegi helyzetért, a gazdasági recesszióért. az inflációért és a kapitalista világ többi gond iáért-bajáért. De nem is ezen van most a hangsúly, hiszen a kérdés fordítva is feltehető, az arab országok ugyanis az olajárak emelését éppen az inflációval indokolják. Ennél sokkal fontosabb az új helyzet objektív felmérése, különösen a nemzetközi gazdasági együttműködés távlatai szempontjából. Ami a „bajok okozóját“, a kőolajat illeti, annak ára a hatvanas évek küszöbén tonnánként 12—14 dollárnak felelt meg, ez az évtized folyamán némi ingadozással 15—17 dollárra, majd 1971-ben 20.-23 dollárra nőtt. Az 1973. évi árrobbanás következményeként a közel keleti kőolaj ára tonnánként 140 —150 dollárra Is felugrott, tehát több mint tízszeresét érte el az eredeti szintnek. Azóta a kőolaj ára 80—85 dollár körül stabilizálódott, s a szakvélemények szerint a hetvenes évek második felében a kőolaj árára ható tényezők (a fogyasztás csökkenése, illetve stagnálása takarékossági intézkedések következtében, tartalékok felhalmozódása, a tankhajó-kapacitás kihasználatlansága stb. 1 további csökkenéshez vezetnek, s az olaj ára elérheti a 60, az évtized végére pedig az 50—52 dolláros szintet. Ennél alacsonyabb ár nem várható, sőt a nyolcvanas évek elején inkább áremelkedésre kell számítani, hogy a kőolaj ára egyensúlyban maradjon a többi energiahordozó ós energiaforrás fatomenergia. paktolaj, a szén gázosítása és cseppfolyósítása. geotermikus energia, hulladékból előállított energia stb.) előállítási költségeivel, valamint a nehezebb feltételek mellett történő kőolal-kitermelés és a nagvobb távolságokat összekötő csővezetékes szállítás költségeivel. A jelenlegi ■ helyzetben az USA teljes energia önellátásra törekszik, s a számításba jövő források mozgósításával ezt rövidesen el is fogja érni. Az energiaválság tulajdonképpen „jól jött“ az Egyesült Államoknak, mert most olyan energetikai beruházásokat valósíthat meg (például az alaszkai csővezeték), amelyekre csak magas kőolajárak mellett kerülhetett sor. Az USA szempontjából az sem volt közömbös, hogy az árrobbanás főleg az egyre kellemetlenebb vetél ytársakat, Japánt és Nyugat Európát szorította vissza. A nyugat-európai országok energiaellátásának mai helyzetével kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a „szénkor- szakban“. vagyis a második világháborúig Európa még jelentős energiaexportőr volt, a szenet azonban fokozatosan felváltották a nemesebb energia- hordozók, főleg a kőolaj, s így a hatvanas évek végére a nyugat-európai államok energia- szükségletüknek több mint a felét behozatalból fedezték. Az 1973-as árrobbanás így teljesen új helyzet elé állította az iparilag fejlett nyugat-európai államokat, s még súlyosabb gazdasági helyzetbe sodorta azokat az országokat, amelyek ipari termékek exportjával sem tudták leg-alább részben ellensúlyozni az energiahordozók többszörösen megnőve kedett árát. Az energiaválság, s annak következményei, az infláció és a gazdasági recesszió a valuta- válsággal együtt súlyos feszültségeket okoztak az egész kapitalista világban, s a világgazdasági rendszer átfogó rendezése nélkül gliglia van megoldás a fennálló problémák megoldására. A súlyos gazdasági és társadalmi gondokkal küzdő fejlődő országok komplex megoldást követelnek. Ezek a kérdések szerepeltek a napokban több jelentős nemzetközi értekezleten, például az el nem kötelezett államok külügyminisztereinek limai tanácskozásán, valamint a Brit Nemzetközösség tagállamainak guayanai értekezletén, ahol a pénzügyminiszterek vitatták meg a fejlődő államok gazdasági problémáit. Napjainkban szintén ezek a kérdések kerültek napirendre az ENSZ 7. rendkívüli közgyűlésén, s bár igen bonyolult ösz- szefüggések megvitatására kerül sor. s a megoldásokra vonatkozó nézetek is jelentősen eltérőek, mégis remélhetjük, hogy a rendkívüli közgyűlés előbbreviszi a nemzetközi gazdasági együttműködés szekerét. Ugyanakkor azt is megemlíthetjük, hogy a világgazdaság egyetlen szilárd pontja jelenleg a KGST-tagállamok közössége. A kiegyensúlyozott tervgazdálkodást folytató szocialista államok hajlandók együttműködni más országokkal a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletben tartásának elve alapján a gazdasági problémák megoldásában, amint azt a KGST Finnországgal, legutóbb pedig Irakkal és Mexikóval kötött együttműködési egyezménye is bizonyítja. MAKRAI MIKLÓS A magyar külkereskedelem oz üszi brnói vásáron Csehszlovákia a magyar külkereskedelemben a szocialista országok közül a harmadik helyet foglalja el. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a két ország között több száz kilométeres határ húzódik, érthetők a kölcsönösen jelentkező igények az együttműködés kiszélesítésére. Mindehhez nagy segítséget nyújtanak az időről időre megrendezésre kerülő vásárok és kiállítások. Nem túlzás az a megállapítás, hogy a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár ma már Közép Európa egyik legrangosabb vására, amelyen a magyar külkereskedelem ez idei részvétele több szempontból Is különös jelentőségű. Mindenekelőtt azért, mert mindkét ország ebben az évben ünnepli felszabadulásának 30. évfordulóját. Ebben az évben a magyar kiállítók 1931 négyzetméteres területet — ebből 1526 négyzetméter a fedett és 405 négyzetméter a szabad terület — i'oglalnak el, tehát 200 négyzetméterrel nagyobbat az elmúlt évinél. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy a szocialista országok közül a7 NDK, Lengyelország és a Szovjetunió után Magyárország a legnagyobb kiállító. Mindez csupán mennyiségi mutatója a magyar kiállításnak ezenkívül nagyon fontos a magyar részvétel tartalmi szempontból is. A 18 magyar vállalat között olyanok is vannak, amelyek eddig nem jelentkeztek. Brrtóban, vagy több éves szünet után mutatkoznak be ismét. A Medicor Művek például ezúttal első ízben sorakoztatja' fel termékeit ezen a fontos külkereskedelmi eseményen. A Hungexpo magyar külkereskedelmi vásár- és propagandairoda szervezésében az egyes vállalatok többek között híradástechnikai berendezéseket, ipari tv-láncot, elektrotechnikai alkatrészeket és irodagépeket, mezőgazdasági gépeket. laboratóriumi műszereket, autoklávokat, orvosi és egyéb műszereket, konfekcióipari gépeket. erősáramú berendezéseket és számítógépeket mutatnak be. Néhány külkereskedelmi vállalat pedig Információs irodával képviselteti magát a vásáron. A brnói vásár tervezői az elmúlt évben a számítástechnika területén elért integrációs eredményeket szemléltették, ezúttal pedig a szer- számgépipar kap fő hangsúlyt. A szerszámgépek egy részét az A pavilonban mutatják be, a numerikus vezérlésű berendezések a B pavilonban kapn.ik helyet. A szervezők elképzeléseinek megfelelően a Technoimpex is megkülönböztetett figyelemmel állította össze a bemutatásra kerülő magyar szerszámgépek listáját. Egy komplex gépsorban kap helyet a magyar gyártmányú FK-320/05 típusú fogköszörű. A Technoimpex egyébként — a központi gondolatnak megfelelően — a szerszámgépek széles választékát vonultatja fel. Az esztergagépektől a köszörűkig, a marógépektől a présig számos típust mutat be. Ezek sorában először állítják ki Brnóban a DKS 40 típusú excenter prést. A 40 tonnás óriásgép lyukasztásra, préselésre és lemezhúzásra egyaránt gazdaságosan használható. A Mogürt szintén több újdonságnak ad helyet. Különleges érdeklődésre tarthat számot például az automata vezérpultos benzintöltő állomás, amelyet ezúttal először állítanak ki külföldön. Az alvázlefúvó gépcsalád több tagja szintén helyet kap Brnóban. A berendezések érdekessége, hogy a legkülönbözőbb összetételű kenőanyagok felhasználását teszi lehetővé. A magyar műszeripar minden évben a legjelentősebb helyet foglalja el a vásáron. Ebben az évben a Metrimoex elsősorban az elektronikus műszerek közül mutat be több újdonságot, például a programozható generátort. Az elmondottak után nyilvánvaló, hogy a magyar kiállítók körültekintő gonddal készülnek az idei brnói vásárra. A szervezők célja az, hogy minél részletesebb képet adjanak a látogatóknak a magyar gazdasági élet eddig elért eredményeiről, valamint arról a fejlődésről, amit a KGST keretében Magyarország az elmúlt évtizedekben megtett. STEIGERVAI.D JÓZSEF A Szlovák Műszaki Főiskola gépészmérnöki kara vegyipari gépészeti tanszéke papíripari laboratóriumának egyik munkaközössége a Dubnica nad Váhoni-i Gépipari és Kohászati Müvek dolgozóival karöltve elkészítette a Multiform típusú, függő tengelyű kétoldali papírgyártó gépet. A gép egyaránt alkalmas rosttermékek — papírok, lemezek és épületszerkezeti deszkák gyártására. A gépen a természetes nyersanyagokon kívül szintetikus és univerzális anyagok is feldolgozhatok, a hulladékanyagokat is beleértve. Felvételünkön (jobbról) Ernest Vavrík és Stanislav Kovarik mérnökök, valamint )án Petfík a gép működését ellenőrzik. (Felvétel: — CSTK — M. BorodáCová) APROHIRBEIIS ■ Eladók azonnal gordon szét- terkülykfik — kiváló szülőktől. Sebő Tivadar, Üradnícka 11, 945 01 Komárno. 0-941 Drága anyukánknak és nagymamánknak, Závodsky Rozáliának, Szarva, születés- és névnapja alkalmából sok szeretettel gratulálnak, a további életben erőt, egészséget kívánnak szerető gyermekei. 0-932 A legdrágább édesapának, id. j a k I i Lajosnak, Hulice. 60. születésnapja alkalmából erőti egészséget és hosszú, boldog életet kíván felesége és gyermekei. Ü 942 A BRATISLAVAI INTERHOTEL VÁLLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL felvesz A Tatra szállóba: szakácsokat ( nőket) — kitanuiatlanokat is pincéreket, felszolgálónőket — kitanulatlanokat is cukrászokat ( nőket) pénztárosnőket karbantartót — asztalost fűtőt az olajkazánhoz telefonkezelőnőt szobalányokat kisegítő munkaerőket mosónőket, vasalónőket takarítónőket nappali és éjszakai műszakra vécé-gondozónőket. AZ ÉRDEKLŐDŐK SZEMÉLYESEN JELENTKEZZENEK A TATRA SZÁLLÓ IRODÁJÁBAN. TELEFON 535 87. a Carlton szállóba: kitanult szakácsokat ( nőket) pincéreket, felszolgálónőket víz- és gázszerelőket lakatost kőművest kárpitost segédmunkást kisegítő munkaerőket. AZ ÉRDEKLŐDÖK JELENTKEZZENEK A CARLTON SZÁLLÓ SZEMÉLYZETI OSZTÁLYAIN, I. EMELET. 177-ES SZ. AJTÓ. 197! IX. Toborzási terület: Bratislava, Bratislava-vi- déki járás. OF 134
